Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

4 Vasárnap, 1979. április I: esz MSlitiP Csongrád megyei Bizottságának iiiésérSI (Folytatás a 3. oldalról.) vetkezeti mozgalom megszilárdításában. Jelentős szerepet vállaltak a termelőszövetkezeti egyesülések előkészítésében és megvalósításában. Az új munkahelyi közösségek kialakításában a kommunisták magatartósa, kiállása, szervezett ereje meghatározó volt A pártdemokrácia fejlődése, a kollektív vezetés erősödése^, a párttagság társadalmiközéleti aktivitásinak növekedése jó példa szövetkezeteinkben a szocialista demokratizmus elmélyítéséhez. Pártszervezeteink — politikai munkájuk fontos részeként —-a termelőezövetkezeti demokrácia fejlesztését a parasztság tájékozottsága, aktivitása növelésének és közéleti sége fejlesztésének szolgálatába állítják. Élénken reagálnak a demokráciát eltorzító tendenciákkal szemben, ügyelnek a képviseleti szervek összetételének helyes alakítására, minden fontosabb szövetkezeti fórumon képviselik a pártszervezetet. A mindennapi pórtmunkában a kommunisták nagy többsége fontosnak tartja az emberek Ügyes-bajos dolgaival való törődést, a gondjaikban való osztozást. Ennek is eredménye, hogy a pártónkívüliek a párttagoktól, a párt vezetőitől várnak választ, tanácsot kérdéseikre és segítséget problémáik megoldásában. A pártmunka egészére alapvetően a fejlődés a jellemző. A pártszervezetek nagy többsége gazdaságszervező munkájának fő vonása a pártpolitika végrehajtásában való aktív részvétel. Cselekvési programjaik a társadalmi, a. csoport- és az egyéni érdekek összehangolásával teremtik meg a párttagság számára a határozatok, végrehajtásában való konkrét részvétel feltételeit A párttagok felelőssége* kiállása, meggyőző szava, mozgósító ereje hatékonyabb lett a szövetkezeti tagság körében. Az üzem. és munkaszervezés, a szocialista munkaverseny- és brigódmozgalom, a szakosodás, a szakemberképzés, az ésszerű takarékosság, a tartalékok feltárásának kérdéseiben a pártszervezetek élen járnak kezdeményezéseikkel, javaslataikkal. A pártszervezetek törődnek az idős tisztásokkal. A termelőszövetkezetek nyugdíjasai körében kifejtett politikai munka eredménye, hogy a nagy változások ellenére is magukénak érzik a szövetkezetet, kapcsolataik a közös gazdasággal nem szakadnak meg. A pórt .politikái ''ftati'vsá.tWndTnk'ább érvényesül a nők körébeh fs. pártszervezeteink nagy gondot fordítanak arra, hogy a termelőszövetkezet! fintalok magukénak érezzék a szövetkezetet, erősödjék köztulajdonosi szemléletük. Kezdeményezőek a pályakezdő agrár szakemberek letelepítésében, anyagi gondjaik enyhítésében. *} A megyéi tanács és a helyi tanácsok •• gazdaságszervező tevékenysége, a mezőgazdaság állami irányítása hozzájárul a szövetkezeti parasztság szocialista jellegének erősödéséhez. A megye ötéves tervéi; az Időszakos és az ágazhtfejlesztési programok kidolgozása, a feladatok egyeztetése segítette és segíti a mezőgazdasági nagyüzemek távlati fejlesztését. Az egymással gazdasági kapcsolatban álló szövetkezetek. vállalatok kooperációs tevékenységét, azok fenntartását és fejlesztését állami szerveink megfelelő intézkedéseikkel elősegítik. A helyi tanácsok településfejlesztési munkája, kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális ellátottságot fejlesztő tevékenysége a községpolitika részeként a szövetkezeti parasztság bevonásával, a mezőgazdasági üzemekkel való koordináció útján fejlődik. A tanácsi munkaerő-gazdálkodás szintén segíti a vidékre eljárni nem tudó mezőgazdasági népesség egy részét — elsősorban a nőket — a munkavállalással összefüggő gondjaik megoldásában. A