Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

Péntefc. 1979. április 20. 3 S A paprika termesztéséről A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán tudományos tanácskozást rendeztek a Szeged körzetében folytatott fűszerpaprika-termesztés és -kutatás témáiról. A szerda délutáni tudományos ülést dr. Horváth Károly főigazgató nyitotta meg. A tanácskozáson. amelyen részt vett és felszólalt Haskó Pál, a megyei, dr. Boda Sándor, a város: pártbizottság munkatársa, Gyuris Szilveszter, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Megalapították a kutatásfejlesztési munkabizottságot, amely koordinálja a Szeged környéki paprikatermesztés és kutatásfejlesztés következő feladatalt. Tanácskozás pszichoterápiáról Háromnapos országos tu- A pszichoterápia iránt tója, tárgya, eszköze és aladományos rendezvénysoro- megnőtt az igény. Sok a nya maga az ember, az emzat pszichoterápiás hétvége neurotikus ember, és leg- bert pszichikum, közege és kezdődik ma, pénteken dél- jobb, ha pszichésen lehet se- folyamata az emberi kapután Szegeden, a Bartók gíteni, hogy lelki egyensú- csolatok. Béla Művelődési Központ- lyuk helyrebillenjen. Nem- ^ több napos rendezvéban és a Tisza-szállóban. A csak a gyógyszeres kezelés nyen nemcsak idegorvosok, megnyitó ülésre 14 óra 30- célravezető, hanem a pszi- pszichológusok, hanem áltakor a Bartók művelődési choterápia is egyre jobban j^nos orvosok és a társtudoközpontban kerül sor. beve- teret kap az orvostudo- mányok képviselői, a pszizető előadást tart dr. Szilárd mányban. Bár a környező choterápia alapfolyamataiJános egyetemi tanár. A országokhoz képest hazánk- val érintkező területen dolházigazda a magyar ideg- és ban csak az utóbbi évtjzed. gozó szakemberek is részt elmeorvosok társasaga es a i„r,H,ii»t»«»r, vesznek. A különböző kisSZOTE ideg- és elmeklini- ben kezdett lendületesen & nagycsoportos fogiaikozákája. Szeged már másodszor fejlődni ez a diszciplína. A gok< esetmegbeszélések alád helyet az országos érdek- pszichoterápiákat, más gyó- kaimat és élményt adnak, lődésre számottartó esemé- gyító eljárásoktól az külön- hogy a szakemberek tanasz(Jávorka Sándor tiszteletére Emlékünnepség a füvészkertben nyeknek. bözteti meg, hogy végrehajEnergia a talpunk alatt (3.) Próba Ha a KGST-ben gazdára lel a termálenergia ügye, az természetesen jó dolog, óm. valódi hazai gazda nélkül sligha van remény az Állam> Tervbizottság által előirányv>tt intenzívebb fölhasználásra. De hát a gazda! Amint egyik beszélgető partneren: mondotta: az energiaügyi szervek húzódoznak a dologtól. mondván — ez víz. A vízügyi szervek pedig azért, mert ez energia. S tartózkodásuk nagyjából érthető is, hiszen az új vagy viszonylag új módszerektől többnyire félnek az emberek. Es bár a termálenergia felhasználásának viszonylag bőséges tapasztalatai vannák mór, e tapasztalatok összegzése jószerével még hiányzik, s a legtöbb helyen és emberben nagy a bizonytalanság: vajon érdemes-e belevágni, vajon nem lesz-e kudarc a jutalmunk? A felhasználás kérdőjelei A gondok azzal kezdődnek, hogy nagyon kevés olyan fúróberendezés van az országban — az olajipart leszámítva —, amellyel a szükséges mélységeik elérhetőek. Ám ezen még viszonylag a legkönnyebb segíteni, hiszen megfelelő berendezéseket — ha éppen nem is könnyen — szocialista piacról is beszerezhetünk. Az igazi kérdőjelek a felhasználásban gyűlnek, hiszen, ha vannak is már viszonylag bőséges számban hazai tapasztalatok, azok összegzése még nem született meg. Így aztán, ha egy téesz még könnyen bele is vág abba, hogy