Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

Ketfcf, 1979. május 29. 5 Százévesen is fiatalon Kettős lublleum a Móra-Iskolában emléktáblát avattak 'JA gyászos emlékű 1879tk év a mórai iskolát még a régi bérhelyiségben találta. A gyilkos áradat romba döndötte a m&rai iskola bérhelyiségét, is és az iskolának összes szerelvénye a romok alá temetve teljesen megsemmisült" — olvashatjuk a régi dokumentumokban. A „nagy" víz" után megépült iskola száz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, s a mostani évforduló egybeesik a névadó Móra Ferenc születésnapjával is. A móravárosi iskolát mely az ötvenes évektől viseli Móra Ferenc nevét, sokáig a szegények iskolájaként emlegették. Száz évvel ezelőtt 414 tanulója volt ide jártak a külvárosi proligyerekek, akik közül már az első évben nagyon sokan kimaradtak, mert nem volt cipő, ruha, és sok családban már gyerekfejjel munka után kellett nézni. Ma, egy évszázad múltával 340 tanuló — jórészt fizikai dolgozók gyermeke és a nevelőotthonok lakói — tölti meg a régi iskola korszerűen felszerelt szaktantermeit Munka és műveltség-vetélkedő Vasárnap délelőtt az Ifjú- tartalmazták, a korszerű műsági Házban rendezett me- veltség bővítését a tévé Mingyel döntővel véget ért denki iskolája-adásaira és az Csongrád megye brigádjai- úgynevezett új típusú munnak legnagyobbszabású kul- kásakadémia felkészítőire turális mozgalma, a Munka építve szervezték meg. A speés műveltség-vetélkedő. Osz- ciálls ágazati követelmények szel — először oktatási évhez témaköreit a munkahelyek igazodva, „őszi—tavaszi rend- állították össze — a körülmészerben" rendezve — közel nyeknek és az igényeknek 900 brigád mintegy 13 ezer megfelelően. A művészeti istaggal indult az ötödik alka- meretek között film, színház, lommal megszervezett kultu- Irodalom, képzőművészet és rális mozgalomban. Soha eny- zene szerepelt, nyien nem vettek még részt A megyei döntőbe végül vetélkedősorozaton. Az nyolc brigád jutott. Itt három Emléktábla az iskola falán tályvezető-helyettes, Deák Béla. a városi zottság titkára. Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei és Fabula Andrásné, a vártKi titkára. Megjelent az ünnepségen Móra Ferenc két unokája, dr. Vészits Ferenc és dr. Koott volt' ünnepséget rendeztek, ünnepártbi- pi beszédet Taká Tivadar igazgató mondott Az iskola úttörői új csapatzászlót kaptak az Ingatlanfenntartó Bázis IL kirendeltségétől, mely 17 éve patronálja az iskolát. Az úttörőknek Angyal Sándor őrnagy adta át a sevezetői. Bányainé dr. Birkás A nevelőtestület legfonto- * yár08Í ^^ eU sabb céljának a munkára ne- nokneiyettese. velés komplex feladatát tekinti. Arra a legbüszkébbek, hogy az innen kikerülő fiatalok megállják a helyüket az életben, legtöbben szakképzettséget szereznek, kiváló munkások lesznek. A tantestület jó néhány pedagógusa több mint két évtizede dolgozik az iskolában. vács Györgyné. Ott voltak az lyemzászlót, mélyre négy érdeklődők soraiban a patro- KISZ-szervezet fiataljai — náló üzemek és KISZ-szer- Szegedi Tervező Vállalat, vezetek képviselői, az iskola DÉMÁSZ, Szegedi Kenderrégi diákjai, a társintézetek fonógyár, Somogyi-könyvtár — kötöttek szalagot. Az ünnepségen jelentették be, hogy dr. Gáti Lászlóné egy zongorát ajándékozott a jubiláló iskolának. A legkiválóbb pedagógusok kitüntetésben réa centenáriumi Móra-emlékbizottság titkára leplezte le az iskola falán levő emléktáblát. Avatóbeszédében idézte a névadó szesültek. Kiváló Dolgozó sokszínű egyéniségét, párhu- lett dr. PoXlák Györgyné mazamot vont az iskola törté- tematika—fizika, és Veres nete és Móra gyerekközpon- Mihály rajz—földrajz szakos tű írásai között, s megállapí- tanár. Űttöróvezetői érdemtotta, hogy „Szeged százéves éremmel tüntették ki Takó í^ut „„ iskolája joggal tekinti esz- Tivadart, dr. Nacsády JóDeák Dezsőné l"953-han, Lő<íi ményképének névadóját, aki- zsefné pedig a Magyar ŰttöFerencné és dr. Nacsády Jó- élete, munkássága jó rök Szövetsége