Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

Szerda, 1979. május 23. Út az erőműhöz Korszerű úttal kötik össze • tervezett Dunai Erőmű és vízlépcső építésére kijelölt területet a két legközelebbi vasútállomással, a mosonmagyaróvárival és a rajkaival. Az új utak végpontja Dunákiliti, az erőmű és vízlépcső magvar oldali építkezéseinek központja lesz. A Mosonmagyaróvár és Dunákiliti közötti 10 kilométeres útszakasz építése már meg is kezdődött A beruházási költsége 40 millió forint. Az erőmű és a vízlépcső építéséhez nagy tömegű anyagot, elsősorban követ szállítanak majd vízi úton is. I (MTI) Holnaptól Szegeden Magyar—holland szájsebészeti konferencia A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikája magyar— holland szájsebészeti konferenciát rendez holnap, május 24-én és holnapután, 25-én a Szegedi Ifjúsági Házban. A klinika néhány évvel ezélőtt került kapcsolatba Hollandia több egyetemének, illetve kórházának, klinikájának szájsebészetével, 6 idén először Szegeden találkoznak a két ország azonos kutatási területén dolgozó orvosai, hogy tapasztalataikat, gondolataikat kicseréljék az egyes betegségek felismeréséről és gyógyításáról. Holnap, csütörtökön reggél az ünnepélyes megnyitó után kezdődik a kétnapos konferencia öszszesen 25 előadás hangzik el, melyből tizenegyet tartanak holland előadók. Többek között a közúti baleseteknél igen gyakori állcsonttörések gyógyításáról, a gyógyeszközök korszerű sterilizálásáról, a szájüregben található rosszindulatú rákos daganatok diagnosztizálásáról és gyógyítási lehetőségeiről, valamint különféle operációs módszerekről szóló előadások szerepelnek a programban. Nemzetközi tejnap Tejtermelés, -fogyasztás Aligha beszélhetünk egészséges táplálkozásról anélkül, hogy ne szólnánk a tej, tejtermékek fogyasztásának jelentőségéről — mondotta tegnap a Sajtóház klubjában tartott tájékoztatón Csdpenszkl István, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatója Az esemény apropójául a nemzetközi tejnap szolgált, s mivel a nemzetközi tej6 zo vetségben a világ 30 állama képviselteti magát, okkal feltételezhettük: a tej forgalmazása, a tejtermékek szerepe a táplálkozásban tegnap világszerte számtalan összejövetel témája volt. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat sajtótájékoztatóján — melyen a kereskedelem és a vendéglátás szakemberei is részt vettek — megtudhattuk, hogy a tejprogram a korszerű táplálkozás megismertetését szolgáló törekvések nem maradtak hatástalanok: az utóbbi években 8—10 millió literrel növekedett a megyében a tejtermelés, következésképpen mind Üj termékek a kóstolóval egybekötött tájékoztatón a gondokról is. A nehézsé- ipar, és nem a kereskedelem gek jórészt a forgalmazással hibájából —, hogy az iskokapcsolatosak. A tejtermelés Iákban reggelire vagy tíztöbb és mennyiségi növekedésével a óraira tejet igyanak a gyetöbb tej, tejtermék jut a fo- kereskedelem ugyanis képte- rekek. Ezen a helyzeten a gyasztok asztalára. A tej- len lépést tartani, azaz a pedagógusok, a szülői ipari vállalat idei tervében szükségesnél jóval kevesebb munkaközösségek segítségévásárlása szerepel. E jelen- zik. Ez a legfőbb oka annak, tős mennyiségre szükség is hogy az ipar által kínált kévan, hiszen Budapest után szítmények jelentős hányaCsongrád megye lakossága dát sok üzletben hasztalan már 140 millió liter tej fel- hűtőberendezéssel rendelke- vei minden bizonnyal változtatni lehet. Az iparnak és a kereskedelemnek közös erővel kell megtalálnia azt a lehetőséget, mely a gondok orvosláegy másik gond is sához vezet. S ehhez a tej— igaz, ezért a tejiparban nap is jó apropó... használatos gépek műszaki keresi a vásárló. Az elégtekapfogyasztja a legtöbb tejet, illetve tejterméket. A válla- len hűtőkapacitással