Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

5 Szombat, 1979. június 23.' Együttműködés a szegedi és az odesszai egyetem között Hazaérkezett Odesszából a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem delegációja, dr. Antalffy György rektor és dr. Székely Sándor. az egyetemi pártbizottság titká­ra, miután aláírták Viktor Vatziljevics Szerdjukkal, az Odesszai Állami Mecsnyi­kov Egyetem rektorával az elkövetkezendő két évre, 1080—81-re szóló együttmű­ködési munkatervet. A két testvéregyetem közötti sok­oldalú tudományos és kul­turális együttműködést öt­éves terv szabályozza, mely­nek részletes munkaprog­ramját kétéves tervidősza­kokra bontják. Koordinációs értekezleten vitatták meg az 1978/79. évi együttműkö­dési terv teljesítését, vala­mint a kulturális, tudomá­nyos és oktatási közös mun­kálkodás további lehetősége­it Az elmúlt időszakra fel­adatul tűzték ki a társtan­székek közötti tudományos kutatómunka fejlesztését, minek következtében közös tanulmányköteteket jelen­tettek meg, monográfiák ki­adását készítették elő. A legjelentősebb eredményeket a tudományos szocializmus és kommunizmus, a politikai gazdaságtan, a jogtudomá­nyok, a kémia és a fizika területén érték el, de széle­sedtek a kapcsolatok a ma­tematika területén is. Meg­állapodtak abban, hogy a hallgatók devizamentes cse­reakciójában ezúttal bioló­gusok csoportja utazik. 1980 végére távcsövet építenek Szegeden az odesszai egye­tem csillagászai. Közös ta­nulmánygyűjteményt jelen­tetnek meg A személyiség az állam- és jogelméletben címmel. Szélesítik az együtt­működést az idegen nyelv, elsősorban az orosz oktatá­sában, s 1980-ban Odesszá­ban rendezik meg először a hallgatók közös tudományos konferenciáját, ahová öt egyetemistát delegál a sze­gedi intézmény. Közös ta­nácskozást szerveznek az egyetemi szintű oktatói­módszertani munkáról, s hatékonyabbá akarják tenni a KISZ, illetve Komszomol szervezeteik kapcsolatát is. Az odesszai egyetem számí­tóközpontjának és a szegedi kibernetikai laboratórium­nak segítségével mind tekin­télyesebb információanyagot akarnak cserélni, különösen az oktatás- és tudományszer­vezés korszerűsítéséről. Az egyetemi dolgozók nyá­ri üdültetése mellett terve­zik még az egyetemi újsá­gok és művészeti csoportok cseréjét, valamint fotókiállí­tások rendezését. Lakásépítések szegedi járásban Az MSZMP KB tavaly ér­tékelte az első tizenöt éves lakásépítési terv végrehajtá­sát és a tapasztalatok alap­ján meghatározta a lakás­építés, -gazdálkodás irányát 1990-ig. Ezt a mérlegelést — a maga területén — most vé­gezte el a szegedi járási párt­végrehajtóbizottság a járási tanácsi hivatal elnökének je­lentése, előterjesztése alap­ján. 1960 és 1975 között fel­gyorsult a lakásépítés a sze­gedi járásban is. Jelentősebb fejlődést a IV. ötéves terv eredményezett: 2537 családi és 82 társasházat építettek fel. A tizenöt éves lakásépítési tervben a szegedi járásban 7473 új lakást adtak át, ugyanakkor — főleg a belvíz rongálása miatt — 2145 la­kás vált lakhatatlanná, illet­ve újjá kellett építeni. A közös gazdaságok és Sze­ged vonzása erőteljes hatás­sal volt a járás lakossága életmódjának alakításában, a lakásépítésben is. A városba igyekvés, letelepülés mellett a tanyán élők közül számo­san a községekbe települtek, ott építkeztek, hiszen itt kul­turáltabb körülményeket te­remtettek. A két- és több szobás új lakás már elkép­zelhetetlenné vált fürdőszoba nélkül, s ez az igény ma már természetes. A községek arculata a ren­dezési tervek alapján gyor­san változott. A település­fejlesztés programmá vált, jóllehet a házhelyek kialakí­tása — a kisajátítási ügyin­tézés lassúsága miatt — ne­hézkes volt. Csak 1971 vép*n lehetett elérni, hogy a IV. ötéves tervben minden köz­ségben rendelkezésre állt az