Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

(CíBflSrfoIc, 1979. április 19. 5 Néhány apró sötétebb pötty a női arcon: lehet akár szexepiles is. Sötét foltok a város arculatán: csúfak és riasztók. A kozmetikus azonban, ha munkához lát, csodákra képes. * Széchenyi tér Szeged híressége, büszkesége, öreg platánjai, az üdezöld gyep, a gondozott virágágyak, a lombok közt megbújó szobrok akármelyik európai város lakóját megigézik. Tavaly nyáron azonban még megesett, hogy egyegy osztrák vagy német turista értetlenül állt meg némely széles derekú fa előtt: a sérülékeny kérget átszúró rozsdás szögek láttán földbe gyökerezett a lába. Hogy miféle szövegeket kürtölnek világgá az odaerősített papírlapok, nem is értették, szerencsére. Mert ki ágyát, ki papagáját, ki jó súlyú hízóját próbálta imígyen áruba bocsátani — megtakarítva az apróhirdetés díját, önmagában a látvány, a számukra szokatlan látvány kényszerítette megtorpanásra az idegeneket. Nyugati szomszédainknál ugyanis pénzbírsággal büntetendő cselekmény az efféle barbárság, s nemcsak akkor kell megtorlástól tartani, ha figyelmeztető táblácska hirdeti: természetvédelmi terület. Előfordul, hogy egy szál. fű között növő apró virág leszakajtása is pénzbe kerül. De ennél még megszégyenítőbb büntetés is érheti az embert, ha nem vigyáz: a sétálgató közönség szitkozódó szóáradatával egykönnyen „kisöprűzi" a parkból a természet ellen vétőt. Hát az öntudat e fokára még nem jutottunk el. A pénzbírság azonban hatásos eszköz lehet a nevelésre. A tanács illetékesel már leszedették a városképet rontó, fákat veszélyeztető hirdetéseket. S ha figyelmeztető jelként ennyi nem elég? Ám nyíljanak ki a pénztárcák. S ne csak a Széchenyi téren, hanem a buszmegállók, az üzletek közelében is, ha valaki éppen ott hinti rá a szeplőket városa képére. * \ Az ember gyűjtöget. Üvegeket, szögeket, spárgadarabokat. léceket, rozoga kosarakat, régi. „senkinek sem kell" ruhaneműket, gondolván: hátha egyszer jó lesz valamire. Évekig kerülgetjük ezeket az egyre csak szaporodó holmikat, mígnem rájövünk, egyszer sem nyúltunk értük, de már-már ellepnek bennünket, fölfalnak. kiszorítanak minden értelmes, használható tárgyat körülöttünk. Merni kell megszabadulni tőlük. Egyszeri elhatározás kérdése. Szemétbe a szemétrevalókkal, a lim-lomtól pedig segít megválni újabban a népfront, a Vöröskereszt és a városgazdálkodási vállalat okos akciója, a lomtalanítás. Lapunkban is igyekszünk közölni, mikor, honnan szállítják el ezeket a semmire se jó holmikat. A padlás rejtett zugaiból, a pince mélyéből, a lomtárakból, kamrákból az utcára kerülnek a szemet cseppet sem gyönyörködtető ócskaságok. És 6ainos, néhol ott is maradnak. Üjszeged jó néhány utcáján napok óta rozsdás kupacok éktelenkednek, noha már rég elmúlt a lomtalanításra szánt két nap. A lakók tanácstalanok: várjanak türelemmel, hátha csak késik a kocsi? Vagy újból vegyék a fáradságot és cipeljék vissza régi helyükre a lomokat? Erre aligha lesz mindenkinek energiája, s minden ott marad az utak mentén, időtlen időkig, az enyészetnek. Félő, hogy a környezetvédelemnek áldozó akció így a visszáiárq fordul. Chikán Ágnes Együttműködés Szerdán hazautazott a mongol ügyészi delegáció, amely dr. Ravdangijn Gunszen államügyész vezetésével tartózkodott hazánkban. • Dr. Ravdangijn Gunszent és a delegáció tagjait fogadta dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; látogatást tettek dr. Markója Imre igazságügy-miniszternél. valamint dr. Szakács Ödönnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél. Dr. Ravdangijn Gunszen és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész együttműködési megállapodást írt alá a két ország között kötött polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződésből adódó ügyészi feladatokról. Kossuth levele Szabolcsnak Eddig ismeretlen Kossuthlevélre bukkantak a Nyíregyházi Levéltárban. Az iratok rendezése