Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

Szomfcat, 1979. április 7. 96 Gyógyító sugarak Zen© — otthon Ma már alig van olyan Család, ahol hiányozna az otthoni „zenélés", valamelyik kelléke, a lemezjátszó, a magnó, a rádiót már nem is említve. Ezek a hangot reprodukáló. továbbító készülékek az Egyesült Államokból Indultak hódító útjukra. Először természetesen a lemezJátszók — erősítők —, hangszórók szerepeltek a kínálatban, ezekre volt viszonylag legkönnyebben kidolgozni a nemzetközi követelményeket, s e készülékek valósították meg először a monotechnikával, majd sztereóval a torzításmentes hangvisszaadást. Európában az 1950-es évek közepén jelentek meg ezek a készülékek a fogyasztóknál. Nem sokkal később a japán elektronikai ipar felvásárolta az USA-ban és Európában fellelhető találmányokat, • újításokat és ráállt a tömegtermelésre. A készülékek nagy része ekkor még elektroncsöves megoldású volt, terjedelmes, súlyos darabok. Robbanásszerűen tört be azonban a technika új vívmánya, a tranzisztor, majd nem sokkal később az integrált áramkör. Ezek viszonylag olcsóbbá tették a tömeggyártást. A változás olyan gyors volt, hogy míg 1945—1955 között egy elektroncsöves erősítő 2—3 évnél tovább működött, a hetvenes években egyik évről a másikra elavultak ezek a •Berkesetek. Legújabban az okozott szenzációt, hogy e hangszerkezetekbe visszatért a már egyszer divatjamúlt elektroncső. Rájöttek, hogy az elektroncsővel épített szupererósítők, bár nagyobbak, nehezebbek és jobban melegednek, tökéletesebb hangot képesek adni. mint Integrált áramkörös, vagy tranzisztoros torsaik. Természetesen a hagyományőrző angol gyárak jöttek ki újra az elektroncsöves készülékekkel, de úgy hírlik, számos követőre találták. Ugyanakkor a miniatürizálás szerepe sem. hagyott alább: a hellyel való takarékosság követelménye késztette a gyárakat a „music center"-ek előállítására, amelyek lényegében magnő-lemezjátszó-rádió-erősítő öszvérek. Esetenként még televíziót ls építenek a hanglánchoz. Nehéz megjósolni, hogy mit hoz e téren a Jövő. A sztereó után köznapivá lett a kvadrofontechnika, ami négy csatornán történő hangvisszaadást jelent, A tőkés cégek mellett már a csehszlovák Supraphon is készít Ilyen lemezeket. Képünkön: Rigában, a Rádiótechnika Vállalat elkészítette a „Melódia— 106-sztereó" típusú első „music center"-ét: rádiót, lemezjátszót, magnetofont és erősítőt foglal magában. Eltűnt város? Régóta foglalkoztatja a történeszeket Mangazejénak, a XVII. századi gazdag szibériai kereskedővárosnak a rejtélyes eltűnése. Már a XVIII. század végén sem ismerték a helyet, ahol ez a prémmel kereskedő, fejlett kézműiparral rendelkező város állt. Csupán századunk elején sikerült rátalálni. Mangazeja azért tart számot ilyen nagy érdeklődésre, mert ez volt az első olyan város, amely az Északi-sarkkörön túl feküdt. Az. Antarktisz—Arktisz Tudományos Kutatóintézet munkatársaiból álló kutatócsoport hétéves munkával hatalmas feltárásokat folytatott az egykori város helyén. A feltárésok során sok értékes leletre találtak, amelyek arról tanúskodnak, hogy az akkori lakosok fejlett fémfeldolgozó iparral rendelkeztek. Szövött szőnyegek és hasznúlati tárgyak bizonyítják, hogy a város kiterjedt kereskedelmet folytatott- Lakói ismerték a sarkkörön túli építkezés bizonyos fortélyait. Szigetelő, erősítő elemeket találták a házak fennmaradt falaiban, amelyek arra szolgáltak, hogy a tavaszi olvadáskor, amikor a talaj erősen fellazul, meggátolják a ház összeomlását, megrongálódását. Korabeli levelek alapján tudjuk, hogy Borisz Godunov cár parancsára elindult egy különítmény Szibériába. A hírek szerint hajóik viharba kerültek és további sorsukról nincsen írásos feljegyzés. Az ásatások során megállapították, hogy a település házainak egy része még az 1600-as évek elejéről való. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy a különítmény elérte a célját, s tagjai alapították Manguzejat A több mint ötezer ásatási leletet régészekből, történészekből és különböző iparművészeti ágazatok szakértőiből álló kutatócsoportnak adták át. A fizika és az orvostudomány kapcsolatának egyre eredményesebben fejlődő területe a sugárterápia. Már régebben felismerték ugyanis, hogy a röntgensugarak károsítják a sejteket, de az egyes sejttípusok nem egyformán érzékenyek a sugarakra. A gyorsan szaporodó és a gyulladásban levő, általában a fokozott anyagcseréj ű sejtekre a sugarak nagyobb hatásúak, így például a daganat.sejleket elpusztítják, a gyulladást csökkentik, -de ugyanattól a sugármenynyiségtöl a környezet sejtjei csak mérsékelten károsodnak. A besugárzás lehet felületi, ha az elváltozás a test felszínén vagy annak közvetlen közelében van, és középmély, illetve mély, amikor a góc a testfelszín alatt mélyen fejlődik ki. Ilyenkor fokozottabban védik a környezet szöveteit. Ezt szolgálja a különböző irányból történő besugárzás, amely lehetővé teszi, hogy a gócot mindig érje sugár, a környezet viszont csak időnként kerüljön a károsító zónába. A besugárzást eleinte álló röntgencsővel több irányból végezték, később azonban a cső mozgatása ingó-, spirál, és körpályán is lehetővé vált. Sugárterápiával a szükséges adagot rendszerint több részletben adják le, így a bőr a besugárzások közötti szünetekben regenerálódhat, míg az erősebben károsodott góc erre nem képes, de a röntgensugárzás energiabevitelt is jelent, és ebből a szervezet egyszerre csak bizonyos mennyiséget bír el. Különös módja a kezelésnek a teljes vagy féltest-tesugárzás: ezt 3Z egész testet érintő betegségeknél szokták alkalmazni. Az utóbbi Időben igen nagy feszültséggel (millióelektronvolt) is dolgoznak, mert ennek a hatása a test mélyebb részein nagyobb, mint a felületen és ezzel a bőr kímélhető. Ilyen -berendezés például a betatron, amelyben két nagyméretű mágnespólus között egy gyűrű alakú evakuált üvegedényben elhelyezett izzó katód termeli az elektronokat, amelyek a mágnesező tekercs váltakozó mágnes terében körpályán való gyorsuló mozgásra kényszerülnek. A felgyorsított elektronok a gyűrű alakú edényből kivezethetők és például terápiás célra felhasználhatók. Másik Ilyen készülék az ún. lineáris gyorsító, amelyben a gyorsítandó részecskék pályája egyenes. Előnye, hogy nem kell hozzá nagy tömegű mágnes (mint pL a' betatrónnál), továbbá a kivezetett sugárnyaláb jobban fókuszálható, így nagyobb hatás érhető el vele. Képünkön: A lengyel Metronex gyár Neptun 10 p típusú lineáris gyorsítója. Nyugdíjas atomerőművek Mint minden, az atomerőmű sem örökéletű. A szakemberek szerint az atomerőműnek 20 év alatt kell a befektetett költségeket meghoznia, és a következő 10 évben az erőmű „ingyen" dolgozik. Egy atomerőmű reaktorának élettartamát ma 30— 45 évre jósolják. Aztán kiöregednek, és le kell őket bontani. A kísérleti és minierőművek egy része már elérte a végső kort. Eddig egyetlen kis erőművet sikerült teljesen lebontani (Elk River, USA). Pillanatnyilag 26 nagy erőművet állítottak le a világon: 15-öt az USAban, 2—2-t Franciaországban, az NSZK-ban, NagyBritanniában, Svédországban, a Szovjetunióban és 1-et Svájcban, valamennyi 250 mW teljesítményű volt. A most épülő atomerőművek jó része 1300 mW-os. A tervek szerint 2000-re a világon 2000 nagy teljesítményű atomerőmű fog működni : viszont évente 40—50 atomerőművet kell leállítani. Franciaországban a két „nyugdíjas" erőmű közül az egyiket, az 1974-ben megszüntetett Chinon 1-et nem semmisítik meg — lebontása 120 millió frankba kerülne —, hanem atommúzeummá alakítják át és jövőre nyitják meg. Az elöregedett atomerőművek megsemmisítésének egyik módja az lehet, hogy a tervezők és építők valamilyen módon figyelembe veszik a majdani lebontást is. A szülés Szóbeli kérésre és a hormonok dolgozik a számítógép Még ma sem teljesen tisztázott az a kérdés, miért indul meg a szülés egy bizonyos pillanatban és nem máikor. Egy Los Angeles-i állatorvos borjakon végzett ezzel kapcsolatban megtigyeléseket Már régebben feltűnt, hogy az idő előtt világra jött emberi és állati magzatok esetében gyakoriak a fejlődési és kromoszóma rendellenességek. De például az agykárosult magzatok nem jönnek a világra Idő előtt, sőt az anya még túl is hordja őket. A kutató olyan borjakat vizsgált, amelyek kétséget kizáróan a normális szülési időpont után fejlődési rendellenességgel születtek. Volt közöttük olyan, amelynek fejletlenek voltak a mellékveséi, másoknak hiányzott vagy károsodott az agyalapi mirigye (hipofízis), A kísérletek azt mutatták, hogy a magzat hipotalamusz — agyalapi mirigy — mellékvesekéreg összműködése-. tői függ a szülés megindulása. A kutató ezt a felismerést még azzal is alátámasztotta, hogy egészségesebb magzatokba hipofízis hormont fecskendezett te, és ezzel a szülés korábbi megindulását váltotta kl. A hormon serkenti a magzati mellékvesék fejlődését; a szülés akkor indul meg, amikor a mellékvesék elérik azt a súlyt, amelyet egyébként a normális születési időpontban elértek volna. Mint várható volt, idő előtti szülési fájdalmakat azzal is ki lehet váltani, hogy a kortizon nevű mellékvesehormont fecskendezték be a magzatba. Ugyanez a kortizon az anyaállatnak adva nem vált ki szülési fájdalmakat. Ebből az következik, hogy szülési fájdalmak hormonális kiváltása nem az anyaállat részéről indul ki, hanem a magzat részéről. A szülést kiváltó hormon utáni kutatást folytatják. A Bonni Matematikai és Adatfeldolgozás-tudományi Társaság olyan új berendezést próbált ki, amelynek segítségével a számítógép emberi hangon közölt utasításokat hajt végre. Ez az első eset, hogy egy amerikai cégnek kizárólagosan tudományos vizsgálatokra kifeilesztett hangfelismerő készülékét az NSZK-ban ilyen feladatkörben alkalmazzák. A földrajzi Információkat tároló és azokat feldolgozó számítógépet ezzel az egységgel kiegészítve, és azt megfelelően programozva most szóban kérhetők információk a géptől azokról a területekről, amelyeket az a színes képernyőre vetít A gép persze nem ért meg minden kifejezést, ezért a gép Kezelője egy kérdéscsokorból választhat. Tojásfestés, festékkel és festék nélkül Afrikai majomexport Egy ugandai kutató az afrikai állatvilág védelmével és hasznosításával foglalkozó tudományos értekezleten azt javasolta, hogy az állam vegye kézbe a majmok exportálását. Ugandában legalább in majomfaj él. Közülük csak négy áll természetvédelem Blatt, a többit a lakosság kártevőnek tekinti. Az egyik elmúlt évben Ugandában 3300 majmot öltek le a mezőgazdaság védelmében. Ha ezeket összefogták és exportálták volna, tetemes hasznot hozták volna az országnak. A biológiai kutatólaboratóriumoknak minden évben sok majomra van szükségük. A g'yógyszerkísérletekben például rendkívül fontos szerepük van a cerkófmajmoknak. A páviánok iránt is nagy a kereslet. A majompopuláció Uganda erdeiben általában igen sűrű. A Budongo-erdőben például négyzei mérföldenként mintegy 300 fehér barkójú cerkófmajom él. Ezeknek évenként ló—15 százalékát be lehetne fogni az állomány veszélyeztetése nélkül. A kutató azt javasolja, bízzanak meg motorizált majomfogó csoportokat a begyűjtéssel. Igaz, jelenleg Ugandában nagyon olcsó a majom. De akár tízszeresére is lehetne emelni az árát, s a fejlett országok laboratóriumainak még mindig kevesebbe kerülne Afrikából importálni, mint Európában vagy az Egyesült Államokban tenyészteni a kutatáshoz nélkülözhetetlen állatokat. A húsvét hangulatához hozzátartozik a tojásfestés. Ennek igen sok változata van — és hogy melyiket választjuk, az egyéni ízlésünktől és időnktől függ. Mindenik elkészítési módhoz meg kell főzni a tojást. (Amennyiben a nyers tojást gombostűvel megszúrjuk, nem íog elrepedni!!!!) A tojás főzéséhez általában 10— IC ">erc szükséges. A forró vízből kivett tojásokat pár párcre tegyük hideg vízbe — kivéve, ha irókával készítünk hímes tojást. Ez esetben melegen kell tartani. Irókával készített hímes tojás: Szükségei hozzá méhészboltban vásárolható méhviasz és házilag is elkészíthető íróka. Az íróka elkészítése igen egyszerű. Rézlemezből sodort kis rudacska, melyet egy használaton kívüli golyóstcllba, vagy egy behasított ágdarabba beleillesztünk. A méhviaszt megolvasztjuk és ebben belemártjuk az irókát, és a tojásra tetszés szerinti mintákat rajzolunk. Amikor a kívánt mintákkal készen vagyunk, a tojásokat két-három órára beletesszük a festőlébe. Száradás után óvatosan lekaparjuk a viaszt, és akkor a színes tojásokon előtűnik a fehéren maradt írókázott minta. Érdekes és szép a falevéllel mintázott tojás is A megfőtt tojásra ráhelyezünk valamilyen érdekes falevelet és ezután jó szorosan bekötjük kis darab nylonanyagba (rossz nylonharisnya darabja is nagyon alkalmas). A festőlében szintén két-három óra hosszat hagyjuk állni, s amikor kivesszük a léből — a nylont levéve — a levél helye szép fehér. A- tojás festéséhez nagyon s'okféle festékpor ,és festéklapocska kapható. Amennyiben elfelejtettünk venni és van otthon színes krepppapír akkor semmi problémánk ne legyen a festéssel. A krepp-papírt dobjuk bele forrásban levő vízbe és pár percig hagyjuk forrni a vizet. Azután a tűzről levéve hagyjuk leiakarva az edényt — öt percig. A főtt tojásokat ezzel a lével gyönyörű színűre tudjuk festeni. Hasonló módon használhatjuk a vöröshagyma héját is. Ettől nagyon szép rozsdás-vörös színű lesz a tojás. A teljes száradás után egy csepp zsírral vagy szalonnadarabbal törüljük át a tojásokat, hogy szép fényesek legyenek. )