Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

Kedd, 1979. április 10. r i i h 3 Á munkaidő kihasználása Vizsgálja a népi ellenőrzés Két évvel ezelőtt az MSZMP Politikai Bizottsá­ga határozatot hozott a munkaidőalap nak országos A napokban kezdődő el­lenőrzésekhez a NEB a vál­lalatok társadalmi szervei­kihasználásá- nek segítségét kéri. Az felméréséről, együttműködés első lépése­Énnek nyomán a Csongrád ként tegnap délelőtt a Sze­megyei pártbizottság is ki- gedi Ruhagyárba hívták •jelölte a megyei feladatokat, megvizsgálta a helyzet várható az V. ötéves tervben. A Csongrád megyei Népi El lenórzési Bizottság — ; össze a 14 szegedi, a kettő munkaerő- vásárhelyi és az egy-egy alakulását, szentesi, illetve csongrádi üzem képviselőit, hogy tá­jékoztassák őket a Csongrád megye munkaerő-gazdáiko­párt- és tanácsi szervekkel dásáról szóló 1978-as párt­együtt — 18 gyár és szövet- végrehajtóbizottsági állás­kezet munkaerőhelyzetéről foglalásról, a NEB utóvizs­készített értékelési és tett gálatai céljáról, és a velük javaslatokat a munkaidő- kapcsolatos feladatokról. A alap hatékonyabb kihaszná- tanácskozáson részt vett dr. lására. Mosl 1979 áprilisa- Győrffy László, a megyei ban a NEB utóvizsgálatokat pártbizottság gazdaságpoliti­kezdeményez majd az érin­tett vállalatoknál; kielégítő volt-e a határozat végrehaj- helyettese és Kovács Sán­kai osztálya osztályvezető­tása? dor, az SZMT titkára is. Az év végén Népszámlálás Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendelete alapján az év végén általános népszám­lálást kell tartani. A mun­kálatok előkészítése megkez­dődött A Központi Statisz­tikai Hivatal megbízottai ezekben a hetekben keresik fel a házfelügyelőket a gondnokokat a lakónyilván­tartó könyvek vezetőit, a hatlakásosnál kisebb épüle­tekben pedig közvetlenül ai lakókat hogy lakásonként a bérlő — a tulajdonos — .ne­vét és az ott lakók számát összeírják. A Központi Statisztikai Hivatal megbízólevelével je­lentkező összeírókat fogad­ják bizalommal. Lakáson­ként adják meg a bérlők nevét és az ott lakók szá­mát (MTI) Kémények „doktorai ¥¥ Érdekes kályhacsőképződ­ményt „tanulmányozhatnak" vonzódnak a tüzeléstechniká­hoz, mint a kéményseprő­Fülöp Szilveszter és Sütörl lászló kéményvizsgálók bi­ciklin karikáznak a távoli a kémény.vizsgálók az egyik foglalkozáshoz. Az elmúlt házakhoz. Mindketten a vá- Petőfi Sándor sugárúti lakás*- években egyre kevesebben rosgazdálkodási vállalat dal- ban. Az olajkályhát és a fa- jöttek az utóbbi pályára, gozói. tüzelésű kályhát ugyanazzal — Néha megtakaríthat- a füstcsővel kötötték be a nánk az utat — kezdi Fülöp kéménybe. A kéményvizsgálók meg­mérik a kazánból távozó füstgázok hőmérsékletét, ösz­is, nehogy észrevétlenül vissza­áramoljon a füst, mert köny­fűtőberendezések hanem Jámbor Ernő Húsvétra Változatos kínálat Az üzletek már hetek óta csontos és kötözött sonka, a kínálják a húsvéti csokolá- lapocka, a csülök — kínála­défigurákat, s március vé- ta is. A baromfiipar a tava­gén feltöltötték füstölt hús- lyi 155 vagonos forgalommal sal is a bolthálózatot A szemben 10 százalékkal több kereskedelem minden elő- baromfit — a csirkén, a készületet megtett a húsvé- pulykán és a tyúkon kívül ti élelmiszervásárra. A ren­delkezésre álló árumennyi­pecsenyekacsát és kövér li­bát is — szállít az üzletek­ség színvonalás ellátást tesz be. A húsvéti sonka mellé lehetővé. Az előző évek ta­pasztalatait felhasználva a jut elegendő tojás. Miután éppen az ünnepekre alakult Szilveszter —, de némelyik — Szabálytalan — állapít- szetételét, koromtartalmát, ember úgy tesz, mintha nem ja meg Sütöri László. — A Mindebből arra következtet­tudná, mire jó a kémény, kémény nem bírja elvezetni nek, hogy tökéletes-e az Akadt olyan eset, hogy a ezt a rengeteg füstöt. Az pe- égés, hogy jól működik-e a kéményajtót kivették és a óig könnyen elfojthatja az kazán. Vigyáznak arra koromzsákban tüzeltek. Per- olajkályhát sze nem volt huzat, és a füst • szállt mindenfelé. A ház la- A Kazinczy utcai óvodához nyen életveszélyes lehet A kói panaszkodtak, mi meg a legmodernebb műszerekkel rendszeres ellenőrzés nem­nem tudtuk, bosszankod- vonulnak ki a tüzeléstechni­junk-e, vagy nevessünk ek- kai részleg emberei. Hol van élettartamát növeli kora felelőtlenségem már a hagyományos kémény- -neraiatakarékossáeot is * seprők csőkeféje és a többi az energ'atáKareKossagot » — Nagyon vártuk magu- régi szerszám? A fiatalok is szolgálja, kat — szól az idős asszony — érthető módon — inkább az ajtóból és botjával arrébb kopog. A szobában nem fűt a gázkonvektor. Villanyfőzőn melegszik a tea. — Már a gázosoktól is voltak kint. Azt mondták, biztosan a kémény rossz — adja tudtára a látogatóknak az éltes házigazda. A kéményvizsgálók az emeletre, majd a padlásra mennek. Kiderítik, hogy hon­nan csatlakozik még kályha­cső a kéményhez. Sütöri László a padláson marad. Fülöp Szilveszter pedig sár­gásbarna port szór újságpa­pírra. Meggyújtja és a ko­romzsákba dobja. Azután re­csegni kezd az URH-készü­lék. A padlásról adó-vevőn jön az üzenet, hogy a füst a járaton száll fölfelé. A hu­zatmérő készülék is megfe­lelő értéket mutat. Vagyis semmi baja a kéménynek. Az eredmény azonban nem nyugtatja meg a háziakat. — Mindig érezzük a füst­szagot, ha fűtünk. Lehet, hogy átszivárog a falon. Az ablak alá kellene tenni a gázkályhát. Akkor az udvar­ra füstölne. Ráadásul jobban elférnénk a szobában is — mondják. Fülöp Szilveszter kitér a vita elől: — Erről az IKV dönthet. Mi csupán javasol­hatunk. — Jöhetnek még hideg éj­szakák. Mi pedig a kályha­cső nyílását is begipszeltük — sopánkodik az idős házas­pár. Ügy tűnik, ennek az ügy­nek a végére nem lesz köny­nyű pontot tenni. * — Előfordul a régi házak­ban, hogy megreped a ké­mény, vagy az oldalán na­gyobb rés támad. A műsze­rekkel még olyankor is meg­határozhatjuk, honnan szivá­rog a füst, ha csak a fal szí­neződik el. Többnyire az IKV-házakhoz hívnak ben­nünket. De a kazánok műkö­dését is ellenőrizzük. Ez a legkorszerűbb vizsgálat, amit el tudunk végezni — tájé­koztat Fülöp Szilvesztert tartósabban tárolható árukat ki az utóbbi évek legalacso­előre szállították az üzletek- nyabb tojására, minden ed­nek, amelyek megfelelő tar­talékokkal néznek a élébe. diginél nagyobb ' keresletre, mintegy 13—14 százalékos forgalomnövekedésre készül­Ezen a héten országosan tek feL 780 vagos hús és húskészít- A tavalyinál ugyan keve­mény kerül forgalomba. 6,6 sebb idényárut gyártott az százalékkal több mint ta- édesipar, az összetétel azon­valy. amikor minden igényt ^ jobban megfelel az igé­kielégítettek. A tőkehúsból , . . .. 84-85 százalék lesz a ke- veknek, így a kisebb meny­resettebb sertéshús, és bő- nyiség is elegendőnek ígér­séges a füstölt hús — a kezik. (MTI) Tudni jó N* fem először hallani, hogy nem érde­mes tanulni. Legföljebb bizonyít­ványt szerezni érdemes, de azt se mindig. Hányan hivatkoznak arra, hogy senki meg nem kérdezi, úgy kanalazták-e át érettségin, vagy saját erejével jutott át a túlsó partra. A lényeg, hogy átjutott. Diplomát szereztél? Ki kíváncsi rá, meny­nyit tanultál érte? A lényeg az, hogy szá­ma legyen, mert a számot egyszer-egyszer föl kell írnod valamilyen kérdőívre, ha egy állás küszöbét át akarod lépni. Aki hittel vallja, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — az nem tanul, mert az életben semmi szükség nincsen rá. Az élet­ben csak a pecsétes írás számít. Kaparj össze valamilyen