Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

91 Kedd, 1979. április 24. Vasutas munkahelyek, brigádok kitüntetése A műit évi célkitűzések teljesítésében, valamint a szocialista munkaversenyben élen járó vasutas munkahelyeknek és brigádoknak a közelmúltban ítélték oda a kitüntetéseket A közlekedés- és postaügyi miniszter és a vasutasok szakszervezete elnöksége Kiváló Vasúti Csomópont címemé] tüntette ki a kecskeméti csomópontot A MÁV vezérigazgatója és a szakszervezet elnöksége a Kiváló Elismerés címet adta a szegedi vasúti csomópontnak és a szentesi építési főnökségnek. A MÁV szegedi igazgatója és a szakszervezet területi bizottsága Élen járó Szolgálati Hely címmel tüntette ki a megyéből a szegedi biztosítóberendezési fenntartási főnökséget és a hódmezővásárhelyi pályafenntartási főnökséget, valamint Kiskundorozsma és Röszke állomást. A szocialista brigádok közül a MÁV Kiváló Brigádja címmel tüntették ki a szegedi állomás Lendület, a szegedi BFF Puskás Tivadar, a szegedi épület- és hídfenntartó főnökség Kőműves I. (békéscsabai munkahelyű) és a szentesi építési főnökség Petőfi (városföldi munkahelyű) brigádját. A termelést segítő tevékenységért elismerésben és jutalomban részesítették a szegedi vasúti KlSZ-bizottságot és a szentesi építési főnökség KISZ-szervezetét. Az elmúlt évi eredmények alapján kitüntetett munkahelyek és brigádok az igazgatóság területén mintegy 2.5 millió forint jutalmat kapnak. Műanyag Kazincbarcikáról Elkészült a százezredik tonna műanyag a kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát új PVC III. üzemében. A több mint tizenegymilliárd forintos költséggel felépült gyárban a próbaüzemet egy esztendeje, 1978. áprilisában kezdték meg, és a fokozatos felfutás után most már csaknem száz százalékos kapacitással dolgoznak. Az üzem indítása óta elkészült százezredik tonna műanyag a tervezettnél mintegy két és fél nappal korábban került ki az autóklávokból. Az idén a gyárban még mintegy kilencvenezer tonna PVC-por gyártását tervezik, amelynek mintegy hatvan százalékát külföldre szállítják. (MTI) i BBP Csirke - bordányi módra Avagy: a nyitott szem előnyei Ügy kezdődött, hogy a bordányi Előre Szakszövetkezetben kevesellték a közös tevékenység bevételeit. S ez érthető is, hiszen fejlődésükhöz, előrelépésükhöz nélkülözhetetlen a közös bevételeinek gyarapítása. Törni kezdték tehát a fejüket, mivel lehetne viszonylag gyorsan pénzhez jutni. Kézenfekvő megoldásnak a kisállattenyésztés kínálkozott, amellyel ők is meg tudnak birkózni, s amely — a rövid tenyészidő jóvoltából — hamarosan pénzt is hoz a házhoz. A csirkét választották kezdetnek. Csakhogy annak is hely kell, s nem is akármilyen. Vajon mit lehetné olcsón és gyorsan fölépíteni? A jó kérdéshez aztán gyorsan megtalálták a jó megoldást, amit, mint az országban egyedülállót, nemrégiben büszkén mutathatott be vendégeinek Gál Jenő, a szövetkezet elnöke. Hogy hogyan kezdődött? Kürti János főkönyvelő 1977 nyarát idézi vissza. Akkor már eldöntötték, belevágnak a csirkébe. Csakhogy hová tegyék? Volt egy üres, használatlan színük, jó lesz az próbára — döntöttek. Átalakították hát néhány hónap munkájával kétszintesre, megoldották a fűtést bevezették a vizet mindezt vagy 430 ezer forintért, s augusztusban már betelepítették az első 10 ezer csibét s 59 nap múltán már átadhatták az első szállítmányt a feldolgozóiparnak. A kísérlet beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s közben arra is rájöttek, hogy a tenyésztéssel csak nagyban érdemes foglalkozni. Elhatározták hát, hogy két tízezres utónevelőt építenek a színhez. A szerfás megoldás mellett döntöttek, mivel fa kerül a szövetkezetből. s helyben el tudják készíteni az ácsolatot. Csakhogy: mivel borítsak? Jó darabig törték a fejüket, mígnem egyszer ránéztek a szalmabálázáshoz használt műanyag zsineg műanyag lemezből készült dobozára. — Nem is lenne rossz ezzel borítani az utónevelőket — kaptak észbe. Telefon menthát Leninvárosba, a Tisza menti Vegyiművekbe, a gyártónak: tudnak-e adni ilyen lemezt? — Amennyi csak kell — hangzott a válasz. Megrendelték hát a Kartonplax lemezeket, az emberek szöget és kalapácsot vettek a kezükbe, s elkészült a borítás. Az egész építkezéssel — teljesen saját erőből — két hónap alatt végeztek. Egy 10 ezer férőhelyes utónevelő négyzetmétere így 747 forintba került. Ezzel szemben a legolcsóbb könynyűszerkezetes, szilárd megoldás ára — a technológiai berendezések nélkül — négyzetméterenként 3300 forint lett volna, azaz technológiai berendezésekkel együtt számolva így ötödéből építették fel az utónevelőket Ügy számolják, öt év alatt megtérül az egész, s az amortizációval együtt tavaly már 156 ezer forint tiszta nyereséget hozott a csirke, ez pedig — kísérleti év lévén — igazán szép eredmény. Igaz, nem az örökkévalóságnak szól ez az építmény. Csakhogy kérdés, évszázadra kell-e építkezni a mezőgazdaságban? így, ha öt-hat év múlva gazdaságtalan is lenne ez a tevékenység, akár abba is hagyhatják az egészet Hiszen a befektetés megtérült, s a hasznuk is megvolt közben rajta ... De a faszerkezet tíz-húsz évet is kibír, s ha érdemes, öthat év múltán, ha a műanyag lemezek tönkremennek, vagy 70 ezer forintért kicserélhetik mindkét tízezres utónevelő borítását! Mondom is beszélgető partneremnek, Kürti Jánosnak, nem kis dolog, amit csináltak. Hiszen építőanyagot és építőipari kapacitást takarítottak meg a népgazdaságnak, maguknak pedig sok pénzt és időt S amit csináltak, az éppúgy megfelel a célnak, mint egy sokmilliós telep. Érdemes hát nyitott szemmel járni — fűztem hozzá —. ha az ember néha egy dobozban is fölfedezhet okos megoldásokat... A főkönyvelő mosolyogva teszi hozzá: — Akkor a takarmánytárolóinkat is meg kellene néznie! Szükség lett volna ugyanis a telepen takarmánytárolókra. Törték a fejüket a megoldáson, de mindenképpen vagy 25 ezer forint lett volna darabja. Kürti János egyszer egy gépkocsibontóban járt, s látta, hogy hűtőautók rakodóterét árulják darabonként 4 ezer forintért. Hazajövet első dolga volt megkérdezni a szakemereket: jó lenne-e az takarmányt tárolni ? Hát hogyne — volt a válasz, s mentek is már beszerezni a tárolókat. S hogy kiknek a nevéhez fűződnek ezek a megoldások? Gál Jenő elnök, Gyuris Dezső főagronómus. Kürti János főkönyvelő és Schneider József építésvezető gondolták ki egy-egy „véletlen" ötletből, milyen is legyen csirkenevelőjük. Íme, a nyitott szem. a fejtörés eredményei: maguknak időt és pénzt, a népgazdaságnak meg kapacitást és építőanyagot takarítottak meg. S olyan jól bevált ez a megoldás, hogy még az idén folytatni akarják. Nyúltenyésztésre építenek ugyanilyen épületet az idén. Hiszen' csirkéből telített a piac, a nyúl pedig egyre keresettebb — exportra is... Jó dolog, ha valahol a megalománia helyett az okos, olcsó, gyors és célszerű megoldást választják. Ebben pedig jó példa a bordányiaké. Követendő példa! Sz. I. Az országgyűlés iogi bizottságának ülése Az 1968. évi első. a szabálysértésekről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről tanácskozott hétfői ülésén az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők megvitatták a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetéhez tartozó végrehajtási utasítást is. I ss versenyangja A szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével az 1979. évi terv sikeréért Az idén is a változás, a fejlődés újabb jelei tapasztalhatók Csongrád megyében a szocialista munkaversenyben. Már az év első heteiben sok vállalatnál — a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának felhívására, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalásának megismerése után — elhatározták: az elmúlt két esztendő nemes vetélkedését folytatva versenyeznek a vállalat, a kollektívák előtt álló feladatok eredményes teljesítéséért. A szocialista munkaverseny-mozgalom ez évi tapasztalatairól tanácskozott a megyei pártbizottság által létrehozott operatív bizottság, összegezte, hogy a Csongrád megyei dolgozók milyen vállalásokkal igyekeznek hozzájárulni társadalmi, gazdasági fejlődésünkhöz. Megállapította a többi között, hogy a mozgalomban az idén nagyobb teret kap az öntevékeny helyi kezdeményezés, az időszerű feladatokra való gyors reagálás. Az ilyen jellegű vállalások kimunkálásához a dolgozóknak segítséget nyújtottak a városi, járási és a nagyvállalati pártbizottságok cselekvési programjaiban, a szakszervezetek megyei bizottságai, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei ál• tal megjelölt konkrét célkitűzések. * Az évindító termelési tanácskozásokon, munkásgyűléseken, brigádértekezleteken megtárgyalták a cselekvési programban kimunkált feladatokat. Több helyen születtek olyan kezdeményezések, felajánlások, amelyekkel igyekeztek fenntartani a verseny lendületét, biztosítani a termelési eredmények folyamatosságát. Megfelelő összhangot teremtettek . a vállalati tervek és a versenycélok között. A vállalások teljesítésével az év első napjai óta a dolgozók segítik a vállalati, szövetkezeti éves tervek valóra váltásáért végzett munka hatékonyságának növelését, a termelékenység emelkedését, a minőség javítását, az ésszerű költséggazdálkodást, a takarékosság fokozását. Ezzel is tanúsítják, hogy egyetértéssel fogadják a gazdasági tervekben is kifejezésre jutó magasabb követelményeket. A szocialista és e címért küzdő brigádok vállalásai és eredményes munkája is tanúsítja, hogy készek támogatni a népgazdaság további fejlődésével kapcsolatos gondok megoldását szolgáló törekvéseket. Az egyes népgazdasági ágazatokban, a gazdaságpolitikai céljaink elérésére. az 1979. évi feladatok megoldásáért konkrét vállalásokat tettek. Ezek valóra váltásával törekednek a hasznos munkaidőalap növelésére, az anyagfelhasználás és a szállítási költségek csökkentésére. A munkahelyi közösségek a korábbiaknál nagyobb szerepet vállalnak mind a belföldi, mind az exporttermelés ütemességének, a termékek minőségének javításában. A gépipari vállalatok elsősorban a tőkés export termelésének ütemességét fokozzák. Az élelmiszeriparban jobb minőségű áru gyártásával igyekeznek túlteljesíteni az éves tervet. A Szegedi Konzervgyárban vállalták, hogy emelik az első osztályú termékek részarányát, tíz százalékkal csökkentik a gyártási hibákat. Több vállalatnál, például a kábelgyárban, a szocialista export növelésére tettek vállalásokat. * Az operatív bizottság megállapította, hogy az ipari vállalatok többségénél a munkaverseny anyagi ösztönzésére tíz százalékkal nagyobb összeget terveztek, mint 1978-ban. A kommunális szolgáltató vállalatoknál, a lakosság igényeinek gyors, pontos kielégítését. a műszaki színvonal fejlesztését, a munkaidő-veszteségek csökkentését vállalták. A megye ipari szövetkezeteiben változatlan létszámmal a termelési értéket 7 százalékkal, a tőkés export mennyiségét pedig 13 százalékkal, a lakossági szolgáltatást 10 százalékkal növelik. Jelszavuk: termeljünk gazdaságosan, jobb minőségű árut! Az építőipari vállalatok közül az operatív bizottság hat egységben vizsgálta, milyen feladatok teljesítését vállalják. Valamennyi helyen a munkaidőalap kihasználása javításának konkrét feladatait meg-, határozták. A kivitelező vállalatoknál a minőségi bérezésnek is jelentős szerepe van abban, hogy kibontakozott a szocialista brigádok kezdeményezésére a „Munkád mellé add a neved" mozgalom. Garancialevelet is adnak végzett munkájukhoz A munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok vállalásokat tettek a munkafegyelem javítására. A közlekedési vállalatok dolgozói a szállítás kulturáltságának és a menetrendszerűségnek javítását, valamint a közúti áruszállítási feladatok jobb ellátását, az árurakodási és -fogadási készség erősítését a forgalomszervezésben és -irányításban, a szállítójárművek kapacitásának kihasználását, az állásidők csökkentését vállalják. * Az áruellátás javítását ígérik vállalásaikban a kereskedelmi vállalatok dolgozói. Ezt a szerződéses árukapcsolatok bővítésével, a helyi árualapok, az önkiszolgáló boltok számának növelésével akarják biztosítani. A szövetkezeti kereskedelemben a részjegyek növelésére, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok részére nyújtandó szolgáltatások bővítésére tettek felajánlásokat. A mezőgazdaságban — elsősorban az állami gazdaságokban — a hozamnövelést, a költségcsökkentést, a szövetkezetekben az abraktakarmány gazdaságosabb felhasználását fogalmazták meg vállalásaikban. Mind több területen tapasztalható a nagy gépek, berendezések több műszakos kihasználására való törekvés, a munka szervezettségének, valamint a termelési kooperációnak javítása. Az operatív bizottság megállapította, hogy néhány területen feszültségek tapasztalhatók, amelyek nehezítik a verseny általános célkitűzéseinek elérését. Például az építőipari és kereskedelmi vállalatoknál, a mezőgazdasági szövetkezetekben formálisak az üzem- és munkaszervezés javítására tett vállalások. Jóval kevesebb felajánlás született a kereskedelmi és helyi ipari vállalatoknál az újítómozgalom kiszélesítésére. Erre csak az élelmiszeriparban tapasztalható határozott törekvés. Elmondható, javultak ugyan a kooperációs kapcsolatok, de még mindig előfordul, hogy visszautasítják egyes vállalatok a kisebb tételű szövetkezeti megrendeléseket. A mezőgazdasági szövetkezetekben tevékenykedő brigádok vállalásaiban alig találni konkrét feladatokat a készletgazdálkodás szigorítására, a jövedelmezőség erőteljesebb növelésére, a termelés korszerű és hagyományos elemeinek optimalizálására. Kevés figyelmet fordítanak a más gazdaságokban bevált, jó módszerek átvételére. Az ipari vállalatokkal ellentétben a szövetkezetekben a verseny anyagi ösztönzésére tervezett összeg nem több, hanem kevesebb. Nagyon fontos dolognak tartja az operatív bizottság, hogy a jövőben legyen nagyobb rangja, súlya az önkéntes munkának és váljon szervezettebbé, gazdagodjon újabb és újabb formákkal. Helyesli, hogy mind többen vesznek részt a szocialista brigádok vetélkedőjén. Folytatják a „Tíz órát — Szegedért" akciót. Mind az ipari vállalatoknál, mind a mezőgazdasági szövetkezetekben kedvezően fogadták a kommunista műszakok szervezésére történt felhívást, amelynek célja a gyermekintézmények fejlesztésének, az úttörőolimpia megrendezésének segítése. Törekedni kell a mezőgazdasági szövetkezetekben is a társadalmi munkavállalások teljesítésére. * Felhívja a figyelmet az operatív bizott> ság. hogy a verseny irányításában érdekeli szervek a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a szakmai szakszervezetek megyei bizottságai, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei, a KISZ, s a helyi népfrontbizottságok, a tanácsok a saját területükön fejtsenek ki aktívabb tevékenységet, az anyagi és erkölcsi elismerés fokozásával érjék el, hogy ne csökkenjen a verseny lendülete, és biztosítsák a termelési eredmények folyamatosságát. Rendszeresen értékeljék a vállalások teljesítését. Érjék el, hogy az' anyagi és er. kölcsi elismerés mellett mindenütt a verseny nyilvánosságának megteremtésével népszerűsítsék a nemes vetélkedésben kitűnt dolgozókat, brigádokat. A jó tapasztalatok szélesebb körű megismertetésére, a más vállalatoknál történő alkalmazás elősegítése érdekében teremtsenek fórumot városi, járási szinten a versenyfelelősöknek. Tájékoztassák rendszeresen a verseny eredményeiről a Csongrád megyei tömegkommunikációs eszközöket. Csak így, n jó tapasztalatok elterjesztésével érhetjük el, hogy a minőségben magasabb követelményekkel, a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével sikeresen teljesítsük 1979. évi tervünket. Előre a XI. kongresszus aíározatainak végrehajtásáért! (AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL)