Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

4 Kedd, 1979. május 22. A KGSf-TAGÁLLAMOK 'ATLANTI TENGFI JENGER MONGÓLIA v^T1 JK rA.ORSZAQ SJ^^ffsf FEKETE-TENGER TENGERAz európai KGSTtagországok fejlődése z o A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA 1«6 1977 1978 1979 kedési ütem (terv) . . . lenr teljesítés (tét*) BULGÁRIA CSEHSZLOVÁKIA NDK LENGYELORSZÁG ROMÁNIA MAGYARORSZÁG SZOVJETUNIÓ • A lelli.isznélt nemzeti jövedelem A KGST-tagországok fejlődésének üteme az elmúlt harminc év során háromszor gyorsabb volt, mint a tőkéá országoké. Ezen idő alatt neniüétj jövédelrrtüket tíz-, ipari termelésüket tizenhétszeresére növelték. A folyó ötéves tervek szerért j»etíb célok elérését tűzték kl. A KGST-tagországokban még nem fejeződött be az extenzív növekedési formáról az intenzív növekedést formára való áttérés, s ez n folyamat megkívánja a gazdasági szerkezet átalakítását, ez pedig a fejlődés lassításával jár. Ezen túlmenően külső ténVe/.ők ls befolyásolják a növekedést ütemet. A tóké.s Tenger születik Az új Aktyeplnszkij mesterséges tengert, amelyet Üzbegisztán déli részén létesítettek. az Amu-Darja vize táplálja. Az összesen 500 millió köbméter víz befogadására képes tároló lehetőséget biztosít a Szurhander terület vízben szegény körzeteinek öntözésére. (APN) Autóbusszal utazni Munkások az építőiparban Csongrád megyében hat és fél ezer építőipari dolgozó ingázik. Ebből 250-en dolgoznak a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, ahol ma már fehér holló a bódéskocsi. A cég a Volántól bérel autóbuszokat, amelyeken kulturált körülmények között utazhatnak az emberek. A kölcsönzési díj magas. Tavaly 2 millió 900 ezer forintot költöttek a munkások utaztatására, ebből 700 ezret fizettek a Volánnak. Idén, mivel az elmúlt évhez képest 6okkal több buszt bérelnek, várhatóan 4 millióba kerül a munkásszállítás. A tetemes pluszkiadás miatt csökken a kifizetésre kerülő nyereség. Vannak olyan falvak, ahonnan nagyoi\ kevesen járnak dolgozni a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalathoz. Hogy nekik se kelljen teherautón utazni, azért a cég kisbuszokat vásárol, mivel az Ikarusokat, nem kifizetődő tíz-tizenöt ember szállítására bérelni. Fontos, hogyan gondoskodik a vállalat a dolgozókról, a munkahelyeken. A mélyépítőknél sokan, naponta vándorolnak egyik munkahelyről a másikra. Olyan lakókocsikat vásárol a cég, amelyeket teherautón lehet szállítani. Ezek egyenként 12 embernek nyújtanak lehetőséget öltözésre, evésre és pihenésre. Idén három lakókocsit vettek, további öt pedig a Jövő év elején kerül a munkahelyekre. Az egésznek csak az a szépséghibája, hogy bár több mint 100 ezer forintba kerülnek darabonként, fürödni nem lehet bennük... Egyszerűbb a helyzet ott, ahol házakat szépítenek a dolgozók. A felújításra kerülő épületekben minden igényt kielégítő öltözőt, fürdőt és étkezőt lehet kialakítani. Egyezkedik a vállalat az IKV-val, hogy az Ingatlankezelőkhöz tartozó házak udvarain faházakat állíthassanak fel. Természetesen csak olyan helyre tennék ezeket a szociális épületeket, ahonnan sok munkahely percek alatt megközelíthető. Ilyen öltözővel, fürdővel, étkezővel ellátott faépítmény van már,a Horváth Mihály utca 9. számú ház udvarában. A liftszerelők jelenleg Tarjánban, egy tízemeletes épület földszintjén szoronganak. A kis helyen hatvanan végzik a munkájukat. A vállalat 6 millió forintot költ egy új, a központi telepen felépülő épületre. Itt a felvonósok is jó körülmények között dolgozhatnak majd. Az idén kezdik alapozni ezt a házat, amelybe korszerű szociális helyiségeket is terveztek. Az aszfaltüzem és a vasbetongyártő részleg dolgozói is mostoha körülmények között dolgoznak. Róluk is gondoskodik a vállalat, már készülnek a rendezési tervek. A telep megújítása 20 millió forintba kerül. országokban 1974-ben bekövetkezett gazdasági válság az oda Irányuló külkereskedelmi forgalom korlátozását vonta maga után egy olyan időszakban, amikor a felvett hitelek visszafizetése ls esedékessé •ált'növO iiAz elmúlt néhány év tapasztalata azt bizonyltja, hogy a jelenlegi gazdasági színvonalon már nem olyan döntő tényező a mennyiségi növekedés, mint volt az 1948ban. Sokkal fontosabb a szerkezeti átalakítás zökkenőmentes végrehajtása, a hatékonyság növelése, az anyag- és energia• igény csökkentése. Az idén és a következő két évben 200 ezer régi lakást modernizálnak az NDK-ban. amelyeknek egyötöde műemlék, további egyötöde pedig „műemlék jellegű" épületben van. Kereken 15 ezer házban 60 ezer lakásról gondoskodik a műemlékvédelem a korszerűsítések során. A házak nagy része történelmi városmagokban, ódon hangulatú óvárosokban helyezkedik el. Közöttük olyan európai hírű műemlékegyüttesek vannak, mint Weimar és Potsdam óvárosának házsorai. (MTI) HAZASSAQ Vér András és Bálint Erzsébet Mária, Palatínus István Imre és Jekelfalussy Judit Stefánia, Csányi Lajos Gyula és Bánsági Sarolta, Pétre Béla és Lakatos Erzsébet, Korom Bálint Imre és Kovács Eva. Tölcséres István és Széesényl Magdolna, Dobó Anlal József és Igaz Rozália Mária. Bata József és Böber Elke Karín, Lukács György és Vida Aranka. Forral Tibor és Doró Eva, Sefcic Vladislav és Süli Eva, Márki Zoltán és Fülöp Zsuzsanna Eva, Nemes Gábor és Bálint Irén Anikó, Horváth Lajos és Szűcs Ágnes Julianna, Ordögh János és Hódi Erzsébet, Ordögh Róbert Mihály és Román Éva, Pintér Kálmán Géza és Péter Julianna Magdolna, Balogh László Imre és Suhajda Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gelger, l'erencnek éé Bohner Máriának Pálma, Fazgkas János Istvánnak és Berta Annának Zsolt Tamás,1 Csatordai Lászlónak és Fodor Klárának László, Szabó-Czlbolya Istvánnak és Rácz Magdolnának István, Varga Tamásnak és Kardos Margitnak András, Sárközi Imrének és Adám Gizellának Zsolt, Cserhalmi Lászlónak és Rutai Máriának Tímea Petra, Kiss István Andrásnak és Karácsonyi Katalin Máriának Péter Zoltán, Újvári János Mihálynak és Katona Erzsébetnek Gábor, Újvári János Mihálynak és Katona Erzsébetnek Attila, Zsíros Gábornak és Bugyi Margit Gizellának Georgina, Haiászevics Jánosnak és Bálint Margitnak Gergely, Szönyl Jánosnak és Rengey Ilonának Krisztina, Kövesdl Ferenc Andrásnak és Fodor Zita Mariettának Krisztián Ferenc, Nemes Istvánnak éa Igaz Katalinnak Renáta Kinga. Gyöngyösi Mihálynak és Banó-Szabó Margitnak Zsolt, Rácz Péternek és Varga Annának Andrea, Gáspár Elemér Endrének és Ugri Klárának Endre, Kókal Lászlónak és Baráth Margitnak Péter. Figura Istvánnak és Adám Juliannának Gábor, Süveges Tibornak és Mészáros Emmának Zsuzsanna, Gyémánt Kálmánnak és Csurgó Máriának Anita, Tóth Istvánnak és Sajtos Piroska Évának Tamás István, Bitó Lajosnak és Lajos ErzsébetCsaládi események nek Zsolt, Bitő Lajosnak és Lajos Erzsébetnek Zoltán, Ábrahám Zoltánnak és Dobra Edit Klárának Szabolcs, Varga Sándor Imrének és Rád Krisztina Ilonénak Sándor, Gulyás Antal Józsefnek és Domonkos Katalin Piroskának Antal, Plel Ferencnek és Szabó Erzsébetnek Norbert Ferenc, Botka Lajosnak és Karácsonyi Anna Évának Csaba Lajos, Németh Lászlónak és Pozsár Katalin Angélának Levente Emil.. Nemes Pálnak és Kocsis ' Gabriellának Gábor, Tóth József Ferencnek és Oldal Gabriellának Tamás József. Csúrl Mihálynak és Wágner Annának Péter, Boér Ernő Jánosnak és Hegyi Márta Máriának Zsolt, Pető Mihálynak és Túry Kinga