Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁRÓSl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 60. szám 1979. március 13., kedd Ara: 1,20 torint Szeged emlékezése "ST löldeken ea szazodos árvízre h I P/t I í) f \ . i Jr // l/\ A Ml / 0 V ^ r j u i M v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A mindent elpusztító százados nagy árvízre emlékezett vasárnap Szeged lakossága. Csendes főhajtással gondoltunk vissza örökös vízküzdelmeire, s arra a rettenetes szerdára, 1879. március tizenkettedikére, amelyen a természet legyőzte a kimerült és a védekezésben elszegényedett várost. Az érzelmi megindultság egyrészt azoknak szólt akik végül testükkel sem tudták visszatartani az áradatot — másrészt azoknak, akik új várost raktak s raknak a Tisza ölén, s azóta minden újabb vízcsapás elől meg is védelmezik. Az MSZMP és a Francia KP együttműködése Somogyi Karolyné iclveteiea A Magya • Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 8. és 11. között Budapestre látogatott Maximé Gremetz, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Yves Serdenif, a Központi Bizottság munkatársa. A vendégeket Gyenes András. a Központi Bizottság titkára fogadta. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen, amelyen részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes, tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, véle ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették a két párt kapcsolatainak alakulását; és együttműködési programot fogadtak el. Egyetértettek abban, hogy a kölcsönös szolidaritás eivei alapián továbbfejlesztik a; MSZMP és a Francia Kom munista Párt közötti inter nacionalista együttműködés országaik, népeik javára, a enyhülés, a béke megszi'-' dítása érdekében. A pártbizottság és a tanács emlékülése kell, hogy az újjáépítés magán viselte a kapitalizmus jegyeit. Az iparosodó város erősödő burzsoáziája megépítette palotáit, üzletsorait, bankjait, szórakozóhelyeit, de annak a népnek, akinek városszeretete lehetővé tette az újrakezdést, nem jutott hely ezekben a palotákban. ők kiszorultak a fényes Belvárosból, a város peremkerületeiben tömeglakásokban nyomorogtak, ahová már sem a csatorna- és vízvezetékek, sem a kikövezett utak nem vezettek el.. . A várost mégis szerették, és az itt kibontakozó munkásmozgalom egyik jellemvonása a jó értelemben vett lokálpatriotizmus volt. Ugyanakkor a város nem felejti el azokat a polgári politikusokat sem, akik önzetlenül sokat tettek a város újjáépítéséért. Utcák, terek elnevezése, szobrok, emléktáblák állítása mutatja ezt. — Szeged város életében az igazi újjászületés napját 1944. október 11-e hozta el. A mai Szeged nemcsak szebb, mint valaha, de gyökeresen megváltoztak az életviszonyok is. Ma Szeged a Dél-Alíöld ipari-kulturális centruma. Fejlett mezőgazdasága. könnyű- ós nehézipara megváltoztatta a város és környéke arculatát, a kőolaj- és földgazlelőhelyek kiaknázott kincsei fontos szerepet töltenek be az ország ellátásában is. A Szegeden működő tudományos intézetek, egyetemek, főiskolák, egészségügyi intézmények országos jelentőségűek. Az elmúlt töDb mint 30 év az újjáépítés továbbfolytatását jelentette. másrészt messze túlszárnyalta a 100 évvel ezelőtti legmerészebb elképzeléseket is. A szocializmus építése eredményeként soha nem látott dinamikus fejlődést tapasztalhatunk városunkban. Szeged új reneszánszát éli. Az azóta végbement történelmi folyamat bebizonyította, hogy egy város újjáépítése, fellendülése csak úgy mehet végbe, ha az a nép, a dolgozók érdekében történik, és a néphatalom valósítja meg — Várospolitikánk alakításában. továbbra is nagy a felelősségünk. 100 év alatt 100 ezerrel nőtt Szeged lakosainak száma, és már maga ez a tény hatalmas fel(Folytatás a 3. oldalon.) Az emlékezéssorozat délelőtt a városi tanács dísztermében kezdődött. ahol együttes emlékülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa. Meghívták ide a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, a vízügyi szervezet dolgozóit, ott voltak a város országgyűlési képviselői. Harangszó emlékeztette a két testület tagjait és a meghívottakat a város életének szomorú fordulatára; fölhangzott a Himnusz, majd Juhász Gyula Szonett Szegedhez című - költeménye. melyet Kovács János, a Szegedi Nemzeti Szín-; ház művésze adott elő. Török József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az emlékülés résztvevőit, közöttük az elnökség tagjait: Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. Gergely Istvánt, az MSZMP KB tagját, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét.; dr. Márta Ferencet, az MSZMP KB