Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

13 Szerda, 1979. május 16: Napirenden A gyermek- és ifjúságvédelem A társadalom nagyarányú és következetes szociálpolitikai erőfeszítései ellenére sem megnyugtató a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete — hangsúlyozták kedden a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének ülésén. Nő ugyanis a veszélyeztetettek, és nem csökken az állami gondozottak száma. Az okok között szerepet játszik a többi között a magas válási arány, az elvált szülők lakáshelyzetének megoldatlansága, az alkoholizmus, de nem elég hatékony a gyermeknevelő-, védő- és gondozómunka 6em. Az országos vezetőség a nemzetközi gyermekév alkalmából tűzte napirendre a kérdést, azzal a céllal, hogy felhívja a tennivalókra a figyelmet, és keresse a társadalmi segítség, az eredményesebb közreműködés lehetőségeit. A Vöröskereszt gyermekés ifjúságvédelmi munkájának évekre visszanyúló hagyományai vannak. Számos jó példa bizonyítja, hogy a társadalmi szervezetek jelentős segítséget tudnak nyújtani az állami szerveknek. Az évtized elején Vas megyéből indult el például az a kezdeményezés, hogy az iskolai szünetekben a családok magukhoz veszik az Intézeti, állami gondozott gyermekeket. A módszert a Vöröskereszt segített országosan elterjeszteni, s része volt abban, hogy az „Egy gyermek — egy család" akció mozgalommá vált. A Vöröskereszt a megyék többségében az idén kezdte meg a veszélyeztetett fiatalok tervszerű felderítését, s az eddiginél nagyobb részt vállal a tanácsok, a gyámhatóságok, a nevelési tanácsadók segítéséből. Kaposvári Júlia főtitkárhelyettes, a napirend előadója, és számos felszólaló nyomatékkal szólt arról, hogy szükség van a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakszolgálat szorosabb együttműködésére, valamint a nevelöszülői hálózat szélesítésére, fiatalítására és képzésére. Nagyobb figyelmet érdemel a vöröskeresztes aktivisták felkészítése is, mert csak szakszerű ismeretek birtokában várható el tőlük az eddiginél eredményesebb közreműködés. Minden előadás magnón Réti Csaba szerepeiről és hóbortjairól Csabát akkor még Jóskának hívták. Becsületes polgári nevétől a művészvilág íratlan törvénye sürgette búcsút venni. Ugyanis Réti névre és éppen Józsefre hallgatott az Operaház tenoristája, a népszerű Dudi is, aki egészen véletlenül ugyanazon a lírai fachon kacérkodott a halhatatlansággal (ahová, operakultúránk érzékeny veszteségére, kellete korán távozott), mint szegedi névrokona. Szóval, ez a Jóska fejébe vette, elindul az Erkel-énekversenyen (1963ban történt, harmadik dijat nyert), s egy délelőtt a konzervatórium folyosóján, hogy korrepetitorra vadászott, beajánlottak neki. Akkor ismerkedtünk össze személyesen, látásból, persze, korábban, mindenesetre az első benyomásom feltétlenül az volt róla, hogy racionális, határozott fickó, nehéz kiverni a fejéből, amit egyszer belétáplált. (Mielőtt felfogadott volna zongorakísérőnek, megjátszatott kissé, cinégre ötvenest fizetett egy óráért, ami akkor igen jó pénznek • számított az ösztöndíjas konzistának.) Jóska azóta Csaba lett S kitartása, szorgalma, ambíciója, meg nem utolsósorban tehetsége, zenei biztonsága, látványosan kinyíló művészi talentuma révén hamar a szegedi operatársulat vezető énekese, lírai tenoristája. A fábiánsebes tyéni tornatanár 1956. október 20-án került a színházhoz, Rubányi Vilmos keze alá. S mielőtt első jelentősebb szerepét megkapta volna (Orff darabjában. a Holdban, 1962ben), vagy harminc kisebb feladata kijutott már a kórusból. Messzi éveket pörgetünk vissza, az érdekel, mennyiben elégedett önmagával. — Feltétlenül — vágja rá habozás nélkül —, azt csinálom, amit szeretek. Tehát énekelek. Sokszor gondoltam arra, lennék baritonista, ahol színesebb játékra nyílna mód, a lírai t^nor szerepkörre bizonyosfajta statikusságot vasaltak a komponisták, persze színészi szempontból. Állandó szerelemben ég, zeneileg csodálatos megnyilatkozásokkal, figurálisán azonban hasonló svádájú jellemekkel. Itt vannak mindjárt a Mozart-hősök. Azért említem ezt a példát, mert kedvenceim máskülönben. s kifejezetten Mozart-tenornak érzem magam. Meglehetősen férfiatlan alakok. mint a Don Ottavio is, amit legutóbb énekeltem; a szólam gyönyörűséges parti, csakhogy szüntelen lángolás, fogadkozás, tenni nem tesz semmit, csak kardjának hüvelyét szorongatja, s aztán jönnek a kritikák, szemére vetik az embernek, miért oly passzív a színpadon. Tulajdonképpen a karakterszererepek kárpótolnak, ahol szabad enni, irmi, kópéskodni, élvezni mindazon földi hívságokat, melyekbe a hősök belehalnak. — Művészeknél nem ritkaság, ha a kibontakozást kereső tehetség valami nagy, elhatározó élmény bűvöletében talál rá az önmegvalósítás adekvat formájára. — Engem Simándy művészete jránti rajongásom segített. Ügy az 50-es évek derekán láttam Lenszkijét az Operában, persze előbb is hallottam, de az a Lenszkij évekig nyugtalanított. S minthogy akkor mór tudtam, van némi hangom — bár reálisan alig remélhettem, hogy énekes leszek —, elhatároztam, ha törik, ha szakad, tanulni fogok. Beiratkoztam a szegedi konziba, miközben tanítottam Fábiánsebestyénben. — A néhai színházi kórusnak biztos pontja volt hangban, zeneileg egyaránt. S ha jól sejtem, „titokban" fogcsikorgatva memorizálta a nagy szerepeket, miként, ez rendesen lenni szokott, majd csak eljön az idő, rámosolyog a szerencse. — Pontosan. Nevezhető szerencsének, bór inkább szükségszerűnek mondanám: Orff darabjában az Elbeszélő szólama igen magas fekvésű volt, így aztán jóesélylyel kopogtattam Vaszynál, hallgasson meg, s hogy ez lezajlott, direktorunk nyomban intézkedett, az én nevemre javítsák át a színlapot Azóta sem találkoztam ily nyaktörő szereppel. A kritika persze nem esett hasra, de végre elindulhattam, ami óriási jelentőségű volt az életemben. A következő bemutató Antonióját, Prokofjev Eljegyzés a kolostorban című operájában, Vaszy már eleve rám osztotta. — Milyen módszerrel tanul? — Kezdetben sokáig figyeltem, lestem a portálból stimm kollégáimat. Medgyesi Pált, Szabó Miklóst. Igyekeztem kifürkészni titkaikat, s ebbeli kíváncsiságom ma sem lankadó. Meggyőződésem. a jó utánzókészséggel rendelkező énekesekből lesznek a jó művészek, addig kell kopíroznl másokat, amíg ró nem lel valaki saját egyéniségére. Mivel autodidakta módon kerültem a pályára. hóbortjaimat ma sem röstellem. Tükör előtt gyakorolva szigorúan ellenőrzöm az arcjátékot, száj- és fej tartást, ami szintén az énekléshez tartozik, s minden fontos mozzanatot lejegyzők, hogy szorult helyzetekben, ha például indiszponáltnak érzem magam, tudatosan kényszeríthessem hangomat a nehéz állások megoldására. Azért magánórákat is veszek Pesten, sőt segítenek a barátaim, főleg Gregor József, ö aztán nem szokott udvariaskodni, alaposan kipakol, így nekem ideális kontroll. Pláne, hogy ott a magnó: valamennyi előadásomat fölveszem, kiértékeljük. — Beszélt már Mozartról. Nyilván attól kedvence, hogy ezek a szerepek felelnek meg leginkább tenorista karakterének. — Speciális adottságot kívánnak. Hajlékonyságot, könnyed éneklési módot, minden fekvésben, minden dinamikai árnyalattal tudni kell gazdálkodni. Nagyon szeretem azonban Puccinit, Verdit is, legszebb sikerem pedig Edgár — a Lammermoori Luciából, 1970-ből. — Évadonként jó félszáz előadás szólítja színpadra a szegedi színházban. Negyvenkét évesen, a zeniten van, harmincnégy főszerep, karakter figura és' huszonhét oratórium után. Meddig még? — Úgy ötven éves koromig. Három évtized, ezen a rögös pályán, elég lehet az üdvösséghez. Azon felül ugyanis nemigen tudja az ember elhitetni, főleg fiatalokkal, hogy maga is fiatal, kamaszw és szerelmes a bolondulásig, mármint amiképpen '"gényelné a szerepköröm. Jó érzéssel mehetek nyugdíjba, hisz már sincs szerepálmom, m! ne teljesült volna. Ami ezután jöhet, ráadás ... Nikolényi István Gazdálkodás, fejlesztés Tapasztalatok a szegedi járásból Gazdaságpolitikai osztálya tájékoztató jelentése alapján mérlegelte ülésén az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottság, hogy milyen eredményekkel és gondokkal kezdtek az 1979. évi gazdaságpolitikai célkitűzések eléréséhez a járás mezőgazdasági és ipari üzemei, valamint a szövetkezeti kereskedelem. Ezúttal a mezőgazdaság múlt év ősze és ez év első negyede eredményeivel, problémáival foglalkozunk. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek időben meghatározták az alapszervezetek feladatalt, s azokat ,a párttagság megvitatta és elfogadta. Az év eleji munkahelyi közösségek tanácskozásain még szélesebb körben értékelték a múlt évi eredményeket, és vitatták meg az idei terveket, tennivalókat. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken kitűnt, hogy a tervezések többségben igazodtak a népgazdasági célkitűzésekhez, a középtávú fejlesztésekhez. A múlt évi, hosszan tartó száraz ősz nem kedvezett az őszi gabonáknak. A kötött talajon nem tudtak Időben megfelelő magágyat készíteni, a homokos területeken pedig későn kelt ki a gabona a csapadék hiánya miatt. Ez már zökkenőt okozott az év megkezdésénél, amelyet tetézett a fagykár, majd a kora tavaszi esőzések okozta belvíz. Az ősszel vetett 25 ezer 127 hektár kalászosból — búza. árpa, rozs — 3749 hektáron ment tönkre a mag. A részben károsult területeken — mintegy 900 hektáron — tavaszi árpa felülvetésével, további 2142 hektáron tavaszi vetésű zabbal és árpával csökkentették károsodásukat a gazdaságok. A kalászosokat ért elentl kár az eddiginél nagyobb intenzitású növényvédelemre, fejtrágvázásra késztetett. Mindent összevetve: a szegedi járásban a gabonafélék vetésterülete annyi, mint 1978-ban volt. Csökkent viszont az idén a burgonva vetésterülete, mintegv 20 százalékkal. Ennek okát a tavaly tapasztalt értékesítési gondokkal lehet indokolni. A tavalyi 701 hektár napraforgó vetésterülete az idén közel a duolája. Kukoricából 15 ezer 060 hektár a tervezett vetésterület, 2,7 százalékkal nagyobb a tavalyinál, s ez még növekszik azzal, hogy a kipusztult gabonák helyett többnyire kukoricát vetnek a gazdaságok. 3141 hektár fűszerpaprikára — a múlt évinél 13,3 százalékkal nai gvobb területre — kötött szerződést a szegedi 1árá<ban a paprikafeldolgozó vállalat. A tervekhez Igazodva emelkedik — 4,4 százalékkal — a paradicsom vetésterülete, amely várhatóan 1230 hektár lesz az idén. Zöldségfélékre és gyümölcsre mind a ZÖLDÉRT vállalat, mind a Szegedi Konzervgyár megkötötte már a szerződéseket partnereivel. A szatymazi telep ez év első negyedében 611 vagon zöldségre és 454 vagon gyümölcsre kötött szerződést. Ez a mennyiség jóval több mint a tavalyi év azonos időszakéban. Az V. ötéves tervben nagy feladatot vállaltak magukra a gazdaságok szőlő- és gyümölcstelepítésben. Van még megszüntetendő elmaradás, de biztató jel, hogy ez év ekeŐ negyedében 95 hektáron telepítettek szőlőt, és 235 hektáron gyümölcsöst. örvendetes. hogv az év elején megalakult Dél-alföldi Szőlő- és Bortermelési Rendszerhez a szegedi járásból 13 közös gazdaság csatlakozott 1885 hektárral. Az állattenyésztési ágazatról szólva: a tapasztalati adatok szerint gyarapodott a szarvasmarha- és a juhállomány, a sertések száma nem csökkent az év első negyedében. Állatfelvásárlósra a szerződéskötések jelenleg is tartanak. Az esztendő első negyedében a közös és a háztáji gazdaságokból 23 ezer 596 hizott sertést és 1636 hízott marhát vásárolt fel az állatforgalmi vállalat. Ez a mennyiség a múlt év hasonló időszakához mérve 3,5 százalékkal nagyobb. A szerződéssel vállalt tej mennyisége is emelkedett 1,8 százalékkal, az egy tmhénre eső tejtermelés pedig 10,2 százalékkal. A szegedi járás gazdaságaiban, ha szerények ->is a fejlesztési alapok, azokat ültetvénytelepítésre, gépek beszerzésére fordítják az idén. A gazdálkodásban lényeges momentum a talajerő utánpótlása. Ez eddig 3302 hektáron szórtak szét istállótrágyát, hektáronként közel 300 mázsát. Ez a ténv kedvező, a talajerő utánpótlására fordított munka a jobb átlagtermésben érezteti majd hatását. Az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága akként összegezte ülésén az esztendő eddig eltelt időszakában kifejtett tevékenységet a mezőgazdaságban, hogy az 1979. évi célkitűzések teljesíthetőek. Ehhez további gondos, odaadó és összehangolt munka kell mind a vezetésben, mind a végrehajtásban — a kollektívák erejével. L. V. D iá ksi kerek Az Ókortudományi Társaság által rendezett 1979. évi latin tanulmányi versenyen másodfokú dicséretben részesült Szécsi Katalin, a Radnóti Miklós Gimnázium tanulója. Tanára: dr. ViSy József. Nagyon szép eredményeket értek el a tanulók a Magyar Mezőgazdasági Múzeum évről évre megismétlődő rangos pályázatán. A beérkezett 480 középiskolai tanuló pályázata közül 126 részesült díjazásban, illetve jutalomban. Ebből 46 a Csongrád megyei diák. A 12 témakörben meghirdetett pályázat I—III. díjazottjai a következők. I. díjasok: Lőrincz Vera, Wolford Katalin, Szóráth Zoltán (Radnóti gimnázium). II. díjasok: Péteri Gábor, Simon Ildikó, Sebők Edit, Kovács Tamás, Hábán Ildikó, Sümegi Judit. Bíró Ágota (Radnóti gimnázium), Hovorka István (Ságvári gimnázium), Dezsó Erzsébet, Lucza Éva, Páncél Jolán (szentesi Horváth M. gimnázium), Galgóczi Mária (makói Juhász Gyula kertészeti szakközépiskola), Noszek Judit, Üjszászi Eva (csongrádi Batsányi gimnázium). III. díjasok: Masa Ildikó, Lödi Ágnes, Török Ágota, Frányó Dezső, Iván Mónika, Bíró Erzsébet, Harkai Erzsébet, Szőts Éva, Gárgyán Mária, Szabó Beáta, Jakits Andrea (Radnóti gimnázium), Bárdi• Nándor, Salánki István és, Papdi Imre (szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola). Színvonalas pályamunkái révén a Rr Inóti gimnázium az idei évben is elnyerte a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fődíját. KISZ- propagandisták megbeszélése A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei vezetőképző központjában Szegeden, kibővített megyei propagandistakonferenciát rendezett a KISZ megyei bizottsága. A tegnap délelőtti rendezvényen a nemzetközi politika Időszerű kérdéseiről, majd életszínvonal-politikánkról és a fogyasztói árakról, és végül a KISZ propagandatevékenységének időszerű feladatairól tartottak előadást és nyitottak vitát. Túrák belföldön, külföldön Az Express sajtótájékoztatója Nyolcszázhetvenezer fiatal belföldi túráját és mintegy 90 ezer fiatal külföldi útját szervezi és bonyolítja le az idén az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Külföldről ugyanebben az időszakban 108 ezer vendéget fogad. A legtöbbet a Szovjetunióból, , Lengyelországból és az NDK-ból várja. Az Express vezetői kedden Balatonföldvárooi megtartott sajtótájékoztatójukon, az előbbiek mellett, elmondták azt is, hogy az iroda fő célja változatlanul az Ifjúságpolitikai és szakmai programok széles könl szervezése. támogatása. E célból ismét bekapcsolódik több nemzetközi rendezvény lebonyolításába. Ezek közül kiemelkedik a nemzetközi gyermekév alkalmából Magyarországon megrendezésre kerülő kongresszus, továbbá — már hagyományosan —ismét az Express lesz a technikai szervezője a közgazdasági nyári egyetemnek is. A KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett turisztikai találkozónak — a dolgozó fiatalok V. országos kempingtalálkozójának — színhelye Komló, illetve Sikonda lesz. Az egyetemi-főiskolai hallgatók IV. országos találkozóját Nyíregyháza-Sóstón rendezik meg, az Ifjú Gárda országos szemléjének házigazdája pedig Gödöllő. Az Express valamennyinek a lebonyolításában jelentős szerepet vállalt, Balatonszemes. Badacsony. Velence, Nagymaros és Tiszaliget Expresstáboraiban az idén 35 000 fiatalnak biztosítanak egyhetes kedvezményes üdülést: 150 forintért teljes ellátást és gazdag programot. (MTI) A TIT közreműködésével. Munkások továbbképzése A jövőben nagyobb arányban és közvetlenebbül akar részt venni a munkások továbbképzésében . a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Mint a TIT megyei titkárainak kedden . Egerben tartott tanácskozásán hangoztatták, a termelés szerkezetében végbemenő változások, korszerűsítési folyamatok megkövetelik a munkások, főként a szakmunkások tudásának bizonyos időszakonkénti felfrissítését, illetve a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártassághoz szükséges politikai és általános alapműveltségüket bővítsék. E célok szolgálatában a TIT-nek fel kell kutatnia a munkástovábbképzésben való társulati részvétel formáit, s ezek alkalmazásával szervesen és aktívan kell bekapcsolódnia ebbe a munkába.