DalmánakíArpád Viktor, Tóth Antalnak és Pap Margitnak Judit, BicóU István Imrének és Makra Etelkának Róbert, Máté László Ambrusnak és Dombi Máriának Anita, Farkas Józsefnek ég Révész Magdolnának Gábor, Selymest József Jánosnak és Komáromi Juliannának József János, Szabó Jánosnak és Wutsch Ilonának Zoltán, Ábrahám Szilveszternek és Horváth Katalinnak Zsolt, papdi Imre Zoltánnak és Sztankovlcs Katalinnak Attila Zsolt, Miklós Antalnak és Darabos Erzsébet Magdolnának Tamás. Mucsl Sándornak ég Kis Margitnak Sándor, Kónya Ferenc Péternek és Varga Zsuzsannának Péter, Szécsl Béla Gézának és Mip Arankának Pál Béla, Kócsó Mihálynak és Turl Piroska Erzsébetnek Tímea, Sutka Sándornak és Vlncze Irénnek Krisztina, Lengyel Lalos Gábornak és Bakucz írén Ilonának írén, Körmendi Miklós Edének és Fazekas Mária Editnek Anna, JOJárt Jánosnak és Gárgyán Piroskának Péter, Tóth-Kása Pál Ferencnek és Lugosl Katalinnak Katalin, dr. Varga Istvánnak és Csányi Ágnes Mártánk Ágnes, Bozóki Andrásnak és Kiss Editnek Péter András, Trényl Pálnak és Sándor Katalinnak Attila, Teleki Bélának és Lukóczkl Máriának Brigitta, Nagy Mihálynak és Adlcr Máriának Dánlel Mihály, Szabó Lászlónak és Bacsák Erzsébetnek Adám László, Szász Istvánnak és Dóczl Ágnesnek Attila, Farkas Sándornak és Hódi Ilona Annának Milán, Hudák Istvánnak és Sándor Erzsébetnek Zsolt István, Kismárton Sándornak és Csűri Matildnak Péter, Kismárton Sándornak és Csűri Matildnak Sándor, Gálik Dezső Antalnak és Kertész Krisztinának Krisztina. Ball István Ferencnek és Létai Zsuzsanna Máriának Henriett Anita nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Zsurka József, Pintér Mlklősné Juhász Rozália, Móricz Jándsné Domonkos Julianna, Gál Jenő, Kara Antalné Balázs Erzsébet, Bartók Ferenc, Székács Mihályné Bénák Gizella, Kiss Lajos István, Varga Józsefné Marczlnkó Franciska, Mózes Mihályné Kunsági Ilona, Daucsics Ferencné Budai Terézia, Horváth Istvánné Bori Piroska Erzsébet, Hegedűs Sarolta, Rácz Péter Pál, UJ Siíndorné Rózsa Irén, Szlkora Arpádné Szép Ilona, Kiss Mihályné Szabados Anna, Jani Mihályné Zombori Julianna, Huszka Imréné Nagynémedl Mária, Hutterer Andor, Kurucz Jánosné Balog Mária, Turl Károlyné Vlgh Erzsébet, dr. ördög József Lajos, Orovecz Ferencné Nagy Mária, Kiss Mátyás, Merca György. Pélyl Dezső, Kevevárl Istvánné Békési Mária, Huller Ferenc Istvánné Lobozár Jolán Anna, Bucsányi Dávid Mihály, Bugner Ilona, Rácz Sándor, Osztás Györgyné Zelman Erzsébet, Kónya Jánosné Farkas Erzsébet, Bálint Jánosné Szotyori Krisztina, Eperjesi Jánosné Dér Erzsébet, Lakatos József, Herczeg Jánosné Szél Magdolna. Ricz András. Talpai Antalné Kis Irén, Albert József, Karácsonyi Jánosné Tóth Etelka, Kovács Mihály, Tőrök Istvánné Bodó Mária, • Lipkay Zoltánná Dékány Erzsébet Júlia, Hajdú Máténé Gyulai Viktória, Macsánszky József, Bakos Edéné Szabó Mária, Miskolci István, Battancs Antalné Katona Rozália, Tösmagl Ferenc meghalt. Molnár Zoltán Ék vereség 24. A parázson fel ropogott a rőzse, pattogott, mintha a tűz örömmel üdvözölné a friss ropogtatnivalót. Az asszony arca megfürdött a piros láng fényében, s' csak most látszott, hogy az ő fakó kendője is, mellyel a fejét bekötötte, valamikor piros lehetett. András elképzelte ezt a megviselt arcot pirosbabos kendőben, első hetes menyecske korában, meg első viselős korában, amikor a nagyobbik lányát hordta. Vagy talán előbb még egy fiút is szült? Lehet, S lehet, hogy az ts odavan valahol. Mit lehet azt tudni, hogy hány éves egy Ilyen asszony, a megviselt kendője mögött? Felállt, megigazította magán a kendőt. Ügy kötötte újra, hogy közben nem vette le a fejéről, fel sem lebbentette a két szárnyát. András nem bírta felfogni, szemérmesség-e ez, vagy csak a mozdulatok gyakorlott takarékossága. — Minden jól fog menni — mondta halkan az asszony, úgy, ahogy a bábától hallotta. — Minden rendben fog menni, pontosan úgy, ahogy kell. András erre csak Illedelmesen bólintptt; sehogyan sem talált olyan szót, amivel ezt a jó igyekezetű megnyugtatást illendően tudomásul vehette volna. — Mert Varga Julis néni, ő nagyon érti a dolgát... Ilyen bába talán még Budapesten sincsen. Velem ls ő volt. András úgy érette, hogy most már igazán meg kell köszönnie valahogy a jót szót. S már fogalmazta is magában, hogy ó, igen, 6 maga is látta rajta az éjjel, ahogyan szólt, ahogyan mozgott, hogy milyen higgadt, mennyire magabiztos ... Ám ahogy megköszörülte a torkát, megijedt, hogy felsérti a csendet. Suttogóra igazította hát a száját, de akkor már ki is nyílt a szobaajtó, s kilépett Varga Julis néni, és azt mondta: — Jöjjön be, fiam! Megijedt, hogy miért kellene őneki bemennie. Vagy jól értette egyáltalán? Csak nincs valami báj?... Az aszszony is mozdult, nyilván ő is úgy értette, hogy talán inkább őneki kell bemennie. De a bába csak intett neki, hogy maradj csak, s még ugyanazzal a mozdulatával kinyúlt Andrásért, és megfogta a karját. — Jöjjön nyugodtan, magát akarja. Mert ez egy olyan asszony, ez a kislány. Bement hát; nagy lélegzetet vett, hogy összeszedje magát, s belépett. Itt egy kicsit homályosabb volt, nem olyan világos, mint a konyhában, össze voltak húzva a kis tarka függönykék. Odaóvakodott, s Aranka fölé hajolt. Belehajolt a kezébe, odaadta neki az arcát. Aranka megfogta, megkapaszkodott benne, s mozdulatlanul tartotta. Ujjal forrók voltak és felpuhultak; lehelete, mint a felcsapó gőz. Zihált, pihegett, megint zihált. Nem szólt; szóra nem tellett az erejéből. — Vegye le a zubbonyát, fiam, nagyon meleg van itt! — Igenis! — mondta a bábának, de nem bírta levenni a zubbonyt, mert Aranka nem engedte el az arcát. Megpróbált így gombolkozni, de ebben a görbedt helyzetben sehogyan sem sikerült; abbahagyta. Hallotta, hogy a bába csörömpöl valamivel. Az ajtó is nyílott, csukódott, ö meg csak tartotta magát, hogy Aranka belekapaszkodhasson a fejébe, az arcába. A bába megállt mellette; csak állt, figyelt. Akkor egyszer Aranka elengedte a fejét, s a pillájával Intett. Tudta, hogy ez azt jelenti, hogy na, jól van, vedd le hát a zubbonyod, biztosan valóban nagyon meleg van Itt, s különben ls mindent úgy kell tenni, ahogy a bába mondja. András egy szék karjára terítette a zubbonyt, szabályosan ráhelyezte a derékszíjat, a tölténytáskákkal. Aztán felgyűrte az Inge ujját, és leült a másik székbe, odahúzva Aranka ágya mellé. A bába puha kendőt adott a kezébe, ö rögtön megértette, hogy mire való, s már el is kezdte vele felitatni Aranka halántékáról, nyakáról a verejtéket. Megcsapta ugyan az orrát a fanyar verítékszag, de nem érzett most benne semmi kellemetlent. , Aranka pislogott, s ebből 6 kitalálta, hogy a szeme gödre is nedves. Azt ls szárazra törülte hát; megérezte, hogy ott a szeme körül most viszket a csípős verítéktől; bebugyolálta a kendővel a mutatóujját, s ügyesen kitörülgette mélyen ülő szeme körül a finom gödröt, s szemöldöke ívét. Aranka pihegése eközben meggyorsult; tátott szájjal kapkodott levegő után, s különös vinnyogás tört fel belőle. Andrásnak most már igazán összeszorult ettől a torka. Kétségbeesve nézte, hogy hánykolódik. Vagy csak a mellkasa emelkedett meg? Kezével, forró ujjaival megragadta András kendőt tartó jobb kezét, a hevesen megszorította. A bába érte nyúlt a kendőért, s András ebből megértette, hogy most a kezét ott kell hagynia Aranka forró ujjai között. (FolytatjukJ