termálvízzel fűtse üvegházait, egy város már jóval nehezebben hajlik arra. hogy termálenergiát használjon például lakónegyedei ellátására. , Valljuk be. nagyjából érthető is ez a húzódozás. Egyelőre többnyire még „bizonytalan" energiaforrósként kezelik a termálvizet, s a bizonytalanságot több száz vagy több ezer lakás fűtésénél máir nem szabad megengedni. Csak az a kérdés, valóban bizonytalan-e a termálenergia. A mór meglevő tapasztalatok szerint nem okvetlenül bizonytalanabb, mint a hagyományos fűtés, de már hallottam olyan kérdést szakembertől: mi lesz, ha a mélyben egy földmozgás elvágja a kút csövét? Igaz, ennek alighanem roppant kicsi a valószínűsége, de a lehetőség jelzi: a termálenergiát lakónegyedekben fölhasználni több ezer lakás ellátására és több kút fúrásával érdemes igazán, hogy biztonsági tartalékaink is legyenek. Mi van a föld alatt? A kutak hozamának csökkenése, a rétegenergia kissebbedése is egyaránt gondokat okoz azoknak, akik a fölhasználás lehetőségeivel foglalkoznak. Egyelőre ebben a kérdésben csak elszórt tapasztalatok vannak, összegzés é6 tudományosan megalapozott következtetések nélkül. A példák: az Anna-kút vízhozama majd ötven év alatt csökkent a felére. at Székely sori kúté pedig nem egészen húsz év alatt. (Igaz, a csökkenő vízhozamot grafikusan ábrázoló görbe folyamatosan ellapul, s úgy tűnik, a kút hamarosan „beáll".) Tel jesen változóak a szentesi Termál Tsz kilenc kútjával szerzett tapasztalatok. Van olyan kútjuk, amelynek vízhozama tíz év alatt percenként 700 literrel csökkent (1700 literről 1000-re vagy 1500 literről 800-ra), s olyan is, amelynek hozama mindössze száz literrel esett viszsza (1900-ról 1800 literre). S hogy még bonyolultabb legyen a kérdés, nem mutatható ki egyenes arányú kapcsolat a kutak talpmélységének csökkenése (elhomokozódás) és a vízhozam visszaesése között. S a víz hőmérséklete? Van olyan kútjuk. ahol 12 év alatt 12 fokkal (96-ról 84-re) csökkent a viz hőmérséklete, s akad olyan is, amelynél tíz év alatt egy fokkal (84-ről 85-re) emelkedett a hőmérséklet. I/aikus nyilván nem kísérelheti meg az adatok öszszegzését. azt csak szakemberek tehetik meg. Laikusként legföljebb annyit tehet hozzá az ember, hogy nagy szükség lenne a már meglevő adatok összegyűjtésére és tudományos igényű földolgozására. bizonytalanságaink legalább egy részét fölszámolandó. És a környezetvédelem? Ma Jószerével azt sem tudni bizonyosan, hogy a föld mélyében rendelkezésre álló készletek mekkorák, hogy intenzív hasznosításukkal fenyeget-e kimerülésük. Plkler Ferenc, az OMFB főosztályvezetője szerint a vízadó rétegek kimeríthetetlenek, mert a kivett vízmennyiség pótlódik. Szilléry László, a szegedi vízművek főmérnöke már jóval szkeptlkusabb, mondván: intenzív hasznosítás esetén már többet veszünk kl egy-egy rétegből, mint amennyit a természet pótolni képes. Erre a szegedi, ivóvizet adó rétegek szolgáltattak már kellemetlen tapasztalatokat. Dr. Lábdy Jenő, a vízügyi igazgatóság osztályvezetője is megemlíti, hogv egyelőre „rablógazdálkodást" folytatunk a "termálvizekkel. Pazaroljuk a rétegvizeket, hiszen levesszük róla az energiát és eleresztjük. Az, hogy eleresztjük, természetesen nemcsak vízpazarlás, hanem együtt jár a környezet szennyezésével is. Termálvizeinknek ugyanis többnyire magas a sótartalma. s ha az öntözővizekkel elkeveredik, éppen a legértékesebb termőföldeket szikesítheti el. Ezért a vízügyi igazgatóság három megoldási lehetőséget javasol a téeszeknek. Vagy létesítsenek tározó tavakat, s a fölhasznált termálvizeket csak az öntözési szezon után engedjék a csatornába; vagy a 40 fok alá hűlt vizet vezessék közvetlenül a Tiszába, ahol megfelelően felhígul: vagy sajtolják vissza a vízadó rétegbe. Egyelőre — lehetőségeik szerint — a szövetkezetek az első két megoldás valamelyikét választják. Hiszen a visszasajtolás a legdrágább, s arra eddig csak az olajiparban vannak tapasztalatok. Pedig nagyarányú hasznosítás esetén nemcsak környezetvédelmi szempontok indokolnák a fölhasznált vízviszszasajtolását. Ezzel az eljárással ugyanis fenn lehetne tartani a réteg energiát, s zárt rendszer lévén, a vizet sem pazarolnánk, hanem újra és újra felhasználhatnánk. A' KGST-program szerint fontos szerep jut Magyarországnak éppen az ilyen zárt rendszerek kidolgozásában. Csak hát hazai gazda, elméleti, műszaki és pénzügyi segítség nélkül ebbe is nehéz belevágni. S ha belevágunk, még mindig ott a kérdés: megéri-e? Szávay István (Folytatjuk.) falatot cseréljenek, n társtudományok képviselői pedig j megismerkedjenek a pszichoterápia legfontosabb kérdéseivel. Emellett természetesen a kapcsolatteremtés, a saját élményű, önismereti tanulás is a rendezvény céljai közé tartozik. A mostani, az immár tizenkettedik pszichoterápiái hétvége alkalmából is felmerült az Igény, hogy hasznos lenne, ha a Jövőben mindig ugyanazon a helyen tartanák a foglalkozásokat. (Eddig ugyanis mindig más város volt a színhelve a találkozóknak.) A rendezvények állandó színhelyének elsősorban az a város alkalmas. ahol az adottságok és egvéb körülmények, a zavartalan. zökkenőmentes lebonyolítást lehetővé teszik, és nagy számban tudják fogadni az ország különböző részeiről érkező szakembereket. A SZOTE ideg- és elmeklinikájának vezetője ezért ls javasolta, hogy a rendezvénysorozatnak legyen állandó házigazdája Szeged, hogy ebben a városban lehessen e tudományos fórum bázisát kialakítani. A tavaszi ruhát öltött füvészkertben tegnap, csütörtökön délelőtt ünnepségen emlékeztek Jávorka Sándor akadémikusra, a magyar botanika Kossuth-díjas kiválóságára. A JATE Lövölde utcai füvészkertjének főútja mellett felavatták a Jávorka Sándor akadémikus emlékét idéző kertplasztikát, Hemmert János alumíniumkompozícióját. Az ünnepségen dr. Antalffy György, a József Attila ' Tudományegyetem rektora idézte a kiváló botanikus, a JATE címzetes egyetemi tanára emberi alakját, tudományos tevékenységét. Méltatta Jávorka Sándor érdemeit dr. Horváth Imre, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, a füvészkert igazgatója, elhelyezte az emlékezés koszorúját az MTA biológiai osztálya nevében volt tanítványa és munkatársa, dr. Zólyomi Bálint akadémikus és dr. Máthé Imre akadémikus, az MTA vácrátóti botanikai intézetének igazgatója. Jávorka Sándor 1883-ban született, egyetemi tanulmányalt Budapesten végezte, majd a Magyar Nemzeti Múzeum botanikus osztályára került, melynek 1940ig igazgatója volt. F6 kutatásál területe Magyarország flórájának analitikus és kritikai vizsgálata volt. Hat évtizedes tudományos munkáját több díjjal, elismeréssel jutalmazták. Az emlékét idéző fémkompozíció két összetámasztott könyvvázformába helyezte a feliratokat. Az egyik oldalon Jávorka Sándor akadémikus neve és a két dátum, 1883 és 1961 áll. a másik oldalon fő művének, az Iconografia című könyvnek felnagyított képe látható. A mind népszerűbb szegedi kirándulóhely újabb látványossággal, Tápai Antal szobra és a Győrffy-gyűrű mellett újabb művel gazdagodott. A Jávorka Sándor-emléktábla egy sorozat első darabja — a füvészkert vezetői szeretnék megörökíteni a neves bolanikusok emlékét. II hatósági