Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fo; gth % ^ L> i DELUAGYARORSZAG AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 140. szám 1979. június 17., vasárnap Ara: 1,60 forint Bécsben a haderocsokkentésért Brezsnyev és Garter hivatalos tárgyalásai Kádár János vezetésével hétfőn párt- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába Leonyid Brezsnyev de James Carter a Hofburgban Az Egyesült Államok bé­csi nagykövetségének épüle­tében szombaton délelőtt pontosan 11 órakor megkez­dődött az első munkaülés Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke között. Az ülésen részt vettek a két ország küldöttségének tagjai: szov­jet részről Gromiko külügy­miniszter, Usztyinov honvé­delmi miniszter, Csernyen­ko, az SZKP KB titkára, Ogarkov marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének első helyettese, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke. Amerikai részről Vance külügyminisz­ter, Brown hadügyminisz­ter, Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja és Seignous tábornok, a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának főnöke vett részt a küldöttségben. Mindkét részről számos szakértőt vontak be a mun­kába. Előzetes tájékoztatás sze­rint az első munkaülésen Brezsnyev és Carter általá­nos áttekintést ad a két or­szág közötti kapcsolatok, a leszerelési tárgyalások, a nemzetközi kérdések értéke­léséről, és főként a leszere­lési kérdéseket, a hétfőn aláírásra kerülő SALT—II. megállapodás kérdéseit he­lyezi előtérbe. A szombat délutási második tárgyalást, teljes egészében a leszerelés témája töltötte ki. Az amerikai nagykövetség épületéhez elsőnek — há­romnegyed 11 órakor — Carter elnök és kíséretének tagjai é-keztek szálláshe­lyükről. Nagyjából ekkor indult el a szovjet nagykö­vetségről Leonyid Brezs­nyev is, aki három perccel 11 éra előtt érkezett meg. Carter elnök az épület előtt üdvözölte a szovjet állam­im,. riVi röviden bemutatta. az Egyesült Államok elnö­kének a kíséretében levő személyiségeket. A fotóri­porterek, a televíziósok, fil­mesek kérésére a két állam­fő és a kíséretükben levő személyiségek az épület előtt megálltak, hogy képet ké­szíthessenek róluk. Mint is­meretes, Leonyid Brezsnyev és James Carter először pén­teken délután az Osztrák Köztársaság elnökénél tett látogatás során találkozott személyesen egymással. Az amerikai nagykövet­ség épületében a tanácskozó­terem hosszú asztalánál egy­mással szemben foglalt he­lyet Leonyid Brezsnyev és James Carter, aki a szovjet államfőt személyesen kalau­zolta a megbeszélés színhe­lyére, A két küldöttség tag­jain kívül a tárgyalás munká­jában részt vesz szovjet rész­ről Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet, Alek­szandrov, az SZKP KB fő­titkárának tanácsadója és Kornyijenko külügyminisz­ter-helyettes. Amerikai rész­ről a tárgyaláson részt vesz Toon moszkvai nagykövet, Jordán, az elnök tanácsadó­ja, a leszerelési és fegyver­zetellenőrzési hivatal veze­tője. Másfel órán árt tartott Leonyid Brezsnyev és James Carter első megbeszélése, amelyre szombaton délelőtt került sor az Egyesült Álla­mok bécsi nagykövetségén. A két államfő kíséretében voltak a küldöttségek tag­jai, valamint szakértek is. Az első megbeszélésen ál­talában tekintették át a tár­gyalások napirendjén sze­replő kérdéseket. Vance amerikai külügyminiszter egymondatos nyilatkozatá­ban úgy értékelte ezt a megbeszélést, hogy a tár­gyalások „igen