Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

I Szombntf. 1979. március 19Milliók kedvence Új táplálékforrás? Világszerte az állati 6bhérje szűkében vagyunk. A tengerek halkészletét a modern halászat kimeríti, évről évre csökken a halászati produkció (Jelenleg alig több mint százmillió tonna a világ halfogása.) A part menti vizekben a halászati lehetőségek a védelem. Illetve a szennyeződés miatt korlátozott, és tovább alig fokozható. így fordult a világ a még kihasználatlan Antarktisz tengervllágához. A hálnák és fókák már régóta nem konkui ívnsel a halászatnak. mivel ezeknak a létszáma t az ember alaposan megtizedelte. ÜJ táplálékforráshoz Jutott viszont az ember a világító rákfaj révén. A bálnarák vagy krill e lehetőség közül eddig a legnagyobb testű. Ez a rákfaj a gamélára hasonlít, 2—4 cm hosszú, felül vörösesnarancs, alul zöldes, két fekete, kocsonyás nagy szeme és T pár világító szerve van a testén, végig eloszolva, öt pár járólába közül az első táplálékszerxö szűröszervként szolgál. A déli 50. szélességi kör mentén az Antarktisz körül fordul elő: különösen az Afrika és DélAmerika déli csücske és az Antarktisz kösé eső tengerrésaekben él tömegesen. Egy-egy planktonháló húzására 1—10 millió egyed nyerhető Itt Becslés szerint 30 mWíó tonna rák lenne nyerhető emberi célra évente anélkül, hogy az veszélyeztetné az állományt A vízi nagyemlősök 100 millió tonnát esznek meg; a vízimadarak és -halak Igényét nehéz megbecsülni, de mindezekkel együtt kb. 500 mUlió — 5 milliárd tonnára tehető az évi ráktömeg. A világ húsprodukeiója (baromfi nélkül) 78 millió tonna, halból 70 millió tonna, gabonából 317 millió tonna, a krill-rák 30 millió tonnás lehetősége tehát Jelentős. Képünkön: a hajégyár tervezői műanyagokból készített modelleken magyarázzák el a légkamra működését Á mélység meghódítása Különös gyógymód A tübingiai egyetem idegklinlkáján melankóliás betegeket kísérletképp úgy kezeltek, hogy egy egész éjszakán át akadályozták őket az alvásban. Ennek hatására a betegek, fiatalok és idősebbek állapota egyaránt jelentősen Javult Legsúlyosabb tüneteik: a nyomott han gulat, az ön gyil kossági hajlam és a gátlások stb. csakhamar elmúltak. Csupán a betegek 20 százalékánál nem észleltek jelentékenyebb hatást A Javulás némelyik svíljros letargiában szenvedő beteg esetében mindössze fél napig. vagy 34 óráig tartott más betegek esetében komiszabb ideig. De akadtak olyanok ls. akiket az egyetlen éjszakára korlátozott nemalvás teljesen meggyógyított A kwiclés "•"* se ottani Of" vöooük votawényt! BKftnt btaofiyos időközökben megismételhető mindaddig, amíg a kívánt tartós hatás be nem következik A tengerkutatás „robbanása" következett be az elmúlt száz évben, ami érthető. hiszen a tudósok egy része a tengerektől reméli a világ élelmiszer-termelésének a javítását, éa különféle nyersanyagok kitermelését- A nagy országok ezért kutatják a tengereket a víz színéről, a víz felszíne alatt és a világűrből egyaránt Az embernek régi törekvése, hogy maga ls lejusson a tenger mélyébe és saját szemével győződjék meg az ott láthatókról. Nagy Sándor állítólag már több búvárt bocsátott Arisztotelész rendelkezésére, sót a hagyományok szerint 6 maga is leszállt a tengerbe egy bűvárharang belsejében. Hosszú utat tett meg azóta a búvártechnika. Ahhoz, hogy az ember hosszabb ideig tudjon a víz alatt — különösen nagyobb mélységben — tartózkodni és dolgozni, igen eok technikai és élettani akadályt kellett legyőznie. Ezek eredményeként ma már 100—150 méteres mélységben a búvármunka szinte mindennapos tevékenység. Az ember azonban egyre mélyebbre szeretne lejutni, és egyre hosszabb időt dtt tölteni. Ehhez víz alatti házakra, laboratóriumokra van szükség, ahol a búvár kipihenheti magát, megfigyeléseit értékelheti. A víz Gázturbinás mozdony Műmiaboncolás Amerikai kutatók felboneoltak egy 2700 éves egyiptomi múmiát. A röntgenvizsgálat alapján becsülve a múmiába rejtett halott 35— 40 év körüli férfi volt aki I. e. 500—800 között élhetett A pólyákbői kifejtett tetemen a boncol ók két nyílást vágtak; egyet az alhnson. egyet a koponyán. A hasüregből négy csomagot emeltek kl. Ezekbe a régi balzsamozók — szokás szerint — a testből kiszedett belső szerveket rakták. Az agyállományt is eltávolították, és helyét részben gyantával töltötték kl a balzsamoeáskor. A kutatók érintetlenen találták az aorta (a szívből kivezető főór) egy részét. Ez szokatlan. mert a beteg szervekkel együtt rendszerint a belső véredényeket is eltávolították a mumifikál ók. Azt remélik, hogy az aortadarabban és más, ugyancsak megmaradt véredényekben száraz vérsejteket is találnak antitestekkel, amelyek — ha a halál után nem változtak meg — felvilágosítást adhatnak arról, hogy életében milyen fertőzéseken esett át a halott Ebből következtetni lehetne arra, hogy a régi Egyiptomban milyen betegségek voltak. Hosszú története ellenére a vasút ma is meghatározó szerepet Játszik mind a személy-, mind az áruszállításban. Megbízhatóságának az az oka, hogy a közlekedési eszközök közül leginkább a vasút független az időjárástól. Aránylag kis vontatási költségét a kis menetellenállás biztosítja: aeélkerekei acélsíneken gördülnek. Hátránya a pályához való kötöttség és a viszonylag nagy beruházási költsége. Pasínt már a XVI. századi európai bányákban is használtak, amelyeken emberi erővel továbbították a csilléket, de a XVIII. században ezeket felváltották a vassínek. A fejlődő Ipari termelés, majd a gőzgép feltalálása nagy lendületet adott a vasút fejlődésének, A világ első, teljesen gőzA múlt év végén rendes forgalomba került a francia államvasutak különlegesen gyors szerelvénye, a Párizs T von vonalon. Végsebessége 260 kilométer óránként. A két város közötti 460 kilométeres távot két óra alatt teszi meg üzemre berendezett vasútja 1830-ban nyílt meg Liverpool—Manchester között Világszerte megindult a nagy vasútépítés és a XIX. század végére az egész világot átfogó közlekedési eszközzé vált. Fejlődésének következő fejezete a viliamosvontatás bevezetése volt: az első villamos vontatású vasút az Amerikai Egyesült Államokban létesült 1895ben. A II, világháború után a kisebb beruházást igénylő Diesel-vontatás lépett előtérbe. (Érdekes, hogy a villanyvontatás fejlesztésében Kandó Kálmán, a Dieselvontatáséban Jendrassik György munkája jelentős előrelépést jelentett.) A Föld vasúthálózatának a hossza kb. 1 300 000 kilométerre tehető. A személyszállítás további fejlesztése főként a sebesség fokozására irányul. Gyakran jelennek meg hírek az újságokban. amelyek egyes országokban rövidebb-hosszabb kísérleti pályán elért rekordsebességekről adnak számot. A francia államvasutak —többek között — a gázturbinás szerelvények üzembe állításával kísérletezik. A TGV —001 jelzésű kísérleti szerelvényt például a Bordeaux —Morceux közötti próbaszakaszon „vizsgáztatják" a szakemberek. Az első próbafutások során óránként 307 kilométeres sebességet ért el a gázturbinás szerelvény. A gázturbina előnye, hogy a Diesel-motorokénál jóval gyengébb minőségű üzemanyaggal is megelégszik, továbbá nincs szüksége vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb súlyú, de mégis nagyobb teljesítményű lehet. A dugattyúk elmaradása és a csapágyak kisebb száma miatt az olajszükséglete sem nagy. alatti ház csak akkor nyújt tökéletes menedéket, ha jól el van látva belégzésre alkalmas gáekeverékkel. élelemmel és más szükséges felszereléssel. Az utóbbi évtizedben a Szovjetunió is egyre nagyobb figyelmet fordít a mélység kutatáséra. Nagy szenzációt jelentettek az Ichtlandr és a Szadko berendezések, amelyek rendszeres munkát végeztek a Fekete-tengerben, majd kipróbálták a Osernomor víz alatti állomást Is. Most arról érkezett hír, hogy Lengyelország is bekapcsolódott a Szovjetunió tengerkutatási programjába. A szczecini hajógyár tervesői nyomáscsökkentő, mélytengeri légkamrát készítenek, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája számára készülő kutatóhajókon használnak majd. A három részr® osztott kamrában egyszerre hat személy tartózkodhat, akár 60 napig 250 méterrel a felszín alatt Világszerte sokak kedvence a közlekedést megkönnyítő, meggyorsító iármű, a motorkerékpár. Soksok millió hódolója van. akar mint közlekedési, akár mint sporteszköznek. 