Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

4 Szerda, 1979. április 18. Házassági bontóperek felszabadulást megelőző jogrendszerben a családjogi rendelkezések megkülönböztettek abszolút és relatív bontóokokat. Az abszolút bontóok esetén a bíróságok minden további vizsgálat nélkül felbontották a hazasságot; relatív bontóok bizonyítása esetén a házasság felbontását mérlegelték. Szocialista Jogrendszerünkben nincs olyan egyedi ok. ametmek bizonyítása mellett a bíróság a házasságot minden további nélkül felbontaná. családjogunk nem ismeri sem az abszolút, sem a relatív bontóokok reodszerét Államunk mindent megtesz a házasság és a család intézményének védelmére, jelentós összeseket fordít a családi élet terheinek könynvitéset szolgáló szociális juttatásokra, a gazdasági intézkedések, a jogszabályi rendelkezések egészségesen hatnak a házasság és a család intézményére, ezen intézmények fejlődésére. a célkitűzést erősíti a közfelfogás szocialista szellemű átalakulása is. Az állampolgárok nem elhanyagolható száma tekintetében azonban bizonyos társadalmi körülmények, emberi fogyatékosságok stb., a házassági kapcsolatok mealazulásához vezethetnek. s ha a házastársak feladtak közös érdeküket a formálisan fenntartott házasság társadalmilag értéktelenné válik, fenntartását sem közösségi, sem egyéni érdekek nem indokolják. Hazánkban a válások aránya igen magas, világviszonylatban is előkelő helyen vagyunk. Jogunk eszközei kettős eélt szolgálnak: egyrészt erősítik a házasság és a család intézményét. másrészt lehetővé teszik a gazdasági, érzelmi. nevelési, együttműködési stb. vonatkozáshon tartalmát vesztett, formális házasságok felbontását. Jogrendszerünk nem tekinti felbonthatatlannak a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlan házasságot. A Családjogi Törvény M. S-a kimondja, hogy a házasságot bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani, ha a házasélet közöttük teljesen is helyrehozhatatlanul megromlott. A házassági bontóper kezdeményezése történhet úgy. hogy az egyik — akár saját vétkességére hivatkozó — házasfél nyújt be keresetet, de úgy ls, hogy a felek kölcsönösen. egyező akaratnyilvánítással kérik a bontást Az első esetben a házas együttélés megromlása tételesen bizonyítandó, a mástk esetben ez a kényszerű bizonyítás kiküszöbölhető. A bontóperckben a bíróságok azt vizsgálják, hogy a különböző, .egymással öszszefüggő körülmények, ezeknek a házastársakra gyakorolt hatása olyan helyzetre vezetett-e, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, tehát a házasság nemcsak a házastársak szempontjából, hanem társadalmilag is tarthatatlanná vált. Ha az egyik házasfél indította a pert. s a másik házasfél a házasság fenntartását kéri, a nyilatkozatot a bíróságok körültekintően vizsgálják, annak tisztázása erdekében, hogy valóban őszinte volt-e, vagy a nyilatkozatot az érdekelt csupán bosszúból, vagy az esetleges újabb házasságkötés megakadályozására tette-e. A másik házastárs megbocsátási készségének őszinteségére Iphet következtetni abból, hogy milyen magatartást tanúsított az életközösség visszaállítása érdekében, közömbös volt-e a házasság alakulásával, és a bontást kérő házastárs sorsával szemben, a közös gyermekekkel szembeni magatartása nem cáfolja-e a megbocsátási készséget A* őszinteség kérdésében vizsgálni kell azt is. milyen volt a viszony a házastársak között a kötelességsértő magatartás előtt. Mindezek bizonyítása számos tanú meghallgatása útján történhet, amikor is a bontóperben érdekelt házastársak nem kerülhetik el a házas együttéléssel kapcsolatos „kellemetlen" kérdések érintését sem. ebből következően a volt házastársak között az ellenségeskedés, gyűlölet — a gyermekek rovására — még jobban elmélyül. Ezt felismerve vezette be jogrendszerünk a közös megegyezéssel történő bontást. Ez sem abszolút bontóok a régi értelemben. Ha a házasfelek egyezően nyilatkoznak végleges elhatározásukról. a bíróságok a jognyilatkozatokat vizsgálják jogi eszközökkel. Amennyiben az egyező akaratnyilvánítás nem őszinte, vagy nem végleges, vagy azt egyik oldalon kényszer, tévedés. megtévesztés, vagy a házasfél helyzetének kihasználása teremtette meg. a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlására utaló körülményként nem lehet figyelembe venni. Egyébként is az ilven megegyezésnek ki kell terjedni a gyermekek elhelyezésére, tartására, a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatra. tehát a láthatásra, a házastársi tartásra, amenynviben annak feltételei adottak, továbbá a közös lakás használatára. Helyes, ha a felek a házassági vagyonEllesett dolgok Hatalom Helyközi autóbuszjáratom, szombat délelőtt, öregaseszony jön a piacról kosarakkal Leül az első ülésrea A kalauz rámordul: — Hé, öreganyám, oda majd én ülök. Szolgálati hely. nem látja, mi van odaírva? Vagy rvem tud olvasni? Az öregasszony összemarkolja a garabolyait. riadtan hátrább kotródik. Vége «z éjszakai műszaknak, fiatalasszony jön sietve. Szirmát hullató szépség, izzad, tokáján összegyűrődik • púder. Leomlik a szolgálód uiéste. A kalauz tipródik a tömegben, adja a jegyeket Az öregasszony megjegyzi: — Elfoglaltak a helyét. Most hová ül le? A kalauz zordan? — Neki, megengedtetni Ifjúsági moxgalom Részlet egy iskokti faliújságról: KUN Hí I.A ÜTTÖRÖCSAPÁT SÁGVARI ENDRE RAJ Abba őrs Omega őrs Beny M. őrs 11 jogi kérdésekben is megállapodnak, rendezik a közös szerzemény sorsát iá. A bíróságok mindkét esetben megkísérlik a házasfelek kibékítését. Igen lényeges, jogi következtetések levonására alkalmas mozzanat a felek személyes mégha Ugatása. A különélés időtartamának jogi jelentősége van, Hosszabb időtartam sem bizonyíthatja minden esetben a házasság teljes megromlását. A különélés időtartama mellett szerepe van a* házastársak közötti viszony minden jelentős elemének, különösen akkor, ha a házastársak több éven át zavartalanul együtt éltek, a házasságukból gyermek származott, vagy ha a különélés az egyik félnek nem végleges jellegű érzelemváltozásából ered. A gyermekek egészséges szellemi nevelését elsősorban a szülők harmonikus házassága szolgálja. A családi élet döntő hatással van a gyermekekre, formálja jellemüket, meghatározza a felnőtt korban tanúsított magatartásukat. Ha a szülők szeretik gyermekeiket, s a gyermekek ragaszkodnak szüleikhez, még egy válságba jutott házasság esetén is reménv lehet a házasélet helyreállítására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermekek érdeke a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasság fenntartását ls megkívánná, mert az ilyen házasság károsabb hatást gyakorolhat a gyermekek testi és szellemi fejlődésére, mintha az egyik szülő egvedül. kiegyensúlyozott körülmények között nevelt fel a gyermekeket. A bontást kérő házastársak. de a gyermekek érdeke is, hogy az egymástól elszakadt szülők indulatoktól, gyűlölettől mentes kapcsolatban maradjanak. Dr. Caohány László Az elismerési díjról H. J. szegedi olvasónk tizennyolc évi munkaviszonya után március 1-től egyéni gazdálkodó lett. A nyugdíjkorhatártól még tizenöt éve van hátra, ezért arra kíváncsi, hogy van-e lehetőség arra, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve majd megkaphassa a nyugdiját. Ügy hallotta, hogy bizonyos összeg fizetése esetén a nyugdíjra a Jogosultsága fennmarad. Kéri: az Ide vágó jogszabályt ismertessük. A társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint valtivatliuiul érvényes az a rendelkezés, hogy akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, az a megszakítást megelőző szolgálati idejét elveszti, és csakúgy szerzi vissza, ha a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerzett, Nem számit azonban megszakításnak az öt évnél hosszabb kiesés sem, ha a jogosult elismerési díjat fizet. Az elismerési díj havi összege az utolsó munkaviszony munkabéréhez igazodik. Az elismerési díj, ha a megszakítást megelőző utolsó háromhavi kereset átlaga az ezer forintot nem haladta meg, havi tíz forint, Ha az átlag a kettőezer forintot nem haladta meg, havi tizenöt forint. kettőezer forintot meghaladó átlag esetén pedig havi harminc forint Az elismerési díj fizetése iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási Igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell a megszakítás kezdetétől, rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantsági nyugdíj megszűnésétől számított egy éven belül benyújtani, A kérelem benyújtásakor igazolni kell a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnésének az időpontját és az elismerési díj összege szempontjából Irányadó utolsó háromhavi keresetet, rokkantsági nyugdíj megszűnése esetén a rokkantsági nyugdíj havi összegét. Az elismerési díjat a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni. A megállapított elismerési díjat havonta előre, a hónap tizenötödik napjáig kell befizetni. Ha az elismerési dij fizetője egy hónapnál hoszszabb időn át keresőképtelen beteg és ezt igazolja, kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) a keresőképtelenséget okozó betegség egy hónapot meghaladó tartamára az. elismerési díj fizetése alól mentesíti. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az az időszak, amelyre a dolgozó elismerési díjat fizet, a szolgálati időt nem növeli. Ez csak a megszakítás áthidalására szolgál. Dr. V. M. Eltűnések könyve Leonardo Sciaícia: Célok és eszközök Olyan ritka manapság a nagy könyv, a fontos írás, amit mindenképpen érdemes elolvasni. Egyáltalán, a* Irodalom már-már maga is valami nem fontossá vált, ami akar könnyed fecsegéssé is válhat, modem és mellbevágó is lehet, csak éppen a szükségessége lett kérdéses. Mert, hiszen, mire való végül is? Amit tudnunk kell az élethez, azt nélküle is tudjuk, am meg azon felül van, az nincs jelen a mindennapokban. És mégis, a művészet nélkülözhetetlen. Amikor Mórót meggyilkolták, akkor az emberek ugyanúgy megdermedtek a (ételeimtől, mint amikor megtudták, hogy elrabolták. Mindenki megrémült attól, ami a Móré-ügy mögött lehet, ami a felszín, az események alatt kavarog, meghatározva és átfonva az olasz társadalmat. Még egy hasonlat is tapadt a Móróügyhöz; olyan az egész, mint egy jéghegy, csak gyilkos taraja látszik, de alapzatát, gyökereit elrejti és kétségessé teszi a tenger. Éa valahogy mintha tényleg jogosult lenne a kétely, hiszen végül ls az élet nem állt meg. Olaszországba ismét turisták légiólt szállítják. az ég kék, és ha Nápolyban indőnként némi pánikot okoz a gyermekhalál, azért nagyobb baj nincs. Vagy mégis? HAZASSAO Nagy-Czlrok Sándor és Liptóit Marianna Ildiké, Palásti József és Bula Rozália, Tóth Ferenc és Rácz Mária Magdolna, Fehér Attila és Horváth Gyöngyi, dr. Gylmesl György és Tlupp Anikó. Fárkas-Caamango Lajos és Szolnoki Márta Rozál, dr. Kollár Sándor aábor és Gyuris Ágnes. Nagy Pál János és pásztor-Turák Mónika Sarolta, Kuklis I.aszló Gábor és Farkas Éva, Fackelraann János és Jung Erzsébet, Szekeres Ferenc es Ábrahám Margit Erzsébet, Totnatás Ferenc László és Pető Éva, Juháas Ferenc és Szóráth Ágnes Mária. Kis László és Ábrahám Zsuzsanna, sípos i.aszló és Hálász Márta, Marosi Tibor és Baráti Ágnes Rozalia, Petró Jenő éa Teimel Agneá. Wollák András és Szikra Eva, Nagy István és Bakos Edit, Nagy Elemér ea Farkas Mária hazaaságot kötöttek. SZÜLETÉS Szabó Jánosnál; és Szűcs Magdolna Máriának János Péter, Grósz Tibor Péternek és Juhász Katalin Irénnek Éva. Fodor Kálmánnak és Uller Erzsébetnek Sára. Kocsispéter Istvánnak és Ádám Irénnek Eillt. Klimász Si ndornak és Rúzsa Zsuzsanna Máriának Sándor, ptkhart István Sándornak és Kapitány Katalinnak István. Albert Antal Józsefnek es Nyinkó Aranka Etelkának Tünde Aranka, Kis János Imrének és Dankó Gizellának Zoltán. Varga Istvánnak és Barticz Margit Máriának Marianna, Dudás Lászlónak és Lukács Rozáliának Mónika. Nagy Ferenc Józsefnek és zámbó Zsuzsannának Brigitta, Dani Ferecnek és Frank Ágotának Ferenc. La.ikó Lászlónak és Simon-Hajdú Katalinnak Katalin. Baranyl Józsefnek és Mihály Matildnak József, Szénási Mihálynak és Vlncze Annának Róbert. Iglói Bélának és zsoldos Évs Máriának Gábor. Bohus-Kra.tó Mihálynak és Botyánszki Jolán Máriának Dávid, Klincsik Mihálynak és Torna Zsuzsanna Évának Balázs, dr. Horváth Lajosnak és Csepregi Terézia Etelkának! Nikoletta verorjka, Makra Józsefnek éa Zakar Anna Mártának Tibor József, Dunai Tibor Imrének és Karácsonyi Julianna Ilonénak Tamás, Fónai Gyulának és Gyuris Erzsébetnek Nikoletta. Huszár Ferencnek és semodi Rozáliának Tünde, Németh Antalnak és Kiss Julianna Erzsébetnek Katalin. Farkas Istvánnak és Berta Ilonának István. Fazekas Bélának és Völgyi Gyöngyinek Melinda. Keváos é ndrásnak és csapó Erzsébet Máriának Erika Zsuzsanna. Németh János Péternek éa Horváth Erzsébetnek c*áCsaládi események ba. Hézer Istvánnak éa Kelemen Piroskanak Judit, dr. Kiss Zoltánnak e* Juray Mária Katalinnak Zsoli Zollun, Jakab Istvannak és Hépásy Emese Etelkának Emese, Szakács Antal Ferencnek és Abonyi Editnek Antal, Kordás István Péternek éa Qékány Zsuzsannának Andor István, Nagy Istvánnak és Hunyadkiirti Judit Rónának Róbert, Halász Józsefnek és Fodor Piroskának Krisztián József. Bapi Antalnak és Harka Matildnak Antal Norbert, Magyar Péter Pálnak es Komáromi Teréziának Péter Pal. Füzesi Sándornak és Bús Maria Honának Gergely Miklós, zádori Antalnak és Gyuris Erzsébetnek Anikó Erzaebet, varga Istvánnak éa Danesó Viktóriának Zsolt, Rácz János szilveszternek és ördög veronikának Anita, Bakos Endrének ts Kónya Teréziának Endre János. Martus Józsefnek éa Babar Máriának Szilvia, Herczeg Józsefnek és Bóka Ilona Ibolyának Zsolt. Rácz Gábornak és Pesti Margitnak Anita, Tart Józsefnek és Németh veronikának Szilárd Gyula. Jenei Zoltánnak és Skultéti Angéla Klárának Angéla orsolya, Oláh Antal Józsefnek és Sánta Máriának Norbert. Szabó Rudolfnak és Póka Erzaébetnek Attila. Mészáros György Mihálynak és , Vörös Évának Edit. Fülön Istvánnak és Bálint Gizellának Mónika, Szabó Józsefnek és Seres Juliannának Erik, Sárkány Lukácsnak és Mózes Fabiólának Zoltán. Buzder Istvánnak és Tanáos Margitnak István. Martók Istvánnak és Pernek! Irénnek István, Csimer László Tamásnak és Faragó Jolán Editnek Katalin, Berta Sándornak és Molnár Erzsébetnek Krisztián. Szécsi Imrének é» Bálint Etelkának Gábor, Pák Antalnak és Gombay Edit Gizellának Borbála. Juhász Jánosnak és dr. Radnai Márta Máriának Ágnes, Fszota Gyula Jánosnak és Kovács Katalinnak Katalin. Tápai Istvánnak és Pintér Teréziának Viktor. Kocsis Józsefnek és FIIrus M irianak Hajnalka. Masa Géza Vincének és Bicaok Valéria Mariának Péter Attila, Bártfai Józsefnek és Kovács Évának Péter József, Fischer Józsefnek es JUAg Margitnak Tímea, Csendes Endre Istvánnak és Kürtösi Mária Teréziának Zsolt aábor, Gémes Istvánnak és Líbor Rozália Máriának Erika. Királyhási Sándornak és Halápi Mária Annának Dávid Sándor, Hajas Lászlónak és Dobó Annának László, Rózsa Istvánnak és Kun-Szabó Eszternek Zoltán Mihály, gzalma László Jánosnak és papp Anna Máriának Beáta. Fedina Sándornak éa Árendás Máriának Anita, Sánta Ferencnek és Patonai Eszternek Ferenc, Varga Ferencnek és Miklós Ágnesnek Attila, szabó Istvánnak éa Farkas Katalin Zsuzsannának Andrea, Király Lászlónak és Kállai Évának László. Szakács Tibor Imrének és Balog Gyöngyinek Tímea Gyöngyi. Roszik Jánosnak és Szabó Máriának Ágnes. Ordas Gyulának és Csűri Gabriellának Norbert Gyula. Fortuna Istvánnak ás Csikós Katalin Erzsébetnek Zsolt, Zádori-Fekete Jóasef Istvánnak áa Csúca Ilonának Szabolcs, Sirokmán Géza Ferencnek és Maitz Klárának Gergely, Lajkó Lajosnak és Vineze Erzsébetnek Dóra, Zakar Péternek és Bodnár Erzsébetnek Erzsébet Zita. Molnár Jánosnak és Kálmán Mártának Szilvia, csákó Tibornak és Fülöp Mária Annának Melinda. Magyar Lászlónak és Kissi Máriának Ssilvia, Csányi Ferecnek és Nyári Katalin Ilonának Katalin, Süll-Zakar Lásslónak és Balogh Gizellának Gizella Kornélia, Bárdos Ferencnek és Végh Ilonának Attila, Török Lajosnak és Kiss Margitnak Georgina Erzsébet, Balogh László Istvánnak és Oszonlcs Anikónak Norbert, Gábor Sándornak éa Szabó Magdolnának Krisztián, Sinkó Zoltán Jánosnak éa Kiss Melinda Juliannának holtán Laaaló nevű gyermekük született. HALALOZAS Klein Oszkárné Bárdos Margit, Eek János. Molnár Pálne I.ele Anna. Árendás Istvánná Kardos Franciska, Mihály Jánosné Szálai Anna, dr. Ladvánczky Józsefné Szabó Julianna, Mucst Ilona, Vineze Mihályne Bezdán Éva, Fehérváry József Antalné Nóvák Ilona, Koesó M'hályné Kovács Julianna, Fodor Jenrtné Hódi Ilona. Börcsök Antalné Szalay Terézia, várkonyi Béla, Becsei Sándorné Katona Julianna. Cera Józaefné Lele Rozália. Gyömbér Pál, Veréb János, Herényi Antal, Geda Ferenc, Monostort Jánoanó Zimány-Kovács Viktória, Fenyvesi Jenő, Farkas Ferenc Király Mihály, Besók-i Qergel.vné Rovó Erzsébet, Halász Sándor, Hegedűs Mihály. Faragó józsofné Csókást Ilona, Rehék János, Farkas Sándorné Puskás Mária, Ábrahám Mária, Qubjca latvan meghalt. , Leonardo Sciascia, akit Szicília legnagyobb élő írójaként emlegetnek, ebben a kötetében azt bizonyítja, hogy nagy baj van ma Olaszországban. Három kisregényt tartalmaz a könyv, s tegyük nyomban hozzá, három izgalmas bűnügyet leíró kisregények ezek. Korunknak hála, a tévé éppen úgy elkényezteti a krimikedvelőket, mint a könyvkiadás. Mondhatni szakértők lettünk, krimitipusokat tudunk egymástól megkülönböztetni. a gyilkosságolf iparszerű ábrázolásának különféle árnyalatait. Erre az olasz könyvre még ebben a nagy gokadalomban is érdemes odafigyelni, mert nem szokványos történeteket tartalmaz. Mindhárom bűneset úgy jelenik meg a társadalmi nyilvánosság felszínén, ahogy a ragadozó halak támadnak: esak egy vonal látszik a vízen, egy tisztázatlan eredetű gyűrődés. Gyilkosságok történnek, de hiszen ez azért nem olyan szörnyű, ha nem is olyan gyakran, de azért előfordulnak ilyen sajnálatos események mindenütt. Az emberek nem is rémülnek meg túlzottan, kezdeti figyelmük elül, napirendre térnének, ha nem akadna egy-egy zavaros fejű értelmiségi, aki valahogy belebotlik és foglyul esik. Logikapallérozta értelmét izgatja a bűntény rejtélye, s ezért legyűri eredendő félelmét, bátorságot merít a kívülállás szilárdnak hitt érdektelenségéből, abból, hogy tőle úgyse tartanak, s egyre beljebb merül az ügybe. Aztán rábukkan valamire, amin megcsillan az igazság, és ez végképp meggyőzi kutatása jogosultságáról, hiszen a cél közelébe jutott. Itt tűnik el szeműnk elöl, Leonardo Sciascia könyve az olasz hatalmi gépezetet négy évtizede birtokló kereszténydemokrata burzsoázia elleni vádirat, amelyet egy hazája sorsáért reszkető, magányos értelmiségi irt. Az irodalom értelme tehát abban van, hogy azt mondja el a társadalomról, amit az maga sem lát tisztán, noha vele történik mindennapjain. Ez a könyv valamiképpen látókörünkbe vonja a mai olasz valóság szándékosan homályba merített régióját. S ezáltal felkelti figyelmünket az események mélyebb összefüggései, a háttér szövedéke iránt. Élményt adó. gondolkodást serkentő olvasmány. (Magvető Kiadó.). Tróger László I