közben előkerült levelet Kossuth 1873-ban írta. Hatoldalas, saját kezűleg papírra vetett üzenetében köszönetet mond Szabolcs vármegye lakóinak a 80. születésnapja alkalmából hozzá, Turinba küldött üdvözlő sorokért. Mint írja, hálával emlékezik, a szabolcsiakra, akik jelentős részt vállaltak a szabadságharcban. A Zoltán János alispánnak címzett levélben az egykori kormányzó egyúttal leírja itáliai életének napjait, s ismét hitet tesz az általa képviselt ügy igaza, helyessége mellett. A levél — mely értékes adalékokkal szolgál Kossuth Lajos száműzetésben töltött éveinek krónikájához — restaurálás után a Nyíregyházi Levéltár gazdag Kossuthkéziratgyűjteményét gyarapítja majd. (MTI) Kövek szerelmese kristályai" Egy múzeumi beszélgetés I Rossz emlékeim vannak szép kövekről. Annak idején, amikor ötödik osztályban megismerhettem volna a kristályokat, az „élettelen tanár bácsi" úgy vágott fejbe egy állítólag csodaszép kristállyal, hogy azt hittem, örökre elmegy a kedvem az egész élettelen természettől. Persze, igazán úgysem tudtam volna megszeretni az ásványokat, ezt most már biztosan tudom. Mégpedig Koch Sándor Kossuth-díjas professzor minapi múzeumbell estje óta. ö tudniillik hatévesen jegyezte el magát egy életre szólóan a mineralógiával (azaz az ásványtannal, a földkéreg egynemű, szervetlen. szilárd építőköveivel, az ásványokikai foglalkozó tudománnyal). Hogy hogyan, arról a 83 éves professzor így beszélt: — Apám a budapesti Pedagógium tanára volt, s a rendszeres iskolai kirándulásokra engem már kisgyerek koromban magával vitt. A Krisztina téren volt az omnibusz végállomása, onnan gyalog barangoltunk, a hegyekbe. Egy alkalommal a kis-svábhegyre , kirándultunk. éppen akkor ér mmm II' a magyar koronában, se a csehek Vencel-koronájában, se a német császári koronában? Azért, mert akkoriban a drágaköveket sajnálták csiszolni, az értékes ás ritka ásványoknak a súlya volt a fontos. Nem ismerték még az olyan híres drágaköveket, mint az Afrika csillaga, a híres orosz smaragdok. az amerikai drágakövek vagy a Brazília gyémántja. Mi van hát akkor a magyar koronán? Zafírok, gránátok, s egyéb féldrágakövek. Huszonkét évig volt Koch Sándor a Nemzeti Múzeum munkatársa. Tizenhat eszr tendeig a múzeum ásványtárának munkatársaként gyűjtögette-gyarapította a világhírűvé lett gyűjteményt, s teremtette meg a kontinens leggazdagabb ásványtárát olyan segítőtársakkal, mint tanára. Krenner József, aki ..lelkesíteni" és Semsey Andor, a kiváló mecénás, aki „lelkesedni"' tum új film • Októberi vasárnap Magyar—NSZK-film. Irta és rendezte: Kovács András. Fényképezte: Lugossy István. Főbb szereplők: Bács Ferenc, KlausMaria Brandauer, Tánezos Tibor, Moór Mariann, Pataki László, Mécs Károly. „Miért ne történhetne csoda? Miért mindig csak velünk, magyarokkal nem történik csoda?" sóhajt föl afféle búsmagyar vigadás közben egy magyar tiszt 1944. október 14-én. szombaton éjjel. Annak a napnak az előestéjén, amelvik — játszadozzunk a kínálkozó ötletlehetőséggel — talán egészen másként alakíthatta volna a legújabb kori magyar történelem menetét. Ha ... Ám ennél a szócskánál megálljt kell parancsolnunk fantáziánknak. A történelem csak kíméletlen logikai törvényeket ismer, és a sok ha.,, ha akkor úgy, akkor ... — mind-mind a tehetetlen csodavárás délibábja felé sodorhat bennünket. Ehelyett pontosan, a história száraz, szikár, könyörtelen tényeit kell felmutatni. Ridegen és tárgyilagosan. A híres „én nem magyarázok semmit, én nem kommentálok semmit, én megmutatok"-elv alapján. Kovács András új filmjében ezt az igen szimpatikus módszert alkalmazza. Az eredeti híradófelvételek. a miliő. az adott — sorsdöntő — történelmi szituáció figurái nemcsak a hagyományos magyar tehetetlenséget állítják elénk teljes tragikumában, hanem szabályos (és nagyszerű!) történelemórát adnak a nézőnek. Végső soron ma már. a következmények ismeretében az október 15-i nap eseményeiről mindenki gondolhat, amit akar. Ám ami és ahogyan történt, a dokumentumfilmes eszközökkel elkészített játékfilm műfajilag is figyelmre .méltó hatása révén olyan összefüggéseket állít elénk, melyek az esetleges korábbi, egyéni állásfoglalásokat módosíthatják. S főleg minden nézőt megráznak, elgondolkodtatnak — hazája, népe. nemzete ügyén történő vizsgálódásra kényszerítenek. Ez pedig a legtöbb, amit okos és tisztességes film elérhet. Zűrzavaros órák Budapesten annak az októbernek kellős közepén. Tárgyalnak itt és ott, Horthvhoz mennek és tőle jönnek. Az alagsorban „kiskatonák" Moszkvát hívják távírón. Társasági hölgyek pletykaszinten csevegnek a kiugrási kísérletről. A németek — amilyenek efféle helyzetben megszállók lehetnek. Kicsit i.ied.tek, nagyon elszántak, ügyesek. „dörzsöltek" és kegyetlenek. Magyar honvédek Fradi-meccsre mennek, magyar tisztek parancsra várnak: mikor kezdjék meg az ellenállást? Egy ország népe fölött süvölt a történelem. Pár hónap múlva pedig — miért, ugyan miért? — süvöltenek-sivítanak a bombák, Budapest romhalmaz lesz. Kovács András mindent e koncepciónak rendelt alá. A rendezte a tőle megszokott módon feszes, „kemény" alkotást eredményez. A szereplők közül mindenekelőtt a rendkívül fegyelmezetten, okos és átgondolt szerepfelfogással játszó Bács Ferencet és az adott szituációban „vérbeli németet" adni képes KlauscMaria Brandauert, a film két tudatos ellenpólusának megszemélyesítőjét kell kiemelni. Miért történt minden úgy, ahogyan történt? S ugyan miért nem történnél; valójában sohasem csodák velünk, magyarokkal? Csodák nincsenek, iszonyatos dolgok történtek, amelyeket nagyszerű művészek döbbenetes érővel mutatnak fel nekünk. Megmutathatják, mert történt bármi, egyetlen dolog a legeslegfontosabb: Magyarország mégis van, létezik. Érte van nagy szükség ilyen filmekre. Domonkos László amit valaha láttam, az a Bécsben őrzött félkilónál nehezebb ek formájú magyar . „T nemes opál. Érdekes, hogy áott. Később öt evig aNemsokan az opált szerencsét- zeti Múzeum elnöki talenséget hozó kőnek tart- nácsosaként kezében tar& *tta - T __ tam meg a feleségemet, én zeum ügyet is. 1940-ben ke.üriik" a kőbányához, amikor t61e egy opál nyakkendőtűt rült. a szegedi -egyetemre, a harcsabajszú őr kezébe kaptam. Ennek a „szeren- „Gyüttmenf-ként Is szegevetta a trbmbitáját. meglen- csétlenségnek" 58 éve, az- dj immár... gette a piros zászlót és 'el- óta élünk boldog házasságdördültek a robbanások, bnn. Koch Sándornak két — Hamar megbaratkozAmikor bemehettünk a alkalommal volt módjában tam a várossal. Megtaláltam mészkőbányába, egy üreg szakértőként megvizsgálni a CSÖIKjet ^ nyugalmat (akfalán különös kristályalak- nemregiben visszakapott ma- zatokat, kővirágokat pillán- syar királyi korona köveit, kor még volt), am, az alko tottam meg. Gúvadt sze- 1938-ban és most, amikor a to m un Ica hoz elengedhetetlemekkel bámultam a csodá- magyar nemzetnek ez a pó- nül szükséges. Itt nem há!a„^\„kéPz«d™én7eke^ tolhatatlan ereklyéje vissza- borgatott, nem bántott sen1902-ben történt, hateves hazánkba ki, míg akkor Pesten minvoltam, s abban a pillanat- terűit nazanicDa. , • , ban tudtam, én csak mi- — Mineralógusként avizs- üenki fúróval a hona alatt neralógus lehetek. Ennek gálatok aiapján meg kell ál- iárt- Aztón 1940-ben megéppen 77 esztendeje. Ha van ]apítanom, hogy mai érte- szerveztem egy intézetet. A lemben vett drágakő a ma- második világháború után gyar királyi koronában i*m«t talpra kellett állítanincs. Érdekes, .hogy 1938- ni a tanszéket. Harmadszor ban a korona egyik függő- már egy ilyen munkát nem jében pecsétviasz helyettesi- vállalhattam. S én, a mitette a követ, s most, amikor neralógus. akinek a hegyek ismét megvizsgáltam, a pe- között, a bányákban a hecsétviasz nem volt sehol, lye, nagyon megszerettem ezt Fölvetődik a kérdés, hogy a síkság közepén elterülő miért nincsenek mai érte- várost. lemben