lat hetvenféle tejterméket <*olatoB forgalmaz a megyében, a választékot a „hazai" áruk mellett más tejüzemek termékeivel is bővítik. A tejtermelésben, a tejtermékek előállításában elért Átszervezés után Bartókban Január óta központi irányítással, összevontan dolgoznak Szegeden a tanácsi fönntartású művelődési házak. Az új szervezetben a Bartók Béla Művelődési Központ hálózatához tartozik az újszegedi, valamint az öszszes peremkerületi művelődési ház. Az átszervezéssel természetszerűen járt együtt számos praktikus tennivaló, formai változás. A közönséget azonban nyilvánvalóan az érdekli inkább, miféle tartalmi újdonságokat várhat, mi az a többlet, amiből a szervezeti intézkedés révén részelhet Meglehet, a házak látogatói eleddig nem túl sok. változást észleltek; de aki bepillanthat az immár egy szervezetbe tartozó intézmények belső életébe, felfedezheti az igyekezetet, az erőfeszítéseket az újszerű, egységes, koncepciózus közművelődési tevékenység és program kialakításáért önmagukban nem sokat mondanak a szavak: újszerű, egységes, átgondolt program. Mit csináltak az eltelt hónapok alatt a megvalósítás érdekében? Milyenek a tervek? Erről kérdeztük a Bartók igazgatóját, Tóth Attilát, aki az átszervezéskor foglalta el posztját. — Az első három hónap tulajdonképpen szervezéssel telt. Gyakorlatias teendőkkel, amelyek összessége magát az átszerveződést jelentette. Festettünk, költözködtünk, bútoroztunk, kialakítottuk az új munkarendet munkaköri leírásokat, a házirendet, elsősorban a közipont, a Bartók, belső szervezeti rendjét. Már ezeket a praktikus teendőket sem lehetett úgy elvégezni, hogy ne számoljunk az örökségünkkel, és ne tudjuk, mi az, amit erre építve meg akarunk csinálni. * — Mit tartalmaz az örökségről készült számvetés? — Kialakult, jórészt bevált, hagyományokkal rendelkező művelődési formákat a Bartókban. Ilyenek az előadóestek, a különféle irodalmi rendezvények, a rangos nyári kiállítások, a koncertek. Három-négy kiemelt színvonalú művészeti csoport dolgozik itt, mint a fotóklub, a Bartók-kórus, az Ifjú Zenebarátok Kórusa, a Csiribiri gyermekszínjátszó kör. Az állapota is okolható — jelentós mennyiséget tesz ki a tasakokból elfolyó tej. Sajnos, még mindig nem eredmények mellett szó esett sikerült elérni — nem a tejFiatalok NDK-beli munkavállalási lehetőségeiről Az elmúlt évekhez hasonlóan 1979-ben is mód nyílik arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti munkaerő-együttműködés keretében magyar fiatalok szakmai gyakorlati tapasztalatszerzés céljából munkát vállaljanak az NDK vállalatainál. A foglalkoztatásra szakés betanított munkaterületeken a gépiparban, az elektrotechnikai és elektronikai iparban, a könnyűiparban, a vegyiparban, valamint a kohászatban van lehetőség. A szakmunkások 2, illetve 3 évre, a betanított dolgozók 3 évre köthetnek munkaszerződést az NDK-vállalatokkal. A foglalkoztató vállalatok biztosítják a magyar munkások szervezett nyevoktatását A szakmával nem rendelkező fiatalok a német nyelv megfelelő szintű elsajátítása után több szakmában szerezhetnek Magyarországon is hasznosítható szakmunkás-bizonyítványt. A munkavállalás feltételei szerint azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik: a kiutazás Idejéig betöltötték vagy betöltik a 18. életévüket; erkölcsi, politikai magatartásuk kifogás alá nem esik; nőtlenek, illetve hajadonok, eltartásra nem kötelezettek; a munkára egészségileg alkalmasak; a katonai szolgálathalasztás szabályi szerint kiutazásuk engedélyezhető; vállalják, hogy az NDK törvényeit, a foglalkoztatás szabályait és a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeket betartják. Az érdeklődő fiatalok bővebb tájékoztatást a megyei tanács munkaügyi osztályán kérhetnek, s ugyanott jelentkezhetned NEB-üEés Szegeden A Szegedi Gépjárműjavító Ipari Szövetkezetnél a népi ellenőrök többször is folytattak vizsgálatot az elmúlt években. 