Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
M S Z M P S Z EGED VÁ R OSI BIZ OTT SÁG Á N A K LAPJA 69. évfolyam 59. szám 1979* március 1 vasárnap Ára: 1,60 forint Százéves város Kevés olyan város van, amely születésének, vagy legalább újjászületésének dátumát anyakönyvi pontossággal meg tudja határozni. Ha mégis van ilyen Szegeden kívül, az ugyancsak valamilyen katasztrófától jegyzi új é'.etét Itt a víz csinált tabula rázát, majd 750 éves. gazdag városi múlt után — kitűzve egy új szegedi időszámítás nullapontját amihez képest éppen száz esztendő pergett el. Így, ha a mai generációk a százados nagy vízről beszélnek, leginkább a százéves új városra gondolnak. Valamely forrásban találtam rá arra a megjegyzésre, hogy a magyarok igen-igen tudnak ünnepelni. De itthon is hallottam: hogv lehet „ünnepet" csinálni egy szörnyű fekete napból? Csakhogy más az ünnep és más az emlékezés. Miként törölhetné a szegedi ember memóriájából a nagyvizet? Város mállott el a Tisza hullámsírjában, nagyapáinkat kergette szét a világba a víz — de nagyapáink visszajöttek ide, és várost alakítottak ismét Rangos, szép várost, otthonos és esztétikus várost melyet ránk hagytak, miként ennek a helynek az olthatatlan szeretetét Szeged új évszázada két érzelmi kitöréssel határolható. A végzetes éjszakán, 1879. március 12-én így sírta el bánatát az ügyeletes szerkesztő: „Szegény, szegény szülővárosom..." — most pedig ezt lehetne szedőgépbe diktálni: „Ragyogj, ragyogj, gyönyörű városom!" És történelmileg minden emlékezés ide vonzódik, az újjáalkotás, a teremtés, az emberi küzdés és szorgalom e piramisához! Különösen olyan közösségek érzékenyek a múltjukra, amelyek valamilyen meghatározóan nagy történelmi élményt éltek át És ilyen tekintetben nemcsak a vész volt nagy összetartó > erő, hanem az újjáalkotás is, amely száz esztendeje — kisebb-nagyobb megtorpanásokkal — szakadatlanul tart Szegeden. S mert száz év- alatt sem készül e! egy város, töméntelen sok dolgot ad még az a végzetes éjszaka a ma élők unokáinak is. Csodájára járnak annak a modern városszerkezetnek. c annak az építészeti stílus egységnek, amellyel Szeged felragyog hasonló várostestvérei kőzött Bizonyos. hogy a „nagy városrendező"1, a víz tette lehetővé ezt a városkaraktert, s az az emberi szándék, hogy a túlélők kárpótolni akarták magukat a nagy veszteségért. De ezt a vigaszunkat megvámolja az átélők szomorúsága. A sebesen kötelező újjáépítés és a továbbépítés nagy rohamai bezártak ide a körtöltés mögé százados gondokat is. így abból a nagy álomból, amivel az újjáépítők a városépítésnek nekifogtak, nagyon-nagyon sok tennivaló ránk maradt És az árvízi centenárium, az emlékezés így vezet át bennünket a jelenbe meg a jövőbe: a városépítés mai korszakában kell korrigálni a hibákat és az egykori álmokat a mai szükségletekhez igazítva kell befejezni a nagy művet ha egyáltalán befejezhető egy város. A nagy víz. amelyre most emlékezünk, mindennek kiindulópontja. A mai szegediek büszkén gondolhatnak az elődök küzdelmeire, városépítő buzgalmára, lokálpatriotizmusára, mert a város új nagy korszakának munkásai. A sokat emlegetett hausmanni keret igazában most kezd megtelni váro-élménnyel. amikor már nemcsak a városmag megtöltésére jut energia, hanem az egész város minőségi újláteremtésére. Holnap éjjel ismét megszólalnak a város harangjai, hogy emlékeztessenek. De ez a harangzúgás egyúttal azt is mondja a városnak: az ember fölül tud emelkedni a bánaton és a természet pusztító erején. Az ember alkotásra termett — s otthonos, szép, szívünknek kedves várost emelt s emel a régi hullámsír fölött Sz. Simon István Ái űj híd krónikája Szerelőtér a kalamaránon Február első napjaiban a Tisza árhulláma elérte azt az előszerel őteret, amelyen a Ganz-MAVAG dolgozói rendezkedtek be az épülő új híd szomszédságában, a jobb parti ártéren. Az árhullám levonulásának idejét