országos elzsefné 1957-ben jegyezte el« példa a sokoldalúan képzett, a nökségének dicsérő oklevelét magát ezzel az iskolával. világban jól tájékozott em- kapta. A kettős jubileum alkal- bertípus kialakításához — ez Az öreg iskola fiatalos lelaz ember társadalmunk esz- kesedéssel, méltó módon emményképc is." Az emléktáb- lékezett történetére és névIán ez áll: „A Móra-cente- adójára. Sokszínű versenyek, megemlékezést tartottak. El- nárium évében ünnepelte az országos vetélkedők tették jött a megemlékezésre ame- iskola százéves fennállásátemlékezetessé az idei tangyei pártbizottság képvisele- Az emléktábla-avatás után évet, melynek szép befejezésben dr. Sebe János osz- az iskola udvarán bensőséges se volt a tegnapi ünnepség. Felbecsülhetetlen segítség a véradás Hazánkban tavaly több vesszük őket. Jelenleg az embertársának, példát raumint félmillióan ajánlották egészségügyi intézmények- tat környezetének. ezért SZMT, a TESZÖV, a KISZÖV és a MÉSZÖV érdekképviseleti területeihez tartozó gyárak, téeszek, üzemek brigádjai munkahelyi és területi vetélkedőkön, elődöntőkön adtak számot felkészültségükről Négy témakörben közel 9 hónapion át tartott a felkészítés — és a beszámolás —, egészen a megyei döntőig. A politikai ismeretek a kül- és belpolitika legfontosabb kérdéseit témakörben — politikai és művészeti Ismeretekben, továbbá különféle szaktantárgyakban — mérték össze tudásukat, műveltségüket a részt vevő brigádok képviselői. A speciális ágazati követelmények helyett egy ügyesen összeállított tesztlapon a versenyzőknek arról kellett beszámolniuk, mennyire ismerik — egymást. A zsűri ezeken kívül pontozta a nyolc ..döntős" kollektíva saját üzemét, munkáját bemutató kiállításait ls, amelyeket a brigádoknak maguknak kellett összeállítaniuk és megrendezniük. Végül legjobbnak a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ Lenin brigádja bizonyult, má-odik a kenderfonó és Szövőinari Vállalat újszegedi szövőgyárának XI. Pártkon gres'zus, harmadik a MáV Éoítési és Hídfenntartási Főnökségének szegedi Ifjúsági brigád la lett. Ám — hiszen távolról sem az elért pontszám és helyezés számított legfontosabbnak — a másik öt megyei döntőbe került brigáddal (a DÉMÁSZ Kooperáció, a Szegedi Állami Gazdaság Március 8., a szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat Arany János, a DÉLÉP és a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola Tangazdaságának Április 4. brigádjával) együtt utaznak június közepén a jól megérdemelt északmagyarországi jutalomüdülésre. Költők hete mából tegnap, hétfőn délután — egy egész éves program lezárásaként — ünnepi fel. hogy ellenszolgáltatás nélikül segítenek a rászoruló betegeken. Vért adtak, s ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot tettek. Magyarországon harminc éve beszélhetünk szervezett véradásról, s húsz éve hirdették meg a térítésmentes véradó mozgalmat. E két évforduló jegyében tartották a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vértranszfúziós Állomás kezdeményezésére május 25-től 27-ig Szegeden, az MTA Biológiai Központjának előadótermében az V. ben felhasznált vér mint 91 százalékát adja a lakosság. A Vöröskereszt nagy gondot fordít a véradók tájékoztatására. Elmondjuk, hogy egyre több készítményt használnak fel a gyógyításban, s * ezeket még jó ideig nem lehet gyógyszerrel pótolni. Évente például 30 ezer RH negatív vércsoportú nő szorul több nem szabad lebecsülni a téIngyen rítésmentes véradás társadalmi jelentőségét. Ma már egyre differenciáltabb a kórházak és az egészségügyi intézmények vérigénye. Gyakran egy bizonyos vérkészítmény előállításához más városból kell megszerezni a vért. Ezért van nagy szükség a szomszédos megyék véradó állomásainak védelemre. Náluk terhesség széles körű együttműködésévagy abortusz esetén könynyen olyan helyzet alakulhat ki. ami kizárja a későbbi szülés lehetőségét. Ennek országos véradó-konferenci- elkerülésére a vérplazmából ét. A tanácskozás jelentőségéről