igény szerinti beépíthető te­lek. Az első tizenöt éves la­kásépítési időszakban minő­ségileg jelentősen fejlődött a szegedi járásban a lakásállo­mány. Az V. ötéves tervben 2210 lakás felépítése szerepel a szegedi járásban. Közte 1900 családi és 250 társasház, a többi lakás állami forrásból tervezett. Eddig elkészült és átadtak 1773 magán- és nyolc állami lakást, vagyis a ter­vezettnek több mint 80 szá­zalékát. Nem ilyen ütemű a magánerőből tervezett tár­sasház-építkezés. A tervezett 250-bői mindössze 38 lakást adtak át eddig. A Csongrád megyei tanács tavaly hat községnek, Kü­bekházának, Rúzsának, öpusztaszernek. Mórahalom­nak, Sándorfalvának, Kis­teleknek terven felül nyúj­tott anyagi támogatást 48 célcsoportos lakás megépíté­séhez. ugyanakkor pályázatot hirdetett magánlakás-építési tervek készítésére. Ez segít­ség az építkezőknek. Megélénkült napjainkban a házhelyek iránti igény. Ház­helyek kialakítására Ullés, Rúzsa, Ásotthalom, Üjszent­iván, Kistelek, Balástya, Bor­dány, Domaszék és Szatymaz tanácsa terjesztett kérelmet a járási tanácsi hivatal­hoz. Az ügyintézés, a ki­sajátítást kérő szervekkel az együttműködés megszer­vezése nem kis feladat ak­kor sem, ha a kérelmező adatai mindenben pontosak. Sajnos, ez elég sok esetben pontatlan, e emiatt az ügy­vitel késedelmet szenved. Az a cél, hogy minden igénylőt mielőbb kielégítsenek, segít­senek családi háza, lakása felépítésében a gyorsabb hi­vatali ügyvitellel is. Milyen változásokkal kell számolni a szegedi járásban a második — az 1990-ig tartó — tizenöt éves lakásépítési tervben? A számítások sze­rint az V. ötéves tervben a községek népességében csök­kenéssel, Szegeden növeke­déssel kell számolni. A hato­dik ötéves tervben viszont a községekben megnő a lélek­szám, míg Szegeden némileg csökken. A hetedik ötéves tervben minimálisan csökken a községek lakóinak száma. Akkorra a szegedi járásban 4900—5200 lakás felépítésével számolnak, amelyből Kiste­leknek közel 1200 lakás jut Számolni kell a következő években Szeged közvetlen vonzáskörébe eső községek népességének gyorsabb növe­kedésével is. Ilyen tekintet­ben Sándorfalva, Deszk, Szatymaz, Domaszék, Tisza­sziget jön számításba. L. F. Móricz­kiadványek A hazai könyvkiadók a Mó. ricz-centenárium kapcsán gazdag, sokrétű választékot kínálnak: fő művei új kiadósban jutnak el az ol­vasókhoz, s nagy számban jelenik meg a magyar iroda­lom kiemelkedő alakjáról szóló kiadvány is. Több tu­dományos mű, a népszerűsí­tést szolgáló ismeretterjesztő könyv, tanulmány és esszé­kötet sokoldalúan mutatja be az író életét, munkásságát. A centenárium alkalmából több mint húsz kötet jutott, illet­ve jut a könyvesboltokba. A „Boldog ember" című szociografikus ihletettségű munkája önálló kötetben, és az öt regényét közreadó re­mekírók sorozatban is nap­világot lótott a Szépirodal­mi Kiadónál. A Móricz Zsig­mond életműsorozat ha­todik kötete már az év ele­jén a könyvesboltokba ke­rült, s négy regényét, köztük az önéletrajzi „Életem regé­nyé"-t is tartalmazza. Hiányt is pótol a jubileu­mi könyvkiadás: a Móra, a „Pipacsok a tengeren" című. korai — bór végleges for­májában csak 1938-ban ki­nyomtatott — Móricz-re­gényt tette közzé. A népszerű olcsó könyvtár sorozatban is négy alapvető művét adták ki a jubileum­ra. „A fáklya, „A pillangó", a „Kivilágos kivirradtig" és az „Uri muri" címűt. A fiatalok számára ad ösz­szefoglaló képet az íróról az „így élt... sorozatban Mó­ricz régi híve és barátja, Kiss Tamás költő. A könyvet a sorozat addigi köteteihez hasonlóan bőséges fénykép­éé dokumentumanyag teszi szemléletessé. Az évforduló­ra készül néhány speciális Móricz-kiadvány is: a Sza­bolcs-Szatmár megyei könyv­tár Móricz műveinek külföl­di fogadtatásáról állít össze bibliográfiát, a tankönyvki­adó pedig Móricz-elbeszélé­sek, elemzések címmel jelen­tet meg kötetet. Megkezdődött a bőrgyógyászok vándorgyűlése Tegnap, pénteken délelőtt a szemészeti klinikán meg­kezdődött a Magyar Derma­tológiai Társaság vándor­gyűlése. A megnyitón jelen volt dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára is. Dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem rektora kö­szöntötte a kétnapos kong­resszus külföldi és hazai vendégelt, majd dr. Szodo­ray Lajos, a Magyar Derma­tológiai Társaság elnöke megnyitotta a vándorgyű­lést. A konferencián elhangzó előadások igen sokféle té­makört ölelnek fel: a rákot megelőző állapotok bőrgyó­gyászati diagnózisaitól a kü­lönböző anyagcsere-betegsé­gek környezeti okain át a bőrgombák vizsgálatáig. Kü­lönös érdekességnek számit a serdülőkorban levő lá­nyoknál tapasztalható patta­násos megbetegedések új­fajta terápiás kezeléséről szóló előadás, amelyet dr. E. Ludwig hamburgi professzor tart — az eljárással mór a szegedi bőrgyógyászati kli­nikán is kísérleteznek. A Magyar Dermatológiai Társaság vándorgyűlésének résztvevői ma, szombaton délelőtt a bőrklinikán közös viziten vesznek részt, majd a tapasztalatok megbeszélé­se után a bőrgyógyászati sebészettel foglalkozó elő­adásokkal fejeződik be a konferencia. Tanácsülés Üllésen Tegnap, pénteken ülése­zett Üllés nagyközségi kö­zös tanácsa. A tanácsülésen a Csongrád megyei tanács szegedi járási hivatalának képviseletében részt vett dr. Dér Ildikó. A testület elsőként a kö­zös tanácsi bizottságok te­vékenységéről szóló beszá­molót hallgatta meg, majd Tóth István vb-titkár tájé­koztatott a tanácstagi beszá­molókon elhangzott közér­dekű bejelentésekről, s is­mertette a közérdekű javas­latok megvalósítását szolgá­ló, az igényeket rangsoroló határozati javaslatot. A nagyközségi közös tanács a javaslatot megvitatta és el­fogadta. Eszerint a jövő megoldásra váró feladatai között szerepel többek kö­zött: Forráskúton tornate­rem és napközi otthon léte­sítése, a Felszabadulás utcai vízhálózat kiépítése, az új utcák villamosítása, az óvo­da bővítése, a park és a vásártér rendezése. Az üllé­si lakosok javaslatai alapján a házhelyek értékesítés­rendjének kialakítását, a vízhálózat bővítését és a szolgáltatás javítását terve­zik. Ullés és Forráskút la­kosságának közös gondja.. hogy megoldatlan a házak­tól elszállított szemét táro­lása. A javaslatok megvalósítá­sáról 1980 júniusában szá­mol be a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Tanulmányi versenyek győztesei Karcagi népi kerámiák Műsorajánlat Kézimunka-kiállítást ren­dez a tápéi művelődési ház hímző szakköre. A fehér- és udvarhelyi hímzéseket tar, talmazó bemutató holnap, június 24-én délután 3 óra­kor nyílik meg, s június 30­ig, naponta 15 és 19 óra kö­zött tekinthető meg. Óriás disco lesz a Móra Ferenc Művelődési Házban (Festő utca 6.) holnap, júni­us 24-én e6te 6 és 10 óra között. A június 25. és július 5. között megrendezendő csong­rádi zenei tábor külföldi művésztanárainak hangver­senyét rendezik meg június 26-án este 8 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban. Közreműködik Pierre-Yves Artaud fuvola­művész (Párizs), a tavalyi televíziós Interfórum díj­nyertese, a prágai Dolezal­vonósnégyes (Karel Dolezal, Josef Kekula, Vladimir Leixner, Milán Puklicky), valamint Rohmann Imre zongoraművész. A műsorban Janacek, Debussy, Honegger, Varese és Prokofjev művei szerepelnek. A színpompás tárlat egy részlete Szép hagyományt ápol a Juhász Gyula Művelődési Központ, amikor a Szegedi Ünnepi Hetek idején falai közé hívja az élő magyar népművészet kiváló alkotóit. Bemutatkozott itt már a vásárhelyi fazekasok kiváló­sága, Mónus Sándor, tavaly a nádudvari fekete cserepek készítője, ifj. Fazekas Lajos rendezett tárlatot, most pe­dig ifj. Szabó Mihály kar­cagi népi iparművész, a népművészet ifjú mestere hozta el Szegedre tálait, tá­nyérjait, korsóit, kantáit, bokájait. Tárlatát tegnap, pénteken délután nyitotta meg László Gyula profesz­szor. Ifj. Szabó Mihály nem­csak a karcagi fazekasha­gyományok örököse, de a népi kerámia megújítóia is. A hagyományos formakultú­rát és az okkerekkel-zöldek­kel domináló színvilágot eredeti motívumokkal gaz­dagította. Tudatos és rend­szeres gyűjtőmunkájának eredménye, hogy az egyko­ri, archaikus díszítéseket harmonikusan újította meg alkotásain. A nagyon egysé­ges és határozott művészi alapállást tükröző kiállítás bizonyítja kiváló mesterség­beli felkészültséget is. A tárlat, mely a Szegedi Ün­nepi Hetek gazdag képző­és iparművészeti programjá­nak megnyitó rendezvénye, július 7-ig tekinthető meg, naponta 10-től 18 óráig. Szegedi és hódmezővásár­helyi diákok értek el szép sikereket az 1978—79-es tanév országos szakmai ta­nulmányi versenyén. Az au­tóforgalmi versenyt Markó Tibor, a szegedi Rózsa Fe­renc Szakközépiskola diák­ja nyerte (felkészítő tanára Engi József). A vasútforgal­mi verseny második helye­zettje Csatári József, har­madik helyen pedig Kávai József végzett, mindketten a szegedi Bebrlts Lajos Szak­középiskola tanulói. (Felké­szítő tanáruk Nagy Józsefné és Szilágyi Ferenc.) Az egészségügyi versenyt Pus­kás Zsuzsanna, a szegedi Tömörkény István Szakkö­zépiskola diákja nyerte (fel­készítő tanára dr. Gál György né). A növényter­mesztő-állattenyésztő ver­seny első helyezettje Hódi László, a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Szakközépis­kola tanulója! felkészítő ta­nárai Mónus Ottó és Forgó Sándorné). Az erdészeti ver­seny első díjét Csóka György, a szegedi Kiss Fe­renc Szakközépiskola diákja vette át (felkészítő tanára dr. Vas Zoltán). A hódme­zővásárhelyi Komócsin Zol­tán Szakközépiskola diákja, Szabó Dezső a vendéglátó­ipari ismeretek versenv har­madik helyezettje (felkészí­tő tanára Bocsor Ede). Szennyvízszűrő erdők Környezetünk megóvására — az iparosodás és az ur­banizáció fenyegető ártal­maival szemben — felbe­csülhetetlen jelentőségű az új tudományos eredmények csatasorba állítása. A me­zőgazdasági kutatóintézetek ez irányú munkáját az Er­dészeti Tudományos Intézet környezetvédelmi titkársága koordinálja. Tevékenysé­gükről, a kutatási feladatok­ról adtak tájékoztatást a titkárság vezetői az MTI munkatársának. A tudományos eredmé­nyek, az új műszaki, bioló­giai megoldások kettős célt szolgáinak; úgy igyekeznek megóvni az élő vizeket, a talajt és a levegőt a kör­nyezeti ártalmaktól, hogy a védő munkára fordított ösz­szegek egyben gazdasági eredményt is adjanak. En­nek megvalósításában külö­nösen sikeresek az élő vizek minőségvédelme érdekében folytatott tudományos kísér­letek. A közelmúltban tudo­mányos társulás is alakult a Vízügyi Tudományos Ku­tató Intézet, a Soproni Er­dészeti- és Faipari Egyetem, a Kecskeméti Szovjet—Ma­gyar 3arátság Termelőszö­vetkezet, és mások részvé­telévet A társulás a kom­munális és élelmiszeripari szennyvíztisztítás kérdései­vel foglalkozik. Kísérleteik szerint tisztí­tási céllal telepített cellu­lóz-, nyórfaerdőre engedik Gyula városának szennyvi­zét, amely bőséges táp­anyagellátást biztosít a fák számara, serkenti fejlődésü­ket, ugyanakkor azok meg­szűrik a szennylét, a lélegző fa pedig elpárologtatja a szennyvíz nagy részét. Most a Gyulai Húskombinát kö­zelében telepítenek ilyen újabb, szennyvízszűrő nyár­faerdő'. ezen keresztül tisz­tább víz jut majd a Körö­sökbe. Kecskemét mellett is ültettek már nyárfákat, s több más alföldi város is érdeklődik a különleges „élő-szűrő" módszer iránt. A társulás a kísérletek ta­pasztalatait összegzi, s tech­nológiáját ezek alapján to­vább fejleszti. 9 f

Next

/
Thumbnails
Contents