község- é3 szövetkezetpolitika közös kérdéseinek összehangolása növeli a termelőszövetkezeti parasztság közéletiségét a lakóhelyi munkában. A termelőszövetkezetek megyei szövetsége egyre jobban segíti a párt agrár- és szövetkezetpolitikája végrehajtását. Kapcsolatokat teremtett a termelőszövetkezetek között, lehetőséget nyújt a megye tsz-tagságónak termelési, mozgalmi tapasztalatai kicserélésére, a termelési és művelődési akciók, az érdekképviseleti munka összehangolására. A KISZ-szervezetek politikai befolyása a parasztfiatalok körében Jelentős. 1902ben 220 termelőszövetkezeti KlSZ-szervezet működött, taglétszámuk 5437 fő volt. A KISZ-szervezeteket a vegyes Összetétel Jellemezte, inkább a falusi, mintsem a termelőszövetkezeti jelleg, dominált. 1978-ban a 70 tsz-ben és 9 szakszövetkezetben 101 iCISZ-nlnpszervezetben dolgoztak termelőSzöVeíkezeti fiatalok. Két szakszövetkezet kivételével valamennyi szövetkezetben működik önálló szervezet, A pórt ifjúságpolitikai határozata nyomán kedvezőbb körülmények között dolgozik a KISZ. Nőtt az ifjúsági szervezetekben dolgozó párttagok száma, fejlődött a KISZ párttaggá nevelő munkája. Jelentős eredményei? születtek a KISZ termelést segítő munkájában ls. A szövetkezeti nöbizottságok szerepe a , nők mozgósításában, az érdekképviseletben, árpolitikái nevelő munka terén egyre számottevőbb. A megye minden termelőszövetkezetében van nőbizottság. A nőpolitikái határozat nyomán a nők aktivitása, kezdeményezőkészsége fokozódott. A választott tisztségekben részt vevő nők egyre jobban élnek a véleménynyilvttnítfts," javaslattevés lehetőségeivel;".- A A MEDOSZ munkája a terthetösKövetkezetekben 1-2 éve bontakozott ki. Jelenleg 1413 alkalmazójából 776 a szakszervezeti tag. A tagság 10 alapszerveiéiben tömörül. Részt vállalnak a szocialista brigádmozgalom és az újítómozgalom szervezésében. A szakmai képzés és továbbképzés ösztönzésében kezdeti eredményeket értek el. A népfrontmozgalomban erősödött a termelőszövetkezeti parasztság részvétele. Fejlődött a helyi népfrontblzottságok együttműködése a termelőszövetkézetekkel. A népfrontblzotiságokban a tsz-tagok aránya a községekben 29,8 százalék, a tanyai bizottságokban 48,8 százalék. Egyre több fiatal mezőgazdasági szakember és szakmunkás végez aktív társadalmi tevékenységet a népfrontban. Feladataink a szövetkezeti parasztság szocialista fejlődésének elősegítésében I. 4 A mezőgazdasági termelőerők fejlő'* déne szükségessé teszi a szocialista tulajdonviszonyok továbbfejlesztését. Termelőszövetkezeteinkben az országossal azonos ütemben szélesíteni kell a földhasználat és földtulajdon egységét. A termelőszövetkezeti földtulajdon növekedése teljesebbé teszi a szocialista termelési viszonyokat a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági nagyüzemek együttműködésének fejlesztése (közös vállalkozások, közös vállalatok stb.), a szakosodást elősegítő közös beruházások Sokoldalúbbá teszik az egymástól elkülönült szövetkezetek' és vállalatok kapcsolatait, s ez is hozzájárul a szocialista társadalmi tulajdon két- formájának egymáshoz való közeledéséhez. O A szakszövetkezetekben a közös tulajdont és a közös művelésű föld nagyságát, valamint a közösen végzett munka arányát szükséges növelni. A homok j területeken pedig a termelési rendszerek elterjesztésének ösztönzése indokolt, . Támogatni kell a termelőszövetkezetek és n szakszövetkezetek közti együttműködés kialakítását, szélesítését, amely a szakszövetkezetek termelőszövetkezetté válásának egyik útja. O Az iparszerű termelés, a szakosodás továbbfejlődése a jövőben még inkább szükségessé teszi, hogy az agrárszakemberek mellett a tsz-tagok mind szélesebb köre alkalmassá váljék a tudományos ismeretek befogadására, alkalmazására. Fontos feladat tovább növelni a szakképzett dolgozók aráhyát. Véljék rendszeressé a szakmunkások sokoldalú továbbképzése. A technikai fejlődés igényel szerint a nikus munkakörülmények fejlesztésére fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot. Segítsék elő jobban a termelőszövetkeII. 