Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

Csütörtök, 1979. április 12. 3 Új szervizek Fejlődnek a szolgáltatások Jelenleg mintegy 50 központi mosó-vegytisztító üzem és több mint másfél száz szalon foglalkozik országszerte lakossági szolgáltatással. 1300 felvevőhelyet tartanak üzemben, s a fővárosi Patyolat egymaga több mint 1000 szekrényrekeszt kezel a lakóépületekben. A textiltisztítás bázisüzemeinek hálózata — Borsod és Veszprém megye kivételével — gyakorlatilag kiépült. Most a lakókörzetieket ellátó kisüzemek, szalonok számának gyarapítása a cél. Még az idén valamenyr.yi megyében nyílik ilyen szolgáltatóegység. Az elektromos háztartási gépek, híradás-technikai és elektroakusztikai berendezések javítási idejét csökkenti a Gelka idén Budapesten, Miskolcon, Sárváron és Debrecenben átadott négy új szervize. Az év végéig új szerviz nyílik még Budapesten, Kecskeméten, Jászberényben, Siófokon, bunaújvárosban és Debrecenben. Ez utóbbi komplett üzem lesz; a műhelyekben alkatrészgyártással és motorfelújítással is foglalkoznak majd. A Gelka idei újdonságaként a helyszínen javítják a Boschlieenc alapján készülő hűtőszekrényeket, mivel több import töltőberendezést szereztek be, s így a zárt hűtőrendszert megbonthatják a lakásokban is. Több szervizben bevezetik a színes tv-k javítását. Budapesten 8, vidéken 10 százalékkal több személygépkocsi javítására, karbantartására vállalkozhatnak áz idén az autófenntartó ipari tröszt üzemei. A lakossági szolgáltatás további bővítése — a korlátozott anyagi lehetőségek miatt — csak nehezen tart lépést az igényekkel. Az idei második félévben csupán' egy, tízezer gépkocsi javítására alkalmas szerviz nyílik Győrött. Másutt kisebb bővítésekkel, a második műszakban teljes kihasználásával, belső szervezési intézkedésekkel, a technikai színvonal fejlesztésével. enyhítenek a gondokon. Üjabb 8 üzemben teremtik meg a technológiai feltételeket a személygépkocsik vizsgáztatásához, amit az év végére már 67 AFIT-szerviz vállal. Az év végéig 9 autó-, illetve motorkerékpár-szerviz bővítése, rekonstrukciója fejeződik be a szövetkezeti iparban. Három új autószervizt is nyitnak, Egerben, Nyíregyházán és Pakson. Úgyancsak 3 új motorkerékpár-szerviz építése fejeződik be, s átadják a Hungaroszerviz fődarab-felújító üzemét. Tovább folytatódik a szövetkezeti szervizek bekapcsolódása az országos garanciális vevőszolgálati hálózatba. Az év végére már mintegy 40 szövetkezeti szerviz vesz részt a zárttechnológiás műszaki vizsgáztatásban. A járművet kijavítva, levizsgáztatva adják át tulajdonosának. A vizsgáztatást is a szövetkezet végzi, a KPM autófelügyelete által átruházott hatósági jogkörrel. (MTI) A biztonságos városi közlekedésről A jól működő zöld hullám segítségével a gyakori kényszerű leállások kiiktatásával akár egyharmadával is csökkenthető a gépkocsik benzinfogyasztása — állapították meg a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében a városi forgalomról szerdán megkezdődött háromnapos tudományos tanácskozás résztvevői Budapesten, a technika házában. A jelzőlámpáknak a mindenkori forgalmi rendhez igazodó összehangolásához ezért a számítástechnikát is igénybe veszik. A biztonságos jelzőlámparendszer a balesetek megelőzésében is segít, ezekről a tapasztalatokról is számot adtak a tíz ország — közöttük négy KGST-ország — közlekedési szakemberei a tanácskozáson. Finn és NDK előadók szerint a forgalomirányító lámpákkal felszerelt útkereszteződéseken átlag egyharmadára, egyötödére csökkent a balesetek száma, ez egy-egy csomópontnál évi 10—15 gázolás, ütközés elkerülését jelenti. Az új lakótelepek közlekedésének tervezéséről is szó esett a tanácskozáson. Ezeken a helyeken a legfontosabb, hogy a főutak lehetőleg ne haladjanak a lakóházak között, a forgalmat távolabbra terelik, a házaknál pedig parkolóhelyeket alakítsanak ki. Így nemcsak a balesetveszély, hanem a zaj is kisebb. Újdonságok a Hungáriában Nemrég még bemutató cikket írtunk róla, s mindenki így emlegette: az új Hungária. Az öreg Hungária „kistestvére" ma már tekintetünknek sem idegen, a magas épület hozzátartozik a városképhez. A Tisza-parti szálloda és étterem nemsokára — június 21-én — ünnepli második születésnapját. Megnyitáskor sokan találgatták: a modern épület lesz-e olyan népszerű, mint a régi Hungária. Voltak, akik túlságosan is fényűzőnek találták, s úgy vélekedtek, árai miatt csak kevesen keresik majd fel. Mások viszont amiatt méltatlankodtak, hogy a város lakossága számára nem mindig jut a különleges ízeket, zamatokat kínáló étteremben hely. Azután ahogy telt az idő, elcsitult a vita, s a mindennapok során bebizonyosodott : a Hungária Szálloda és Étterem megtalálta vendégéit, teljesíteni tudja forgalmi tervét. Pontosabban szólva, a vendégek találtak rá a házra, az étteremnek és a drinkbárnak ma már törzsvendégei vannak. A rendezvények sorából jó néhány rendszeresen visszatérő eseménnyé vált. Sokan esküvői vacsorára, ballagást követő bankettre, érettségi találkozóra foglalnak helyet az étteremben. E rendezvények sikeréhez hozzájárult a belső tér kiképzése; az étteremegy része függönnyel meghitt légkörű helyiséggé alakítható. A 6ikerben nyilvánvalóan a ház vezetőinek, dolgozóinak is részük van, az étterem kínálata a közel két év alatt sem vált sablonossá, az étlap mindig ajanl valamilyen specialitást, gasztronómiai élményt biztosítva az ínyenceknek is. A nyitáskor megszabott követelményt — biztosítani a jó színvonalat — sikerült megvalósítani, s ez nemcsak a főiszakács főztjén érezhető. Noha a Hungária,-más vendéglátóipari létesítményekhez hasonlóan, munkaerőgondokkal küzd — kis számú a kisegítő személyzet, kevés a takarító- és a konyhalány —, a szálloda, az étterem és a drinkbár a nyitáskor megcsodált tisztasággal, renddel fogadja vendégeit ma is. A szolgáltatások sorában szinte mindig találni újdonságot: a szállóvendégek például különleges szappanokat, fürdősamponokat kapnak. így nem csoda, hogy egyre több a visszatérő vendég, eddig is számtalan hazai és külföldi turistacsoportot fogadtak. Egy-két napra megszállnak i1t, a városon átutazók. A különböző országos és nemzetközi konferenciák, tudományos tanácskozások résztvevői hosszabb időn át vendégei a Hungáriának. Az épület galériája a kisebb árubemutatók, kiállítások számára is ideális helyet kínál. Idén a Hungária és a SZOT együttműködési szerződése érielmében üdülővendégek is laknak a Tisza-parti épületben, 30 szoba várja a 40-50 tagú csoportokban érkező beutaltakat A Hungária már az idegenforgalmi szezonra készül, s noha a ház tavaly is teljesítette tervét •— 27 millió forintos forgalommal zártak — idén még bizakodóbban tekinthetnek az elkövetkező hónapok elé. A szálloda már korántsem ismeretlen az utazási irodák, az idegenforgalmi hivatalok előtt. Ma már inkább a jó hírnév megtartása a feladat S az idei esztendőre kitűzött 29 millió 800 ezer forintos forgalmi terv teljesítése. . Megvalósításához „jó csapatmunka", számtalan új ötlet, kezdeményezés szükségs. A szabadtéri játékok kezdetére elkészül a Tisza-parti oldalon a presszót kibővítő nyitott terasz. A vendégek bizonyára örömmel fogadják. Akárcsak azt, hogy a Hungária dolgozói közül — a vállalat által finanszírozott intenzív nyelvtanfolyamoknak köszönhetően — egyre többen beszélnek idegen nyelveket L.Zs. Tanácskozott a KISZ járási bizottsága Tegnap, szerdán délután Szegeden Mészáros Éva titkár elnökletével tartotta soron következő ülését a KISZ szegedi járási bizottsága. A testület tagjai megvitatták és elfogadták a Csongrád megyei Tanács V. B. Szeged .Járáási Hivatalával, az MHSZ Szeged városi, járási vezetőségével, a Munkásőrség járási parancsnokságával, a Kiskunhalasi Határőr Kerület KISZ-bizottságával és a Vöröskereszt járási szervezetével kötendő együttműködési szerződéseket. Javaslat hangzott el a járási KISZ-bizottság mellett működő gazdaságpolitikai, kulturális, politikai-képzési és sportmunkabizottság munka- és üléstervére. A résztvevők végül tájékoztatót hallgattak meg az idei forradalmi ifjúsági napok tapasztalatairól. € csak eladjunk, kereskedjünk! K

ülkereskedelmünk vezetői alig egy hónappal ezelőtt értékelték a műit év eredményeit, és meghatározták az idei legfontosabb tennivalókat, önkritikusan elmondták, hogy tavaly nem voltak eléggé eredményesek a kereskedelmi egyensúly javítására tett intézkedések, mert á terv a tőkésexport 10-12, az import 3 százalékos növekedésével számolt, a kivitel azonban csak 8,9, a behozatal viszont 23 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen helyzetet ezúttal nem a cserearány további romlása idézte elő, az árak alakulása a számítottnál nem rosszabb, hanem valamivel jobb volt. Kiviteli áraink dollárban számítva csaknem 7 százalékkal emelkedtek, miközben a behozatalunk árának növekedése 6 százalék alatt maradt, vagyis körülbelül egy százalékkal javultak a cserearányok. Az idei feladatokat így foglalták össze: rubelelszámolású áruforgalmunkban az export mintegy 12 százalékkal, az import ennél valamivel kisebb mértékben, a nem rubel elszámolású külkereskedelmünkben pedig a kivitel 10-11 százalékkal nő, az importot pedig körülbeiül a tavalyi szinten tervezik. E tennivalókban, a külkereskedelmi mérleg javításában a szegedi és a környékbeli vállalatoknak is jut feladat. A múlt esztendőben a helybeli vállalatok exportjának növekedése — a megyei pártbizottság állásfoglalásának megfelelően — jelentősen meghaladta a termelés emelkedését, és összehasonlító árszinten 14,6 százalékkal volt több, mint a megelőző esztendőben, s a kiszállítás a tőkés piacokra nőtt jobban. Ezek a tények dicsérendők, különösen értékes, hogj/ a megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának és textiliparának javult a tőkés piacokon a kondíciója, eladásainak mennyisége. Csak a textilipar közel 1 milliárd forint értékű terméket adott el külföldön, amelyből tőkéspiaci eladásának aránya 10,4 százalékkal, a szocialista piaci eladásának mértéke pedig 13,4 százalékkal javult. Legnagyobb vállalatunk. a Kenderfonó. és Szövőipari Vállalat, amely jelentős export- és importtevékenységet végez. E tény is indokolta, hogy érdeklődjünk dr. Szabó Istvánnál, a vállalat kereskedelmi .igazgatójánál az idei exportról, külkereskedelmi munkájukról. Az igazgató elmondta bevezetőjében, hogy a vállalat gyáraiban évente 2,2 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. Egyik fontos feladatuk a hazai kender termeltetése és földolgozása, valamint jelentős mennyiségű műszál alkalmazása. Szeretnének vezető szerepet játszani a poleolefin-programban, s az idén 3000 tonna, de jövőre már 4500 tonna műszálat fölhasználni. Ez a mennyiség a lehetőségekhez képest jelentős, s a nemzetközi ipari szervezetekben is jegyzik. Főbb árucikkeik ismertek: kenderből zsineget, fonalat, kötelet, ponyvaszövetet, bútorszövetet gyártanak, pamutból is készülnek ponyva- és műszaki szövetek, polietilénből pedig a kedvelt és keresett lyukacsos zsákok. A vállalat beruházási politikája is olvan irányú, hogy növekedjék az exportjuk, s a hazai ellátásban segítsék vásárlóikat, hogy azoknak ne kelljen tőkés piacról beszerezniük bizonyos cikkeket. A KSZV egész termelésének negyven százalékát külföldön értékesíti. Eladásaiknál nincs ráfizetés, elfogadhatónak tartják a „devizakitermelésüket", újból keresett és minden bizonynyal nem ráfizetéses a természetes szálak földolgozása, eladása. Már csak azért sem lehet ráfizetni a kenderre, hiszen az abból földolgozott termékek alig hordoznak magukban importot, kemény valutát. A szegedi vállalatnak minden terméke bármely piacon értékesíthető. A legfontosabb termékeiknek stabil piaca van Európában, de földrészünkön kívül is, a KözelKeleten, sőt az idén az USA-ba is szeretnének szállítani, ahol jelentős összegű üzletkötést realizálnak, s képesek eleget tenni az igen magas minőségi követelményeknek. A komolyan keresett polietilén zsákok eladását kiterjesztik az összes európai ország piacára is, ezért is használnak föl exportfejlesztést támogató bankhitelt. Üj piacként kezelik a műszaki szöveteket és gumiipari szöveteket, szűrőket, svéd gumigyárakkal tárgyalnak előnyös feltételek mellett. Természetesen a kenderfeldolgozó vállalatnak is biztos eladást garantálnak az államközi szerződésekben meghatározott szállítások. A Szovjetunióba nagy menynyiségű ponyvaszövetet küldenek, s szeretnék, ha a jövőben magasabb értékű ter-, mékekkel jelentkeznének, vagyis a ponyvaszöveteket a kért méretre, formára konfekcionálják. A Szovjetunió után az NDK, a legnagyobb vásárlójuk, de valószínű, sikeres megállapodásokat köthetnek jugoszláv partnerekkel is gazdasági-termelési együttműködésük bővítésére. Az export és import arányainak kedvezőbbé tétele érdekében mérsékelni igyekeznek a külföldi fonalak, sőt a feldolgozó gépi berendezések behozatalát is. Ha arra lehetőség van, hazai, illetve szocialista piacon szerzik be. Régi nóta, hogy a külkereskedelem és a termelő vállalat nem azonosan érdekelt az exportban. Ezen az ellentmondáson kívánnak a jövőben igazítani. Dr. Szabó István igazgató ugyan semmi rosszat nem említ külkereskedelmi partnerükről, de az általános tapasztalattal, gyakorlattal tisztában van. A külkereskedelmi megbízott szeretne könnyen és gyorsan, tehát akár olcsó áron is. de látványosan eladni, s ezért arra kéri a termelő vállalatot, hogy engedjen az árakból. A szegedi nagyvállalat kereskedelmi és műszaki szakemberei azt mondják: ők'eddig is részt vettek a külkereskedelmi tevékenységben, legalább 90 százalékosnak értékelhető közös munkájuk aránya. A gondot inkább abban látják, hogy külpiaci eladásaiknál semmiféle preferenciát nem alkalmaznak akkor, amikor zömmel hazai alapanyagok fölhasználásával készült árut visznek és adnak el tőkés piacokon. Nehezíti munkájukat, hogy általában gyönge lábon áll a finanszírozás, a vevőtől későn kapják meg az ellenértéket;, olykor a szokásos idő megduplázódik, mire behajtják a vételárat. Ebben jól jönne a külkereskedelmi cégekkel való közös érdekeltség. V

annak persze elképzelések, a kormányhatározat értelmében a társasági forma kifejlesztésére törekednek a textiliparban érdekelt termelő vállalatok és külkereskedelmi szervezetek is. Közös ipari ós külkereskedelmi vállalatokat szerveznek. Már fölvázolták a működési szabályzatot a len- és kenderipar területén. A „Len-. Kender- és Rostipari Külkereskedelmi Társaság" föladata az lenne, hogy a profiljába tartozó cikkeket exportálja és a termelós menetéhez nélkülözhetetlen anyagokat, berendezéseket importálja. Célja a társaságnak, hogy javítsa, illetve segítse elő a termelés hatékonyságának növelését, az export „fajlagos hozamának" emelkedését, ezáltal javulhatna a ma még kedvezőtlen termékszerkezet, gyarapodhatna a korszerű és versenyképes áruk aránya. A társaság kebelében összehangoltabban végezhetik majd a piaci munkát, s nem csupán az eladásra helyezhetik a hangsúlyt, hanem a szó igazi értelmében vett kereskedelemre. Közösek lesznek az előnyök és a teherviselés is. A társaságot az igazgatótanács irányítja, a legfőbb érdekeltségi mutatójuk a (íaci nyereség lesz. amelyre progresszív kulasot áilapítanak meg. Valószínű előnvöaebbé válhat a Kenderfonó ós Szövőipari Víflalat export-impprt tevékenysége is a táp. saság berkeiben, bár a legnagyobb mértékű érdekeltség akkor jöhet létre, ha » termelő vállalat önmaga végzi minden eladását, történjék az idehaza vagy külföldön, vagyis az önálló külkereskedelmi jo* sem illuzórikus egv olyan vállalatnál, amely bizonyos nyersanyagok feldolgozásában — legyenek azok hazai eredetűek, vagy külföldiek — egyedüli profilgazdának tekinthető. Gazdagh István A barátsági hét eseményei Április 17. és 21. között Csongrád megye lakossága a bolgár nép múltjával, jelenével ismerkedhet a magyar —bolgár barátsági hét rendezvényein. Ma, csütörtökön délelőtt a bolgár irodalom évszázadairól tartanak rendhagyó irodalomórát a szegedi Ságvári Endre Gimnáziumban. Előadó: Juhász Péter irodalomtörténész. Délután fél 4-kor az Edd meg az almát című bolgár filmet vetítik a Vörös Csillag filmszínházban. A Juhász Gyula * Művelődési Központban 16 órakor Alexandr Gjurov, a budapesti Bolgár Kulturális Központ titkára ismerteti a bolgár szocialista munkaversenyt és brigádmozgalmat a szocialista brigádok vezetőivel. A Ságvári művelődési házban 18 órakor irodalmi estet rendeznek, amelyen fellép Bodor- Tibor előadóművész és a Radnóti Miklós kör. Makón délűtán 2 órakor barátsági gyűlést rendeznek a Medicor gyárában. Előadója Petár Ivanov, a Bolgár Kulturális Központ munkatársa. Az Espersit Múzeumban délután 4 órakor pedagógustalálkozóra kerül sor, amelyen részt vesz Nyikolaj Belcsev, a budapesti bolgár iskola igazgatója. Holnap, pénteken 16 órakor űjságírótalálkozó lesz Szegeden, a Sajtóházban. Bulgária helye, szerepe a világban címmel dr. Sztojan Radev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója tart előadást. Csongrádon délután 3 órakor barátsági gyűlés lesz a Tisza Bútoripari Vállalatnál. Előadó: Petár Ivanov. Röszkén délelőtt 11 órakor mezőgazdasági szakemberek tanácskoznak a Kossuth Tsz-ben.