Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-06 / 80. szám
Péntek, 1979. április 6. 5 Elhunyt Mesterházi Lajos Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Mesterházi Lajos Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, a Szocialista Hazáért Érdemrend és a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetettje súlyos betegség következtében, életének 64. évében elhunyt. A szocialista magyar irodalom kiemelkedő alakját, a társadalmi fejlődést mindenkor cselekvően szolgáló közéleti embert, írót gyászoljuk benne. Temetéséről később intézkedünk. Az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Kulturális Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége Mesterházi Lajos a Buda- című kötetéért 1953-ban, Pár pesti Tudományegyetemen lépés a határ című film forirodalmi és bölcsész okieve- gatókönyvéért 1959-ben Jólet szerzett. Lektor, a Művelt zsef Attila-díjat, újabb dráNep, majd az Élet és Iroda- máiért 1962-ben Kossuth-dílom felelős szerkesztője volt. jat kapott. Jelentős művei írói pályáját elbeszélésekkel, többek között a „Tanúság az riportokkal és kritikákkal ember nevében" s ennek kezdte. Műveiben bemutat- folytatása: a „Fényes szellők" ta a :>0-as évek kispolgári és és a „Hazafiak iskolája", vaértelmiségi régetének életét, lamint a „Négylábú kutya" útkeresését, majd a felsza- és az „Egyes szám első szebadult orsza? megváltozott mélyben". Élete fő művének életét, az ellei orradalomhoz a Prométheusz rejtélyt tevezető utat, az eszmék tisz- kintette. Több művét bolgár, tulását. Mindig a kor nagy cseh, francia, litván, német, problémáiról írt. időszerű orosz, román és szlovák kerdésekre reagált. Regény- nyelvre is lefordították, és drámaírói munkássága Munkásságának elismerésemellett jelentős publicisztikai ként 1973-ban a Munka Értevékenységet folytatott. Cso- demrend arany fokozatával, dák nélkül című kötetében 1976-ban a Munka Vörös és antológiában közölt no- Zászló Érdemreddel tüntetvelláiért 1952-ben, Hűség ték ki. Prózamondó verseny Móra Ferenc születésének közelgő 100. évfordulója tiszteletére az Oktatási Minisztérium, a Móra Emlékbizottság és a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium országos prózamondó versenyt hirdetett- A verseny döntőjét ma, április 6-án és holnap, április 7-én rendezik meg az író szülővárosában, Kiskunfélegyházán. Ma. pénteken délelőtt ünnepélyes megnyitóval kezdődik a kétnapos rendezvénysorozat a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermében. A verseny második fordulóját holnap, szombaton délelőtt bonyolítják le, 13 órakor lesz az ünnepélyes eredményhirdetés. A résztvevők a kétnapos program során megismerkednek Félegyháza nevezetességeivel, megtekintik a város történetét és fejlődését bemutató filmet, ellátogatnak a Móra-emlékházba, a Kiskun Múzeumba. Múzeum épül Makón Jó néhány éve nélkülözi múzeumát Makó. Végre elérkezett az idő — a József Attila Múzeum "új épületének elkészülte a kiviteli tervei és megteremtődtek az építés anyagi feltételei is. Hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére helyezték el Makón, a Felszabadulás utca 4. szám alatti telken az új múzeumépület alapkövét. Az eseményen dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. A tervek szerint 'a két- tumait, a hagymatermesztés szintes, 1250 négyzetméter hagyományát reprezentáló alapterületű új épületet eszközöket, bemutatják Er1980. szeptember 26-án avat-' dei Ferenc életét és munkásják fel, a város feiszabadu- ságát, a szövetkezeti mozgalásának évfordulóján. A korszerű múzeumépület a köré tervezett kerttel, a közel százéves tujafasorral, a közelmúltban átadott Espersitházzal, a kialakítandó szabadtéri múzeummal a város egyik legszebb része, és megyénk egyik fontos múzeumi központja lesz. Az intézményben helyezik majd el a város történetének dokumenlom kibontakozását és fejlődését. Az ünnepélyes alapkőletételi eseményen egy betonpillérbe ágyazták be azt a rozsdamentes fémhengert, amelybe jellegzetes tárgyi emléket helyeztek, többek között a város címerét, az építési dokumentáció egy példányát, néhány fémpénzt és egy múzeumi füzetet. A második negyedév programjából Tévéjátékok, új sorozatok Talán az utolsó tanyai (Egyszál magam) Horváth filmtabló lesz az a tízrészes Tibor rendezett tévéjátékot. dokumentumfilm-sorozat, Zsurzs Éva filmje a tévé amely a tanyavilág múltját vigjátékpályázatán díjat és jelenét térképezi fel. En- nyert Mesterházi Lajos-mü nek a településformának a alapján készült: A Zebegésorsa viták témája ma is, nyiek egy furcsa testvérrégen is sok vihart kavart Az Emberek a tanyákon című tévésorozat készítői, Kapusi Imre szerkesztő és Korompai Márton rendező, a gazdálkodás szükségszerűségeit tartják perdöntőnek. A következő hónapokban számos új tévéjátékot isiáthatunk a képernyőn. Estpárról szól. Kozák András, Szemes Mari Páger Antal. Márkus László lány. A tévéoperát Vámoi László rendezte. A fiataloknak és a gyerekeknek nagy gonddal Készültek az idén a tévés programok, hiszen: gyermekév van. Új sorozatokat indítanak: az összekacsintó olyan embereket kiván bemutatni a gyermekeknek, akik valafőszereplők. Lendvai miben hozzájuk hasonlítaG yörgy forgatókönyvéből mai témájú tévéjátékot rendezett Mihályfy Sándor, Házimozi címmel. A társadalom elesettjeinek, az egyik napról a másikra élőknek a tergályos Károly rendezte a szemszögéből mutatja be Szerelmeitek emléke címűt, amely a háború utolsó napjaiban játszódik, négy fiatal ember drámája. Ugyancsak Esztergályos forgatta Gelléri Andor Endre önéletrajzi regénye alapján a Meztelenül című filmet, melyben az író személyisége életélményeinek felidézése révén rajzolódik ki előttünk. Szabó Magda drámájából (Kiálts, város!) Hajdufy Miklós, Raffai Sarolta regényéből valóságunkat .— kissé szomorúan, kissé szatirikusán — a Szemeles triológia, Gaál Albert tévéfilmje. Elkénak, megőriztek valamilyen fontos gyerekkori tulajdonságot, amely felnőtt személyiségük alapvonásává vált. A másik sorozat — Szabad idő, muzsika, játék — programjai háromhavonként jelentkeznek, tanácsokkal a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Egy-egy adásban elsősorban vidéki klubokat szült az Egy őrült naplója ifjúsági házakat mutatnak televiziós feldolgozása, természetesen Darvas Ivánnal. Ugyancsak a következő három hónapban látjuk több más irodaim i alkotás adaptációját, így Bródy Sándor és Galgóczi Erzsébet egy-egy regényének, valamint Miroslav Krleza drámájának tévéváltozatát. Ez utóbbit (Léda) Dömölky János ren.dezte, a monarchia összeombe, játékokat tanítanak és programot ajánlanak. Egyelőre alkalmanként, később rendszeresen jelentkezik a tévé ifjúsági osztályának egész estét betöltő új műsora, a Fiatalok estje. A fifmsorozatok közül megemlítjük a Karamazov testvérek című Dosztojevszkij-regény háromrészes, szovjet filmváltozaDiákok országos kiállítása Avagy hol tartunk a vizuális nevelésben? A középiskolák és szakmunkásképző intézetek harmadízben küldik el Szegedre képzőművészeti, iparművészeti és népi díszítőművészeti alkotó munkával foglalkozó tehetséges diákjaik produktumait. Szeged és főként a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti (Számomra teljesen érthetetlen, hogy az ország három ilyen típusú intézménye közút a budapesti miért bojkottálta a részvételt?!) A pécsiek szinte jelzéászerüen vannak jelen — igaz, textilmunkáikat magasrendű anyagismeret, a szakma iránti alázat jellemzi. A szesokat is megjelölhették volna a rendezők. Vagy úgy gondolták, hogy a beküldött anyag színvonalához kell alkalmazkodnia a rendezésnek is?! T. L. , , . „ tát; Stendhal Vörös és fehér lasat koveto évek jellegze. című regényéb61 négvrészes tes figurái a szereplők (Dar- francia filmet láthatunk. A vas Iván, Szemes Mari, Haumann Péter, Szilágyi Tibor, Kern András). Jókai-régény bői (Mire megvénülünk) forgatott hatrészes színes filmet Horváth Ádám — a romantika kedvelőinek. A Zenés Tv Színház új bemutatója: Jean Paul Sartre — Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcaftlmek közül néhány: A vörös kányafa, a Lúdas Matyi című rajzfilm. Csehov: Hatos számú kórterem című művéből készült jugoszláv film, egy-egy Stanley Kramer, Truffaut, Leslie Howard-mű; a Nem félünk a farkastól, Richárd Burton, Elisabeth Taylor, George Segal és Sandy Dennis főszereplésével. Kisdobosok kulturális szemléje Csaknem ezer kisdobor vett részt az idei kulturális seregszemle városi bemutatóján. A hangszeres együttesek közül első helyre került a Gera Sándor Általános Iskola és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló iskolájának furulyaegyüttese. Második helyezett lett a dorozsmai 2. számú általános iskola csoportja. A hangszeres szólisták versenyében négyen osztoztak az első helyen: Bakró József (hegedű), a Révai általános iskola, Kdlió Eszter (cselló), a Zrínyi Ilona Általános iskola, Csapó Edit (zongora), a Béke utcai általános iskola és Révai Judit (zongora), a főiskola 1. számú gyakorló általános iskola tanulója. Az énekszóló kategória első helyezettje lett Gagó Edina (Móricz Zsigmond Általános iskola), Vonecz Tamás (tanárképző főiskola 1. számú gyakorló általános iskola) és Rózsa Ibolya (dorozsmai 2. számú általános iskola). A mesemondó gyerekek közül Farkas Piroska (Dózsa György Általános Iskola) volt a legügyesebb, prózamondásban Gémes Heléna (algyői általános iskola) diadalmaskodott, míg a versmondók közül Ádám Mária (petőfitelepi általános iskola) végzett az élen. Csoportos versmondásban nem hirdettek győztest, a második helyre a tanárképző főiskola 1. számú gyakorló általános iskola szavaló kórusa került. A néptánc-népi játék műfajában a Ságvári Endre gyakorló általános iskolások lettek az elsők. Az irodalmi színpadok versenyében első helyezettet nem hirdettek, második helyen viszont két iskola — a dorozsmai 1. számú általános iskola és a tápéi 1. számú általános iskola — csoportjai osztoztak. A gyermekszínjáték kategória győztese a Móra Ferenc Általános Iskola. A bábcsoportok közül a tarjáni 3. számú általános iskola csoportja került a többiek elé. A városi kisdobos komplex tanulmányi versenyben 150-en vettek részt, az első helyre a Mező Imre Általános Iskola csoportja, a másodikra a rókusi általános tskola csoportja került, ők jutottak a megyei döntőbe. Szakközépiskola harmadszor gedi Tömörkény művészeti végezte a házigazda felelősségteljes teendőit. A fenti két tényből a következő lehetőségek kínálkoznak: kétévenként Szegeden, az ország minden részéből beküldött anyaggal fölsorakozik a középiskolás diákság — bizonyítván vizuális kultúrájának színvonalát, alkotó tevékenységének, szorgalmának eredményességét. Ezáltal fontos látleletet nyújtanak a középfokú vizuális nevelés helyzetéről. No, hogy ha ez így van, akkor elég gyatrán állunk a látáskultúra területén. Véletlen ez? A középfokú oktatási intézményekben úgy tűnik, erre a területre már kevés erő, energia jut — a színvonal mindenesetre alatta marad más művészeti ágak produkcióinak. Nem is a kiállítás műfaji sokszínűségével van probléma. Hisz van itt minden a tollrajztól, a széntanulmányon, linómetszeten és -nyomaton át az akvarellig, pasztellig és olajképig, még hírmondónak egy-két .szobor is akad. Fő ok a tartalmi mondanivaló hiánya. A legjobb alkotások megmaradnak a tanulmány szintjén, ahol pedig a fiatal alkotó valamit el akar mondani a világról, ott nincs birtokában az alapvetően Szükséges ismereteknek. Külön kell foglalkoznunk a művészeti szakközépiskolák bemutatóit anyagaival tagozatos hallgatóinak kiállítása viszont egyértelmű és pozitív; a művészet alapismereteit jól elsajátító és alkalmazó fiatalok műhelye az iskola, példák rá a rajzok, szobrok, kerámiák, gobelinek. A kiállítás tán egyetlen felhőtlen örömforrása az idén első ízben külön kategóriában bemutatott népi díszítőművészeti anyag. A szőttesek, hímzések, cserepek, fafaragások és tündéri kukoricacsuhé figurák annak bizonyítékai, hogy a fiatalok visszanyúlnak a népművészet ősi forrásvidékeihez, s a hagyományok megismerésével, újszerű alkalmazásával közelebb kerülnek történelmünkhoz, népi-nemzeti művészetünkhöz. A harmadik országos képző-, iparművészeti és díszítőművészeti kiállítást a nemrégiben átadott szegedi Ifjúsági Házban rendezték meg. Sajnos, ez az intézmény alkalmatlan ilyen méretű kiállítási anyag bemutatására. A kis termekbe szétszórt anyag szinte követhetetlen, s minden bizonnyal a helyalkalmatlanságából következnek a rendezés ügyetlenségei és hiányosságai. Kevés az eligazító információ, a látogató azt sem tudja meg, egy-egy munka készítője melyik város melyik iskolájába jár, s a díjazott alkotá- ^rendezvényekhez. Ülésezett az ifjúságpolitikai bizottság Á gyermekév megyei programja A gyermekek nemzetközi évének aktuális megyei feladatairól, valamint az elmúlt évi tanácsi, ágazati és szövetkezeti munkahelyi és diákparlamentek tapasztalatairól tanácskozott tegnap, csütörtökön délután Szegeden, a megyei tanács székházában a megyei tanács ifjúságpolitikai bizottsága. Az ülés elnöke, dr. Ágoston György, a szegedi József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének vezetője, a nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának tagja volt, a gyermekév megyei feladatairól a megyei párt-vb által jóváhagyott állásfoglalást Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette. A megyei párt-vb határozata alapján a megye párt-, állami és társadalmi szervei készítették elő a gyermekév megyei programját, amely csatlakozik az ENSZ által meghirdetett politikai feladatokhoz, az országos Fő célkitűzés az országos rendezvények és akciók megvalósításának segítése Csongrád megyében, s az, hogy a megyei rendezvények közül az egyébként is kiemelkedő programok a gyermekév jegyében valósuljanak meg. A gyermekév rendezvényei egyrészt a gyermekeknek, másrészt a gyermekekért a felnőttek körében szervezett akciókból, eseményekből tevődnek öszsze. A határozat értelmében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek élet- és nevelési körülményeinek további javítására, a megyei pártbizottság ez évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában meghatározott fejlesztési célkitűzések megvalósítására. A megyei rendezvények többsége az igazi gyermekszeretet és a szocialista családeszmény népszerűsítését szolgálja. Ennek a központi gondol.- tnak jegyében valamennyi alsófokú oktatási intézményben fórumokat renüzemek, szocialista brigádok bevonásával —, amelyeknek témája a gyermekek nevelése, pályaválasztásuk irányítása. A megyei pályaválasztási intézet a hagyományos pályaválasztási hetek mellett vetélkedőket szervez, s A munka, a pályaválasztás címmel gyermekrajzpályázatot hirdetett meg. A legjobb pályamunkákból a nyári úttörő-olimpia idején rendeznek kiállítást. A hazai és külföldi, valamint a nyári napközis táborok programját is a nemzetközi gyermekév jegyében állítják össze. Felvilágosító előadásokat tartanak az egészséges életmódra nevelés, a helyes táplálkozási szokások kialakítása témakörökben. Már megkezdődtek városi, járási és megyei szinten az iskolai közlekedési versenyek, szervezik az úttörő elsősegélynyújtó-versenyt. • A kulturális programok közül néhány már megvalósul t, a Szegedi Nemzeti Színház sikerrel tartja műsoron Móra Ferenc Mindenki Jánoskája című művéből dezaek — szülők. patronáló színre állított gyermekelöadást. A megyei úttörőelnökség gazdag programot kínál egész évben a gyermekeknek. A szegedi Somogyikönyvtár, a Kincskereső című folyóirat szerkesztősége, a megyei moziüzemi vállalat, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a megyei levéltár szinvonalas rendezvényekkel csatlakozik a gyermekév programjához. Az SZMT és a Hazafias Népfront megyei pedagógiai bizottsága kiállításokat rendez, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya pedig nyelvi és zenei táborokat. A gyermekszolidaritási alapot kommunista szombatok, bevételes rendezvények szervezésével támogatják. A gyermekév kiemelt rendezvényei Csongrád megyében a XV. Országos Nyári Üttörő Olimpia, az Úttörő Gárda megyei szemléje Hódmezővásárhelyen. ifjúsági létesítmények átadása, valamint az európai gyermektalálkozó, amelynek keretében nyáron negyven gyermeket lát vendégül Csongrád megye.