Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

(CíBflSrfoIc, 1979. április 19. 5 Energia a talpunk alatt (2.) kincs A gazdátlan kincseket viszi, aki tudja és akarja. És ki ne akarná? Egyelőre sajTK ; gazdátlan a termálvíz ü^ye is. De vajon tudja-e vinni, aki akarja? Nem biztos, mert ki fúrja meg neki a kutat? S vajon akarja-e vinni, aki tudná? Nem biztos. Mert ki végzi el neki a fűtőrendszerek karbantartását? Ki ad neki szaktanácsot a hasznosításhoz? S főleg: ki győzi meg arról, hogy érdemes elhagynia a járt utat a járatlanért, mert minden gond ellenére is jobban jár? A termál-ügy gazdátlansága a szervezeti föltételek hiányára vezet. a szervezeti föltételek hiánya pedig a szükséges eszközök szűkösségére. Programok Az utóbbi években jó néhány program született már termál-ügyben, de rendre füstnek bizonyult valamenynyi. Ha megvolt egyes országos szervek, intézetek — mint például az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság — jóakarata. akkor a helyi nehézségeken, vagy a föltételek változásán bukott el az ügy. Ha pedig megvolt a helyi akarás, akkor a komoly központi segítség hiányzott. Márpedig tudományos, műszaki és pénzügyi segítség nélkül bajos nagyobb szabású vállalkozásba belevágni, s úgy látszik, valamennyi feltétel politikai döntés híján csak nehezen alakulhat ki egy időben és egy helyen. Változásra volt tehát szükség, s ez úgy tűnik, az utóbbi három-négy évben következett be. Az MSZMP Gazdaságpolitikai > Bizottsága 1976-ban tűzte napirendjére a termálenergia kérdését. Ezután, 1977-ben az Állami Tervbizottság hagyta jóvá a geotermikus energia hasznosításának 1978—1990. közötti fejlesztési tervét. A terv évente 400 ezer tonna tüzelőolaj megtakarítását irányozza elő, ehhez pedig öttízszeresére kell növelni a termálenergia hasznosítását. Á jövő már megkezdődött? A határozott döntések megvalósításához természetesen megfelelő föltételekre van szükség. S e föltételek már világszerte érnek. Pikler Ferenc, az OMFB főosztályvezetője, aki már ott bábáskodott a termálenergia hasznosításának hazai kezdeteinél, sorolja a tényeket. A hatvanas években Magyarországon Szegeden kezdődött a termálvíz hasznosítása. S bár ez az időszak gyorsan lezárult. 1972-ig több mint félmillió négyzetméter üvegház, 1.2 millió négyzetméter fóliaház, s több száz lakás és intézmény fűtését oldották meg termálvízzel. Ez a fejlődés, bár megszakadt. mégis bőségesen ad hasznosítható tapasztalatokat. S időközben azokban az országokban, ahol gyorsabban reagáltak az energiahordozók árváltozásaira, nagyszabású programok kezdődtek. Az USA-ban 3—4 év alatt ezer megawatt fölé emelkedett a geotermikus erőművek kapacitása. Franciaországban 20 ezer lakás fűtését oldották meg termálvízzel, s 1980-tól a tervek szerint évente újabb 50 ezer lakást hévíz melegít majd. A Szovjetunióban, csak Dagesztánban két év alatt tízezer lakás és 120 ezer négyzetméter növényKaszkadőrök Színes amerikai kalandfilm. fényképezte Bruce Logan, zenéjét szerezte Michael Kanion, rendezte Mark L, Lester. A főbb szerepekben: Róbert Forster, Fiona Lewis, Joanna Cassidy, Darrel Fetty. Milyen á kaszkadőrök lelkivilága? Melyek az indítékaik? Mi okból, ml célért vállalják a hajmeresztő mutatványokat? Miért „vágnak bele" naponta a szerencsejátékba. amelynek tétje az egyéletük? Sietve meg kell nyugtatnunk mindenkit, aki ki nem állhatja a lélekelemzést a -filmvásznon: a Kaszkadőrökben nincs ilyen. A föntiekhez hasonló kérdések csak az egyik szereplőnek, a nagyon csinos írónőnek jutottak eszébe, aki a válaszokért látogat el a filmbeli film forgatásának helyszínére. Ott aztán van szerencséje több .kaszkadőrhöz is, lát számos mutatványt, melyek közül három a kaszkadőr halálával végződik. Következésképpen: lélekelemzés helyett csatlakozik inkább a gyilkos után nyomozó, vonzó külsejű „főkaszkadőrhöz" (Róbert Forster) és természetesen bebizonyítja, hogy őt sem csak a lélek dolgai érdeklik. Vagyis Mark L. Lester krimit rendezett, betartva a műfaj elemi szabályait. Itt sem az a bűnös, aki gyanús, hanem ... Dehogyis áruljuk el! Elég annyi, a végén megbűnhődik a rossz, a jók pedig boldogan élnek — míg meg nem halnak. Persze nem pusztán eme közhelyóriást kapjuk a moziban; a szolid krímit a kaszkadőrmutatványok fűszerezik (a katasztrófafilmek edzett nézői szerint ugyan gyengén), ezenkívül némi szarkazmus a filmesek világáról, egy csipetnyi fekete humor, ágy- és bárjelenetek — Bruce Logan pazar képein és Michael Kamen hangulatos beat-zenéjével. S. E. Dgyüttm űkSdíés ház fűtését oldották meg ily módon, s 1985-ig újabb, mintegy százezer lakást és 2,5 millió négyzetméter növényházat fűtenek még ezen fölül termálvízzel. A városi tanácsnál nemrégiben szakbizottság alakult Prágai Tibor elnökhelyettes vezetésével a termálenergia hasznosításának elősegítésére. Tőle kaptam az anyagot, amelyet Balogh Jenő, a KGST geotermikus szekciójának egyik tagja készített. A KGST-nek ez a szekciója alig néhány éve alakult meg, anélkül, hogy a KGST-országok — Magyarországon kívül — különösebb tapasztalatokkal rendelkeztek volna a termálenergia hasznosításában. Azóta viszont majdnem valamennyi tagországban intézkedések születtek ennek az energiaforrásnak a tanulmányozására és hasznosítására és sok tekintetben már megelőzték Magyarországot, amely elsőként hasznosította a termálenergiát, s egyúttal az egyik legkevesebb hazai energiaforrással rendelkezik. Nemzetközi együttműködés Kibontakozóban van tehát az a nemzetközi együttműködés, amely hazánkban is meggyorsíthatja a termálenergia hasznosításának folyamatát. Hiszen a jövőben majd jelentős szellemi, műszaki és (talán?) anyagi bázis áll majd a fejlesztések rendelkezésére. A KGST-n belül Bulgáriában már megkezdték egy nemzetközi információs központ szervezését. Kialakult a munkamegosztás is a kutatásban és felhasználási kísérletekben. Eszerint a Szovjetunióban elsősorban a magas hőmérsékletű — 100 foknál forróbb — vizekkel foglalkoznak majd, Magyarországon viszont az alacsonyabb hőmérsékletű vizek fölhasználásának módjait dolgozzák ki. A megszületett KGSTmegállapodás szerint e kutatások egyik központja Csongrád megye lesz, egyegy amúgy is meglevő, illetve tervezett beruházás keretében. Szegeden elsősorban azt fogják tanulmányozni, hogyan használható a termálvíz épületek, lakónegyedek fűtésére és melegvízszolgóltatásra, Szentes pedig a mezőgazdasági hasznosítás kutatásának központja lesz. A gazdátlan kincs tehát lassanként „gazdára" lel egy nemzetközi gazdasági szervezetben. Csak kérdés, itthon mikor és ki lesz majd az igazi gazda? Szávay István (Folytatjuk) Mozgatható hűtőrendszer Űj típusú gyorsfagyasztóalagút mintapéldányát készítették el a tatai Hűtőtechnika-ipari szövetkezetben. A szövetkezeti tervező vállalat dokumentációja alapján gyártott berendezés nagy előnye, hogy alkalmazásához nem kell külön épületet emelni, hozzákapcsolhatják a vágóhidakhoz, baromfifeldolgozó üzemekhez, de ha rendelkezésre áll a működtetéséhez szükséges energia, bárhol, akár a szántóföldön is felállítható. ;A tatai üzem megrendelésre a helyszínre szállítja és betonalapra szerelve üzembe is helyezi a mozgatható hűtőrendszert. A különleges gyorsfagyasztó első példányát a Baromfifeldolgozó Vállalat törökszentmiklósi üzemében szerelik fel. Grúziában járt a Bariék kórus A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló általános iskolájának Bartók kórusa először 1977 szeptemberében, az olomützi kórusfesztiválon találkozott a Tbiliszi Köztársaság központi zeneiskolája kórusának tagjaival. A grúz énekkar az elmúlt év márciusában járt hazánkban, és Szegeden is nagy sikerű hangversenyt adott. A szovjet kórus magyarországi vendégszereplésének viszonzásaként az Erdős János karnagy vezette Bartók gyermekkórus az elmúlt hetekben a Szovjetunióban járt. A szegedi énekkar egynapos moszkvai tartózkodás után április 3-án érkezett Tbiliszibe, ahol az ottani televízió félórás felvételt készített műsorukról. Másnap ezt sugározták hazánk felszabadulásának ünnepén. A szegedi gyerekek megismerkedtek a tőlünk mintegy 5 ezer kilométerre levő ősi város 1500 éves műemlékeivel, hangulataival és az űj városrészekkel. Kirándultak a környék történelmi városaiba, megtekintették a híres műemlékeket, múzeumokat. Nagy sikerű hangversenyt adtak a konzervatóriumban. A kórus műsorán Bartók, Kodály és Bárdos művei mellett régi és űj európai kórusművek, valamint szovjet és grúz alkotások is szerepeltek. A közönség nagy tetszéssel fogadta a grúz nyelven előadott népdalfeldolgozásokat. A kórus tagjai két napot töltöttek KeletGrúziában, több hangversenyt adtak. A nagy sikerű hangversenykörút koncertjein, a tévéfelvételen, és a kirándulások során nagy szeretettel vették körül a szegedi énekkart, melynek tagjai feledhetetlen élményekkel tértek haza a Szovjetunió távoli köztársaságából. Kárpáti Tamás festményei Kiállítási napló Kárpáti Tamás Vásárhelyen, a Medgyessy Teremben, napokban megnyüt kiállítása meglepő hatást váltott ki annak ellenére, hogy a tárlatlátogatók már néhány éve rendszeresen találkoztak a művész alkotásaival az őszi Tárlatokon. A revelációt az okozta, hogy Kárpáti Tamás eddig kis méretű, műves, finom rajzú és színvilágú festményekkel jelentkezett, most viszont összesen öt nagyméretű, 150x180 centiméteres műveket is bemutatott E meglepetés tartalmi, művészi öröme az, hogy Kárpáti Tamásnak sikerült mind gongondolatiságát, mind festői értékét nemcsak teljes fegyverzetben megőrizni, átmentefii, hanem fokozni, gazdagítani is. Elődöket keresve a preraffaeliták is eszünkbe juthatnak, de a fiatal magyar festőművész azoknál melegebb. A költészet, álom, valóság és képzelet határán járó világa Gulácsyt idézi, ám Kárpáti Tamás minden líraisóga mellett is közelebb áll a realitáshoz. Ecsetjét részben a magyar történelem és irodalom ihlette. Pontosabban ezek a témák adtak- ürügyet számára művészetikája, magatartása kibontására, tolmácsolására. Művei más részében pedig általánosabban ember-természet és emberi-ember kapcsolatát fogalmazza meg. A történelmi múlt azonban nagyon is eredeti, sajátos módon jelenik meg festményein. Az „1514" részletgazdag, meleg sárga búzamezőjének horizontján a kiegyenesedett kaszák pengéinek éles feketéjq, kis méreteik ellenére is szétfeszítik a táj idilli látványát. „Vesztett csaták 1848" című műve részletező, finom ecsetvonásai gondolati vitriolba mártottak. Mesehangulatában az eldőlt, felborult kis marionettágyúk keményen józanítanak, nagy nekibuzdulásunk, lelkesedésünk szalmalángjának ellobbanására fanyar-keserű ízzel döbbentenek rá. Két műre is ihlette Kárpáti Tamást Csokonai személye, munkássága ' Az egyiken a költő lebeg a Nagyerdei fák és a cívisek földhözragadt, zsíros világa felett. A másikon is elkülönülő e világtól, érzékenységről, finomságról, Európáról álmodik. A festő Csinszkája magánosan és kiszolgáltatottan, szinte testetlenül áll egyetlen hegedűvel szintén nem a való, hanem a Kárpáti Tamás-i világban, bokros, lombos, virágos környezetben. Igy még sokkal törékenyebb, szánandóbb, tragikusabb, mintha a rideg valót építette volna köré a művész. A „Hallani a fuvolát" a Mozart-i bájt, szép hangzást és a preklasszikusok édes, de belső fegyelemmel, művészi törvényekkel szabályozott világát idézi remek telitalálatként. A „Húsvét" a leheletfinom belső történések, rezdülések festői megjelenítése. Mindezt szinte két színnel, a zölddel és a sárgával és az itt-ott bujkáló, visszafogott, apró foltokkal valósítja meg. A soha nem volt megvilágítás, a soha nem volt fák. bokrok és a soha nem volt emberek mégis mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak. A Rilke-i „Változtasd meg életedet" felszólítást Kárpáti Tamás a melegség, gyöngédség, érzelemteljesség irányába tartalmasítja. Jó hinni, hogy ilyenek is vagyunk vagy legalábbis ilyenek is lehetnénk, A gondolati gazdagság, a festői véna ereje és eredetisége még sok szépséget, művészi örömöt tartogat számunkra. Dömötör János Kaján-kerámiák Budapesten Honismereti nap Sándorfalván Együttműködési szerződést kötött a Nehézvegyipari Kutató Vitézét a Varsói Szerves Vegyipari Kutató Intézettel, a lengyel növényvédőszer-gyártás tudományos bázisávál. A két társintézet kutatói összefognak az új növényvédőszerek előállításában és azok kipróbálásában, vizsgáztatásában ls. A varsói intézet máris felajánlott olyan új növényvédőszer-molekulákat, amelyeket Lengyelországban. kísérleteztek ki, de szerré fejlesztésük jobban illik a veszprémi Intézet profiljába. Várhatóan ezekből készíthetik majd az első lengyelmagyar rovarölő szert. A Csongrád megyei hatóságok 1879. április 16-án döntöttek úgy. hogy a nagy árvíz algyői károsultjainak új községet alapítanak. Sándorfalva telepítésének százéves évfordulója napján, a centenáriumi rendezvények sorában honismereti napot tartottak a község művelődési házában. Budai Sándor és az úttörö-citerazcnekar népdalai köszöntötték a résztvevőket, majd dr. Ocsai József tanácselnök emlékeztetett az évfordulóra. Az érdeklődök ez alkalommal találkoztak a Sándorfalva története és népélete című monográfia szerzőivel. Juhász Antal a történeti rész írója, dr. Juhász Antal a népéleti fejezet szerzője, dr. Szelesi Zoltán a képzőművészeti és Felföldi László a néptánc-népzenei fejezet Szerzője beszélt munkájáról. A honismereti nap az érdeklődők hozzászólásaival ért véget. A centenáriumi rendezvények következő jelentős programját április 30-án rendezik meg, amikor politikai gyűlést rendeznek, majd ünnepélyesen leleplezik Kelemen Kristóf szobrászművész Arany János-mellszobrát, megnyitják a sándorfalvi és az innen elszármazott képzőművészek közös tárlatát. Enyedl Zoltán felvétele Budapesten, a Finomkerámia Ipari Művek stúdiójában rendezett Kajári-kiállításnak megnyitása óta nagy a sikere. A hódmezővásárhelyi Majolikagyárban készült kerámiák nemcsak Kajári Gyula hagyományt újító törekvését dicsérik, hanem "a kivitelező, korongoló Szabó Sándornak szakmai tudásáról, felkészültségéről is szólnak. Kaiári mostani kiállítása arról tanúskodik, hogy a művész méreteiben is visszatért a népi kerámia alkotásaihoz, és bőven merített a vásárhelyi fazekasok szín- és formavilágából, technikai megoldásaiból. Képünkön: a kiállítás egy részlete