Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

69. évfolyam 107. szám 1979. najus 10„ csütörtök Ara: 1,20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! A győzelem napján Losonczi Pál Szegeden Kitüntetéses doktoravatás a tudományegyetemen „Szeged a kultúra Károsaként él a nemzet tudatában" A testvér síriánál Szeged környékén halt hő­si halált 1945 áprilisában hazánk felszabadításáért Pantyelej Szemjonovics Dol­gier. Bátyja tavaly találta meg — a levéltár munka­társainak segítségével — test­vére sírját a Dugonics teme­tőben nyugvó szovjet hősi halottak sírjai között. Akkor készített a városgazdálkodási vállalat Komócsin Zoltán és Apró Imre brigádja síremlé­ket, melynek avatásán a moldáviai Belcben élő báty­ja, Fedor Dolgier is részt vett. Tegnap, szerdán újra eljött fiával testvére sírjá­hoz, és virágokkal emléke­— Valahányszor megfordu­lok az alsó Tisza-vidék anyavárosában, de nyugod­tan mondhatom úgy is, hogy a „magyar kultúra déli vég­várában", bizonyos tisztelet lesz úrrá rajtam — mondot­ta Losonczi Pál. — Bizonyá­ra azért, amiért Szeged el­sősorban és főként a kultúra városaként él a nemzet tu­datában. Szeged és a magyar kultúra ikerfogalma is lehet egymásnak, némi egyszerűsí­téssel, avagy valamelyes túl­zással. A múltnak e kultu­rális mélységekbe visszanyú­ló elevenségét érzem én a mai, a mostani ünnepségük már-már szokatlan, de ok­vetlenül tiszteletre méltó külsőségeiben. A hagyomány­tisztelet nem puszta ünnep­lés ruházat, hanem feltétle­nül lényeget hordoz és fejez ki. Ha csak mennyiségi olda­láról közelítünk is a dolog­hoz, nyilvánvaló, hogy fővá­rosunk után itt, Szegeden a legnépesebb a műveltséget hordozó értelmiségi réteg: jóval több, mint bármelyik vidéki városunkban. Az itt alkotó* értelmiség nagyabb számú, mint a virágkorában levő Athéné, sőt ahhoz fog­ható számú kiművelt ember­fő tevékenykedik itt, mint amennyi az antik világbiro­dalmat kormányzó Rómában. A nagyszámú és rangos összetételű szegedi értelmi­ség a magyar szellemi erő szerves, sok vonatkozásban meghatározó része, okvetlenül Losonczi Pál beszédét mondja kultúrateremtő közösség is egyúttal. Szocialista társadalmunk értelmiségéről szólva, egyre nagyobb nyomatékkal esik szó jelentőségéről és teljesít­ményének növekvő súlyáról. Ez természetes. Egyaránt fa­kad ez társadalmunk fejlett­ségi fokából, de abból a kö­vetelményből ugyancsak, hogy az előttünk levő, meg­oldásra váró feladatokból mind nagyobb hányad nyom­ja az értelmiség vállát. A magyar értelmiség fejlődé­sünk utóbbi időszakában egészében felnőtt a szocialis­ta társadalom támasztotta igényekhez: odaadta-odaadja eszét és szívét a szocialista társadalom építése ügyének. Igen örvendetes és kilátá­sokkal kecsegtető tény ez, annál is inkább, mert az ér­telmiségi alkotómunka sze­repe és térfogata hatványo­zott jelentőségűvé válik már napjainkban, de még inkább a jövőben, mindazoknak a minőségi változásoknak a nyomán, amelyek életünket és helyzetünket jellemzik itt­hon és a nagyvilágban. A szegedi alkotó értelmi­ség — amelynek egyik ran­gos és kiemelkedő fellegvára az egyetem — színes, sokol­dalú és jelentékeny szemé­lyiségeket foglal magában. .