jók" voltak. Értesülések szerint a meg­beszélésen elsőnek Leonyid Brezsnyev logtalta össze a Szovjetunió álláspontját, majd Carter elnök ismertet­te az Egyesült Államok el­gondolásait. Carter elnök személyesen kísérte ki Leonyid Brezs­nyevet az amerikai nagy­követség épülete előtt vára­kozó gépkocsihoz. A két elnök barátságos kézfogás­sal vált el egymástól, inte­gettek a várakozó riporte­reknek és az osztrák fővá­ros lakóinak, akik az épület közelében, de tisztes távol­ságban várakoztak. Az amerikai elnök Leo­nyid Brezsnyev távozása után röviddel Brzezinski nemzetbiztonsági főtanács­adó társaságában ugyancsak elhagyta a tárgyalások szín­helyét, hogy rezidenciáján értékelje az első forduló tapasztalatait. A szovjet kül­döttség tagjai ugyancsak szállásukra tértek vissza. Gromiko szovjet külügy­miniszter, Dobrinyin wa­shingtoni nagykövet és Kor­nyijenko külügyminiszter­helyettes társaságában még egy ideig az amerikai nagy­követségen maradt. őket Vance külügyminiszter bú­csúztatta az épület előtt. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolatainak elvi kérdéseivel foglalkozott leonyid Brezsnyev és James Carter szombat délelőtti első találkozóján. Leonyid Brezsnyev a meg beszélésen aláhúzta, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, a Maryar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttsége hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába utazik, a Bolgár* Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának és Minisztertaná­csának meghívására. (MTI) Egy műszak-egy brigád A tavalyi év első napjától kezdődően megújult a mun­kaverseny-mozgalom a sze­gedi kábelgyárban. Egy, az NDK-ban tett tanulmányút ösztönözte a magyar kábel­gyártás szakembereit arra, hogy á Magyar Kábelművek­ben is olyan módszerekkel dolgozzanak, mint ott. A kí­sérletre a szegedi kábelgyár­ban került sor. A munkaver­seny-mozgalom keretében alakult ki az egy műszak, egy brigád. Régebben a brigádok sza­bad társulás alapján jöttek létre, így számtalanszor elő­fordult, hogy az egyes bri­gádok tagjai nem dolgoztak együtt, egy műszakban. Ne­héz volt átlátni a gyáron be­lüli munkájukat, különböző társadalmi munka esetében sok fejtörést okozott a szer­vezés. A brigádversenyt év végén értékelték: az évközi mozgóbéreket, hogy kí kapja, a gazdasági vezetők határoz­ták meg, s nem brigádszin­ten osztották szét. így aztán olyanok is kaptak a plusz pénzből, akik azt meg sem érdemelték. Az új megoldás több hiá­nyosságot megszüntet. Ennek alapja a megváltozott mun­kaverseny-értékelés. A mű­szakbrigádok eredményeiről negyedévenként készül szám­vetés, ilyenkor osztják szét a prémiumot, a legjobb üze­meknek; ott tovább bontják, aszerint, hogy melyik brigád hogyan dolgozott, s ezen be­lül kerül kiosztásra a pénz a dolgozóknak. A prémium út­ja a pénztártól a brigádtagig már mutatja, nem a brigá­dok versenyeznek egymással, hanem az üzemek. így kizárt, hogy egy közösség műszak közben átálljon olyan termék gyártására, amely értéke több, mint azé az alapanya­gé, amit készíteniük kellene, s így a következő műszaknak kell azt elkezdeni. S ez az átállás lényeges veszteségidő azoknak, akik a rövidebbet húzták. S a kölcsönkenyér visszajár elv szerint ennek se vége, se hossza; a kár az üzem eredményeiben s ösz­szességében a gyáréban mu­tatkozik, s ez esetben nyil­ván csökken a kiosztható prémium összege is. Az új módszer előnye, hogy a brigádmozgalom hármas