Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

8 Szerda, 1979. május 16: Kaptafa Lázadozó gyerekkoromban Jó Apám gyakran fenyegetett azzal, hogy ha nem tanulok rendesen, oda­adnak suszterinasnak. Nem tudom, miért éppen ezzel a tisztes iparral fenyegettek, jobban féltem volna, ha például kéményseprésre fogtak vol­na; a suszterség — vagy amint ma­napság mondjuk, a cipészség — egye­nesen tetszett nekem. Szerettem a műhelyek bór- és csirizszagát, sok­szor beültem a nagy bajszú Proko­pec bácsiékhoz, elnézegettem, milyen ügyesen üti be az ár nyomán kelet­kezett lyukba a faszöget, milyen szé­pen vágja körbe a felszögezett tal­pat, és hogyan reszeli le a szögek szétterült fejét A napokban összeakadtam egy rosszul tanuló, hanyag, tízéves fiú­val. eszembe jutott Apám fenyege­tőzése. s megkérdeztem. — Nem mondták, hogy suszternak adnak, ha nem tanulsz rendesen? Értetlenül nézett rám, gyanakod­hatott hogy ugratni szeretném. To­vább kérdettem. — Remélem, tudod ml a suszter­ség? Csak a fejével intett, hogv nem tudja, de aztán lenézett a cipőjére. — Cipész? - - mondta bizonytala­nul. — Azt tudom, hogy a cipészre mondják. Ma már megmondhatom, hogy apámék fenyegetőzése semmit sem ért. nem tanultam jobban, s ennek még ma is kárát vallom. Régi emlékeim felfakadása nyo­mán, nemcsak az előbb említett fiú véleményére voltam kíváncsi, beül­tem rövid beszélgetésre egy cipész­műhelybe, s útközben eszembe ju­tott, hogy Tolsztoj is mennyire sze­rette a bőr- és csirizszagú műhelye­ket A mester egymaga dolgozik, fele­sége segédkezik neki, kicsike a mű­hely, érzem benne a régi illatokat. — Én még suszterinas voltam va­lamikor. Kismesternél, egyedül. Hogy manapság nem fenyegetik ezzel a szakmával a gyerekeket? Hol va­gyunk már attól! A régimódi susz­terségnek befellegzett. Javítunk, ez az egész. Emlékszem, engemet a mes­terem annak idején új lábbelik ké­szítésére is megtanított. Mert akkor nem foltozásból élt a cipész. Sohase felejtem, az első pár cipőt a mester anyagából magamnak kellett megcsi­nálnom, Gondolnivaló, mennyire iparkodtam, hogy minden rendben legyen rajta. Megvolt akkor nekünk a vevőkörünk. Jöttek hivatalnokok. Kereskedők, a mester szépen mérté­ket vett a lábukról, nemcsak az egyikről, hanem mind a kettőről, mert a két láb nem egyforma. Az volt az igasi szépség a szakmában. hogy a kaptafát a vevő lábához kel­lett igazítani. Bőrdarabokat szögezni rá, ahol kellett, megfaragni, formára reszelni; mert igazi, lábra való ci­pót csak így lehet csinálni. — Máma persze másképpen men­nek a dolgok — lolytatta. — Méretes cipőt jóformán csak a beteg lábak­ra kell csinálni, gipszmintával, ah­hoz igazítjuk a kaptafát. A jó kap­tafa a lelke mindennek. Régebben ügyes mesterek majdnem egészen kézzel csinálták. Akárki akármit mondott is, becsülete volt ennek az iparnak. Megjegyzem, mi az egyik mesteremnél főként csizmát csinál­tunk. Az volt az igazi szép munka! Finom sevróból, és amikor elkészült a szára, azt az inasnak csonttal kel­lett kifényesítenie. — Ha fia lenne, odaadná, suszter­nak? — Fiam? — nevet nagyot. — Van nekem, kérem, fiam, de az ta­nár. — De ha mégis lenne másik, vagy mondjuk, unoka...? — Annak adnám, amihez kedve lenne. Ez a legjobb megoldás. Ha azt mondaná, öregapám, én suszter leszek, azt felelném: áldásom rád. — Maga se kívánkozott el a kap­tafától? — Tudom, a közmondásra tetszik gondolni. Mondogatják, hogy a susz­ter maradjon meg a kaptafánál. Hát én megmaradtam. És nem bántam meg. O.mos Ge>4S Az ember és a víz küzdelme Uj állandó kiállítás a Várban : . t • <Z Árvízi dokumentumok a Vár boltívei alatt Különleges timföld Szolgálati találmánynak jegyezték be az Almásfüzitői Timföldgyár egyik speciális termekét, az úgynevezett