4 A parasztság szocialista osztályvoná-. '* sainak fejlesztése sokoldalú politikai, ideológiai feladat. Körükben differenciáltabb politikai munkára van szükség. A termelőszövetkezeti parasztság politikai arculatát elsősorban a szocialista építőmunkában való részvételük határozza meg. Alapvető feladat a szocialista módon végzett munka, a szocialista munkaerkölcs erősítése. A jól dolgozó szocialista brigádok nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésével hozzá kell járulni ahhoz, hogy a paraszti közvéleményben tovább növekedjék a közösségben végzett munka megbecsülése, a. társadalmilag hasznos munkát végző dolgozók tisztelete, tekintélye. A tsz-tagság köztulajdonosi felelősségét, a szövetkezeti tulajdonhoz való kötődését növelni szükséges. A szövetkezeti demokrácia rendszerében a munkahelyi közösségek váljanak az alkotó véleménycsere élő fórumaivá, legyenek a közéletiség fejlesztésének eíső műhelyei. O A korszerű technika használata a munkaerő minőségének, a tsz-dolgozók szakképzettségének sokoldalú javítását teszi szükségessé. A mezőgazdasági szakmunkásképzést és -továbbképzést jobban a gyakorlat követelményeihez kell Igazítani. Növelni szükséges a szakmunkásképzés színvonalát, a dolgozók anyagilag is legyenek érdekeltebbek a magasabb szakmai tudás megszerzésében. Ahol indokolt és lehetséges, fokozzuk a meggyőző és szervező munkát a felnőttek körében az általános iskola elvégzésére. Továbbra is fontos feladat elősegíteni a termelőszövetkezeti parasztok gyermekeinek továbbtanulását. Tervszerűbb előkészítő munkával biztosítsuk, hogy a megyei tanyai kollégiumba kerüljön be minél több parasztgyermek. O A művelődést a hatékonyabb gazdálkodás segítése mellett a személyiségformálás, a szocialista demokratizmus, a szocialista életmód fontos eszközeként politikai-ideológiai, gazdasági-technikai érdekeink megvalósításának szolgálatába kell állítani. „„.A minőségi.köwMrnények fokozásával, 3/g$zdasági és társadalmi vezetés erkölcsipolitikaí felélŐSséééíek növelésével 'érjük el, hogy a termelőszövetkezetekben olyan fnurckahélyi légkör "alakuljon kl és erősödjék meg, amelyben a művelődés, az önképzés szükségletté, általános gyakorlattá és megbecsült tevékenységgé válik. A termelőszövetkezeti parasztság több mint egyharmadát átfogó szocialista brigádmozgalom társadalomépítő szerepét álzeti fiatalok reális igényeinek teljesítését, pályakezdésük, családalapítási törekvéseik megkönnyítését. lítsuk előtérbe. Tegyük tartalmasabbá a brigádoknak az életmód és műveltségi színvonal fejlesztésére irányuló vállalásait. Az agrárszocialista mozgalmi, a szövetkezettörténeti, valamint a falvak és a tszek életével foglalkozó kutatás és az ezzel összefüggő hagyományápoló tevékenység fejlesztése fontos politikai érdek, eredményeit népszerűbb formákban a paraszti olvasóközönség szélesebb rétegeihez is el kell juttatni. A közművelődés Irányítóiba tennivalókat differenciáltabban fogalmazzák meg a parasztság különböző rétegeinek. A kultúrpolitikai feladataink jobb megvalósítását a községi művelődési intézmények és a termelőszövetkezetek kulturális szervei tevékenységének ésszerűbb összehangolásával, a művelődés anyagi feltételeinek legmegfelelőbb koncentrációjával kell elősegíteni. Megyénk értelmiségének minden csoportja vállaljon nagyobb szerepet a tudomány, a kultúra közvetítésével a parasztság szocialista tudatformáláséban, műveltségének gyarapításában. A falusi humán értelmiség a közművelődésben, az Ismeretterjesztésben, az alkotó művészek a paraszti élet szocialista átalakulásának ábrázolásával segítsék ezt a munkát. Az agrárértelmiség egésze érezzen nagyobb felelősséget a parasztság szakmai, politikai nevelésében, a falu társadalmi életének formálásában. A Á még meglevő, a szocializmustól idegen és ellenséges eszmei maradványok elleni nevelő munkában a szövetkezeti parasztsággal erősödő politikai egységre támaszkodva kell fejleszteni a szocialista tudatosságot. A kispolgári tendenciák, a maradi életszemlélet visszaszorítását, fokozatos felszámolását elsősorban a szocialista életmód megnyilvánulásainak népszerűsítésével segítsük elő. A szocialista személyiségjegyek erősítését, a helyes gazdasági szabályozókkal együtt, a közösség érdekében végzett gyakorlati akciókba való bevonással, politikai felvilágosítással, a pozitív példák erejével törekedjünk elérni. A szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelés hatékonyságát növelni kell. Erősítsük azt a gondolatot, hogy ma a szocialista hazafiság a szocializmus cselekvő építésében, az állampolgári felelősségtudatban és magatartásban ölt testet. A testvérmegyei kapcsolatok tapasztalatait, az együttműködés sikereit, a személyes kapcsolatok bővülését is állítsuk az internacionalista nevelés szolgálatába. HL i munkaszervezeti formák javítása állandó feladat. A munka nagyüzemi jellegének további erősödése még inkább lehetővé teszi a végzett munka szerinti jövedelemelosztás továbbfejlesztését. A A háztáji gazdálkodást a népgazdaság Igényei szerint n nagyüzemi gazdálkodás harmonikus kiegészítőjeként fejlesszük. A szakosodó, árutermelő jellegű háztáji gazdálkodás tehermentesíti a központi ellátást, egyenletesebb foglalkozást biztosít a tsz-tagoknak, elősegíti a háztartáshoz kapcsolódó termelőkapacitások, a töredék-munkaidő jobb kihasználását és kiegészíti a közösből származó jövedelmet. A közös és háztáji gazdaság összehangolt fejlesztésével is segítsük elő a- parasztság szocialista munkaerkölcsének fejlődését, jó politikai közérzetének állandósítását. A termelőszövetkezetekben a kiegészítő és melléktevékenység szervezésénél jobban vegyék figyelembe az ésszerű munkaerőgazdálkodás követelményeit (a nők foglalkoztatását, a munka egész évbenl biztosítását). C A szövetkezeti erőforrások jobb kihasználásával arra kell törekedni, hogy a tsz-tagok élet- és munkakörülményei tovább közeledjenek a munkásokéhoz és az alkalmazottakéhoz. Az idős tsz-tagokkal, nyugdíjasokkal és járadékosokkal váló törődés, a róluk való gondoskodás, anyagi segítésük állandó feladata legyen a termelőszövetkezetek vezetésének, társadalmi szerveinek. A szociális ellátás fejlesztésének társadalmi tartalékait jobban aknázzák ki. A munkavédelemre, a szociális körülmények javítására, az egészségvédelmi rendszabályok, fokozottabb betartására, & higló4 A termelőszövetkezeti pártszervezetek '* és a párttagok munkája továbbra is arra irányuljon, hogy a szövetkezeti parasztság a munkásosztály vezetésével eredményesen dolgozzon a fejlett szocialista társadalom építésén. A mezőgazdasági nagyüzemekben növeljük a pártszervezetek szerepét a politikai élet irányításában. Erősítsük a párttagság politikai képzettségét, ideológiai felkészültségét, hogy tevékenységükkel, politikai felvilágosító munkájukkal jobban tudják szolgálni a .szövetkezeti