Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

4 Szerda, 1979. április 18. Házassági bontóperek felszabadulást megelő­ző jogrendszerben a család­jogi rendelkezések megkü­lönböztettek abszolút és relatív bontóokokat. Az ab­szolút bontóok esetén a bí­róságok minden további vizsgálat nélkül felbontot­ták a hazasságot; relatív bontóok bizonyítása esetén a házasság felbontását mér­legelték. Szocialista Jogrendsze­rünkben nincs olyan egyedi ok. ametmek bizonyítása mellett a bíróság a házassá­got minden további nélkül felbontaná. családjogunk nem ismeri sem az abszolút, sem a relatív bontóokok reodszerét Államunk mindent meg­tesz a házasság és a család intézményének védelmére, jelentós összeseket fordít a családi élet terheinek köny­nvitéset szolgáló szociális juttatásokra, a gazdasági in­tézkedések, a jogszabályi rendelkezések egészségesen hatnak a házasság és a csa­lád intézményére, ezen in­tézmények fejlődésére. a célkitűzést erősíti a közfel­fogás szocialista szellemű átalakulása is. Az állampolgárok nem el­hanyagolható száma tekin­tetében azonban bizonyos társadalmi körülmények, emberi fogyatékosságok stb., a házassági kapcsolatok mealazulásához vezethet­nek. s ha a házastársak fel­adtak közös érdeküket a formálisan fenntartott há­zasság társadalmilag érték­telenné válik, fenntartását sem közösségi, sem egyéni érdekek nem indokolják. Hazánkban a válások ará­nya igen magas, világvi­szonylatban is előkelő he­lyen vagyunk. Jogunk eszközei kettős eélt szolgálnak: egyrészt erősítik a házasság és a család intézményét. más­részt lehetővé teszik a gaz­dasági, érzelmi. nevelési, együttműködési stb. vonat­kozáshon tartalmát vesztett, formális házasságok felbon­tását. Jogrendszerünk nem tekinti felbonthatatlannak a teljesen és helyrehozhatat­lanul megromlott, a társa­dalmi rendeltetésének be­töltésére alkalmatlan házas­ságot. A Családjogi Törvény M. S-a kimondja, hogy a há­zasságot bármelyik házas­társ kérelmére fel kell bon­tani, ha a házasélet közöt­tük teljesen is helyrehozha­tatlanul megromlott. A há­zassági bontóper kezdemé­nyezése történhet úgy. hogy az egyik — akár saját vét­kességére hivatkozó — há­zasfél nyújt be keresetet, de úgy ls, hogy a felek kölcsö­nösen. egyező akaratnyilvá­nítással kérik a bontást Az első esetben a házas együtt­élés megromlása tételesen bizonyítandó, a mástk eset­ben ez a kényszerű bizonyí­tás kiküszöbölhető. A bontóperckben a bíró­ságok azt vizsgálják, hogy a különböző, .egymással ösz­szefüggő körülmények, ezeknek a házastársakra gyakorolt hatása olyan hely­zetre vezetett-e, hogy a há­zasélet teljesen és helyre­hozhatatlanul megromlott, tehát a házasság nemcsak a házastársak szempontjából, hanem társadalmilag is tarthatatlanná vált. Ha az egyik házasfél indí­totta a pert. s a másik há­zasfél a házasság fenntartá­sát kéri, a nyilatkozatot a bíróságok körültekintően vizsgálják, annak tisztázása erdekében, hogy valóban őszinte volt-e, vagy a nyi­latkozatot az érdekelt csu­pán bosszúból, vagy az eset­leges újabb házasságkötés megakadályozására tette-e. A másik házastárs meg­bocsátási készségének őszin­teségére Iphet következtetni abból, hogy milyen maga­tartást tanúsított az életkö­zösség visszaállítása érdeké­ben, közömbös volt-e a há­zasság alakulásával, és a bontást kérő házastárs sor­sával szemben, a közös gyermekekkel szembeni ma­gatartása nem cáfolja-e a megbocsátási készséget A* őszinteség kérdésében vizs­gálni kell azt is. milyen volt a viszony a házastár­sak között a kötelességsértő magatartás előtt. Mindezek bizonyítása számos tanú meghallgatása útján történ­het, amikor is a bontóper­ben érdekelt házastársak nem kerülhetik el a házas együttéléssel kapcsolatos „kellemetlen" kérdések érintését sem. ebből követ­kezően a volt házastársak között az ellenségeskedés, gyűlölet — a gyermekek ro­vására — még jobban el­mélyül. Ezt felismerve vezette be jogrendszerünk a közös megegyezéssel történő bon­tást. Ez sem abszolút bon­tóok a régi értelemben. Ha a házasfelek egyezően nyi­latkoznak végleges elhatá­rozásukról. a bíróságok a jognyilatkozatokat vizsgál­ják jogi eszközökkel. Amennyiben az egyező aka­ratnyilvánítás nem őszinte, vagy nem végleges, vagy azt egyik oldalon kényszer, té­vedés. megtévesztés, vagy a házasfél helyzetének kihasz­nálása teremtette meg. a házasság teljes és helyre­hozhatatlan megromlására utaló körülményként nem lehet figyelembe venni. Egyébként is az ilven meg­egyezésnek ki kell terjedni a gyermekek elhelyezésére, tartására, a szülők és a gyermekek közötti kapcso­latra. tehát a láthatásra, a házastársi tartásra, ameny­nviben annak feltételei adottak, továbbá a közös la­kás használatára. Helyes, ha a felek a házassági vagyon­Ellesett dolgok Hatalom Helyközi autóbuszjáratom, szombat délelőtt, öregase­szony jön a piacról kosa­rakkal Leül az első ülés­rea A kalauz rámordul: — Hé, öreganyám, oda majd én ülök. Szolgálati hely. nem látja, mi van oda­írva? Vagy rvem tud ol­vasni? Az öregasszony összemar­kolja a garabolyait. riad­tan hátrább kotródik. Vége «z éjszakai műszak­nak, fiatalasszony jön siet­ve. Szirmát hullató szépség, izzad, tokáján összegyűrődik • púder. Leomlik a szolgá­lód uiéste. A kalauz tipródik a tömeg­ben, adja a jegyeket Az öregasszony megjegyzi: — Elfoglaltak a helyét. Most hová ül le? A kalauz zordan? — Neki, megengedtetni Ifjúsági moxgalom Részlet egy iskokti faliúj­ságról: KUN Hí I.A ÜTTÖRÖCSAPÁT SÁGVARI ENDRE RAJ Abba őrs Omega őrs Beny M. őrs 11 jogi kérdésekben is megál­lapodnak, rendezik a közös szerzemény sorsát iá. A bí­róságok mindkét esetben megkísérlik a házasfelek ki­békítését. Igen lényeges, jo­gi következtetések levoná­sára alkalmas mozzanat a felek személyes mégha Uga­tása. A különélés időtartamá­nak jogi jelentősége van, Hosszabb időtartam sem bi­zonyíthatja minden esetben a házasság teljes megromlá­sát. A különélés időtartama mellett szerepe van a* há­zastársak közötti viszony minden jelentős elemének, különösen akkor, ha a há­zastársak több éven át za­vartalanul együtt éltek, a házasságukból gyermek származott, vagy ha a kü­lönélés az egyik félnek nem végleges jellegű érzelemvál­tozásából ered. A gyermekek egészséges szellemi nevelését elsősor­ban a szülők harmonikus házassága szolgálja. A csa­ládi élet döntő hatással van a gyermekekre, formálja jellemüket, meghatározza a felnőtt korban tanúsított magatartásukat. Ha a szülők szeretik gyermekeiket, s a gyermekek ragaszkodnak szüleikhez, még egy válság­ba jutott házasság esetén is reménv lehet a házasélet helyreállítására. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a gyermekek érdeke a teljesen és helyrehozhatatlanul meg­romlott házasság fenntartá­sát ls megkívánná, mert az ilyen házasság károsabb ha­tást gyakorolhat a gyerme­kek testi és szellemi fejlő­désére, mintha az egyik szülő egvedül. kiegyensú­lyozott körülmények között nevelt fel a gyermekeket. A bontást kérő házastár­sak. de a gyermekek érdeke is, hogy az egymástól elsza­kadt szülők indulatoktól, gyűlölettől mentes kapcso­latban maradjanak. Dr. Caohány László Az elismerési díjról H. J. szegedi olvasónk tizennyolc évi munkavi­szonya után március 1-től egyéni gazdálkodó lett. A nyugdíjkorhatártól még ti­zenöt éve van hátra, ezért arra kíváncsi, hogy van-e lehetőség arra, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve majd megkaphassa a nyug­diját. Ügy hallotta, hogy bizonyos összeg fizetése esetén a nyugdíjra a Jo­gosultsága fennmarad. Ké­ri: az Ide vágó jogsza­bályt ismertessük. A társadalombiztosítási tör­vény rendelkezései szerint valtivatliuiul érvényes az a rendelkezés, hogy akinek a szolgálati idejében egyhu­zamban öt évnél hosszabb megszakítás van, az a meg­szakítást megelőző szolgála­ti idejét elveszti, és csakúgy szerzi vissza, ha a megsza­kítás után ötévi szolgálati időt szerzett, Nem számit azonban megszakításnak az öt évnél hosszabb kiesés sem, ha a jogosult elisme­rési díjat fizet. Az elisme­rési díj havi összege az utol­só munkaviszony munkabé­réhez igazodik. Az elismeré­si díj, ha a megszakítást megelőző utolsó háromhavi kereset átlaga az ezer forintot nem haladta meg, havi tíz forint, Ha az átlag a kettőezer forintot nem ha­ladta meg, havi tizenöt fo­rint. kettőezer forintot meg­haladó átlag esetén pedig havi harminc forint Az el­ismerési díj fizetése iránti kérelmet a lakóhely sze­rint illetékes társadalom­biztosítási Igazgatósághoz (ki­rendeltséghez) kell a meg­szakítás kezdetétől, rok­kantsági nyugdíjban része­sülőknek a rokkantsági nyug­díj megszűnésétől számított egy éven belül benyújtani, A kérelem benyújtásakor iga­zolni kell a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyug­díj megszűnésének az idő­pontját és az elismerési díj összege szempontjából Irány­adó utolsó háromhavi ke­resetet, rokkantsági nyug­díj megszűnése esetén a rokkantsági nyugdíj havi összegét. Az elismerési dí­jat a szolgálati idő, illető­leg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni. A megállapított elismerési dí­jat havonta előre, a hónap tizenötödik napjáig kell be­fizetni. Ha az elismerési dij fizetője egy hónapnál hosz­szabb időn át keresőképte­len beteg és ezt igazolja, kérelmére a társadalombiz­tosítási igazgatóság (kiren­deltség) a keresőképtelensé­get okozó betegség egy hó­napot meghaladó tartamá­ra az. elismerési díj fizeté­se alól mentesíti. Szükségesnek tartjuk meg­jegyezni, hogy az az idő­szak, amelyre a dolgozó el­ismerési díjat fizet, a szol­gálati időt nem növeli. Ez csak a megszakítás áthi­dalására szolgál. Dr. V. M. Eltűnések könyve Leonardo Sciaícia: Célok és eszközök Olyan ritka manapság a nagy könyv, a fontos írás, amit mindenképpen érdemes elolvasni. Egyáltalán, a* Iro­dalom már-már maga is va­lami nem fontossá vált, ami akar könnyed fecsegéssé is válhat, modem és mellbe­vágó is lehet, csak éppen a szükségessége lett kérdé­ses. Mert, hiszen, mire való végül is? Amit tudnunk kell az élethez, azt nélküle is tudjuk, am meg azon felül van, az nincs jelen a min­dennapokban. És mégis, a művészet nélkülözhetetlen. Amikor Mórót meggyilkol­ták, akkor az emberek ugyanúgy megdermedtek a (ételeimtől, mint amikor megtudták, hogy elrabolták. Mindenki megrémült attól, ami a Móré-ügy mögött le­het, ami a felszín, az ese­mények alatt kavarog, meg­határozva és átfonva az olasz társadalmat. Még egy hasonlat is tapadt a Móró­ügyhöz; olyan az egész, mint egy jéghegy, csak gyilkos taraja látszik, de alapzatát, gyökereit elrejti és kétsé­gessé teszi a tenger. Éa va­lahogy mintha tényleg jo­gosult lenne a kétely, hi­szen végül ls az élet nem állt meg. Olaszországba is­mét turisták légiólt szállít­ják. az ég kék, és ha Ná­polyban indőnként némi pá­nikot okoz a gyermekhalál, azért nagyobb baj nincs. Vagy mégis? HAZASSAO Nagy-Czlrok Sándor és Lip­tóit Marianna Ildiké, Palásti József és Bula Rozália, Tóth Ferenc és Rácz Mária Magdolna, Fehér Attila és Horváth Gyöngyi, dr. Gylmesl György és Tlupp Anikó. Fárkas-Caamango Lajos és Szolnoki Márta Rozál, dr. Kollár Sándor aábor és Gyuris Ágnes. Nagy Pál János és pász­tor-Turák Mónika Sarolta, Kuk­lis I.aszló Gábor és Farkas Éva, Fackelraann János és Jung Er­zsébet, Szekeres Ferenc es Áb­rahám Margit Erzsébet, Totna­tás Ferenc László és Pető Éva, Juháas Ferenc és Szóráth Ág­nes Mária. Kis László és Ábra­hám Zsuzsanna, sípos i.aszló és Hálász Márta, Marosi Tibor és Baráti Ágnes Rozalia, Petró Je­nő éa Teimel Agneá. Wollák András és Szikra Eva, Nagy István és Bakos Edit, Nagy Ele­mér ea Farkas Mária hazaaságot kötöttek. SZÜLETÉS Szabó Jánosnál; és Szűcs Magdol­na Máriának János Péter, Grósz Tibor Péternek és Juhász Kata­lin Irénnek Éva. Fodor Kál­mánnak és Uller Erzsébetnek Sára. Kocsispéter Istvánnak és Ádám Irénnek Eillt. Klimász Si ndornak és Rúzsa Zsuzsanna Máriának Sándor, ptkhart István Sándornak és Kapitány Katalin­nak István. Albert Antal József­nek es Nyinkó Aranka Etelká­nak Tünde Aranka, Kis János Imrének és Dankó Gizellának Zoltán. Varga Istvánnak és Bar­ticz Margit Máriának Marianna, Dudás Lászlónak és Lukács Ro­záliának Mónika. Nagy Ferenc Józsefnek és zámbó Zsuzsanná­nak Brigitta, Dani Ferecnek és Frank Ágotának Ferenc. La.ikó Lászlónak és Simon-Hajdú Ka­talinnak Katalin. Baranyl József­nek és Mihály Matildnak József, Szénási Mihálynak és Vlncze Annának Róbert. Iglói Bélának és zsoldos Évs Máriának Gábor. Bohus-Kra.tó Mihálynak és Bo­tyánszki Jolán Máriának Dávid, Klincsik Mihálynak és Torna Zsuzsanna Évának Balázs, dr. Horváth Lajosnak és Csepregi Terézia Etelkának! Nikoletta verorjka, Makra Józsefnek éa Zakar Anna Mártának Tibor József, Dunai Tibor Imrének és Karácsonyi Julianna Ilonénak Tamás, Fónai Gyulának és Gyu­ris Erzsébetnek Nikoletta. Hu­szár Ferencnek és semodi Ro­záliának Tünde, Németh Antal­nak és Kiss Julianna Erzsébetnek Katalin. Farkas Istvánnak és Berta Ilonának István. Fazekas Bélának és Völgyi Gyöngyinek Melinda. Keváos é ndrásnak és csapó Erzsébet Máriának Erika Zsuzsanna. Németh János Péter­nek éa Horváth Erzsébetnek c*á­Családi események ba. Hézer Istvánnak éa Kelemen Piroskanak Judit, dr. Kiss Zol­tánnak e* Juray Mária Katalin­nak Zsoli Zollun, Jakab Istvan­nak és Hépásy Emese Etelkának Emese, Szakács Antal Ferenc­nek és Abonyi Editnek Antal, Kordás István Péternek éa Qé­kány Zsuzsannának Andor Ist­ván, Nagy Istvánnak és Hunyad­kiirti Judit Rónának Róbert, Halász Józsefnek és Fodor Pi­roskának Krisztián József. Bapi Antalnak és Harka Matildnak Antal Norbert, Magyar Péter Pálnak es Komáromi Teréziának Péter Pal. Füzesi Sándornak és Bús Maria Honának Gergely Miklós, zádori Antalnak és Gyu­ris Erzsébetnek Anikó Erzaebet, varga Istvánnak éa Danesó Vik­tóriának Zsolt, Rácz János szil­veszternek és ördög veronikának Anita, Bakos Endrének ts Kónya Teréziának Endre János. Martus Józsefnek éa Babar Máriának Szilvia, Herczeg Józsefnek és Bóka Ilona Ibolyának Zsolt. Rácz Gábornak és Pesti Mar­gitnak Anita, Tart Józsefnek és Németh veronikának Szilárd Gyula. Jenei Zoltánnak és Skul­téti Angéla Klárának Angéla orsolya, Oláh Antal Józsefnek és Sánta Máriának Norbert. Szabó Rudolfnak és Póka Erzaé­betnek Attila. Mészáros György Mihálynak és , Vörös Évának Edit. Fülön Istvánnak és Bálint Gizellának Mónika, Szabó Jó­zsefnek és Seres Juliannának Erik, Sárkány Lukácsnak és Mó­zes Fabiólának Zoltán. Buzder Istvánnak és Tanáos Margitnak István. Martók Istvánnak és Pernek! Irénnek István, Csimer László Tamásnak és Faragó Jo­lán Editnek Katalin, Berta Sán­dornak és Molnár Erzsébetnek Krisztián. Szécsi Imrének é» Bá­lint Etelkának Gábor, Pák Antal­nak és Gombay Edit Gizellának Borbála. Juhász Jánosnak és dr. Radnai Márta Máriának Ágnes, Fszota Gyula Jánosnak és Ko­vács Katalinnak Katalin. Tápai Istvánnak és Pintér Teréziának Viktor. Kocsis Józsefnek és FII­rus M irianak Hajnalka. Masa Géza Vincének és Bicaok Valéria Mariának Péter Attila, Bártfai Józsefnek és Kovács Évának Pé­ter József, Fischer Józsefnek es JUAg Margitnak Tímea, Csendes Endre Istvánnak és Kürtösi Má­ria Teréziának Zsolt aábor, Gé­mes Istvánnak és Líbor Rozália Máriának Erika. Királyhási Sán­dornak és Halápi Mária Anná­nak Dávid Sándor, Hajas László­nak és Dobó Annának László, Rózsa Istvánnak és Kun-Szabó Eszternek Zoltán Mihály, gzalma László Jánosnak és papp Anna Máriának Beáta. Fedina Sándor­nak éa Árendás Máriának Anita, Sánta Ferencnek és Patonai Esz­ternek Ferenc, Varga Ferencnek és Miklós Ágnesnek Attila, sza­bó Istvánnak éa Farkas Katalin Zsuzsannának Andrea, Király Lászlónak és Kállai Évának László. Szakács Tibor Imrének és Balog Gyöngyinek Tímea Gyöngyi. Roszik Jánosnak és Szabó Máriának Ágnes. Ordas Gyulának és Csűri Gabriellának Norbert Gyula. Fortuna István­nak ás Csikós Katalin Erzsébet­nek Zsolt, Zádori-Fekete Jóasef Istvánnak áa Csúca Ilonának Szabolcs, Sirokmán Géza Fe­rencnek és Maitz Klárának Gergely, Lajkó Lajosnak és Vineze Erzsébetnek Dóra, Zakar Péternek és Bodnár Erzsébetnek Erzsébet Zita. Molnár Jánosnak és Kálmán Mártának Szilvia, csákó Tibornak és Fülöp Mária Annának Melinda. Magyar Lász­lónak és Kissi Máriának Ssilvia, Csányi Ferecnek és Nyári Katalin Ilonának Katalin, Süll-Zakar Lásslónak és Balogh Gizellának Gizella Kornélia, Bárdos Ferenc­nek és Végh Ilonának Attila, Török Lajosnak és Kiss Margit­nak Georgina Erzsébet, Balogh László Istvánnak és Oszonlcs Anikónak Norbert, Gábor Sán­dornak éa Szabó Magdolnának Krisztián, Sinkó Zoltán János­nak éa Kiss Melinda Juliannának holtán Laaaló nevű gyermekük született. HALALOZAS Klein Oszkárné Bárdos Margit, Eek János. Molnár Pálne I.ele Anna. Árendás Istvánná Kardos Franciska, Mihály Jánosné Szá­lai Anna, dr. Ladvánczky József­né Szabó Julianna, Mucst Ilona, Vineze Mihályne Bezdán Éva, Fehérváry József Antalné Nóvák Ilona, Koesó M'hályné Kovács Julianna, Fodor Jenrtné Hódi Ilo­na. Börcsök Antalné Szalay Te­rézia, várkonyi Béla, Becsei Sán­dorné Katona Julianna. Cera Józaefné Lele Rozália. Gyömbér Pál, Veréb János, Herényi Antal, Geda Ferenc, Monostort Jánoanó Zimány-Kovács Viktória, Feny­vesi Jenő, Farkas Ferenc Király Mihály, Besók-i Qergel.vné Rovó Erzsébet, Halász Sándor, Hege­dűs Mihály. Faragó józsofné Csókást Ilona, Rehék János, Farkas Sándorné Puskás Mária, Ábrahám Mária, Qubjca latvan meghalt. , Leonardo Sciascia, akit Szicília legnagyobb élő író­jaként emlegetnek, ebben a kötetében azt bizonyítja, hogy nagy baj van ma Olaszországban. Három kis­regényt tartalmaz a könyv, s tegyük nyomban hozzá, három izgalmas bűnügyet le­író kisregények ezek. Ko­runknak hála, a tévé ép­pen úgy elkényezteti a kri­mikedvelőket, mint a könyv­kiadás. Mondhatni szakér­tők lettünk, krimitipusokat tudunk egymástól megkü­lönböztetni. a gyilkosságolf iparszerű ábrázolásának kü­lönféle árnyalatait. Erre az olasz könyvre még ebben a nagy gokadalomban is ér­demes odafigyelni, mert nem szokványos történeteket tar­talmaz. Mindhárom bűneset úgy jelenik meg a társadalmi nyilvánosság felszínén, ahogy a ragadozó halak támad­nak: esak egy vonal lát­szik a vízen, egy tisztázat­lan eredetű gyűrődés. Gyil­kosságok történnek, de hi­szen ez azért nem olyan szörnyű, ha nem is olyan gyakran, de azért előfordul­nak ilyen sajnálatos ese­mények mindenütt. Az em­berek nem is rémülnek meg túlzottan, kezdeti figyelmük elül, napirendre térnének, ha nem akadna egy-egy za­varos fejű értelmiségi, aki valahogy belebotlik és fog­lyul esik. Logikapallérozta értelmét izgatja a bűntény rejtélye, s ezért legyűri ere­dendő félelmét, bátorságot merít a kívülállás szilárd­nak hitt érdektelenségéből, abból, hogy tőle úgyse tar­tanak, s egyre beljebb me­rül az ügybe. Aztán rábuk­kan valamire, amin meg­csillan az igazság, és ez vég­képp meggyőzi kutatása jogosultságáról, hiszen a cél közelébe jutott. Itt tűnik el szeműnk elöl, Leonardo Sciascia könyve az olasz hatalmi gépezetet négy évtizede birtokló ke­reszténydemokrata burzsoá­zia elleni vádirat, amelyet egy hazája sorsáért reszkető, magányos értelmiségi irt. Az irodalom értelme te­hát abban van, hogy azt mondja el a társadalomról, amit az maga sem lát tisz­tán, noha vele történik min­dennapjain. Ez a könyv va­lamiképpen látókörünkbe vonja a mai olasz valóság szándékosan homályba me­rített régióját. S ezáltal fel­kelti figyelmünket az ese­mények mélyebb összefüg­gései, a háttér szövedéke iránt. Élményt adó. gondol­kodást serkentő olvasmány. (Magvető Kiadó.). Tróger László I

Next

/
Thumbnails
Contents