és a véradó mozgalom helvzetéről kérdeztük dr. Gyüszil Miklóst, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesét — Kik voltak a konferencia résztvevői? — A meghívottak felét hivatása köti az egészségügyhöz. A többiek pedig önként vesznek részt a véradó mozgalom szervezésében, és sokan közülük maguk is többször adtak vért. Régen elterjedt volt az a nézet, hogy az ember csak ellenszolgáltatás fejében segít a másikon. Azóta megváltoztak a társadalmi viszonyok. kivont anti-d-gamma-globulint kell kapniuk. A patológiában, a speciális műtétekhez is nélkülözhetetlenek a vérkészítmények. — Az országban évente több mint 200 ezer liter vért adnak. Kik? — Arra törekszünk, hogy a lakosság különböző rétegei és a más-más körzetben élő emberek egyformán jelentkezzenek. Az önkéntesség nemcsak az emberi tulajdonságoktól függ.' hanem attól is, hogy milyen agitációt fejt ki a Vöröskereszt, s. hogyan tud együttműködni a társadalmi szervekkel. A balatonfűzfői Nitrokémiai re, az úgynevezett régiók megszervezésére. A Szegedi Véradó Állomás is regionális központ. Bács-Kiskun, Békés, Szolnok megye önkéntes véradóira ls számít. De ez indokolt is, hiszen a szegedi klinikákra a betegeknek majdnem fele nem csupán Csongrád megyéből érkezik. J. E. Arany Jánossal kezdődött szerdán, és vele folytatódott csütörtökön. Műsorcímek idézték, nevezetesen az „Este van, este van...", meg a Családi Kör, de a műsorokhoz természetesen az égvilágon semmi köze nem volt Aranynak és költeményének. Gondolom, „az egy hétköznapi óra eseményeiből" válogató riportműsor egyszerűen azért kapta a költői címet, mert ez jutott eszébe — valakinek a számos közreműködő közül. Nehéz lenne ugyanis néhány szóval megmondani, miről szólt a műsor. Volt benne színház, közlekedés, kórház, egyéb munkahelyek, ahol az esti órákban is nappallas a készenlét, a munka. Voltak benne buszsofőrök, ügyeletes orvosok, ügyelők, világosítók, ruhatárosok stb. És riporterek. Főként. Nagyon sokan. Hogy mégis miről szólt a műsor? A végén azért ez is kiderült, félreérthetetlenül. Róluk, mármint a tévé riportereiről. Az történt ugyanis. hogy az egyórás összeállításban ők dolgoztak igazán. A többieket arra késztették, hogy félbeszakítva valódi munkájukat: beszéljenek. A riporterek kérdeztek, dolgozó nők és férfiak válaszoltak — vagyis egy órán keresztül szemlélhettük, milyen az amikor az újságírók dolgoznak. A végén meg mindannyian (összesen 14en!) külön-külön is fölhívták a figyelmünket: remélik, jól észrevehető volt, hogy ők mindent, de mindent a nézőért, szolgálatban, áldozatosan, lelkiismeretesen, szakszerűen; még most is, ilyenkor, amikor mi, többiek szégyentelenül semmitteszünk otthon, a karosszékünkben, és csak bámuljuk bambán az ő verejtékes erőfeszítéseiket Talán a nagyobb hatás kedvéért némeNagy eredményeket értünk Üzem dolgozóinak 45 százaléka például rendszeres vér adó. — Miben áll a rendszeres ség? — Elég, ha valaki évente kétszer vállalkozik véradásra. Ennyit az egészséges szervezet könnyen elvisel. Ugyanakkor a véradó pótolhatatlan segítséget nyújt el a térítésmentes véradás-an. Jellemző a következő 'sértet: száz térítés nélküli, száz térítéses véradót értesítettünk levelezőlapon. Az előbbiek közül hatvanan, míg az utóbbiak közül csak húszan jelentek meg, holott mindannyian önként vállalták, hogy nyilvántartóiba Á gyermekrajzpályázat nyertesei Május 27-én hirdették ki a tarjáni népfront székházában a Gyermekév '79 rajzverseny eredményét. A 3—6 ívesek korcsopo-t iában Erdei Katalin első faas Vera násodik Balogh <te Halász Gábor harma lik helyezést ért el. A 7—10 évesek korcsoportjában elsődíjas Kovács (Ferenc, második Kiss Gabriella, harmadik Tombácz Ildikó és Monse Ilona. A 11—14 évesek versenyében Erős Aliz bizonyult a legjobbnak. Csamangó Jolán második. Fémár Zcl'án és Práger Jóséi peci'g ha-madik lett. A n 'sokból rendere" délután 5—7 ig tekintheti meg az érdeklődők a tarjáni pártházban, ugyanekkor jelentkezhetnek