felületnemesító timföldet. A rendkívül finom szemcséjű anyag alkalmas a fa, a ke­rámia, az alumínium, a réz és sok más anyag felületi kezelésére, csiszolására. Az új felületnemesítő szerrel az almásfüzitői gyár tovább bővítette a különleges tim­földek választékát 23—28' röviden Vasút-korszerűsités ISKOLAI HANGVERSENY Megkezdték a Dél-Alföld egyik legfontosabb vasúti pá­. _ . lyája, a szeged—békéscsabai vonal korszerűsítését Az új, _ A ,Gyu!" biztonsági berendezések felszerelése után óránként 100 ki­Tanárképzö Főiskola 1. szá- iométeres sebességgel is veszélytelenül roboghatnak majd a mu gyakorló általános isko- vonatok. A két végállomás között mintegy ötven, laja május 17-én "utortó- egyenként körülbelül egymillió forint értékű fénysorompót kön este 6 órakor rendezi szerelnek fel. A közbenső állomásokat korszerű távközlő­meg hagyományos évzáró & térközbiztosító berendezésekkel látják el. Az automatizá­hangversenyét a Tisza-szállo iást az idén a vasútvonal szeged—hódmezővásárhelyi sza­koncertlermében. Megnyitót kaszán végzik el.' mond dr. Moholi Károly, a főiskola főigazgatója. A prog- SORKÖTELESEK SÜTŐIPARI ram&sn dobogóra lép az is- VERSENYE TERMÉKBlRALAT kola Kodály, Mozart és gANDORFALVÁN a MezőgazdasáSi és Elei­Bartók gyermekkórusa, va- mezésügyi Minisztérium elsó­lamint az Ifjú Zenebarátok Sándorfalván tartották a teben tartott kedden termék­Kamarakórusa. Az énekka- sorkötelesek megyei, járási bírálatot sütőipari készítmé­rokat Sinkó Györgyné, dr. versenyét A felsorakozott nyek körében. A miniszté­Baranyi Albertné és Erdős tíz csapatot Vajda József rium felhívására 25 vállalat János vezényli. A műsorban alezredes, az MHSZ Szeged ás szövetkezet 47 üzeméből többek között magyar és városi és járási titkára kö- 113 termékkel neveztek be. grúz népdalok, Beethoven-, szöntötte, majd a Himnusz A Százados úti kenyérgyár­Bach-, Liszt-, Bartók-, Ko- elhangzása után Király Jó- ban szakmai és fogyasztói dály-, Bárdos- és Balázs zsef, a nagyközségi pártbi- zsűri értékelte készítményei­Arpád-müvek hangzanak el. zottság titkára megnyitotta ket, s egyebek között egy­a versenyt A csapatok aka- és kétkilós fehér kenyereket, dályversenyben, párbajlövé- péksüteményeket, kalácso­szetben és járőrversenyben kat mérték össze erejüket Az ÜT AZ ÜJ összesített verseny alapján VÍZMŰHÖZ megyei bajnok Derekegyház Az Algyőhöz közeli Irma­csapata, 2. Hódmezővásár- majornál' két kilométernyi hely, 3. Zákányszék csapata, utat építettek a Kelet-ma­Sándorfalva nagyközség kü- gyarországi Vízügyi Építő löndíját a megyei győztes vállalat dolgozói. Az utat Derekegyház, a járási győz- egyelőre csak az Országos tes Zákányszék és Sándor- Vízkutató és Fúró Vállalat falva csapatai kapták. A gépei használják. De ha si­megyét az országos bajnok- ^rrel Járnak a próbafúrá­, ... sok a kornyéken megepul az ságon Lentiben jumus 15— £szakl vízmű, amely Szeged­17. között Derekegyház csa- nek biztosítja majd az ivó­pata képviseli. vizet Elutasítás A lány ezekkel a sza­vakkal fordul a fiatal­emberhez, aki kitartóan követi ót az utcán: — Uram, remélem, hogy nem fog egészen a Levendula utcáig utá­nam jönnil Nyolcat szám. negyedik emelet, az ajtó jobbra, vigyázat, lépcsői SZABÁLYTALAN KANYARODÁS Súlyos baleset történt az Április 4. útja és a Nagykör­út kereszteződésében. Molnár János 29 éves mesterszállási — ideiglenesen sándorfalvi — lakos egy mikrobuszt vezetve érkezett a Bécsi körút ke­reszteződéséhez, s ott balra akart kanyarodni. Megállt, jelzett, s a visszapillantó tü­körből azt figyelte, mögötte nem közlekedik-e villamos. Nem látott akadályt, s meg­kezdte a kanyarodást Csak azt nem vette észre, hogy vele szemben egy motoros érkezik oda. aki neki is üt­között az elé kanyarodó tár­sasgépkocsinak. A vétlen motoros, Kacsándi Mihály 25 éves. Székely sor 1. szám alatti lakos súlyosan meg­sérült A durva szabálysér­tés miatti balesetokozásért a rendőrség előállítással in­dított büntetőeljárást Molnár János ellen. Várható időjárás ma estig: Kevés nappali gomolyfelhő­képződés, száraz, napos idő Éjszaka gyenge légmozgás, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet nia: 23—28 fok között A MŰSZAKI HÓNAP ESEMÉNYEI Ma, szerdán délután 2 órakor a Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület szervezte tanács­kozáson dr. Laczkó Mihály Ismerteti a Magyar Kábel­művek rekonstrukciós prog­ramjának aktuális kérdéseit, utána Ritecz József tart előadást a papír-telefonkábel gyártástechnológiai problé­máiról. — A Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület a Szegedi Ruhagyár klubszobájában rendez ösz­szejövetelt, amelyen Kiss Jenő „Előkészítő tevékenység fejlesztése Markamatic eljá­rással" című referátuma hangzik el. — A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság fűrészüzemében a Fa­ipari Tudományos Egyesület meghívottainak Egri Zoltán beszél a fa komplex fűrész­ipari hasznosításáról. PIHENÖPARK A Mecsek hegycsúcsaival szemközt — a dél-baranyai dombvidéken — új kirán­dulóközpont épül Pécs szá­mára. Az erdővel borított dombok között fekvő festői szépségű Malom-völgyben alakítják ki a város déli pi­henőparkját. A Malom-völ­gyi kirándulóközpont első­sorban Pécs kialakulóban levő új déli városnegyede, Lvov-kertváros lakóinak lesz a pihenőhelye. Egyúttal enyhíti a mecseki parkerdő már-már elviselhetetlen túl­terheltségét A MÉM eddig 9 millió forinttal járult hoz­zá az új pécsi kirándulóköz­pont létrehozásához. A folyamszabályozás korabeli ábrázolásai és eszközei Gyász­közlemények FáJŐ ezfwel tódat Jak, hogy HLTTERER ANDOR hosszan tar­tó betegség után, 1978. május 12-én C7 éves korában elhunyt. Temetése május 17-én, csütörtö­kön t órakor lesz s zsidótemető clnterméböl. Hűtlen r Dezsöné és családja. Gogol utca a. JESI jANOSNF Dér Erzsébet, Hálás köszönetet mondunk életének 83. évében, május 14-én mindazon rokonoknak, szomszé- e|hunyt. Kívánságára elhamvasz­doknak, Ismerősöknek, és mun- ta,juk- Búcsúztatása hamvasztás Katársaknak, akik szeretett, ut4n A gyászoi6 Eperjesi drága Jó édesanyánk, OZV. CIal4d Szeged, József Attila POLGÁR KAROLYN'É temetésén ,ug4njt megjelentek, részvét ükkel és vl- Mély megrendüléssel tudatjuk, rácaikkal fáidalmunkat enyhíteni n,,gy , szeretelt férj, édesapa. Igyekeztek. Köszönetet mondunk na(,yapa, dédapa, LAKATOS továbbá a III. sz. belgyógyászat, JOZSEF, 1979. május 15-én hosz­2. sz. kórterem orvosának és saü> süiyos betegség után e(­ápólóinak áldozatos munkáju- hunvt. Temetése május 17-én 11 kért. amivel súlyos szenvedését érakor lesz a kiskundorozsmai enyhíteni igyekeztek. A gyászo- t(,m(.td ravatalozójából. A gyá­ló család. szolö család. 2746 Tudatjuk, hogy Orv. OSZTÁS M,-.Iy fájdalommal tudatjuk, GYÖRGVNfi Zflman Erzsébet, hogy ÖZV. JANI MTHALYNE éleiének 93. évéhen rövid szen- zimborl Julianna, életének 93. védés után elhunyt. Temetése évében csendesen elhunyt. Te­május 17-én 16 órakor lesz a metése május tc-án 13 órakor pitvaros! (emelőben. A gyászoló lesT a Dug'mos temető ravata­család. lozöjáböl. Gyásjoló eltartói. 3353 Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Mély fájdalommal tudatjuk, a forrón szeretett édesanya, hogy a felejthetetlen feleség, nagymama, dedmama, EPEédesanya, HŰLLEK FERENCNÉ Lobozár Jolán, életének SS. évé­ben, hosszú szenvedés után el­hunyt. Kívánságára elhamvasz­tatjuk. Búcsúztál ása hamvasz­tás után lesz. A gyászold csa­lád, Bihari u. 13. 