Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

4 Csütörtök, 1979. június 21. Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Ma­gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bol­gár Népköztársaság Állam­tanácsának és Miniszterta­nácsának meghívására 1979/ június 18—20. között hiva­talos, baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge. A küldöttség Szófiában magyar—bolgár barátsági nagygyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismer­kedtek a bolgár nép életé­vel, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének eredmé­nyeivel. Ellátogattak a Szó­fial Elektromos és Motoros Targonca Tervező Intézetbe. A magyar küldöttséget bul­gáriai tartózkodása során mindenütt baráti és elvtár­si légkörben fogadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a magyar és a bolgár nép ha­gyományos, testvéri barát­ságát. A látogatás Idején meg­beszélésekre került sor, amelyeken részt vett: — magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter, Sebestyén Jenő. a Ma­gyar Népköztársaság bulgá­riai nagykövete; — bolgár részről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Grisa Filfbov, a BKP KB Politkai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Petr Mla­denov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­miniszter. Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságá­nak titkára. Milko Balev. a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BKP Ál­lamtanácsa elnökének kabi­netfőnöke. Vladimír Vide­nov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. I. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt 'XI.' kohg­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról, a fejlett szocia­lista társadalom .(-építéaéről,­Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpórt és -ország együttműködésé­nek eredményeiről, a világ­helyzetről, a nemzetkőzi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai — teljes összhangban a két ország barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződésével — az élet minden területén dina­mikusan fejlődnek. Sikerrel válnak valóra a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1973. évi magyarországi látogatá­sakor és az azt követő fel­sőszintű találkozókon kidol­gozbtt megállapodások. A Magyar ' Szocialista Munkáspórt és a Bolgár Kommunista Párt meghatá­roz szerepet tölt be a két ország hatékony. ..együttmű­ködésében, a magyar és a bolgár nép barátságának fejlesztésében, A két fél ki­fejezésre juttatta, hoRy a jövőben is erősíti a két test­vérfiári gyümölcsöző kap­csolatsát;. A >.'. íelek megelégedéssel szóltak., arról, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gaz­dasági/ műszaki-tudományos együttműködése, á két ál­lam érdekeinek megfelelően bővül- és mélyül. Ebben fon­tod szerepet töltenek be a Mbgyar' Népköztársaság és a Bolgár' Népköztársaság kor­mányfőinek rendszeres ta­lálkozói, továbbá a magyar —íbpjgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság tevékenysé­ge. A küldöttségek vezetői megerősítették „A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gaz­dásági' és műszaki-tudomá­nyos együttműködés és szo­cialista integráció további fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszak­ra" elnevezésű dokumentu­mot, amely a két ország gazdasági kapcsolatainak to­vábbi bővítését és elmélyí­tését irányozza elő a ter­melés számos fontos terüle­tén. Hangsúlyozták, hogy ez az okmány összhangban áll a KGST komplex program­jával, amelynek megvalósí­tását mindkét ország szor­galmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejezték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági in­tegrációjának kibontakozta­tásához, a sokoldalú együtt­működés korszerűsítéséhez, s a hosszú távú célprogra­mok hatékony megvalósítá­sához. A két küldöttség kiemel­te, hogy a Magyar Népköz­társaság és a Bolgár Nép­köztársaság között a turis­taforgalom továbbfejlesztése jól szolgálja a magyar és a bolgár nép kölcsönös meg­ismerését. A felek kedvezően érté­kelték a kulturális, a tudo­mányos életben, a művelő­dés és a tömegtájékoztatás terén kiálakult együttműkö­dést, amely jelentősen fej­lődött az elmúlt években. Egyetértésüket fejezték kl azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép hagyományos barátságával összhangban — a jövőben is közösen emlé­kezzenek meg a két nép haladó, forradalmi örökségé­ről, kiemelkedő történelmi évfordulóiról. II. A' két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nem­zéBcözi helyzet időszerű kér­déseiről. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoztak a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete 1978. no­vember 23-i moszkvai nyi­latkozatával, s megállapí­tották, hogy ma is érvényes a némzetközi. helyzetről adott értékelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjaink­ban az enyhülés a nemzet­közi kapcsolatok meghatáro­zó tényezője, jóllehet a szél­sőséges imperialista körök és a reakciós erők megkísér­lik megakadályozni további kibontakoztatását. Aláhúz­ták, hogy az enyhülés meg­erősítése és elmélyítése újabb, határozott erőfeszíté­seket igényel, mert csak így válhat átfogó, tartós és visz­szafordíthatatlan folyamattá. A két küldöttség hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedésekkel. Ennek megfelelően síkra­szálltak a fegyverkezési haj­szak megfékezéséért, a fegy­veres erők és fegyverzetek korlátozását és csökkentését, a leszerelést — mindenek­előtt a nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézke­dések mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontosságára, amelyeket a szocialista országok terjesz­tettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé, a leszerelés átfogó programjának ele­meiről, és állást foglaltak a leszerelési világkonferencia összehívása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége mélységes meg­elégedéssel üdvözli a hadá­szati támadó fegvverek kor­látozásáról aláírt újabb szovjet—amerikai megálla­podást. E megállapodásnak rendkívüli jelentősége van a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdítása szem­pontjából, életbe léptetése pedig jelentősen előrpp^díta^. ná a fegyverkezési verseny korlátozását. A két fél kifejezésre, jut­tatta, hog^ a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről Bécs­ben folyó tárgyalások sikere jelentősen hozzájárulna a nemzetközi enyhüléshez. Aláhúzták, hogy a tárgya­lásokon részt vevő szocialis­ta országok múlt évi javas­latai reális alapot nyújtanak az előrelépésre. Ezt lehetővé tenné, ha a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok késedelem nélkül, konstruk­tív választ adnának e javas­latokra. A küldöttségek különösen fontosnak és. időszerűnek te­kintik a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. május 14—15-i budapesti ülésén kidolgozott javaslatokat. Tá­mogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalom­erősítő intézkedések körét, és gyengítik a katonai szem­benállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cselkvően elősegíti egy poli­tikai szintű értekezlet ösz­szehívását valamennyi euró­pai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalom­erősítő és a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedések, javaslatok érdemi áttekinté­sére. Különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a ja­vaslatnak is, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett államok szerződésben köte­lezzék-magukat arra. hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nuk­leáris, 6em hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége újból hangsú­lyozta, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának egységes egészként való vég­rehajtása hozzájárul a nem­zetközi helyzet további ja­vulásához. az enyhülési fo­lyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sórra kerülő mad­ridi találkozóra felelősség­teljes munka vár a záróok­mány valóra váltásának elő­mozdításában. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevéke­nyen hozzájárulni a madridi találkozó jó előkészítéséhez. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és de­mokratikus átalakítása mel­lett. Felléptek a nemzetközi kereskedelemben alkalma­zott diszkriminációs korlá­tozások megszüntetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az Európai Gazdasági Kö­zösség megfelelő megállapo­dásának megkötése hozzájá­rulna az európai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítéséhez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Álla­mok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fejezte ki a különbékét elutasító arab népekkel, és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfo­gó rendezése mellett, vala­mennyi érdekelt fél — köz­tük a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet — részvéte­lével. . A felek cselekvő támoga­tásukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért, az imperializmus, a kolonializ­mus és a faji megkülönböz­tetés ellen küzdő ázsiai, af­rikai és latin-amerikai né­peket. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett mozga­lomnak fontos szerepe van e harcban, és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam­él','" kormány főinek' 1979 szeptemberében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb jelentős lépést tesz a népek békéiének és bizton­ságának erősítésére. A küldöttségek határozot­tan elítélték a Vietnami Szocialista Köztársaság elle­ni kínai agressziót. Megerő­sítették pártjaik, országaik és népeik internacionalista szolidaritását a hős vietna­mi nép harcával, amelyet országa szuverenitásáért, te­rületi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína hegemonista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nemzetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti a vi­lágbékét, károkat okoz a forradalmi és felszabadító mozgalomnak. Mindezek hangsúlyozása mellett ki­fejezték, hogy készek nor­mális államközi kapcsolato­kat fenntartani a Kínai Népköztársasággal a békés egymás mellett élés elve alapján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősöd­jék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormány­küldöttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a Szovjetunióhoz fű­ződő testvéri, internaciona­lista kapcsolatoknak. Nagy­ra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja következetes el­vi politikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás érdekeit szolgálja. Hansúlyozták Leo­nyld Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének kiemelkedő személyes hozzá­járulását e politika kidolgo­zásához és megvalósításához. III. A két küldöttség áttekin­tette a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megálla­pították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom erősödik, és növekvő befolyást gyakorol a világ­helyzet alakulására. Alá­húzták, hogy a kommunista és munkáspártoknak a bé­kéért és a társadalmi hala­dásért folytatott közös har­ca jól szolgálja az emberiség létérdekéit. A tárgyaló felek megerő­sítették, hogy pártjaik to­vábbra is a marxizmus­leninizmus elvei alapján és a proletár internacionaliz­mus szellemében munkál­kodnak a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak pártjaiknak a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista kö­zösség többi országa test­vérpártjához fűződő kap­csolataira, a baráti és alkotó együttműködés állandó fej­lesztésére az élet minden területén. Az MSZMP és a BKP ki­fejezte készségét, hogy a jö­vőben is hozzájárul az euró­pai kommunista és munkás­pártok együttműködésének előmozdításához. Hangsú­lyozták az európai korrtmu­nista és munkáspártok 1976. évi berlini konferenciája kö­zös dokumentumában fog­lalt elvek érvényesítésének és a közös feladatok megol­dásának fontosságát a bé­kéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért foly­tatott küzdelemben. Megerő­sítették szolidaritásukat a tőkés országokban működő testvérpártoknak a monopo­liumok gazdasági és politi­kai uralma megtöréséért, a demokráciáért és a társa­dalmi átalakulásáért folyta­tott harcával. Kifejezték pártjaik szolidaritását a nem­zeti felszabadulásért, a füg­getlenségért és a társadalmi felemelkedésért küzdő erők. kel, Ázsia, Afrika és Latin­Amerika forradalmi párt­jaival és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP ki­emelkedő fontosságot tulaj­donít annak, hogy a test­vérpártok alkotó módon al­kalmazzák a marxizmus— leninizmus tudományos el­méletét. A Magyar Szocialista Mun­káspár; és a Bolgár Kommu­nista Párt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok építését a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kor­mányküldöttség találkozója szívélyes, barati légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézetazonosság jegyében folytak az összes kérdésben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájárulást jelente­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri ba­rátságának további elmélyí­téséhez, sokoldalú együtt­működésének bővítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. A magyar párt- és kor­mányküldöttség, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormány nevében meghívta Todor Zsivkov elv­társat hogy a Bolgár Nép­köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének élén te­gyen hivatalos, baráti láto­gatást a Magyar Népköztár­saságban. A meghívást kö­szönettel elfogadták. (MTI) Kádár János táviratai Bulgária légterét elhagy­va Kádár János a követke­ző táviratot intézte Todor Zsivkovhoz: Todor Zsivkov elvtárs­nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság államtaná­csa elnökének. Kedves Zsivkov elvtárs! A testvéri Bolgár Nép­köztársaság területét el­hagyva újból köszönetemet fejezem ki az elvtársi és baráti fogadtatásért, amely­ben a magyar párt- és kor­mányküldöttséget részesí­tették. Ez alkalommal is továbi sikereket kívánok önnek és a testvéri bolgár népnek a fejlett szocialista társada­lom építésében, közös nem­zetközi céljaink szolgálatá­ban. • Románia területe fölött átrepülve Kádár Jáno6 » következő táviratot intézte Nicolae Ceausescuhoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, a Román Szo­cialista Köztársaság elnö­kéhez: Hazatérőben a Bolgár Népköztársaságban tett lá­togatásomról, Románia fö­lött átrepülve elvtársi üd­vözletemet küldöm önnek és a baráti Román Szocia­lista Köztársaság dolgozói­nak. Kívánok önöknek sok si­kert a szocializmus építésé­ben, hazájuk felvirágozta­tásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első. titkára úmiar Bolgár lapok a látogatásról • Szórta (MTI) A bolgár tömegtájékozta­tási eszközök továbbra is meg­különböztetett figyelmet szentelnek a Kádár János vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség bulgáriai lá­togatásának. A televízió ked­den délután helyszíni közve­títést adott a bolgár—magyar barátsági nagygyűlésről, es­te pedig a híradóban részle­tes beszámolóban foglalta össze a nap legfontosabb ese­ményeit. A szerdai lapok első olda­! lukon közlik a barátság! I nagygyűlés elnökségének fényképét, Kádár János és Todor Z6Ívkov beszédét, va­lamint a legmagasabb szin­tű magyar—bolgár tárgyald­sok folytatódását. A BTA. bolgár hírügynökség jelenté­se a hivatalos tárgyalásokról, amelyet valamennyi szerdsl lap közöl, kiemeli, hogy a tárgyalások konstruktív szel­lemben, rendkívül szívélyes, testvéri légkörben zajlanak. A nagygyűlésről szóló tu­dósítás hangsúlyozza, hogy a magyar és a bolgár nép test­véri, megbonthatatlan ba­rátsága állandóan szilárdul és fejlődik, s a szocialista építőmunka dinamikája révén egyre újabb tar­talommal gazdagodik. A két ország együttműködése — mutat rá a bolgár hírügynökség tudósítása — hozzájárul a testvéri szocia­lista országok, a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista közösség egységének megszi­lárdításához, a népeknek a békéért, a biztonságért és az egyetértésért vívott harcá­hoz. *

Next

/
Thumbnails
Contents