azok a gyerekek, akik még nem vették át díjukat. lyikük, Vértessy Sándor például, még jelmezt is öltött! Most mit mondjunk? Hogy „Este van, este van..." — mindenki fáradt? Ügy tűnik, a Családi Kör című, szülők, nevelők műsora is kifogyott a gyerek-, szülő- 'és nevelőnevelési témákból és fölcsapott házasulandók szaktanácsadójának. Bizonyos szempontból élvezetesen naiv és megfelelően didaktikus nevelést oktatófilmjeinek helyét átvette egy tudományos-fantasztikus film, melyben a fantasztikum: az anyakönyvvezető színe elé járult fiatal pár megtekintheti a jövendő házasélet kínos epizódjait A tudomány? Azt ismét dr. Ranschburg Jenő pszichológus szolgáltatta, mondván, hogy egymás megismerése roppant fontos, ámbár nagyon nehéz, sőt, majdnem lehetetlen. Minthogy hajlamosak vagyunk Időnként úgy viselkedni, olyasmit tenni, amivel nemcsak legjobb ismerőinket, de önmagunkat is meglepjük. Mindazonáltal ez a műsor is szolgál tanulsággal, csakúgy, mint azöszszes eddigi Családi Kör-adás. Nevezetesen: nyíltan, kertelés nélkül kimondta, hogy az egymástól elvakult, bohó fiatalokat még egy pszichológus-feltaláló sem mentheti meg a házasságtól; aztán vagy Ismerkednek egymással egy életen át, vagy nem. Így hát minden remény megvan, hogy a Családi Kör családtémái kifogyhatatlanok, eme kis kitérő után kezdődhetnek elölrőL S. E. * Azt tartják, a versek csak „négyszemközt" bontják ki teljes szépségüket, legbensőbb tartalmaikat. Az olvasás, a versértelmezés, szavak, gondolatok, rímek, ritmusok ízlelgetéseinek, szerelmes együttlétének ünnepi perceiben. Amikor a vers kilép ebből a „belső körből", óhatatlanul veszít teljességéből. A költészetet soha nem kísérté olyan érdeklődés, a verseknek soha nem volt oly széles hivő serege, mint nap'ainkban. S ehhez nagv^an hozzáiárulnak azok a közvetett ha'ások azok a 'tóciö"okok. melyek közelebb vi•rik a verset cs a- ember' egymáshoz. Ilyen közbülső állomás a televízió. A képernyőn mindinkább otthonra talál a költői szó — versenyeken, nemes vetélkedéseken, versműsorokban, költői vallomásokban. A hét végén kétszer is képernyőt kapott a költészet. A péntek délutáni műsor különösen közelről érint bennünket, hiszen a szegedi körzeti stúdió műsorát sugározták a Gazdátlan hajók című antológia anyagából. A feladat, a vállalás és a megvalósítás szerencsés találkozása volt ez a produkció. Mert lehet-e nemesebb és szebb feladata egy regionális stúdiónak, mint a helyi értékek fölkarolása, friss fölmutatása a legszélesebb nyilvánosságnak? A hat fiatal szegedi költő — Petri Csathó Ferenc, Baka István, Téglásy Imre, Géczi János, Zalán Tibor, Bclányi György — verseiből Ilia Mihály irodalomtörténész szerkesztett műsort, s fűzte a nagyszerűen válogatott verseket egységes egésszé, fölvillantva a hagyományokhoz való kötődést, a gyökerek éltető nedveit, a karakterek erőteljes vonásait és a város fölnevelő-kiröppentő jellegét. A három megye színházainak művészei, Bartha Attila rendező irányításával, alázattal közeledtek a művekhez, gondolatilag azonosultak az ifjú költők üzeneteivel, s eszköztelenül közvetítették azt nekünk — ebben találtak értő társra Rozsnyai Aladár operatőrben és az egész „csapatban". Költök hazája címmel elevenítette föl a magyar művészek mai élcsapata a harmincas-negyvenes évek nagy sikerű zeneakadémiai matinéit — vasárnap délelőtt egyenes adásban közvetítette a tévé. Juhász Ferenctől származik a gondolat, hogy a költői szó erejével, a művészi gondolat sugárzásával a mai értelmiség is emelje fel szavát az egész ország szeme láttára, füle hallatára. Szóljon hazáról, népről, az elkötelezettség. a küldetés szépségéről. Legkiválóbb költőink alkotásait nagyszerű színészek tolmácsolták a Zeneakadémia színpadáról, s az archív filmkockákról újólag szólt hozzánk Kassát; 1 a'os Simon h'.i r. i i VI• ' u. Naay László v -" ttjdió kórus ; ri; . es Var )i Imre ~ s 7 á!'n' tei'C" szeti a na. a tte a teljesebb élményt, melynek rendezője Szabó István volt. T. U