3355 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen feleség, édesanya, testvér, HERCZEG lANOSNÉ Széli Magdolna (volt Szatymaz utcai lakos), életének 49. évében hirtelen elhunyt. Te­metése május 17-én 14 őrakor lesz a Belvárosi temető rava­talozójából. A gyázzolő család. 3354 Tudatom, hogy ÚRBAN DE­ZSŐ hamvasztás utáni búcsúz­tatása május 19-én 11 órakor lezz a Belvárosi temetőben. Gyászoló felesége, Osz u. 9. 3321 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak. Ismerő­söknek. szomszédoknak, a Vá­ri sgazdálkodási vállalat munka­társaknak, a KSZV OJszegedl Szövőgyár munkásőr szakaszá­nak, sí munkatársaknak, akik szeretett édesanyánkat, OZV. PALOTÁS JOZSCFNE-i utolsó útjára elkíséri ék, részvé' likkel és virága Icka) f á d .:l mun kat enyhí­teni Igyekeztek. A gyászoló csa­lád, Kikindai u. L 1252 Éppen tíz esztendeje, hogy a közönség elől bezárta ka­pult a Móra Ferenc Múzeum várépülete. Egy évtized után a napokban új, átíandó ki­állítással ismét megnyitotta ajtaját a szegedi vár. A be­mutató ríméül Juhász Gyula egy sorát választották: „Tű­zön, vizén keresztül él Sze­ged." A tárlat központi gondola­ta a Tisza és az itt élő em­berek évszázados küzdelme. Nem véletlenül indítják a bemutatót Petőfi Sándor verssoraival: „Szegény Tisza, miért is bántjátok? / Annyi rosszat kiabáltok róla, / S ő föld legjámborabb folyója." A kiállítás első része egy 1787-ből való térképpel kez­dődik, mely az Alföldön ka­nyargó Tiszát és hatalmas öntésterületét mutatja be. Ezután a folyamszabályozás óriási munkálatainak doku­mentumai sorakoznak, fotók, térképek, a mérnökök mű­szerei, a kubikosok eszközei, felszerelései. A következő rész az 1879-es nagy árvíz eseményeit villantja fel fényképek, újságcikkek, kor­dokumentumok segítségével, és kiállították a centenárium kiadványait is. Külön tárlók­ban láthatók az árvíz idején a mentési munkálatokban részt vevő katonák és tűzol­tók egyenruhái, felszerelései. Kossuth Lajosnak 1879. már­cius 22-én Bakay Nándorhoz írt levelének néhány sorával indítják az újjáépítést rep­rezentáló részt: „Hanem ami Szegednek újból alkotását il­leti: bármit, s mennyit ' te­gyen is a királyi hatalom ál­tal támogatott nemzet Sze­ged javára, ez csak segítség lehet az alkotásnak, de nem maga az alkotás. Ennek a nagy munkájában az orosz­lánrész minden esetre Szeged népének csüggedetlen erejére vár." Itt találhatók Lechner Lajosnak, az újjáépítési munkálatok vezetőjének ter­vel korabeli hirdetések, do­kumentumok társaságában. Külön tablók állítanak emlé- . ket az 1970-es fenyegető ár­víz elleni küzdelemnek. A fotók döbbenetes hatására a látogatókban újólag felele­venednek a kilenc évvel ez­előtti nehéz napok. Maket­tek, rajzok vezetik be az ér­deklődőket az árvízvédelmi munkálatok sajátos világába. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Víz­ügyi Múzeum együttműködé­sével megvalósult új, állandó kiállítás egy évig tekinthető meg. VÉRADÁS A BELVÁROSBAN Véradó napot rendez hol­nap, csütörtökön, délelőtt 10­től délután 4 óráig a Vö­röskereszt Belváros I., Il-es számú alapszervezete a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban. Idáig mintegy szá­zan jelentkeztek véradásra a Belváros lakói közül, de a szervez.ők — a betegek ne­vében — szívesen látnak minden segítőkész embert a véradó napon. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat t Felelős kiadó: KOV.4CS LASZLO Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház. 6749 » Telefon: 12-63? A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Batcsy-Zsillnszky utca 28. - 8728 Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij egy bónapra 30 forint, negyedévre 90 forint, egy évre 360 forint Index; 25 042 ISSN; 8132-025 s 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents