Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 120. szám 1979. i i áj us 25., péntek Ara: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A KGST jubileumán Ünnepi ülés az Országházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának rendezésé­ben tegnap, csütörtök este a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tar­tottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa megalakulásának 30. évfordulója al­kalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kor­mány több tagja, ott voltak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyű­lési bizottságok elnökei és titkárai, szo­cialista brigádok, a termelésben kiemelke­dő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomácia képviseletek ve­zetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Fe­renc nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Marjai József mondott ünnepi beszédet Az ünnepi beszéd utón Nyikolaj Fagy­g.vejev üdvözölte a résztvevőket. (Beszé­dét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Havasi Ferenc mondott záróbeszédet, amelyben a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ki a testvéri szocialista országok népeinek, testvérpártjainak és kormányainak — köztük a Szovjetunió népeinek, az SZKP Központi Bizottságának — az elmúlt 30 esztendő alatt tapasztalt együttműködési készségéért, gondjaink, nehézségeink min­dig baráti, segítőkész módon történő mél­tánylásáért. Elismeréssel szólt a magyar munkások, mezőgazdasági dolgozók, mérnökök és közgazdászok, tudósok és tudományos ku­tatók fáradhatatlan munkájáról, amellyel segítették gazdasági közösségünk erősíté­sét, közös ügyünk, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását. Az ünnepi ülés az Internacionálé hang­jaival ért véget. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya a Parlament vadásztermében fogadást adott a KGST jubileuma alkalmából. Marjai József beszéde Ünnepi beszédében Marjai József mindenekelőtt a KGST megalakulásának je­lentőségét méltatta, majd a tagországok fejlődése három évtized alatt elért eredmé­nyeit ismertetve megállapí­totta: — A szocialista országok gazdasági közösségének ered­ményeiben összegeződik min­den tagország erőfeszítése. A Magyar Népköztársaság fej­lődésében alapvető szerepe volt a közösség egésze fejlő­désének; ehhez a mi — le­hetőségeinkkel összhangban nyújtott — tisztes hozzájáru­lásunk szerves része a KGST mai erejének. A magyar nép magáévá téve a párt ország­építő programjait, felismerte és meggyőződéssé érlelte, hogy hazánk, amely még e század közepén is jelentős gazdasági elmaradottsággal küszködött, csakis a szocia­lizmust építő nemzetekkel kialakított munkamegosztás keretében tervezheti reálisan a gyorsabb fejlődést, a tár­sadalmi-gazdasági-történelmi hátrányok felszámolását, a gazdasági felemelkedést. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt le tudta rakni a mai korsze­rű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val kialakított munkameg­osztásra támaszkodva az el­maradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gaz­dasággá fejlesztette. A KGS1 - tagországok között ki­alakult gazdasági együttmű­ködésnek nagy szerepe van abban, hogy Magyarország a világban a 30 év alatt je­lentősen növekedett. A te­kintély és a gazdasági súly növekedéséhez nagyban hoz­zájárult, hogy a KGST-tag­államok az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége szá­mára kedvezőtlen irányú vi­lággazdasági változások elle­nére is megőrizték gazdasági stabilitásukat — A KGST nemzetközi sú­lyát növelte az is — mon­dotta a továbbiakban —, hogy szó szerinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazda­sági szervezetnek, a szocia­lista közösség pedig gazdasá­gi régiónak, mert a közös­séget ma már három konti­nens — Európa. Ázsia, Ame­rika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság külön­megállapodás alapján aktí­van részt vesz a KGST kü­lönböző szerveinek munkájá­ban. A KGST legutóbbi, XXXII. ülésszakán különbö­ző minőségben már négy kontinens országai képvisel­tették magukat. A KGST-vel együttműködé­si megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Me­xikói Egyesült Államok. A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az Európai Gazdasági Közösség irányá­ban is. Nemzetközi gazdasá­gi szervezetünk kezdeménye­zései a kapcsolatok normali­zálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet, valamint tagorszá­Nyugodt mondhatjuk lelkiismerettel i KGST meg­alakulásának 30. jubileumán, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kö­telességüknek. A hatvanas évek második felére valamennyi tagország jelentősen előrehaladt a mo­dern gazdaság létrehozásá­ban — állapította meg Mar­jai József, majd arról szólt, hogy most már a gazdasági hatékonyság növelésével le­het továbbhaladni. — A hatékonyság javítá­sáért valamennyi országnak magának kell megtennie a szükséges intézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Ehhez széles alapot, bizton­ságot, pótlólagos erőforráso­kat a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása ad. A Komplex Program vég­rehajtása során nagymérték­ben szélesedtek a tagorszá­gok közötti termelési kapcso­(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György | Magyar—osztrák szakszervezeti megbeszélések Gáspár Sándor hazaérkezőit losadta Ny. Fagyyejevet Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ha­zánk áilandó KGST-képvise­lője. tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával Magyaror­szág és a KGST együttmű­ködésének időszerű kérdései­ről. A tárgyaláson részt vett Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke tegnap, csü­törtökön fogadta Nyikolaj Faggyejevet. A szívélyes, ba­ráti légkörű eszmecserén részt vett Marjai József is. (MTI) Ausztriából Az Osztrák Szakszervezeti ményeinek alakulásáról, a Szövetség (ÖGB) meghívá- szakszervezetek munkájáról, sára május 20-tól 24-ig ma- további feladatokról. gyar szakszervezeti küldött­ség látogatást tett Ausztriá­ban, Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel. A SZOT-küldöttség látoga­tást tett a vasasszakszerve­zetben, aho] Gáspár Sándor baráti beszélgetés keretében tájékoztatta az osztrák szak­Az ÖGB küldöttségével — szervezeti tisztségviselőket amelyet Anton Benya veze­tett — tájékoztatták egy­mást a két ország gazdaság­politikai helyzetéről, a dol­gozók élet- és munkakörül­magyar szakszervezetek mun­kájóról. törekvéseiről. A SZOT küldöttsége teg­nap. csütörtökön hazaérke­zett Budapestre. (MTI) Lódzi barátsági napok Csongrád megyében Ujabb látogatások, hasznos eszmecserék A Csongrád megyei lódzi napok alkalmából nálunk tartózkodó politikai delegá­ció tagjai tegnap Szegeddel, a város politikai, gazdasági, kulturális életével ismerked­tek. A küldöttség vezetője, Genowefa Adamczewska. a Lengyel Egyesült Munkás­párt Lódz megyei bizottsá­gának titkára, a Nemzeti Egységfront lódzi bizottsá­gának elnökhelyettese, vala­mint tagjai: Jan Morawiec, Lódz város tanácselnökének első helyettese és Jan Brzes­ki, a Nemzeti Egyséfront lódzi irodájának első helyet­tese, délelőtt a városi párt­bizottságra látogattak, ahol Török József első titkár fo­gadta őket. A találkozón ott volt Papp Gyula, a városi tanács elnöke, Deák Béla és Berta István, a városi párt­bizottság titkárai, Szántó Ti­vadar, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Török József tájékoztatta a vendégeket a város múlt­járól. történetéről és mai gazdasági, kulturális, politi­kai életéről. Elemezte az ipar és a mezőgazdaság helyzetét és összefoglalta a gazdasági fejlesztés soron következő feladatait. Beszélt a városfejlesztési tervekről és lehetőségekről. A város szellemi életéről szólva rész­letes tájékoztatást adott a szegedi oktatási nyek, valamint nemzeti jövedelme 1950. és gajk diszkriminációmentes, 1978. között 4.7-szeresére nőtt, az ipari termelése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé a 2-szeresére, az egy lakos­jutó reáljövedelem pedig ra több mint a 3,3-szorosára emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve az elmúlt három évtizedben hazánk a többi KGST-tagországhoz ha­sonlóan felzárkózott a nem­zetközi élvonalhoz. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a KGST-tagorszá­gok közösségének tekintélye kölcsönösen előnyös együtt­működését kívánják elősegí­teni. A szervezet és a tagorszá­gok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának béke­politikája csakúgy, mint ka­tonai ereje, továbbá követ­kezetes áldozatkészsége a vi­lág elnyomott népei harcá­nak támogatásában, állhata­tossága az imperializmus el­leni küzdelemben. // Űrkutatás j és moteoroBégía Újabban az időjárás meg- lenleg három, a Föld körül bízható előrejelzéséhez is az Észak—Dél irányban keringő űrkutatás ad segítséget — meteorológiai műbolygó ada- j műholdakkal vett adatokból tait rögzítik. Naponta három: áll össze a napi meteoroló- kört írnak le bolygónk kö­giai prognózis. Budapesten a pestlőrinci Légkörfizikai Ku­tató Intézet tartja a kapcso­latot a 900 kilométer magas­ban keringő műholdakkal, s a ciklonok helyzetéről, a felhŐK alakulásáról továbbí­nyos kutatóhelyek munkájá. ról, s szólt Szeged művésze­ti életéről. Genowefa Adamczewska megköszönte a tájékoztatást, és kifejezte örömét, hogy a Csongrád megyei lódzi na­pok alkalmából arra is le­hetőséget kaptak, hogy a megyeszékhely nevezetessé­geivel, életével megismer­kedhessenek. Elmondta: úgy véli, hogy a találkozók és megbeszélések kölcsönösen hasznosak mindkét félnek, hiszen a közös célok és a fejlődéssel együttjáró. jó­részt hasonló gondok is ösz­szekötik a két várost; a megbeszélések alkalmasak arra, hogy egymás tapaszta­lataival gazdagodjanak, eze­ket felhasználják munká­jukban. A küldöttség veze­tője és tagjai ezután a vá­ros gazdasági, politikai és kulturális életének részletei iránt érdeklődtek, a kérdé­sekre a vendéglátók vála­szoltak. * A politikai delegáció tag­jai a déli órákban ellátogat­tak a megyei pártbizottság­ra. ahol találkoztak dr. Ko­mócsin Mihály első titkárral és dr. Koncz János titkárral. Ott volt Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titká­ra, dr. Müller Józsefné. a megyei tanács osztályvezető­je is. A megbeszélésen ösz­szegezték a Csongrád me­gyei lódzi napok tapasztala­tait. Genowefa Adamczewska intézmé- elmondta, a lengyel küldött­tudomá- ség tagjai rendkívül érdekes programokon vehettek részt a megye városaiban, közsé­geiben, Kifejezte köszönetét a vendéglátóknak a szívélyes fogadtatásért és azért, hogy lehetővé tették; ilyen rövid idő alatt is jól megismerhes­sék a megye és Szeged éle­tét, találkozhassanak az itt élő emberekkel, akik min­denhol a hagyományos ba­rátság számtalan jelével ör­vendeztették meg a küldött­ség tagjait. Elmondta, hogy a közigazgatási átszervezés óta először van alkalmuk a lódzi vajdaság életét, fejlő­dését és a gondokat Csong­rád megye lakossága elé tár­ni; a programsorozat arról tanúskodik, hogy a két nép képviselői örömmel találkoz­nak, ismerkednek egymás életével. Beszélt személy®! élményeikről, elsősorban at­tól a meggyőződéséről, ame lyet a Csongrád megyei lá< togatások tapasztalatai ii megerősítettek: mindkét nép számára legfontosabb a béke fenntartásáért való küzde­lem, az egymás közötti ba­rátság elmélyítése, az inter­nacionalizmus szellemében való munkálkodás. Elmond­ta. hogy a lódzi napok alkal­mából folytatott megbeszélé­sek eredményesek voltak, a további együttműködés fej­lesztésének alapjait jelentik, hozzásegítettek a kapcsola­tok formájának, tartalmának tökéletesítéséhez. Jan Mora­wiec, Lódz tanácselnökének első helyettese az együttmű­ködésnek ezekről a konkrét (Fnlutniáe n ' '.iX'.lnn.) rül ezek a műholdak, s ván­dorútjuk során háromszor teremt velük kapcsolatot a pestlőrinci intézet. A koz­moszból érkező információk alapján a meteorológusok megrajzolják az időjárási tott információk támpontot térképet, összeállítják a prog­adnak az időjárási helyzet- nózist. jeíentes összeállításához, tudományos elemzésekhez. 1969-ban lőtték fel az első meteorológiai műholdat, ná­lunk pedig 1977-ben épült ki a meteorológiai műholdve­vő-állomás Lőrincen. Itt je­Az Interkozmosz-program keretében a KGST-országok meteorológusai közös kutató­munkát is végeznek a mű­holdak szolgáltatta adatok felhasználásával. lódzi politikai küldöttség a Szeged városi pártbizott­ságon ? >

Next

/
Thumbnails
Contents