jelszavából adódó tevékeny­ség egyértelműen mérhető, pontozással. A sokféle szem­pont közül csak párat: lét­számkihasználás, anyagtaka­rékosság, az üzem önmagá­hoz viszonyított fejlődése stb. A szocialista életmód értéke­lésénél döntő, ki mennyi tár­sadalmi munkát végzett, el­sősorban üzemen belül. A gyárban így fogalmazták meg: „A brigádmozgalom­nak elsősorban a gazdasági célokat kell szolgálnia." In­nen van az, hogy egy-két ki­vételtől eltekintve, a műve­zető egy személyben a bri­gádvezető is. így aztán sok helyen előfordul, a művezető csak a termelés irányításával törődik, nem marad ideje az emberekre figyelni. Több kollektívában említették, ré­gen hetente-kéthetente össze­ült a brigád, most meg csak negyedévenként; amikor szétosztják a prémiumot. .. Tudják a gyárban is, nincs még minden a helyén az új brigádmozgalomban. A kí­sérleti jellege az év végéig tart, van még idő a javítá­sára. Az eredmények egyre jobbak, s ma már szinte mindenki megérti a gyárban, szükséges volt az átszervezés, mert csak így lehet lépést tartani a fejlődéssel. H. L Úthálózat az ezredfordulón Jóval a megvalósulás előtt, mégsem túl korán ír­ta ki a KPM és Szeged vá­ros tanácsa azt a tervpályá­zatot, amelynek 13 meghí­vott alkotócsoportja a Ros­tocktól induló és Közép­Európát is átszelő autópá­lya, a tervezett országos körgyűrű és az M 5-ös autó­pálya forgalmi kapcsolataira adott javaslatokat. Azért nem tekinthető túlzottnak az előrelátás, mert a forgal­mi csomópontok, a pályák helyigényét már ma ismer­niük kell a Szeged általá­nos rendezési tervét készítő tervezőknek. Május 13-i szá­munkban részletesebben is ismertettük a pályázat díj­nyertes alkotásait, melyek közül egyet most rajzváz­laton is tanulmányozhatnak olvasóink. A Közlekedéstu­dományi Egyesület „színé­ben" induló budapesti ter­vezők első díjjal jutalma­zott elképzelése az M 5-öst Szegedtől nyugatra viszi el Röszke felé, s kicsivel Ba­lástya alatt csatlakoztatja hozzá az M 43-ast. Az or­szágos körgyűrű Pécs—Sze­ged—Debrecen közötti sza­kaszáról — Vásárhelyt meg­kerülve — észak felöl is több csomópontnál juthat­nak be Szegedre a jármű­vek, s az M 5-ösön haladók is választhatnak, melyik le­ágazás lesz közelebb szegedi úticéljukhoz. A Budapesti Műszaki Egyetem útépítési tanszékének második díjas tervezete szerint az M 43-as a Tisza bal partján fonódna össze az országos körgyű­rűvel és Szegedtől észak­nyugatra keresztezné — ter­mészetesen a körökkel jelölt külön szintű csomópontban — az M 5-öst. A gyorsfor­galmi úthálózat távlati el­képzelés — az ezredforduló táján, tehát 20—30 év múl­va megvalósítandó autópá­lyákat, autóutakat vázoltak fel a tervezőcsoportok. A forgalom alakulásától, a népgazdaság anyagi és tech­nikai erőitől függ, hogy pontosan mikor kezdődhet meg az építkezés. A sorrend azonban már valószínűsíthe­tő: előbb az M 5-ös, aztán a körgyűrű, s végül az M 43­as úton indul meg a pályát építő gépsor. Magyar—angolai ipari megbeszélés Soltész István kohó- és gépipari miniszter, valamint a meghívására hazánkban tartózkodó Alberto de Carmo Bento Ribeiro, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi minisztere szom­baton megvitatta a két or­szág közötti ipari együttmű­ködés lehetőségeit. Ez volt az első miniszteri szintű meg­beszélés a két ország ipari vezetői között. Takarékos váltóratot mirtat es a pályamunka; csak egy nj Tisza-híd kellene 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents