Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

3 Szerda, 1979. május 23; A munka mint orvosság K, J.-f^ két egészséges gyermekét diplomás felnőtté nevelte. A harmadik azonban ... nos, a harmadik tízenhét évesen megrekedt a háromesztendősek értelmi szintjénél- A fiatal lány egész nap cseflik-botlfk a lakásban, szülei angyali türelemmel és szeretettel pátyolgatják. „Magdika, miért nem foglalkoztatják valami-' vei azt a gyereket, talán, ha tevékenykedne, dolgozhatna..— mondogatják a szomszédok. Különösen az anya óvja őt a külvilágtól, a munkától, az emberi közösségtől. Pedig hát... • Á szegedi fonalfeldolgozóban gépek zaja és emberi szó szolgáltatja a dolgos hétköznap hangjait. Mint bármely más üzemben. Automatákat is kezelnek nők és férfiak, s ha történetesen asztalnál ülnek, kezük serényen, megállás nélkül munkálkodik. Arcukon elszántság. igyekezet... Mint bármely más üzemben? Nem érkezik időben az anvag, kénytelenek tétlenül múlatni az időt? Veszekednek, kiabálnak,. követelik az utánpótlást. Más üzemben is fgv szokás? Itt mélységesen igazak a szavak: a munka teszi az embert emberré. A betegek különösen ragaszkodnak hát hozzá. Ida tíz éve kötődik erős köldökzsinórral a gyárhoz, elszakíthatatlanul. Még szabadságra sem hajlandó elmenni. Amikor ide került, olyan gyámoltalan volt, hogy a cioőfűzőjét sem tudta megkötni — mondia a művezető. Pethő Tászló. — Nehezen tudtuk betanítani, de azóta már! A legjobb munkaerő, nézze ifieg, hogy ég a keze alatt a munka. Valósággal összenőtt a génvei. Gáborra ís büszke a vállalat: keresztorsón dolgozik, méghozzá olyan kifogástalanul. hogv a terméket — iavítás nélkül — el is lehet edni. Egyébként is szénen boldogul az életben: mióta édesanyja meghalt. mivel nem jön kl aniával. ..önállósította" magát. Albérletben él, futja erre is a fizetésből. — Látta a szép kabátomat? — kérdezi dicséretre vágyón a műveztőtől. Az udvaron Árpira várunk a kötött holmikkal megrakott targonca mellett, végül csak elindúhink keresésére. Az emeleti konfekció-üzemrészben bukkanunk Szeretnek itt dolgozni a csökkent munkaképességűek rá az anyagmozgatóra. A mozgássérült asszonyokkal társalog éppen: azon füstölög — fölidézve a rádió híradásait —, hogy engedhetik futni a háborús bűnösöket az NSZK-ban. — Nagy szó. hogy van kivel megbeszélniük a világ dolgait — súgja fülembe Kecskeméti Sára, szociálpolitikai előadó, amíg Gyurka a kínai agressziót elemezgeti. — Így nem egy barátság is szövődik itt, hihetetlen, hogy milyen ragaszkodók ezek az emberek. Egy-egy kirándulás, kulturális program — színházba, moziba is elvisszük őket — hetekig lázban tartja őket, együtt örülnek a közös élményeknek. * A fonalfeldolgozó vállalat 1953-ban alakult. Akkor 27 vak embernek adott munkát, köztük az igazgatónak, dr. Jáksó Lászlónak. Azóta eltelt huszonhat év. Mi mindent fejlesztettek itt a látók és a világtalanok? — A fonal földolgozásában van olyan munkafázis, amely jó szemet igényel. Aztán egyre kevesebb vak ember kényszerült az effajta elfoglaltságra, sokan tovább is tanulhattak. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy másfajta esőkkel t munkaképességűeknek is kenyérkereseti léhetőséget kellene kínálnunk. Ma mozgássérültek, szívbetegek, vakok, szellemi fogyatékosok dolgoznak nálunk, a szentesi és a szegedi telephelyeken. — Mindez sajátos feladatokat is ró a vállalatra. — 1968 óta úgynevezett dolgozót védő munkakört hoztunk létre, amelyben különböző típusú és különböző fokú értelmi fogyatékosok dolgoznak. Számukra külön orvosi, külön csoportvezetői felügyeletet biztosítunk, mellékállásban gyógypedagógust foglalkoztatunk. A 30 év alattiak szülei részvételével munkaközösség működik, és speciális feladatokat ellát nálunk a KISZ és a szakszervezet is. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen fontos a kisegítő iskolával kiépített jó kapcsolat. Évente 8—10 súlyos értelmi fogyatékos gyerek jön hozzánk dolgozni — fogadhatnánk többet is —. rendszeresen járnak hozzánk üzemet látogatni, mi pedig politechnikai műhelyt hoztunk létre az iskolában. — És az álmok? — A VT. ötéves tervben sorra kerül a vakok intézetének rekonstrukciója, amely erősítené a vállalattal való együttműködést. Az oda beutalt munkaképes, de nem továbbtanuló vakok részére a munkaterápiához nyújtana rendszeres segítséget az üzem. A 25 évre visszanyúló tapasztalatok kedvezők: a 70 éves világtalan is boldog, s kitüntetésnek veszi, ha dolgozhat. — A munka örömet ad. ön szerint gyógyít is? — A betegség okozta lelki sérülésekre feltétlenül orvosság. Az értelmi fogyatékosok közül hatan . pedic annyit feilődtek, hogv tavakigénvesehb munkakörbe helyeztük őket. Chlkán Asmes irama Az általános, mindent megmutatni akaró, s talán éppen ezért a szákemberek számára gyakran csak keveset mondó áruseregszemlék időszaka lejárt. Míg a világon évente 2—3 ezer nemzetközi vásárt rendeznek, a szakkiállítások száma több tízezerre tehető. A vásárokon, kiállításokon való részvétel ma már hozzátartozik a vállalatok piaci munkájához. Ügy is fogalmazhatnánk: a vásár olyan információs fórum, amely a távlati együttműködést, a holnap üzletkötéseit segíti elő. A gazdasági kapcsolatokon túlmenően azonban arra is mód nyílik, hogy egy-egy vállalat — s rajta keresztül a népgazdaság — átnyújtsa névjegyét a világnak, „megmutatkozzék" és megméressék más nemzetek produktumai előtt. A legtöbb vállalatnál tisztában is vannak azzaL, hogy a termékek bemutatása fontos és hatásos eszköze eredményeink szemléltetésének, annak, hogy mennyit léptek előre az előző seregszemle óta, hol tartanak a népgazdaság célkitűzéseiből rájuk háruló feladatok megoldásában. A vásárokon mind a külkereskedők, mind a gyártók megfelelő tapasztalatokat szerezhetnek termékeik várható keresletére vonatkozóan. Némi leegyszerűsítéssel a vásárt a világpiac fórumának is nevezhetjük — itt találkoznak az áruk és előállítóik, s az összehasonlítások révén nemcsak az egyes termékek műszaki-technikai színvonala, de — ez is lényeges szempont — gazdaságossága is lemérhető: A tavaszi, ma nyíló BNV a beruházási javak — gépek. berendezések — szakkiállítása, s célja elsősorban az, hogy a szakembereknek, üzletembereknek teremtsen alkalmat a kapcsolatok szélesítésére, a műszaki-technikai újdonságok megismerésére. S hogy ez nemcsak elméletben van így, bizonyítja, hogy az idei tavaszi vásárra ez előző évinél mintegy tizenöt százalékkal több- szakmai belépőjegy kelt el elővételben. S bár mint minden évben, bizonyára ezúttal is sok érdeklődőt vonz a május 23-án kezdődő tavaszi BNV, a kiállítás sikerét ezúttal sem lehet- csupán a látogatók számán mérni. Mint ahogyan az sem lehet az eredményesség kizárólagos fokmérője, hogy hány üzletet, szerződést kötöttek a vásár idején. Az idei tavaszi BNV-n 28 ország — köztük hazánk és a KGST-országok — mintegy 1800 kiállítója mutatja be termékeit. A mostani vásár mottója — 30 éves a KGST — • jelzi, hogy a kiállításon nagy szerepet kap a szakosítás, a kooperáció előnyeinek és konkrét eredményeinek bemutatása. Néhány éve nem kevés kétkedés fogadta a beruházási javak és fogyasztási cikkek vásárának szétválasztását. Ma már nyilvánvaló, hogy a szakosítás bevált, a vállalatok egyre inkább élnek ezzel a lehetőséggel. Mindezek ellenére sem téveszthetjük szem elől azt, hogy a korszerű kiállítási formák önmagukban még nem biztosítják a sikert. Nincs az a jól szervezett .szakmai bemutató, amely elleplezhetné egy termék fogyatékosságait. A tavaszi BNV-t a szakemberek találkozójaként tartják számon. S bár ez valóban így van, igen fontos az is, hogy e bemutatók jelentős helyet foglalnak el műszaki kultúránk színvonalának emelésében. Nyitásra kész a BNV Elismerés az obrováci timföldgyár magyar építőinek A jól szervezett komplex fővállalkozás és az építők közötti együttműködés sikerének megtestesítője a jugoszláviai Obrovácon létesített timföldgyár — hangsúlyozta Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója a Nehézipari Minisztériumban tartott keddi ünnepségen, amelyen a nagy feladat megoldásara összefogott 32 magyar vállalat közös munkáját értékelték. A dalmát bauxitkincsre alapozott timföldgyár nemzetköri építési pályázatának elnyerésével világhírű külföldi cégeket előzött meg a tröszt fővállalkozója, az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet, amely külkereskedelmi partnerével, a Chemokomplexszel korábban már Indiában • és Romániában is épített timföldgyárat. A jugoszláv partnerekkel, a Jadral céggel és az Investimport Külkereskedelmi Vállalattal kötött szerződés — amelynek értéke 42.6 millió dollár — 1973 április közepén lépett érvénybe, öt és fél év múltán. 1978. november 4-én az obrováci új gyár már megkezdte a kalcinált timföld termelését, s minden jel szerint a szokásosnál rövidebb idő alatt elérheti teljes kapacitását, az évi 300 ezer tonnás termelést. Ennek jelenleg csak az értékesítési lehetőségek szabnak határt. Az ünnepségen Simon Pál nehéziDari miniszter a timföldgyár építésében, az együttműködési szerződésben vállalt, kötelezettségek teljesítésében elért eredményeik elismeréseként kitüntetésekkel jutalmazta a legjobbakat. A Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át Bokor Andrásnak, az Alumíniumipari Tervező- és Kutató Intézet műszaki igazgatóhelyetteséneit, ezenkívül három szakember kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, továbbá 22-en vették át a Kiváló Munkáért kitüntetést, 45-en pedig a miniszter Dicsérő oklevelét. Huszonhét ország és Nyugat-Berlin 1852 kiállítója fogadja szerdától, mától kilenc napon át a tavaszi BNV látogatóit — jelentette be a vásárt rendező Hungexpo keddi sajtótájékoztatóján Kőrösvölgyi László, a vállalat vezérigazgató-helyettese. Az ünnepélyes megnyitót követően, szerdin délután két órakor tárulnak fel a vásár kapui a nagyközönság előtt. A tavaszi BNV időpontja egybeesik a KGST megalakulásának 30. évfordulójával, s ennek kapcsán a szocialista országok mutatói nagy teret szentelnek a KGST-tagországok együttműködésében, a komplex program, a szocialista integráció, a szakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésében elért sikerek bemutatásának. Május 25-én rendezik meg a KGST napját, amelyen főként az újabb együttműködési és kooperációs lehetőségekről tárgyalnak a partnerek. A hagyományoknak megfelelően Kollektív kiállítással vesz részt a vásáron a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország és Románia. Hivatalos és kollektív kiállítással vesz részt a vásáron még jó néhány fejlett nyugat-európai és tengerentúli nem szocialista ország. A többi között gazdag választékot kínál a francia szerszámgépeknek, az Egyesült Államok műszer-, híradástechnikai, és számítástechnikai termékeinek, valamint az osztrák, a finn, az NSZK-beli és az angol cégek kollektív kiállítása. Az NSZK kiállítóinak termékei foglalják el a nyugati országok közül legnagyobb kiállítási területet, majd sorrendben az osztrák, a svájci és az angol cégek bemutatói következnek. A magyar— francia gazdasági kapcsolatok erősödésére utal, hogy a francia cégek az idén már több mint kétszer akkora területen mutatják be termékeiket, mint egy évvel ezelőtt. Az egy híján 700 magyar kiállító a korábbinál gazdagabb választékban mutatja be exportkínálatát, és ismerteti azokat a lehetőségeket is, amelyek alapján bővítheti együttműködését a nemzetköri munkamegosztásban. Az Idén is öt alkalommal tartanak szakmai napot, amikor két óráig csak a jegyekkel rendelkező látogatóké a vásár. (MTI) Nylkolaj Faggyejev Budapesten Kedden Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szita János, a Nemzetköri Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője is. (MTI) Aktívaülés a városgazdálkodási vállalatnál Huszonötezer hektár szántóföldi' terület öntözésére ké» szültek fel a Csongrád megyei gazdaságok. A legtöbb vizet a Tisza szolgáltatja. A folyóra telepített valamennyi fő vízkivételi művet most már üzembe helyezték. Az első képen a szeged-algyői vízkivételi mű látható, amely másodpercenként három köbméter vizet emel át az algyői főcsatornába. A másik kénen: szórófeies öntözőberendezések húszhuszonöt milliméter mesterséges csapadékkal árasztják el a röszkei Kossuth Tsz határában a kiültetett zsenge palántákat. Tegnap, kedden délután a városgazdálkodási vállalatnál aktívaülést tartottak. A dolgozók meghívására Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára tájékoztatást tartott időszerű bel- és külpolitikai, valamint gazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekről. Beszélt a vállalatnak a várospolitikában betöltött fontos szerepéről, a parkok gondozásáról, a tisztaság megőrzéséről. Válaszolt azokra a kérdésekre is, amelyeket előzetesen levélben intéztek hozzá a vállalat dolgozót