még ' a vízügyi szakemberek sem szokták előre megjósolni, ezért a hídépítők nem kockáztathattak, kisegítő megoldást kellett keresniük. Elkérték a Szentes—Csongrád közötti híd építőitől azt a kéttestű hajót, katamaránt, amelynek fedélzete alkalmas arra, hogy a szerclőteret átmenetileg pótolja. A katamarán lehozása sem volt egyszerű dolog, hiszen a Csongrádon rászerelt daruval együtt nem fért volna át az algyői híd alatt. Meg kellett tehát várni azt a vízállást. amelynél a darut kitehették a kéttestű hajóról a szárazföldre. Igenám, csakhogy az a bizonyos vízmagasság már olyan közel volt az algyői híd szerkezetéhez, hogy a katamaránnak csak nagy üggyel-baital sikerült épségben „megúsznia" az átbújta tást Aztán persze ki kellett emelni az elöntött szerelőtérről a vízben rekedt szerkezeti elemeket — búvárok segítettek ebben. Az ideiglenes megoldás jól bevált: a kilenc-tíz fődarabból áüó; de három részletben beemelendő szerkezeti elemek öszszeállítása javában tart. Még körülbelül hatvan méter hiányzik ahhoz, hogy az újszegedi és a belváros felőli oldalon dolgozó hídépítők kezet foghassanak a fólyó fölött, de szilárd „talajjal", pontosabban pályalemezzel a talpuk alatt, előreláthatóan május végén. Addig persze még sok a tennivaló: az újszegedi oldalon be kell fejezni a szegélyezést, a feljáróhíd díszeinek tekinthető elemek fölrakását. A város felőli oldalon a támfal zsaluzatát is el kell készíteniük még az építőknek, s a mederpillér testéről is hiányzik nyolc sör kő. A Hídépítő Vállalat és a Ganz-MAVAG brigádjain kívül jelenleg hat kivitelező vállalat érdekel' Szegeden. Az Országos Szakipari Vállalat, a DÉGAZ, a DÉMASZ, a Vízművek, a KÉV és a Szegedi Magas- és Betonozás a szegedi hídfőben mm*® Somogyi Károly oá felvételid Szerelőtér a katamaránon Mélyépítő Vállalat dolgozóihoz azonban rövidesen újabb hat alvállalkozó csatlakozik, ha a híd befejező munkálataira kerül sor. Nem kis feladat a 12 külső kivitelező és a négy szállító vállalat munkájának összehangolása. Érthetően szükség is van a rendszeres koordinálásra, a fáradság azonban megtérül: a hídépítők kezdettől fogva bíznak abban, hogy még 1979-ben megindul a forgalom Szeged második közúti hídján. Szaljut- 6 A második hét végén már minden rendeződött: a Szal-s jut—6 űrállomás legfontosabb alkatrészeinek átvizsgálását befejezték, s az akklimatizálódásnak is végére ériek az új űrexpedíció tagjai. A két űrhajós fokozatosan áttér a kísérleti program végrehajtására, a szükséges megfigyelések elvégzésére. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjunnn számára nag> .oól hasonló feladatokat irányoztak elő. mint az első két tartós űrexpedíció tagjainak: a Föld és a világtengerek megfigyelését és fényképezését. műszaki-tudományos, valamint orvosi és biológiai kísérletekei. Munka a hagymaföldeken A makói tájkörzetben megkezdődött a vidék kora tavaszi munkája, a fokhagyma duggatása. Mivei ennek a fűszernövénynek az ültetése nem gépesíthető, ezért ma már kizárólag a háztájiban termesztik, a hagyományos módon, kézi erővel tűzdelik ki a földbe a szaporítóanyagot Nehéz és aprólékos munka ez. Egy ember napi teljesítménye legfeljebb kétszáz négyszögöl, •.Tégis megéri a táradságot mert a fokhagyma „pénzes növény", külföldön is szinte korlátlan piaca van. Egy-egy család ültetvénye — attól függően, hánvam vannak, hogv győzik a munkát — kétszáz négyszögöltől l ezer 600 négyszögölig teried. A közös gazdaságok már iól bevált gyakorlat szerint segítik tagjaikat. Még az ősszel előkészített területen, összefüggő táblákon mérték ki a háztáji parcellákat Általában a város téeszeinek tagjai összefognak ilyenkor: szomszédok, rokonok, ismerősök. kölcsönösen segítenek egymásnak, és ahogv szikkadnak a belvíz iárta földek. olyan ütemben rakják ki a hagvmagerezdeket. A 'egnagvobb területen a makói Űttörő és a Lenin téeszHellek foglalkoznak a fehér fűszernövény