1885-ben Gottlich Daimler német mérnök készítette el az első motorkerékpárt, Magyarországon pedig 1894-ben jelent meg Bánki Donát tervei alapján. Angol kutatók most széles körű kísérletek után különböző javaslatokkal álltak elő a motorkerékpárutasok biztonságának a, fokozására. A fej, a nyak és a törzs védelmére veszélyhelyzetben felfújódó gumizsákot ajánlanak, amelyet indulás elótt öltene magára a motoros. A gázfejlesztő és a működtetőszerkezetet a motoron helyeznék el, s egyfajta „köldökzsinór" kötné össze a gumizsákkal. A „köldökzsinór" az egy másodpercig tartó felfújódás után önműködően leválna a gázfejlesztőről, szabaddá téve a motorost A motoros lábal számára is az eddiginél jóval nagyobb védelmet kellene nyújtani. Erre a kutatók javaslata, hogy könynyű, de szilárd fémből minden motorkerékpár orrára olyan burkolatot helyezzenek. amely szélesebb a motoros térdénél. A tűzveszély csökkentésére az üzemanyagtartálynak minél hátrább, esetleg az ülés alatt lenne a helye. A kiálló szerkezeti elemeket, műszereket mind el kellene tüntetni a jövő biztonsági kerékpárjáról. A biztonsági motorkerékpár azonban még messze van, ilyeneket sorozatban még egyik gyár sem gyárt Csehszlovákja motorkerékpár-gyártó „nagyhatalom", régi hagyományokkal is rendelkezik. A strakonlcei motorkerékpár-gyárban például évente több mint 25 000 motorkerékpárt gyártanak. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, számára most új típust alakítottak kl a CZ—350-es alaptípusból. A motorkerékpáron az üzemanyagtartály újfajta védőboritást kapott, 14 amperórás akkumulátort használnak és javították a hátsó kerék rugózását is. Számítógép segíti a tűzoltást Ha Glasgowban (Anglia) a kivonuló tűzoltókocsi a tűz helye felé tart, a benne ülő tűzoltók már tudják, milyen az égő épület magassága és nagysága; hol van a legközelebbi vízvezetéki csatlakozás és számos egyéb olyan Információ birtokában vannak, amelyek jelentősen csökkenthetik az oltás előkészületeihez szükséges időt. Az Információt menet közben továbbítja a kocsiba — rádióin — a tűzoltóközpontban felállított számítógép. A komputer adattára egyelőre 4500 épület adatait tartalmazza, beleértve a tűzveszélyesség fokát és számos egyéb, az épületre jellemző adatokat. A tárolt adatokat naponta helyesbítik, s a felmért épületek* számát rövidesen 10 000-re kívánják emelni. Az adatbank egyben ismertetést tárol mintegy 1000 különféle tűzveszélyes anyagról, égési sajátosságairól, valamint oltási lehetőségeiről. Rövid időn belül Glasgow városának 400 automatikus tflzriasztó állomását is csatlakoztatni fogják a komputerhez, amely jelzés esetén másodpercek alatt meg fogja állapítani a tűzeset helyéhez vezető legrövidebb utat és a központ értesítésével párhuzamosan fog • a legközelebbi tűzoltóállomásról kocsit Irányítani az égés helyére. A tűzoltóság reméli, hogy a költséges berendezés a mentési munka nagyobb hatékonysága révén rövid idő alatt kifizetődik. Földalatti gőzkazánok Becslések szerint még a mai technikával elérhető 7— 10 kilométeres mélységben is annyi hő halmozódik fel, amelynek együttes menynyisége ötezerszeresen meghaladja a bolygónkon fellelhető összes tüzelőanyagfajtából kinyerhető hőmenynyiséget! Csupán a Szovjetunióban több mint 60 helyen azonnali lehetőség nyílna geotermikus hőerőművek létesítésére. Különösen a Kámcsatka-félsziget bővelkedik ilyen energiaforrásokban, ahol nem egy helyen, olyan gejzírek törnek fel, amelyek óránként 300—400 tonna forró vizet lövellnek a magasba. Kamcsatkán a talaj hőmérséklete sok helyen már egyméteres mélységben is eléri a 100 C-fokot. Egy 5000 kiiowattos geotermikus erőművet építenek a kamcsatkai Pauzsetka-íolyó völgyében. A feltörő. forró gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik, a kondenzátorok hűtésére pedig a folyó hideg vizét használják. t