Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

A 'U VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! O DELMAGYARORSZAG 69. évfolyam 81. szám 1979. április 7., szombat Ára: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁR OSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA l»«lí re-Sí * ' tSteX.'.- • Nemes Dezső Szegeden Aktívaülés a pártiskolán Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népszabadság főszer­kesztője csütörtökön este Szegedre érkezett, ezt köve­tően megbeszélést folytatott megyei vezetőkkel. A meg­beszélésen részt vettek dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Gyárfás Mihály, dr. Koncz János, Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság titkárai, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke és Török Jó­zsef, a szegedi városi pártbi­zottság első titkára. Pénteken, a szegedi prog­ram, a KSZV Szegedi Ken­derfonógyárában folytató­dott, ahol Tóth László, a KSZV vezérigazgatója. Ka­pás Sándorné, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója. Gyulai Zoltán, az üzem pártbizottságának titkára, Medgyesi Mihály, a párt-vb tagja. Farkas Ferenc főmér­nök és Joó György, a szak­szervezeti bizottság titkára fogadták, a KISZ-isták pe­dig virágcsokorral köszön­tötték Nemes Dezsőt és a kíséretében levő vezetőket, dr. Komócsin Mihályt. Tö­rök Józsefet, valamint Hor­váth Árpádot, a Központi Bizottság munkatársát A WS éves gyár munká­%rőL Kapás Sándorné adott tájékoztatót Elmondotta, hogy ennek az özemnek két S5 termelési profilja van: a kenderzsineg-termelés, vala­smitt poliolefin termékek •gyártása. Egyébként a nagy­vállalat a hazai kenderipar bázisa, amelynek az ország hat megyéjében 17 gyára, telepe van. A kenderfeldol­gozó Ipar koncentrálásával létrejött a kenderfeldolgozás teljes vertikuma, a nagyvál­lalatnak nagyobb lehetősége van a fejlesztési célokat szolgáló anyagi erők kon­centrálására. A hazai alap­anyagot termelési rendszer keretében a nagyvállalat gesztorságával termesztik, jelenleg 9 ezer hektárra kö­töttek szerződést. Igen élénk eszmecsere fejlődött ki a gyártott termékek korszerű­sítéséről, a gazdaságosságról, az adminisztratív és fizikai dolgozók arányáról, ezzel kapcsolatban az üzemi bü­rokráciáról. Ezt követően a vendégek megtekintették a gyár ipar­történeti múzeumát, amelyet két évvel ezelőtt a gyár fennállása 100. évfordulója alkalmával alapítottak. Az ipartörténeti múzeumban Pává Ferenc, az üzem könyvtárosa kalauzolta a vendégeket. A múzeum be­mutatja a gyár 100 éves múltját, azokat a szerszámo­kat, amelyekkel hajdanában a kenderfeldolgozás történt Ám nem csupán a kender­ipar történetét dolgozza fel, hanem a hozzá kapcsolódó munkásmozgalmi emlékeket is. Nemes Dezső nagy ér­deklődéssel tekintette meg a múzeumot, amelynek ven­dégkönyvébe a következőket jegyezte be: „Emlékezetes marad számomra a 100 év­nél nagyobb múltú gyár mú­zeumának megtekintése. Az általános visszapillantás a megtett útra egybekapcsoló­Somogyi Károlyné felvétele Nemes Dezsó előadása az aktívafllésea tftfc a felen fejlődésének ér­tékelésével, erőt sugározva a további feladatok megoldá­sához. Érdekes lesz megnéz­ni, hogy tükrözi majd a mú­zeum egy-egy újabb évti­zedben végbement további fejlődést." A gyár vezetői ezután végigkalauzolták a vendégeket a részint ken­dert részint műanyagot fel­dolgozó különböző üzemré­szeken. Nemes Dezső nagy érdeklődéssel figyelte mind a kenderfeldolgozás, mind a műanyagból történő külön­böző készítmények gyártá­sát j, A Politikai Bizottság tagja ezután a szegedi József At­tila Tudományegyetemet ke­reste fel, ahol dr. Antalffy György rektor vezetésével az egyetemi vezetők köszön­tötték. A rektor tájékoztatóiában elmondotta, hogy az .egye­tem mintegy 4000 hallgató­val és közel 500 oktatóval 62 tanszéken működik. Az oktatói karban igen jelentős a magas tudományos foko­zattal rendelkezők száma. Az egyetem alapvető oktatási­nevelési célkitűzése a mű­velt, szocialista szakember­képzés, akiknél összhangban van a szakmai nevelés. a marxista—leninista világné­zeti, politikai, erkölcsi, esz­tétikai nevelés, a személyi­ség sokoldalú kialakítása. Az oktatók megtalálják a kapcsolatot a szaktárgy és annak ideológiai tartalma között, ezért a szaktárgyak oktatása a marxizmus—leni­nizmus főkollégiumokra tá­maszkodva alkalmas a ma­terialista világkép kialakítá­sára. Az egyetem mindhá­rom karán sikerrel működ­nek a felvételi előkészítő bi­zottságojc, amelyek jelentős szakmai segítséget nyújta­nak a fizikai dolgozók fel­vételi vizsgára készülő har­madikos és negyedikes kö­zépiskolás gyermekei részé­re. Az egyetemi tudományos kutatások irányításának, szervezésének a rendszere azonban még most sem ki­elégítő. Eszmecsere alakult ki az egyetemi tananyag reális korszerűsítésének kér­déseiről, a hallgatók tanul­mányi eredményeiről dr. Csenms Sándor, az egyetemi KISZ-bizottság titkára, a KISZ egyetemi munkája ke­retében beszámolt a hallga­tók közötti pártépítés ered­ményeiről is. A délelőtti program az egyetem kiber­netikai laboratóriumának felkeresésével zárult. ahol dr. Székely Sándor, az egye­temi pártbizottság titkára mutatta be a korszerű léte­sítményt. Tegnap délután az újsze­gedi pártiskola nagytermé­ben vezető pártpropagandis­ták, a tömegkommunikációs szervek képviselőinek és a kulturális intézmények veze­tőinek megyei aktívaérte­kezletet tartottak. Dr. Szi­lágyi Júlia, az oktatási igaz­gatóság vezetője a pártokta­tás néhány kérdéséről tájé­koztatta Nemes Dezsőt, aki ezután részletes ismertetést tartott időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint aktuá­lis ideológiai jelenségekről. Az aktívaértekezleten elnök­lő dr. Komócsin Mihály kö­szönte meg a résztvevők ne­vében Nemes Dezső tájékoz­tatóját, aki az esti órákban visszautazott a fővárosba. Lázár György Alekszej Kosziginnal tárgyalt Moszkvában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, aki csütörtökön érkezett Moszkvába, pénteken, teg­nap a Kremlben találkozott és megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökével. A találkozón magyar rész­ről részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Magyar Népköz­társaság állandó képviselője a KGST-ben és dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköz­társaság moszkvai nagykö­vete. Szovjet részről részt vett Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyiko­laj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettese, az állami tervbi­zottság elnöke, Konsztan­tyin Katusev, a Szovjetunó Minisztertanácsának elnök­helyettese, a Szovjetunió ál­landó képviselője a KGST­ben és Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter. * Lázár György tegnap ha­zaérkezett Budapestre. A kormány elnökét a Feri­hegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Já­nosné könnyűipari miniszter. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője és Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes fogadta Je­len volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. (Lázár György moszkvai tárgyalásairól közleményt adtak ki, melyet lapunk 2. olalán ismertetünk.) Földrajzilag Szeged az or­szág legmélyebben fekvő vá­rosa. Ez a helyzet nem túl előnyös a csapadék, a szenny­víz és a belvízelvezetésekor. Viszont kedvező azért, mert a mélyebb rétegekből a nagy nyomás miatt az ivóvíz ma­gától tör a felszín felé. Pon­tosabban csak törne, ha az utóbbi években nem nőtt volna meg olyan nagy mér­tékben a város vízfogyasz­tása. Jelenleg az egykor ki­meríthetetlennek hitt tarta­lék is kevésnek tűnik. A Sze­ged területén működő 70 ivó­vízkút felére nagy teljesít­ményű szivattyúkat kelljett szerelni, hogy zavartalan le­gyen a vízellátás. A lakos­ság a nyári szárazságban, a csúcsidőszak alatt naponta 70 ezer köbméter vizet hasz­nál, fel. Az ipari üzemek víz­igénye pedig további 40 ezer köbméter naponta. A roha­mosan növekvő fogyasztás miatt a kutak vízhozama egyre csökken. A Szegedi Vízművek és Fürdők arra számit, hogy az ezredfordulón napi 130 ezer köbméter ivóvizet fogyasz­tanak Szeged lakosai. Ennyit már aligha adhatnak a vá­ros alatti mélyebb rétegek. Ezért fontos, hogy minél előbb kidolgozzák azokat a terveket. aminek alapján még több ivóvízhez jutnak. A vízművek tanulmány­térv készítésével bízta meg a VlZITERV-et. A tervezők azt ajánlották, hogy a kö­zeljövőben egyre kevesebb vizet nyerjenek a mélyfúrá­sú kutakbóL így huzamosabb ideig gazdaságosan lehet fel­színre hozni az ivóvizet. Megérett a helyzet a Ti­sza és a Maros vizének fel­használására, Az Algyő fö­lötti folyószakaszon például érdemes parti szűrésű kuta­kat fúrni. A finom szemcsé­jű homok kellően megszűri a vizet és így az fogyasztha-. tó lesz. Ennek az elgondolás-, nak az a hátránya, hogy a parti kutaktól Szeged köz- . pontjáig hosszú és drága ve­zetéket kellene építeni. A VÍZITERV mégis megkezd­te már a próbafúrásokat, mert úgy látszik, hogy ez a megoldás a legkézenfekvőbb. Ha ugyanis a várostól 30—40 kilométernyire telepítenének mélyfúrású kutakat, azzal is a Szeged alatti vízkészletet csökkentenék. Ráadásul ezt az ivóvizet gáztalanítani kel­lene, arról nem is beszélve, hogy ugyancsak több kilo­méter hosszú vezetékháló­zatra lenne szükség. Szeged fölött a Tisza vize alapos tisztítás után ivóvíznek is alkalmas. A parti szűrésű kutakhoz kapcsolódó csöve­ken át pedig könnyen el le­het vezetni a városi vezeték­hálózatba. Azért is előnyös lenne ez a beruházás, mert az egymás közelébe telepí­tett vízműveket könnyebb ellenőrizni és működtetni. Végeredményben mind a három lehetőség alkalmas a szegedi ivóvízbázis kibőví­tésére. Mindegyik tervnek van előnyé és hátránya is. Ezért az a legvalószínűbb, hogy a mélyfúrású és a par­ti szűrésű kutakból, vala­mint a Tiszából biztosítják a jövőben Szeged vízellátását. J. E. Megkezdődött a vásárszezon Négy nemzetközi kiállítás Négy nemzetközi szakkiál­lítás látogatói előtt nyitotta meg kapuit pénteken a kő­bányai vásárváros, s ezzel megkezdődött a kiállítások, szakbemutatók, vásárok idei szezonja. Az Agromasexpo, az Autoservice, a Hunga­roplast és a Limexpo kiállí­tásokon 21 ország és Nyu­gat-Berlin közel 250 cégének mezőgazdasági, gépjármű­javító és -karbantartó, vegy­ipari és műanyagipari gép-, műszer- és termékúidonsá­gaival ismerkedhetnek meg a szakemberek. Mint azt Soltész István kohó- és gépipari miniszter megnyitó beszédében hang­súlyozta. a kiállításokon — bővülő nemzetközi kereske­delmi és kooperációs, kap­csolataink eredménvei mel­lett — felmérhetik az újabb együttműködési lehe­tőségeket, szakembereink megismerhetik a legkorsze­rűbb eljárásokat, számos üz­letkötésre vagy azok előké­szítésére is sor kerülhet, elő­segítve a nemzetközi mun­kamegosztásban való foko­zottabb részvételünket. Mind a négy bemutatón fellelhe­tők a szocialista gazdasági integráció keretében készü­lő gyártmányok — elsősor­ban mezőgazdasági és köny­nyűipari gépek, ezekre a ki­állítók külön felhívják a lá­togatók figyelmét. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Ott volt a mezőgazdasági és az ipari tárcák, valamint a diplomá­ciai képviseletek több veze­tő munkatársa is. Délelőtt kiosztották az Agromasexpo díjait; 19 hazai és külföldi kiállító kapott első díjat. (MTI) Fejlődő mezőgazdaság Romány Pál sajtótájékoztatója Tavaly a mezőgazdaság és élelmiszeripar részesedése a népgazdaság bruttó termelé­séből együttesen 25,6 száza­lék volt, a népgazdasági ex­portból pedig mintegy 22 százalék — mondotta Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pén­teki sajtótájékoztatóján a Parlamentben. A mezőgazdasági üzemek előreléptek a gépesítésben, amit bizonyít, hogy a mun­ka termelékenysége az el­múlt tíz évben 3—4-szeresé­re nőtt. A beruházások közel 60 százalékát ma már gépek és berendezések teszik ki. A gépállomány összes mo­torteljesítménye elérte a 9 millió lóerőt. Ilyen teljesít­ményű gépparkkal, még so­ha nem rendelkezett a me­zőgazdaság. Figyelmeztető azonban, hogy mindez még nincs kihasználva. A mezőgazdaságban a ké­miai anyagok értéke meg­haladja a 14 milliárd forin­tot. A növényvédőszer-fel­használás évente 10 száza­lékkal nő. Megkezdi működését a magyar öntözési szolgálat, amely elterjeszti a legjobb módszereket. i Az állami élelmiszeripar tavaly 75,6 milliárd forint értékű terméket adott át a nagy- és kiskereskedelem­nek, s ezel forgalmát egy év alatt 2,5 százalékkal növelte, örvendetes, hogy jól fejlő­dik az élelmiszeripar ..hát­tere", az állattenyésztés. A szarvasmarha-ágazatban például a nagy hozamú Holstein-Friz fajtákkal ke­resztezett marhaállomány 1980 végére eléri a 230 ez­ret. Egyre több hibrid ser­tést tartanak a gazdaságok. Mindinkább beváltják a hozzájuk fűzött reménveket az agráripari egvesülések. amelyek teljes önállósággal szervezik a termelést, a fel­dolgozást és az értékesítést. Néhány zöldség — így például a hagyma és a bur­gonya — szedését gépesítet­ték. ezért szükség van az át­vételi szabvány módosításá­ra A miniszter elmondta, hogy a jelenlegi minőségi szabvány elavult, meghalad­ta az idő, s most munkál­kodnak az új tervezetén.

Next

/
Thumbnails
Contents