1975-ben azt nézték, hogyan fejlődik a lakosság szolgáltatása, két évvel később pedig a vezetésben, az irányításban bekövetkezett hibák' okait kutatták. Ekkor az elnököt leváltották és új elnököt, vezetőséget választottak, hogy a hibákat megszüntessék. A tegnapi, keddi ülésén a szegedi városi és szegedi járási népi ellenőrzési bizottság megtárgyalta, hogv a személyi változások óta javult-e a szövetkezetben a munkafegyelem, a gazdálkodás hatékonysága, jobb lett-e a légkör. A testület Kalmár József NEB-elnök vezetésével tanácskozott. A szövetkezet új vezetőségének jó munkája észrevehető. Betartották azokat a szabályzatokat, utasításokat, amelyek meghatározzák a gazdálkodás kereteit. Azonban a népi ellenőrök felhívták a figyelmet arra, hogy a vezetőségnek a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. A belső ellenőrzést még tovább kell fejleszteni, a lakossági ellátás javítása érdekében, örvendetes, hogy a társadalmi, szövetkezeti tulajdon védelme javult. Uzemrendészt állítottak be és a leltárhiányokat is minden esetben alaposan kivizsgálják. Az ellenőrzés eredménye, hogy a bizonylati rend és okmányfegyelem javult. Továbbra sem megfelelő az alkatrészellátás, amit a szövetkezet készletgazdálkodási és beszerzési nehézségekkel indokolt. A hiányzó alkatrészek megnehezítik a folyamatos munkát, és így a lakossági szolgáltatás nem megfelelő színvonalú. Sok esetben a javítást megrendelőnek kell az alkatrészt beszereznie. Végeredményben a NEB örömmel állapította meg, hogy a szövetkezet vezetősége a korábbi állapotokat megváltoztatta, és jobb feltételeket teremtett a munkához. Megszűntek azok az akadályok, amelyek korábban gátolták a hatékonvság növelését. A jó feltételek természetesen még nem jelentik a hibátlan munkát, a lakossági igény teljes kielégítését, de alapul szolgál a fejlődéshez. országban is ritka, hogy a stúdió címet kiérdemelje valamely képzőművészkor, az itteni grafikai stúdió ilyen. Bármikor föléleszthetőek a korábbi nagy sikerű sorozatok, mint például Az én világom, a művészekkel folytatott beszélgetések sora, vagy a Népművészek a Tisza táján című sorozat. Ügy véljük, maradandó örökség ez; művelődési divatok jönnekmennek, az említett ismeretkörök iránti igény állandó. Változik, fejlődik viszont a város szellemi élete, amelynek megismertetésében, az értékek fölmutatásában mindig lesz föladatunk. Minthogy iskolaváros központjában dolgozunk, azt sem felejthetjük el, hogy a diákság négy-öt évenként kicserélődik, az újaknak a hagyományos programjaink is frissek. Olyan stabil tevékenységi köröket, mint a Bartókban, nehezebb felfedezni a November 7. Művelődési Ház munkájában, objektív okok miatt. Hiszen a Szegedhez csatlakozó községek művelődési Intézményeivel bővült hálózatban csak körülbelül két éve szilárdult meg a szervezeti rend, azóta rendszeres és irányított a tartalmi munka. A kiállítások, az előadóestek, a filmklub színvonalával lehetünk elégedettek, a Bartók-beliekhez hasonló művészeti csoportok pedig: a Zenebarátok Kórusa, a Bábszínház, a tápéi népi együttes. Az örökségünkhöz tartoznak az épületek is, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, korszerű közművelődésre alkalmatlanók. És nem felejthetjük ki a költségvetést sem: kevesebb a pénzünk, mint amennyit el kellene költeni. — Ez a szellemi és anyagi vagyonmérleg az átszervezés hasznáról is mond valamit? — Elsősorban azt. hogy a jól működő művészeti csoportokat ezután összehangoltan, tervszerűen lehet irányítani és fejleszteni, mindanynyiunk nagyobb hasznára. Különösen nagy lehetőségeink teremtődtek a képzőművészet területén: műterem, alkotóház, jól fölszerelt grafikai műhely került egy „céghez", tehát meg vannak a feltételei ezek optimális fölhasználásának. Hozzánk tartozik a város valamennyi népi együttese, pávaköre, vagyis egységes, tervszerű fejlesztésüket meg tudjuk oldani. Nagyon hasznosnak tartom, hogy a hasonló szerepkörű művelődési házak, a volt községek, illetve a peremkerületek intézményei, szintén átgondoltabb munkára kaptak lehetőséget azzal, hogy egy szervezetbe kerültek. Minthogy a Bartók a hálózat központja, a helyzeti előnyünk sem lebecsülendő: a városközpontban dolgozhatunk. Az összevonással a pénzek is koncentrálódtak, gondosabban, körültekintőbben, célszerűbben lehet használni a forintokat. — A helyzetismeret nyilvánvalóan nélkülözhetetlen az újszerű tartalmi munkához. Milyen tervek készültek? — Egyelőre csak a Bartókról beszélhetek, hiszen a hálózat fejlesztése a központ működésének függvénye. Általánosságban úgy jellemezhetném törekvéseinket: a felnőtt lakosság érdeklődésére építve folytatni szeretnénk a Bartók hagyományos rendezvényeinek sorát; ezenkívül elsősorban a szolgáltató jelleget szeretnénk kifejleszteni, erősíteni a házban. Az épületet az eddigiektől némileg eltérően használjuk már most is. Az előcsarnokot gazdagabb információs térré szeretnénk fejleszteni, tehát nemcsak a ház belső életéről, hanem a város többi kulturális intézményének programjáról is tájékoztatjuk á közönséget, valamint friss könyvekről, a lemezújdonságokról ; az idegeneket a város nevezetességeiről, még a vasúti menetrendről is. A földszintről már áttelepítettük a folyóirat-olvasót az emeletre, a helyén korszerű kiállítótermet, az úgynevezett B galériát rendeztük be. A következő szezontól átgondolt terv szerint rendezünk tárlatokat, ha úgy tetszik, tematikus kiállításokat. A puszta képeknél valamivel többet, ismereteket is szeretnénk nyújtani a közönségnek, írásos és magnós tárlatvezetésekkel. Az épület első szintjén különféle szolgáltató blokkok kapnak helyet Elsősorban a felnőttek igényeire gondoltunk, így például tervezőasztalra, vagy írógépkonténerre. A nagyterem technikai felszerelését kiegészítjük és a szokásos irodalmi estek mellé ide valami „színházszerűt" igyekszünk betelepíteni; gyerekvagy kabarészínpadra gondoltunk. Az emeleten irodákat alakítottunk ki, ide költözött a gazdasági és a hálózati csoportunk. Itt van a zeneterem, mellette elkészült már egy új klubszoba, amelyet terveink szerint naponta más-más érdeklődésű csoportok használhatnának. Ugyancsak ezen a szinten kap helyet az úgynevezett tanfolyamszoba, ahol közhasznú foglalkozásokat szerveznénk, például a szabásvarrás, a tapétázás, a lakberendezés, a víkendházépítés tanfolyamait, autósok klubjait, még kötőtanfolyamot is. Meggyőződésem, egyik sem lenne idegen a közművelődéstől. Szeretnénk, ha ideköltözne a felnőttoktatási stúdió; helyet adnánk a most különféle intézményekben tárolt eszközöknek, a ház megyei módszertani gyakorlóhellyé válhatna. Ügy vélem, mindezzel a felnőttek érdeklődését kielégítő, hétköznapjaikhoz jobban kapcsolódó, korszerűbb közművelődési programot teremtünk a házban. Sulyok Erzsébet Élen járó szakcsoportokf kistermelők kitüntetése Az ÁFÉSZ-ek keretében működő, a kistermelésben élen járó szakcsoportokat és csoporttagokat tüntettek ki múlt évi eredményes munkájuk elismeréseként kedden a SZÖVOSZ-ban. Ez alkalommal 46 csoport, illetve csoporttag vette át a SZÖVOSZ és a MÉM által közösen alapított Bereczki Máté (kertészeti), Báldy Bálint (állattenyésztési), illetve a Sőtér Kálmán (méhészeti) emlékplakettek, emlékjelvények arany fokozatát Patay Jánostól, a SZÖVOSZ elnökhelyettesétől. A 79 ezüst, illetve 116 bronz fokozatot az ÁFÉSZ-ek és a MESZÖV-ök a napokban osztják ki az arra érdemesek között. V 4