vett drágakövek se > T. L. egyáltalán holtig tartó szerelem, akkor az az én szeretetem az ásványok iránt. A Móra Ferenc Múzeum Beszélgetés kortárs tudósokkal című sorozatának legutóbbi összejövetelén Koch Sándor, a szegedi egyetem nyugalmazott professzora volt a program vendége. Ha igaz az, hogy az ember egyéniségére, személyiségére visszahat a valóságnak az a része, amivel hosszú időn keresztü! foglalkozik, akkor ez Koch professzorra mindenképpen igaz. Életének küzdelmeiben, a kanyargós utakon végül is mindig egyenes és kemény tudott maradni, fegyelmezett és pontos, szilárd és következetes. Olyan egyéniség, akinek színe és fénye van,- mint „a sík lapokkal határolt, rendezett belső szerkezetű, szép színű és csodás fényű köyeknek". A kristályoknak, melyek olyanok mint a virág, csodálhatjuk alakját, színét s — az illat helyett — különös fényét. De egyben különbözik is a virágoktól; szépsége tartós, mondhatni, örök. Amikor Koch professzor a kristályokról beszél, szemében még most is kigyúlnak azok a rejtett fények. — Hogy láttam-e igazi nagy köveket? A legszebb, Szovjet játékkiállítás Importszerződést kötöttek Kétszázötvenféle szovjet bemutatott logikai játékok, játékot mutatnak be a Szov- gumibabák. sporteszközök! jetunió budapesti kereske- mesefigurák és népművészeti delmi képviseletének bemu- babák a szovjet játékgyárak tatótermében a szerdán, teg- új termékei. Néhány közülük nap nyílt kiállításon. A ki- már kapható a magyar bolállítás megnyitóján a szovjet tokban is. Raznoexport Külkereskedelmi A kiállítás alkalmából Egyesülés vezetői elmond- újabb 350 ezer rubeles imták: évente 15 ezer féle já- , .... , , .... , tékot gyártanak a Szovjet- portszerzüdcst kotottek a unióban a különböző korosz- magyar es szovjet partnetályú gyermekeknek. A most rek. (MTI) Háztáji szélmalom Működik is, ha fúj a szél Siklós yáros új látványos- neti érdekességű, hiszen aa sága egy miniatűr, de műkő- eredetinek arányos modellje, dőképes szélmalom, amelyet Egy évig dolgozott a remek Gertner Mátyás hajdani szél- kis malmon: saját kezűleg vémolnár épített a maga gyö- gezte el a kőműves-, a lakanyörűségére és unokái örö- tos-, a bádogos-, a bognár-, a mére. A Felszabadulás útja faesztergályos és a szerelési 77. számú ház kertjében áll munkákat. A vitorlaszerkezet a szélmalom — alighanem forgatható, vagyis mindig a az egyetlen a Dunántúlon, legmegfelelőbb szélirányba Az építmény alapjával együtt lehet állítani, és így legtöbbhárom és fél méter magas és szőr vidáman forognak a váegy-egy szélvitorlája 220 cen- szonnal bevont vitorlák, timéter hosszú. A háztáji A kerti malomnak természélmalom azonban nerpcsak szetesen sok csodálója akad. látványosságot jelent, hanem s többen ajanlatot tettek hasznos is: valahányszor fel- már. hogy megvásárolnák támad a szél, és meghajtja hétvégi házuk díszéül, erről a vitorlaszerkezetet, kukori- azonban az idős szélmolnár cát darálnak vele az állatok hallani sem akar. számára. Egy óra alatt 20— 25 kiló terményt darál meg, tetszés szerinti minőségben. Akkora a malomépület, hogy Gertner Mátyás iskolás korú unokái bemászhatnak az ajtaján és kitekinthetnek az üvegablakain. A 73 éves nyugdíjas építésvezető valaha az Üjvidék közelében levő Zsablyán volt szélmolnár. Az öreg üzemet, amelyben már az apja is őrölt, 1927-ben motoros malommá alakította át, de a képét mindmáig hűségesen megőrizte emlékezetében. Mindenféle tervrajz nélkül építette fel az egykori zsablyai szélmalom mását, ötszörös kicsinyítésben. Fából készült berendezése ipartörtéI. Z. Mnlorvizspló berendezések Az egri Vilati 1977 óta gyárt a szovjetunióbeli Kámai Autógyár részére elektromos motorvizsgáló berendezéseket. A komplett berendezés készítésében m'ás KGST-országok is részt vesznek, a Vilati • feladata az elektronika készítése. A motordiagnosztikai berendezés nemcsak a fogyasztást, a teljestíményt méri, hanem a kl» pufogó gáz összetételét is. %