Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

Szombat, 1979. május 12. 3 Befejeződött az Akadémia közgyűlése Javaslatokat fogadtak el Tegnap, pénteken, az Akadémia várbeli kongresszusi termében megtartott zárt üléssel véget ért a Magyar Tudományos Akadémia 139. közgyűlése. A háromnapos közgyűlés során megvitatták és — a jegyzőkönyvbe foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel — elfogadták az Akadémia új alapszabályát, amelyet Szentágothai János elnök és Márta Ferenc főtitkár terjesztett a közgyűlés elé. A közgyűlésen — s a megelőző tudományos osztályüléseken — nagy számban felszólaló akadémikusok megvitatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdéseit, számos javaslatot tettek a kutatómunka, a tudományirányítás és -szervezés színvonalának további emelésére. A közgyűlés határozatba foglalva az Akadémiára váró időszerű feladatokat, úgy döntött, hogy tevékenységét az ötéves népgazdasági tervekkel is összehangolja. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésének harmadik napján kiegészítette az elnökséget: az elhunyt Friss István helyére a testület tagjává választotta Eörsi Gyula akadémikust, majd titkos szavazással megválasztotta az Akadémia új, rendes, levelező és tiszteleti tagjait. A korábbi levelező tagok közül 29-et-rendes taggá, a tudományok doktoraiból 15-öt levelező taggá, és 33 elismert külföldi tudóst tiszteleti taggá választottak. Az új rendes tagok: Adám György (élettan, pszichofiziológia), Beck Mihály (fizikai kémia), Berend T. Iván (gazdaságtörténet), Bihari Ottó (államjog), Borbély Samu (alkalmazott matematika), Császár Ákos (topológia, valós függvénytan). Csizmadia Ernő (agrárgazdaságtan), Erdős Péter (politikai gazdaságtan), Gábor László (épületszerkezet-tan), Gáspár Rezső (kvantumkémia és szilárdtestfizika), Harmatta János (klasszika-filológia), Homoródi Lajos (geodézia). Kaszab Zoltán (zoológia) Király István (irodalomtörténet), Klaniczay Tibor (irodalomtörténet), Knoll József (farmakológia), Lapis Károly (kísérletes daganatkutatás). Martos Ferenc (bányászat), Mérei Gyula (történettudomány), Nemecz Ernő (ásványtan), Pálos A. László (haematológia), Szabolcsi Gertrúd (biokémia), Szabó Kálmán (közgazdaság-tudomány), Szabó János (mérnöki szerkezetek mechanikája), Szentiványi Tamás (állatorvosi járványtan, mikrobiológia), Tamássy István (kertészeti növénynemesítés), Tétényi Pál (fizikai kémia), Vámos Tibor (automatika, számítástechnika), Zsigmond László (történettudomány). Az új levelező tagok: Csibi Sándor (mikrohullámú technika), Hahn István történettudomány). Halász Béla (neuroendokrinológia), Kapolyi László (bányászati rendszerelmélet), Kátai Imre (számelmélet, számítástudomány), Király Tibor (büntetőeljárási jog), Kovács György (felszín alatti vizek hidraulikája és hidrodinamikája), Láng István (agrokémia), Lovas István (magfizika), Lovász László (kombinatorika). Nász István (mikrobiológia, virológia), Pásztor Emil (idegsebészet). Prékopa András (operációkutatás). Szabó Árpád (ókori matematikatörténet), Tóth Dezső (irodalomtörténet). Szegedi akadémikusok Mérei Gyula A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Üj- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője, egyetemi tanára, 1911-ben Budapesten született. Kutatási szakterülete az új- és legújabbkori magyar történelem. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta. Azóta is folytatja azt a tudományos munkáját, amelynek középpontjában a XIX. század és a XX. század elsó felének gazdaság- (ipar-) és politikatörténete áll. A Magyarország története című hatalmas munka ötödik kötetének főszerkesztője. Külön színt kölcsönöz Mérei Gyula írásainak történetfilozófiai, történetelméleti és metodológiai, valamint historiográfiai problémák iránti nagv érzékenysége és e kérdésekben való jártassága. Az egyetemen folyó oktatóés kutatómunkája mellett dolgozik az Oktatási Minisztérium és az MTA keretében működő bizottságokban, fáradhatatlanul működik közre a tudományos utánpótlás nevelésében, a fiatal nemzedék irányításában. Érdemei elismeréseként 1971-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén Mérei Gyulát rendes tagjává választotta. Lovász László A 31 esztendős, kivételes képességű, fiatal matematikus a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. A tudományok doktora fokozatot 1977-ben szerezte meg, szűkebb szakterülete a kombinatorika, melynek világviszonylatban is egyik vezető szakértője. Középiskolás korában megoldotta Tarski egy univerzális algebrai problémáját, s e munkája nyomán megindult vizsgálatok ma is folynak, ö volt az aki kiépítette a hipergráfok elméletét, megalkotta a törtlefogások fogalmát, nevéhez fűződik a valószínűségszámítási módszer egy újfajta alkalmazása, megalkotta a geometriai hípergráf fogalmát, jelentős eredményeket ért el az algoritmusok elméletében. Nemcsak alkalmazza az algebra, topológia, a geometria és a valószínűségszámítás eredményeit, hanem a kombinatorikán keresztül összekapcsolja őket és ezekre vonatkozóan is lényegi összefüggéseket tár fel. Eddig 80 tudományos dolgozata jelent meg, kilenc alkalommal volt meghívott előadó nemzetközi konferenciákon. Több nemzetközi matematikai folyóirat szerkesztő bizottsági tagja, a Combinatorica című nemzetközi folyóirat főszerkesztője. Lovász Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia levelezó tagjává választotta. Á nehézipar termelése A NIM vezetőinek értekezlete A Nehézipari Minisztérium vállalatainak és trösztjeinek termelése az első negyedévben meghaladta .a tervezettet, az előirányzott 4.8 helyett 6,3 százalékkal emelkedett — állapították meg a NIM vezetői pénteki, tegnapi értekezletükön, amelyen az első hónapokban végzett munka, az idei indulás tapasztalatait elemezték. Az ágazatot nagyobb erőfeszítésre késztette, hogy a nehézipari termékek iránti hazai igények növekedésének üteme a népgazdasági tervben számítottnál gyorsabb volt, különösen energiából, amelyből az ország az első negyedévben 5,6 százalékkal többet használt fel. mint múlt év azonos időszakában. Sok bányász szabadnapját is feláldozta, s így az első negyedévben a mélyművelésű bányák 300 ezer, a gyöngyösvisontai külfejtésről pedig 160 ezer tonnával több szenet adtak az országnak a tervezettnél. A nehézipar nagy iparágai közül a minden piacon jól értékesíthető termékeket gyártó alumíniumkohászat termelése növekedett a legdinamikusabban, 10,5 százalékkal. A vegyipar termelése az első negyedévben 5,8 százalékkal bővült, valamivel mérsékeltebben az előirányzottnál. A belföldi gyógyszerellátás a negyedéves programnak megfelelően alakult. A NIM vállalatai és a trösztök munkájának vizsgálataiból kitűnt, hogy általában a termelés növelésével nagyobb ütemben emelkedett a termelékenység, különösen a szerves-szervetlen vegyiparban, az alumíniumkohászatban és a villamosenergia-iparban. A minisztérium vezetői áttekintették a nehézipari beruházásokat. s megállapították, hogy az első negyedévben az építés üteme kedvezőbb volt, mint múlt év azonos időszakában. így a bányászatban megfelelő ütemben épül a márkushegyi és a nagyegyházai új bánya, s a bauxitbányászat két új üzeme is. Az idén különösen nagy erőket koncentrálnak a tárca legnagyobb beruházására, a j Paksi Atomerőműre, hogy meggyorsítsák a munkálatokat. (MTI) I Társadal S

okszor elmondtuk, leírtuk már, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során megnő a gazdasági építőmunka és a szubjektív tényező szerepe. Az utóbbi — a társadalmi tudatosság — a gazdasági fejlődésnek is egyik hajtóerője, ösztönzője. A mennyiségi feladatokat felváltó minőségi követelmények eleve nagyobb fokú hozzáértést, megértést, azonosulást feltételeznek. A kívülálló „bérmunkás'' tudata kevésbé zavaró, ha a gazdasági, társadalmi előrehaladást, a termékek tömegének, a munkahelyek, a dolgozók számónak növekedésével mérik, mint az intenzív fejlesztés szüntelenül újító, útkereső időszakában. Hol és milyen további tartalékok tárhatók még fel akkor, amikor a belső intenzív, fejlesztés egyébként is nehéz követelményei külső világgazdasági korszakváltással párosulnak? A magyar népgazdaság ennek nyomán bekövetkező külgazdasági veszteségeit csak hatékonyabb munkával, a versenyképesség fokozásával lehet lefékezni és ellensúlyozni. A szubjektív tényezők — a szakmai hozzáértés, a magas fokú elkötelezettség, az önfegyelem, az akaraterő — rugalmasabbak, mint az anyagi lehetőségek. De nem csak a társadalom összteljesítménye, hanem tűrő-, teherviselő képessége is az emberi tényezők revén növelhető leginkább. A társadalom teljesítő- és teherviselő készségének fokozása nem gazdasági 'reszortíeladat. A növekvő követelmények igénye valamennyi dolgozóra — így a pedagógusokra és az orvosokra, a népművelőkre és a bolti eladókra, a tanácsi ügyintézőkre és az autóbuszsofőrökre is — vonatkoznak. A nem anyagi termelésben dolgozók színvonalasabb munkája ugyanis jelentősen hozzájárulhat a társadalmi közérzet javításához, a tűrőképesség fokozásához. A teherviselő készséget próbára tevő konfliktusok részben helyi jellegűek, a rossz hatékonyságú üzemeket sújtják, s a szerkezeti változásokat tervező üzemek tudatosan vállalják. A feszültségek azonban az egész társadalmat érintik, az árintézkedések például a fogyasztók belátását igénylik. Mégsem lehet egyenlőségi jelet tenni a termelő és a nem termelő területek, az értékalkotó vállalatok és az egyéb intézmények közé. A termelő és szolgáltató vállalkozások szerepe, jelentősége vitathatatlanul nagyobb, meghatározóbb a társadalmi-gazdasági előrehaladásban. A gazdasági feladatok végrehajtásához szükséges társadalmi-politikai feltételek megteremtése mindenekelőtt őszinte, nyílt, higgadt hangvételt igényel. A társadalmi aktivitás erősítéséhez a kiegyensúlyozott, nyugodt politikai légkör fenntartásához szintén erre van szükség. Ügy kell szólnunk. hogy a dolgozók széles rétegei megértsék: mit tehetnek ők, mi a szerepük előrehaladásunkban, hogy felismerjék: személj"es boldogulásuk és a társadalom előrehaladása hosszabb távon egymástól elválaszthatatlanok A konkrétság, a hatékony tudatformáló munka másik nélkülözhetetlen feltétele. Napjainkban pedig különösen az, mivel ugyanazon célt, a hatékonyabb munkát, ellentétes mozgások — fejlesztések és visszafejlesztések — egyaránt szolgálhatják A tennivalók mindenkor konkrétak, következésképpen a különböző helyeken mások és mások. Az országos feladatokból levezethetők ugyan a helyi tennivalók, de mivel a végrehajtás feltételei különbözőek. a kettő különválasztása elkerülhetetlen. A valóság sokszínű. E sokszínű valósághoz közelebb kerülve kell érvelni, a felvetődő kérdésekre válaszolni. Az egyik legjelentősebb feladat a beidegződésekkel való szakítás, a megszokással szembeni küzdelem. Az agitáció és a propaganda a legátfogóbb szemléletbeli torzulásra. a mennyiség hajhászósára irányítsa mindenekelőtt az össztüzet. S a fejlődés olyan összetevőire helyeződjék a hangsúly, mint amilyen a minőség; a korszerűség. a hatékonyság, a nemzetközi versenyképesség. El kell érni, hogy a közvélemény is a fejlődés, a gazdasági előrehaladás megnyilvánulásának tartsa a korszerűtlen és ráfizetéses termelés csökkentését. megszüntetését, a minőség javítását, a korszerűsítést. Elsősorban a versenyvállalásokból kell száműzni a mennyiségi törekvést. Olyan fogalmak értelmezése is megváltozik. amilyen a stabilitás, a biztonság vagy törzsgárdatagsóg. A létbiztonság például nem jelenthet életfogytiglan kötődést egyazon munkahelyhez. A munkához való jog érvényesülése nem meghatározott, konkrét beosztást, hanem helyileg változó társadalmilag hasznos tevékenységet szavatol. A törzsgárdatagság pedig csak akkor hasznos, ha gazdasági céljainkat, az ésszerűbb. hatékonyabb munkát szolgálja. Kifejezetten káros, amennyiben a gazdaságtalan termelést konzerválja. A gazdaságpolitikai feladatok sikeres végrehajtása feltételezi a pártszervezetek gazdaságirányító szervező és ellenőrző tevékenységének fejlesztését. Fontoé, hogy a fő figyelmet ne a helyzet magyarázására. hanem a feladatok megértetésére, elfogadtatására, a sikeres végrehajtásra összpontosítsák. Az öntevékenység nélkülözhetetlen. Hiszen a tennivalók merőben mások, ha a termelés visszafejlesztése, vagv éppen dinamikus növelése van napirenden. Ahol például a munkaerő csökkentése, átcsoportosítása nincs napirenden, ott ez ne legyen agitációs téma. a fantomokkal ne ijesztgessék az embereket. Ahol meg keli sziintetni bizonyos termékek gyártását, és újakat bevezetni, ott viszont erre összpontosítsák a figyelmet. A

politikai felvilágosító munka hatékonyságának fontos fokmérője a társadalmi aktivitás, a szocialista munkaverseny, a gazdaságos termelés, a korszerű műszaki-gazdasági munka. Kö-, vétkezésképpen a meggyőzés, a felvilágosítás, a mozgósítás sem leHet csupán társadalmi tennivaló, hanem döntően a műszaki, a gazdasági, a hivatali feladat. A műszaki-gazdasági vezetés nem csupán megszabja, hanem közérthető nyelvezetre le is fordítja a soronlevő tennivalókat. A helyi jellegő konfliktusok mellett várhatóan előtérbe kerülnek a társadalmi méretű gondok, problémák, mindenekelőtt az árak. a bérek, az életszínvonal alakulásával kapcsolatos kérdések. Politikai 'érdek, hogy a lappangó konfliktusok mindenütt felszínre kerüljenek, s az aggályokra, a tisztázatlan kérdésekre megnyugtató módon válaszoljanak. A felmerülő, társadalmi méretű kérdések megválaszolásában, a konfliktusok feloldásában a döntő szerep a pártszervezetekre hárul. Mint ahogyan politikai törekvéseink ismertetése, népgazdaságunk helyzetének és lehetőségeinek feltárása, a politikai stabilitás erősítése alapvetően szintén a párt- és a társadalmi szervezetek feladatkörébe tartozik. Kovács József Utazás a Szevjetiiicba Üttörők utaztak tegnap, pénteken a Szovjetunióba. A gyermekév alkalmából rendezett utazáson a gyerekek megismerkednek Moszkva és Leningrád történelmi nevezetességeivel és baráti találkozókon veszi-ek részt. (MTI) Valutát A skandináv államokban szinte hagyományos piaca van a szentesi korai káposztának. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat megkezdte a népgazdaságnak jelentős értékű valutát hozó primőr szállítását. A vállalat együttműködik a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Renszerrel a hűtőházi feldolgozásban. Az előkészítéshez ugyanis sok kézi erő kell: az exportkövetelményeknek megfelelően a borító levélzettől megtisztítják, osztályozzák és tetszetősen csomagolják, szellős zsákokba teszik a legalább fél kiló súlyú káposztákat. Minden zsákot címkékkel látnak el, feltüntetve azokon a darabszámot és a súlyt. Az első szállítmányokat Svédországba indították. Május 25-ig mintegy 3 millió korai fejes kápcezta forgalmazását tervezi a vállalat Ugyancsak tömegesen szedik már Baks. Csanytelek, Tömörkény körzetében egy másik tavaszi primőrt, a zsenge karalábét, amelyből a ZÖLDÉRT mintegy 8 millió darabot vásárol fel. A megye ellátásán kívül Budapestre, nagyobb vidéki iparvárosokba és külföldre is szállítanak. Kemping-, sport- és játékkiállítás nyílt tegnap, pénteken Szegeden, a Marx téri „C" pavilonban. A bemutató május 23-ig naponta 10 tói 18 óráig tekinthető meg. Az érdeklődök a Delta Kereskedelmi Vállalat által kiállított termékekből a helyszínen vásárolhatnak is