tagját, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát; dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárát; dr. Perjést Lászlót, a Csongrád megyei tanács elnökét; dr. Petri Gábor egyetemi tanárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját; Roska István külügyminiszter-helyettest. a Duna-bizottság elnökét; Dobi Ferencet, a MEDOSZ főtitkárát; dr. Simády Bélát, az ATIVIZIG igazgatóját; Barna János gátőrt és a Jugoszláv Szövetsegi Szocialista Köztársaság képviseletében megjelent Horváth Sándort a vajdasági autonóm tartomány vízügyi tikárát. Török József üdvözlő szavaiban elmondta: tavaszi évfordulóink között nemzeti történelmünk csupa fölemelő dátuma áll. Szeged számára azonban március 12. a megpróbáltatások és a katasztrófa napja. E kerek évfordulón emlékezünk és emlékművet állítunk a védekező és építő nemzedékeknek, hiszen Szeged fejlődése méltó kifejezése a szocialista országépitésnek is. Emlékbeszédet Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke mondott. Fölidézte a nagy árvíz előzményeit, Szeged magára hagyatottságát a védekezésben, és a város pusztulását, majd az újjáépítést. — A város katasztrófája felrázta a közvéleményt — mondotta továbbiakban. Amennyire egyedül állt Szeged a katasztrófa előtt, olyan nagyarányú segítséget kapott a hullámsírba temetett város az újjáépítéshez. Megindult a kormány részéről a segélyek és kölcsönök kiutalása, de szinte egész Európából, sőt a többi kontinensekről is jelentős pénzösszegek érkeztek. Az újjáépítést városunk későbbi díszpolgárának, Lechnei; Lajosnak nagyszabású tervei alapján valósították meg. Európai színvonalú városszerkezete, egységes építészeti stílusa ma is alapul szolgál városrendezési tevékenységünknek. — Mindezek történelmi tények, mi volt azonban az újjáépítés feltétele? A nép akarata és városszeretete. Szeged népe nem menekült el városától messzire. vályogházait a víz elmoshatta, de városához fűződő hűségét és ragaszkodasát a tragédia nem rendítette meg. —' Jelentős korszaka volt ez Szegednek, de történelmi értékelésünkben azt is látni Az emlekmü avatása Hazánkba érkezett Kulikov marsall V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka hétfőn — Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására — baráti látogatásra hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren a vendéget Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsanak tagjai fogadták. Otx volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerző dés egyesített érői főparancsnokának magyarországi képviselője. valamint F. F. Krivda vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állo másozó szovjet déli hadse regcsoport parancsnoka. Itt a tavasz A határban már egyre sűrűbben találkozunk gépekkel és emberekkel. Metszik a gyümölcsösöket, a szőlőkben is feltűntek a munkálkodók, nyitnak, rotátoroznak. A nagyüzemi táblákon megkezdődött a talaj-előkészítés is. A szegedi és a Szeged környéki gazdaságokban már kivonultak a gépek, hogy minőségi munkával, jól készítsék elő a talajt a tavasziak alá. A legtöbb valamire való közös gazdaságban javult az allattenyesztes és eredményességével jövedelmezőbbé tette a gazdálkodást A szegedi Felszabadulás Tsz például korántsem csak a növénytermesztéséről híres, legalább annyira az állattenyésztéséről is. A tavalyi eredmények alapján tejtermelésben harmadik helyezést ért el a megyében, az egy tehénre eső hozam 4 ezer 322 liter volt. A közös gazdaságban napjainkban 100 hektárra 35.66 számosállat jut és 100 hektárra számítva 341 mázsa húst értékesítenek. Gondosan ügyelnek arra is. hogy az önköltségek csökkentésével, a takarmányozási és tenyésztési feltételek optimális megvalósításával az ágazatban levő lehetőségeket még jobban kihasználják. Az állaltenyésztés helyét és rangját az is bizonyítja, hogy ma már a közös gazdaságokban egyre többet foglalkoznak a takarmánygazdái kodassal. Nemrégiben eppen ennek érdekéber tartottak tanácskozást es konzultációt. a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek főágazatvezetöi és lakarmánygazdálkodasi szakemberei. A szarvasmarha-takarmányozás időszerű kérdéseiről különösen az abraktakarekosságról. a takarmányozás aliat-egészségügyi probléma ról bőségesen hallhattak tudnivalókat. Ugyanakkor éppen a takarmányozási alap megteremtése érdekében a határban már megkezdődtek a munkák. A szegedi Felszabadulás Tsz lucernatábláin is járnak a traktorok és permetezők. Vegyszeresen irtják az egyik legfontosabb takarmánynövépyből a gyomot, hogy gazdagabb terméssel szolgálj* meg a gazdálkodók igyekezetét. Kulcsár László traktoros vegyszeres gyomirtást végez