termelésével. Bauxitvagyonnnk földolgozása Megkezdődött az újonnan felfedezett hazai bauxitvagyon gazdaságos feldolgozásával kapcsolatos laboratóriumi kísérletek az Almásfüzitői Timföldgyárban. Mint ismeretes. Észak-Dunántúlon a nagyegyházi-mányi medencékben a széntelepek alatt — nem nagy mélységben — bauxitrétegeket is felfedeztek. A szén és a bauxit együttes kiaknázására már épül az első nagyegyházi bánya, amelyben a szén kitermelését 1981ben. a bauxitét pedig 1985ben kezdik meg Évente £00 000 toiais bauxit kerül majd felszínre a nagyegyházi bányából, de a későbbiekben a timföldipar szükségletével összhangban . fokozható a termelés. A feltárási rendszer ugyanis évi 750 ezer tonna bauxit termelését is lehetővé teszi. • • • A kutatók az előzetes vizsgálatokkal azt már megállapították, hogy az új bauxit jó minőségű, iparilag hasznosítható, összetétele azonban alapvetően eltér a hazánkban eddig feldolgozott bauxitétól. Több olyan szennyező alkotórészt tartalmaz — a szén közelsége miatt — ami az eddig ismert bauxitokban nem található. sőt a környező országok timföldgyáraiban sem dolgoznak a nagvetvhári'W hasonló nyersanyaggal, ezért lehetséges, hogy a hazánkban meghonosodott Báyer-féle timföldgyártási technológia nem alkalmas az új bauxit feldolgozására. A kutatók a laboratóriumi vizsgálatokkal arra keresik a választ, hogy célszerű-e a Bayer-féle technológia módosítása. vagy szükséges-e egy teljesen új gyártástechnológia kidolgozása Tovább fejlődik a szegedi kábelgyártás A nemrég elkészült vállalati mérleg adatai azt mutatják, hogy eredményesnek ítélhető a Magyar Kábel Művek szegedi gyárának elmúlt gazdasági éve. Üj üzemek, üzemrészek álltak munkába. s ezekben is sikerült jó minőségű árut előállítani. A kábelgváriak ebben az évben kétmilliárd-negyvenmillió forint termelési érték előállítását tervezik. Amint Tombácz József igazgató elmondta, ez kétsrázbetrenmilliö forinttal nagyobb összeg a tavalyinál. A terv reális A iobb eredmény az utóbbi évek követ, kezetes fejlesztőmunkáiénak, a rekonstrukciós program sikerének köszönhető. A svárban ma mér szin'e kizárólag csak korszerű, konvertálható t.e-mékeket állítanak elő. s lónak mon-ihatő a kialakult termékszerkezet is. A rekonstrukció — erről egy nemzetközi tanácskozás kapcsán nemrég lapunkban is hírt adtunk — folytatódik. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szegedi gyár is teljesíti kétszáznegwenmillió forintos nyereségtervét. Ez a feltétele annak is. hogy meg tudiák valósítani jövedelempolitikai célkitűzéseiket Érthető tehát, hogy így fogalmaznak: az exportpiacokra való pontos szállítás. a belföldi igánvek m3'adékta'an kielégítése mellett a nyereségterv teHesí+ését tartjuk a legfontosabbnak. Az első két hónán lendülete a garancia arra. hogy mindez sikerül. Beváltak a munka- és üzemszervezési intézkedések: s iavult a technológiai fegvelem. Ez különösen azért fontos, mert ebben a gvá-^an a felhasznált alananvagok döntő többsége imnortból származik Az importanyagokkal pedig takarékoskodni kell. Erre a kábelművek pártbizottságának cselekvési programja kötelezi is a kollektívát. Két egész két tized százalékos anyagmegtakarítással számolnak ebben az esztendőben. A százalékszám nem mond sokat, inkább az érték: mindez körülbelül huszonötmillió forintot ér. Végül még valamiről, ami fontosságát tekintve, akár az élre is kerülhetett volna. Jelesre vizsgázott a tavaly bevezetett — NDK-beli tanasztalatokból adaotált — új munkaversenv forma, amelv valóban a munkára orientált, s nemcsak egvénenként. mert elve szerint egy műszak — egy brigád. A versenv állását nanonta értékelik. Ennél oersze figyelőmbe vesznek más szempontokat is: a briaád"állaiások gaz*-rs-íoj tontossáqá' a költségekkel valő takarékoskodás mértékét. S természete«on azt is. hányan tanulvak tovább, szereznek az egvre korszerűsödő technológiához illő. korszerű tudást