parasztság politikai nevelését, nagyobb önállósággal és felelősséggel legyenek képesek a felsőbb párthatározatokból adódó helyi feladatok kimunkáláséra, végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. A rendszeres és folyamatos pártélet fejlesztése jusson abban is kifejezésre, hogy H pártszervezetek egész évben megfelelő színvonalon végzik munkájukat. A jó pártcsoport-tevékenység, a pártmegbízatások ellátása alapfeltétele a szövetkezeti parasztság körében végzett hatékony nevelő munkának. A káderpolitika eredményesebb megvalósítása megköveteli, hogy a káderutánpótlás kiválasztásánál nagyobb mértékben támaszkodjanak a fizikai dolgozókra. A vezető káderek szükséges cseréje mellett különösén a szakemberek körében törekedjenek a stabilizálásra. Csökkentsék egyes szakkáderek felesleges körbevándorlésát a gazdaságokbán, a fluktuáció okainak feltárásával, a negatív tényezők felszámolásával. Az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani az agrár szakemberek politikai és szakmai továbbképzésének folyamatosságára. Az agrártudományok legújabb eredményei elsősorban az ő közvetítésükkel válnak közvetlen termelőerővé a mezőgazdaságban. 2 Az állami szervek segítsék a szövetkezetek és állami vállalatok közti együttműködés erősítését, A feldolgozó ipar, a felvásárló szervek és a termelőszövetkezetek közti kapcsolat rendszeres és szükség szerinti koordinációjával nemcsak a gazdálkodás eredményességéhez, nanem a munkás-paraszt szövetség erősícéséhez is nagyban hozzájárulnak. A tanácsi és más állami szervek az esetenként előforduló gazdálkodási hibákkal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben következetesebben lépjenek fel. A szocialista törvényesség védelmével a parasztság közgondolkodása ls pozitívan formálódik. A szövetkezetek egyesülése, a tanácsi közigazgatás átszervezése nyomán a székhelyközségek tanácsainak és a termelőszövetkezeteknek közös összefogással az eddiginél ls nagyobb figyelmet kell fordítaniuk elsősorban a lakosság ellátásának, társadalmi, politikai tevékenységének, művelődésének biztosítására. O A termelőszövetkezetek megyei szövétségé mozgalmi eszközökkel nyújtson hatékonyabb segítséget a termelőszövetkezetek termeléspolitikai célkitűzései megvalósításához, a szocialista munkuverseny- és brigádmozgalom továbbfejlesztéséhez, az önkormányzati szervek munkájához, valamint a káder- és személyzeti munka javításához. A A KISZ-szervezetek, a parasztfiatalok szélesebb körében végezzék politikai nevelő munkájukat. Érdekvédelmi feladataik teljesítésével ls tegyék vonzóbbá a falusi fiatalok számára a szövetkezeti életet, támogassák a fiatal tsz-tagokat a pályakezdésben és a családalapítás anyagi gondjainak enyhítésében, alkotói ambícióik valóra váltásában. Neveljék az Ifjúságot közösségi, közéleti aktivitásra, s a KISZtagok legjobbjait pedig párttaggá. A Hazafias Népfront bizottságai, aktivistái erősítsék tevékeny munkakapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel. Munkálkodjanak közösen a falusi dolgozók életkörülményeinek javításán, életmódjuk szocialista vonásainak erősítésén. A szövetkezeti nöbizottságok még határozottabban küzdjenek a dolgozó nők munkafeltételeinek javításáért. Politikai, felvilágosító tevékenységük terjedjen ki a közélettől eddig visszahúzódott rétegekre Is. Meggyőződésünk, hogy megyénk parasztsága — eddigi munkáját folytatva — alkotó szövetségben a munkásosztállyal és szélesedő együttműködésben az értelmiséggel, aktív részese lesz a fejlett szocialista társadalom építése során jelentkező növekvő feladatok sikeres megoldásának. Áz MSZMP Csongrád megyei Bizottsága