Éltek és élnek, alkottak és alkotnak Szegeden tudósok, művészek, irodalmárok, aki­ket jóval határainkon túl is számon tartanak. Itt szinte felesleges arra hivatkoznom, hogy ennek az egyetemnek volt a hallgatója József At­tila, Radnóti Miklós. Kell-e említsem, hogy itt szerzett Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert; s hogy itt bontogat­ták szárnyukat a „Szegedi Fiatalok"? Azok az ifjú ér­telmiségiek, akik a két vi­lágháború között egyetemis­taként sorakoztak fel a mun­kásosztály, a munkásmozga­lom és a szocializmus esz­méje mögé. József Attila. Radnóti Miklós és Erdei Fe­renc a történelem magasla­(Folytatás a 3. oldalon.) zett a hősi halottakra a Zrínyi Ilona iskola úttörői­vel, akik a hősi sírt gon­dozzák. Lehetőségek Koüsklív a növénytermesztésben SZBFZBÜéSBk A növénytermesztésben a gazdálkodók fejlesztési ter­veinek megvalósítását, az értékesítési lehetőségekhez való rugalmasabb alkalmaz­kodást. valamint a lehetősé­gek jobb kihasználását segíti majd elő az a koordinációs bizottság, amelyet a TOT hozott létre. A növényter­mesztési bizottság időnként áttekinti a szántóföldi nö­vénytermesztési ágazatok termelési és más azzal össze­függő kérdéseit és javasla­tokat terjeszt elő. A bizott­ságnak megyénként egy-egy tagja van és benne két terü­leti szövetség is képviselteti magát Az' információk oda-, s visszaáramlásának egyik fon­tos szerve lesz az újonnan alakult növénytermesztési koordinációs bizottság, amely alakuló ülésén máris gya­korlatias kérdést vitatott meg: azt, hogy milyen esz­közökkel és hogyan lehetne meggyorsítani a kukorica vetését, illetve, milyen ne­hézségei vannak — különö­sen a nyereségesség szem­pontjából — a gazdaságok egy részének ezzel a fontos takarmánynövénnyel. A kö­vetkező időszakban napi­rendre tűzik a különböző szántóföldi növények terme­lésének közgazdasági, mű­szaki-technikai. sajátosságait. Valamennyi vállalatnál és szövetkezetnél befejeződött a kollektív szerződések idei módosítása Ezek során az új követelményekhez igazí­tották az üzem bérfejlesztési, nyereségelosztási, jutalma­zási, tehát egész ösztönzési rendszerét. Elvi Hsiállapodás a SALT-2 egyezmény kérdésében Az amerikai Fehér Ház­ban Vance külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy ha* és fél évi tárgyalások után elvi megállapodás szü­letett a' Szovjetunióval a SALT—2 egyezmény kérdé­sében. Az egyezmény jelentősé­gét hangsúlyozva az ameri­kai külügyminiszter utal? arra, hogy Genfben a SALT­tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai Kül­döttség még néhány héten keresztül folytatja a szerző­dés szövegének végső formá­ba öntését. Ugyancsak Vance szerint a SALT—2 egyezményt szovjet —amerikai csúcs?alá'kozón írják alá. amelynek színhe­lyéről és időpontjáról jelen­leg folynak a megbeszélések a két fél között. (A SALT­tárgyalósokról lapunk 2. ol­dalán közlünk ismertetést.) Kitüntetéses doktorrá ava­tó ünnepi tanácsülést tartot­tak tegnap a József Attila Tudományegyetemen, Erre eljött Szegedre Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Hanga Mária, az oktatási miniszter helyettese, dr. Pet­rik Ferenc, az igazságügy­miniszter helyettese. Ott vol­tak dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára, dr. Perjést László, a megyei ta­nács elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Papp Gyula, a "városi tanács elnö­ke, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára és a felső­oktatási társintézmények ve­zetői is. A Himnusz elhangzása után dr. Antalffy György egyetemi tanár, az egyetem rektora nyitotta meg az ün­nepi tanácsülést Bejelentet­te: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy Csizmás József jogászt, a Magyar Nemzeti Bank jogi előadóját Kemenes László jogászt, a HUNGAROTEX Telxtil-külkereskedelmi Vál­lalat jogtanácsosát Maróti Péter fizikust a JATE Bio­fizikai Tanszékének adjunk­tusát és Szendrei Ágnes ma­tematikust, az egyetem al­gebra és számelméleti tan­szókének tanársegédjét a József Attila Tudományegye­tem tanácsa Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis ki­tüntetéssel doktorrá avassa. Ismertette az egyetem volt hallgatóinak eddigi munkás­ságát Közölte, az egyetemi tanács megállapította, hogy a József Attila Tudomány­egyetem ezen volt diákjai mindenben megfelelnek á kitüntetéssel történő doktor­rá avatás követelményeinek, és a kari tanácsok határozata alapján pártoló javaslattal felterjesztette kérésüket. Az Elnöki Tanács 1979. február 28-án kelt 3/1979. sz. határo­zatával • hozzájárult ahhoz, hogy a József Attila Tudo­mányegyetem Csizmás Józse­fet, Kemenes Lászlót, Maróti Pétert és Szendrei Ágnest Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis kitüntetéssel avas­sa doktorrá. A jelöltek röviden ismer­tették a disszertációikat, le­tették az esküt, s az egyetem tanácsa nevében dr. Antalffy György rektor és a három kar dékánja, dr. Kovács Ist­ván, dr. Csukás István ós dr: Tandori Károly Sub Aus­. piciis Rei Publicae Popularis kitüntetéssel doktorrá avatta őket. Diplomájuk átvétele után az Elnöki Tanács elnö­ke átadta nekik a kitünteté­ses avatást jelző aranygyűrű­ket, melyeket államunk cí­mere ékesít. Losonczi Pál ez alkalomból beszédet mondott. Az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága, a Szeged megyei városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága a győzelem napja 34. évfordulóján ko­szorúzási ünnepséget rende­zett tegnap, szerdán a Szé­chenyi téri és a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél, valamint a Belvárosi temetőben a ro­mán hősi emlékműnél.­A megemlékezés és a tisz­teletadás koszorúit vala­mennyi emlékműnél elhe­lyezték az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és járási bizottságának, a Csongrád megyei és a Sze­ged városi tanács, valamint a fegyveres testületek, a tár­sadalmi és a tömegszerve­zetek, az SZMT, a KISZ és a népfront képviselői. A Széchenyi téren, a Kárász utca felőli szovjet hősi em­lékművet megkoszorúzták még a DÉLÉP, a szegedi postaigazgatóság és az élel­miszeripari főiskola képvi­selői. A tér északi oldalán 'az emlékműnél elhelyezték a tisztelet és a hála koszo­rúit a KSZV, újszegedi gyá­rának, az Öntödei Vállalat és a Tejipari Vállalat kép­viselői. A Dugonics temető­ben koszorúztak az ipari Koszorúznak a Széchenyi téri emlékműnél szövetkezetek pártszervezetei gyar és a szovjet Himnusz­nevében .a DÉGÁZ, a Pan­nónia Szőrmeipari Vállalat; szal, a román emlékműnél a magyar és a román Him­a Belvárosi temetőben a ro- nusszal kezdődött és az In­mán hősi emlékműnél a Vo­lán 10-es számú vállalat, az ternaeionáléval végződött. A koszorúzás befejeztével ATIVIZIG és az Ikarusz a Széchenyi téren a katonai szegedi gyárának képviselői, és munkásőrszázadok tisztel­A koszorúzási ünnepség a gő menetben vonultak el az szovjet emlékműveknél a ma- emlékművek előtt. Acs S. Sándor felvételei Az egyetem avató tanácsa és Losonczi Pál az ünnepségen

Next

/
Thumbnails
Contents