jelzés: CM 50 Kismotorok, mopedek műszaki felülvizsgálata Alig egy hét van hátra, s megkezdődik megyénkben a kismotorok, mopedek műszaki felülvizsgálata. E rendszám nélküli kis gépekre is a 23/1975. számú KPM-rendelet, a műszaki KRESZ előírásai az irányadóak, ami fantáziadús módosításokat szolgálati helyeken elfogyott meg kell szüntetni. A kismotorokat eredeti állapotuknak megfelelően egyszeri vizsgálatra kell vinni írja elő egy — az említetteknél újabb — KFM-rendelet. Ez pedig a 8/1977. befizetési csekkekből tudja az autófelügyelet csak felbecsülni azt is, hogy adott helyen körülbelül mennyi gépet kell vizsgáztatniuk. számü A nagyobb üzemek, válla' latok külön bejelentkezhetnek egy-egy kismotoros műszaki vizsga megrendezésére, amennyiben megrendezik, hogy dolgozóik ugyanazon a segédmotoroknak jus 2-án kezdi meg a KPM Zsenik gépikkel^Heivi! azoknak a műszaki követel- Csongrád megyei Autófel- e^nTtéfTSn^^t lent, hogy nem szükséges a ugyanolyan idős. mint ma- amely a korábban meghatáguk a közlekedési új rend- roaott műszaki állapot megszabáiyok. vizsgálását szabályozza. A négy éve érvényben le- A kismotorok műszaki feVő műszaki KRESZ szerint lülvizsgálatát rövidesen, mápéldául a ményeknek kell megfelelniük ügyelete. A vizsgálatokat a motorikusán, világítási, fék- megye minden városában és például gumiköpeny-felszereltség szerint, ahogy a gyár kibocsátotta őket. (Ez azt is jelenti, hogy a követelmény nem lehet több, mint a gyári felszereltség volt.) A különböző egyéni, s valljuk meg, igen változatos, helyben végzik, tehát a szegedi járműtulajdonosokat sem fenyegeti az a veszély, hogy Csongrád megye több mint 30 ezer. kismotorját a vizsgabizottság szeged-rókusi bázisára tulajdonos személyes Jelenléte. Egy-egy üzemrészből aká> egyetlen magbízott is elintézheti a szükséges teendőket, csupán a tulajdonos nevét adatalt kell bemondania, illetve a befizetési csekketátBefejeződik a barátsági hét Április 2l-én, szombaton a magyar—bolgár barátsági hét záróprogramjait tartják Csongrád megyében. Szegeden délelőtt 11 órakor a' rendezvények szervezőL baráti találkozón vesznek részt a Hazafias Népfront megyei bizottságán. Délután fel 4-kor a Kétdioptriás távolba látás című bolgár filmet vetítik a Vörös Csillag moziban. Makón az április 17-től 21-ig bemutatott bolgár népművészeti tárgyakat árusítják a Skála áruházban. Csongrádon bolgár meserajzfilmekből vetítenek öszszeállítást a filmszínházban. Április 22-én, vasárnap a szegedi Vörös Csillag filmszínházban ugyancsak meserajzfilmet vetítenek délután fél 4-tőL SKK^ asJus- sasa Jo tudni azt is, hogy előre ... sehol sem lehet majd számú címére kell eljuttatni ÜSS. w tó SSrfí^-Trr atsr.'asa® SrE-C dánosok vtzs adíj-bcfizatési Wto fj 1fkot?e" csekkeket. Ezek postai bcfl- &h}tt"JSÖtS' VlzSSáZ" zetése a kismotorok felülvlzs- * \ a cálntánnk MtAtoU munkahelyi vizsgáztatásokon gáláidnak egyetlen feltétele. ZJZZÍy- r' /' f ,KOn AZ autófelüavelet vezetői rSSzt AZ ellenőrzött gépek kormanvának nyakrészébe az autófelügyelet a CM Az autófelügyelet vezetői azt is elmondották, hogy a vizsganapokon csak az érkezési sorrendet tudják figyelembe venni, s egy helyen, egy nap mindössze 210 jármű felülvizsgálatára van lehetőség. Ennél több sorszámot ki sem adnak, a később érkezőknek valamelyik másik vizsganapon keli ismét megJelzést, s a hengeríirtultalmnl jelző'számot üti be. A CM 50 hatósági jelzés nilkill jövőre már nem vehetnek részt kismotorok a közúti forgalomban, ám az üzletekben Ilyen gépeket -tv most sem jelenniük gépeikkel. Az egyes lehet eladni.