bizonyítványt, és boldo­gulsz! De ennél is jobban megy a sorod, ha papiros után se futsz. Minek törnéd magad? Többet kereshetsz, ha jól hord a szimatod. Régi tanítványommal találkoztam egy­szer. Csöndes volt mindig, jámbor, akár­mit kérdeztem, csak mosolygott, de nem felelt. Azóta természetesen fölnőtt, és csa­ládos ember, komoly dolgokról beszélget­tünk tehát Kérdezem a fizetését, meg­mondja. Visszakérdez: és a tanár úré? Haj­szálra annyi, mint hajdani leggyöngébb tanítványomé. Kellett nekem tizenhat évet átsorozni az életemből az iskolapadban? Tanítványként soha nem voltam a legutol­só, talán többre is vihettem volna, mint Jóska. Amikor mi tanulni kezdtünk, még ez volt a jelszó: tanulni érdemes! A népi böl­csesség még hozzátette: azt nem vehetik el tőled, amit tudsz, akármerre fordul a vi­lág. Hogyan lett ebből a visszája? Azok is sokan vannak, akik állítják, munkaerőgondjainkon akkor tudnánk hat­hatósan segíteni, ha egy csomó gyereket nem a továbbtanulásra, hanem a fizikai munkára biztatnánk. Ha mindenki pro­fesszor akar lenni, honnan veszünk, tehe­nészt, péket, postást vagy utcaseprőt? Benne forgunk egy nagy gubancban, próbáljunk meg kibújni belőle. Egy nap­számos megkeres kétszáz forintot és a feje se fáj. A háziasszony reggel megkér­dezi, mit kér ebédre. Húst hozzon, vagy csirkét vágjon? Az ital pedig ott áll a meggyfa tövében, annyi, amennyi kell. Azelőtt? Ha valaki nem jól dolgozott megnézhette magát. Most? Ha valaki nem elég kedves a napszámoshoz, biztosra ve­heti többször nem jön el. Van néhány szakma, amire kevesen vál­lalkoznak, tehát meg kell fizetni. Azt hi­szem, ilyen mindig lesz, sót egyre jobban kell megfizetni. Aki tehát így akar sok pénzt keresni, megteheti. Szívem szerint mégis arra biztatnék minden fiatalt, ta­nuljon, amennyit csak tud. Sok tanult em­berre lenne szüksége az országnak? Nem igaz. Olyan kellene sok, aki tud is, nem­csak tanult. Minden pályán nyert ügye van annak, aki a legtöbbet tudja. Sokan kérdezhetik most, ez valóban el­hiszi, amit mond? Amit följebb írt, mind igaz, ez viszont szöges ellentéte, tehát nem lehet igaz. Az eke szarvához — csúfondá­ros ispáni beszéd szerint — annyi is elég volt, hogy beálljon a béres az eresz alá, ha esik az eső. Milliókat ér most egy traktor, teljes fölszereléssel, van gazdaság, ahol érettségi bizonyítvány nélkül nem ül­het senki a nyergébe Ki tudná megjósol­ni, a mostani dobbantótól mennyire uf­runk húsz-harminc év múlva? Pedig arra most kell fölkészülnünk, ami akkor vár ránk. A sokoldalúan képzett, művelt, és bizonyos dolgokhoz különösen értő embe­rek ázsiója föltehetően óriásira növekszik. Aki most húzódik el az iskolától, vagy csak a tőle nyerhető tudomány alsó lép­csőjéig jut el, későbbi lehetőségek egész sorát hessenti el magától. Aki nem az is­kolának, hanem magának, saját holnapjá­nak tanul — az most igen sokat tanul. Azok fs sokan vannak, akik az iskola­padból csak az íróasztalt látják. Akták aszalására gyöngébb képességű ember is elég, vagy az is fölösleges. Aki a paragra­fusokból csak azt hámozza ki, mit miért nem szabad megcsinálni, mit miért kell visszautasítani, és esze kereke ritkán for­dul oda, ahol a megoldás útja vezet, föl­tehetően nem sokáig boldogul. Az előké­szítések várhatóan minden területen ak­kora szerephez jutnak, hogy oda nagyon okos emberek kellenek. Különben össze­omlik a ház, leszakad a híd, és görbe lesz a vasút. És a terv megvalósítói? Sok jó) képzett ember kell oda is, mert azt ser® bírjuk sokáig, hogy most is bütykölünk azon, amit két éve már használnunk kel­lene. Az akadályok bejelentése, az „objek­tív" okok jelentésbe foglalása séma szerint mehet — amíg mehet! —, azok elhárítá­sára, vagy inkább megelőzésére azonban kevés a sablon. A sémákhoz rakaszkodó embert föl kell váltania az alkotni, te­remteni tudó emberi észnek. Ha eddigi utunk lépcsőfokait nézzük, és így következtetünk a holnapra, biztosra vehetjük, a félművelt emberek előbb­utóbb háttérbe szorulnak ott is, ahol még eltengődnek valahogy. Ha most arra uta­zik valaki, hogy csupán átmenni elég a vizsgán, sokat tudni nem nagyon muszáj, azt hiszem, hamar rájön, ennyit is fölös­leges volt tanulnia. Mert ennvivel valóban nem jut messzire. Hamarosan észreveszi, élete legnagyobb lehetőségét szalasztotta el, amikor „dekázott" pedig tanulhatott volna. Az ilyen ember törtetni kezd, kö­nyököl, kapaszkodik, egyszer aztán rájön, hogy lemaradt (sak azt ne higgye senki, jől megy annak a sora majd, aki viszont minden időt kihasznált, és minden elérhető tudományt a fejébe gyűjtött Mi­ért éppen neki kellene keveset dolgoznia? Ha ő húz egy vonalat, aranyat ér, erről mondana le. aki tanulási költségeit fedez­te? A tudomány arra való, hogy használ­ják. Ez a racionális szemlélet azonban hamar elvezet a „kitenyésztett" ember fogalmá­hoz. Csak azért kellene sokat tanulnunk, hogy praktikus ésszel gondolkodó alkal­mazottak legyünk? Ép elmével nem jut­hatunk ide a gondolatsor végén. Az okos ember különb, mint a többi, ha igazán okos. Ha valóban emberebb ember akar lenni valaki, olyan, aki sok mindent tisz­tán értelmezni kéoes, olyan, aki sokféle hatásra rezdülni tud, akiben a gondolat­nak és érzésnek is visszhangja támad —• azt hiszem, neki még többet kell tanulnia. Hamar rájön az ember, tanulni azért ér* demes, mert tudni jó! Horváth Dezső c Kereskedelem A magyar—amerikai ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről, a magyar—jugoszláv határ menti kapcsolatokról tár­gyalt a többi között tegnap, hétfőn délelőtt a győri Ri­chards gyárban a Magyar Kereskedelmi Kamara nyu­gat-magyarországi tagozatá­nak elnöksége. szereSfísor Tavaszi kenderáztatás A tavaszi időjárás bekö- kísérletekbe fogtak az ázta- mikroorganizmusokat, bakté­szöntésével megkezdődött tás idejének csökkentésére, riumokat. Ezáltal az áztatási egyik fontos ipari növé- termelékenységének fokozá- idő lerövidül, tehát nő a ter­nyünk, a kender feldolgozd- sára. A szovjet gluchovi ku- melékenység. További előny, sónak első szakasza, az ázta- tatóintézettpl átvett mód- hogy a nagylaki üzem, ahol tás. Az ősszel betakarított szerrel, úgynevezett kering- a kísérletet folytatják, nem sok százezer mázsa kender tető szivattyúkkal az áztató- szennyezi majd a Maros vi­óriási kazlait most megbont- vízbe „pótlevegőt" juttatnak, zét. Az évi egymillió forintos ják, s a kévéket termálvíz- amely elősegíti a kenderké- szennyvízbírság összegéből zel töltött betonmedencékbe véken levő szerves anyagok, megoldják az egész áztatási helyezik. így távolítják el — szennyeződések elbomlását, technológia korszerűsítését, baktériumok „közreműködé- így nem kell az áztatóvizet Az eljárást a vállalat többi sével" — a rostokat össze- állandóan cserélgetni. Ennek kendergyárában is folyama­kötő pektint, hogy megköny- a víztakarékosság mellett az tosan bevezetik, s akkor a nyítség a tiloló- és egyéb is előnye, hogy az áztató- Duna, a Körösök és más élő­feldolgozó gépek munkáját, vízzel nem „öntik ki" az elő- vizeink is kevésbé szennye­A Kenderfonó és Szövő- zőleg már kitenyésztett és a ződnek majd. ipari yáilalóU szakemberei hasznos munkára fogott D. fi, A Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyárában az idéa mintegy négyszázezer darab egyfázisú árammérőt gyárta­nak. Ennek a mennyiségnek több mint ötven százalékát ex* portálják. A gyárban a termelés hatékonyságának növe* lésére új szerelősort helyeztek üzembe

Next

/
Thumbnails
Contents