Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

69. évfolyam 58. szám 1979. március 10M szombat Ára: 1,20 forint fa %\C?0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A mezőgazdasági munkák, a szerződéskötések helyzete Tanácskozott a megyei szervezési bizottság A mezőgazdasággal szem­ben támasztott növekvő kö­vetelmények tették indo­kolttá, hogy a szokásosnál korábban tartsa meg ülését a mezőgazdasági munkákat koordináló bizottság, ame­lyen részt vett Papdi Jó­zsef. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályve­zetője is. Szabó Jánosnénak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének megnyitója után dr. Tóth Imre. a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője számolt be az elmúlt hónapok mun­kájáról, és ismertette a fel­adatokat A mezőgazdasági üzemek­ben a március 1-i állapot­táron termesztik maid az ipari növényt. De ez elegen­dő, kielégíti a feldolgozóipar igényeit A ZÖLDÉRT vállalat igaz­gatója tájékoztatta a szerve­zési bizottságot, hogy a szer­ződéskötéseket a vöröshagy­ma kivételével befejezték. Paradicsompaprikából és zöldpaprikából a vártnál lé­nyegesen kevesebb áru fel­vásárlására számítanak. Uborkából szintén 100 va­gonnal kevesebbet tudtak szerződni a tervezettnél. Korai burgonyából viszont az elmúlt éveknél nagyobb felvásárlásra számítanak. Jelenleg úgy tflnik. a több­letburgonya értékesítésével nem lesz gond. A raktárak­nak megfelelően valamelyest ban 800 vagon burgonyát és javult a helyzet, az őszi ka­lászosok jó és közepes mi­nősítésű területeinek aránya valamivel 50 százalék felett van. A termelőszövetkezetek búzából 3661. őszi árpából 814. káposztarepcéből 686 és rozsból 15 hektár kipusztu­lását jelezték. Megyénk ál­lami gazdaságaiban több mint 600 hektár az a terü­let, ahol az őszi vetésű nö­vényeket tavasziakkal tolni kell. A gyengén kelt őszi kalá­szosok helyett kukoricát vessenek a gazdaságok. Fej­trágyázáskor a nitrogén mű­trágya adagolását, a vetés közel 1000 vagon vöröshagy mát tárolnak még. ezek ér­tékesítése nem lesz köny­nyű. A Szegedi Konzervgyár igazgatója elmondotta: a zöldségfélék és gyümölcsök szerződéses tervszámait 5— 10 százalékkal túlteljesítet­ték — az uborka a kivétel. Pritaminpaprikából 4300 Pó- tonna helyett 6300 tonnára kötöttek szerződést A bor­dányi paradicsomlé-feldolgo­zó vonal, valamint a szegedi gyárban felépült 35 vagonos mondotta, hogy a tervek szerint készülnek a követke­ző szezonra. A termesztési rendszer termőterülete közel 900 hektárral növekedett, te­hát a tájkörzetben a termő­terület 80 százalékát rend­szerben művelik. A szegedi Üj Élet Tsz-ben 20 ezer négyzetméteren paprikapa­lántát nevelnek, az 1,5 mil­lió forintos befektetésre biz­tonsági okokból szükség van. A szervezési bizottság ez­után meghallgatta a mező­gazdasági nagyüzemekkel közvetlen kapcsolatban levő vállalatok — az AGROKER. a Növényvédő Állomás, a cukorgyárak, az ÁFOR — vezetőinek jelentését is. va­lamint megállapította, hogy az idén a korábbi éveknél ls nagyobb mértékben lesz szükség az együttműködésre a termelő, a felvásárló és a feldolgozó vállalatok között. Fiaskó Pál. a megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa hangsúlyozta, hogy a terme­ló gazdaságok és felvásárló vállalat közötti vöröshagyma szerződéses vitát — a TE­SZÖV illetékeseinek a bevo­násával — minél előbb ren­dezni kell, mert ezt kívánja a népgazdaság érdeke. Kér­napi teljesítményre képes te a tsz-ek és állami gazda­minőségének figyelembevé- besűrítő gépsor a biztosítéka telével végezzék. Kerülni kell a túlzott műtrágya-fel­használást. A kukorica vetésterülete — várhatóan — a tavalyi 49 ezer 125 hektárról 51 ezer 771 hektárra növekszik, sőt ez tovább emelkedhet, mert sok helyütt a kipusztult gabona helyére is kukoricát vetnek majd. Vagyis a tervezett 10 százalékos területnövekedést elérik megyénk mezőgazda­sági nagyüzemei. A cukorrépa termesztése stabilizálódott megyénkben — állapította meg a szer­vezési bizottság. Néhány hektár eltéréssel az idén is — közel 3500 hektáron — vetik el ezt a fontos élelmi­szeripari növényt. Az évek során már kialakultak a korszerű technológiával ren­delkező bázisgazdaságok. Már most időben figyelni kell viszont arra, hogy a Heriau cukorrépa gépsorok nagy része egy-két éven be­lül amortizálódik, tehát is­mételt javításuk gazdaság­talan, ezért a nullára futott gépek pótlásáról gondoskod­janak a gazdaságok. Jól növekszik a naprafor­gó vetésterülete. Az elmúlt évhez mérten 1500 hektárral nagyobb területen termelnek az olajos magból. A terve­zett vetésterület 4847 hektár. Elsősorban a homoki terüle­ten gazdálkodó termelőszö­vetkezetekben. a mély fek­vésű és gyengébb talaiadott­ságú üzemekben célszerű, ha előtérbe kerül a napra­forgó termesztése. A kender vetésterülete va­lamelyest csökkent. A ter­vek szerint közei 2300 hek­annak, hogy a 4200 vagonos paradicsomot gond nélkül feldolgozzák. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat igazgatója el­ságok vezetőit arra, hogy az importból származó növény­védő szereket csak ott és annyiszor alkalmazzák, ahányszor az valójában szükséges. Versenyben a világpiacon Seprűk Szegedről Manapság gyakran kerül szóba egy üzem termelesével kapcsolatban, a versenyképes­ség egyik kulcsszava: a ter­mékszerkezet. Korszerűsíteni kell, mondjuk, s azt az igé­nyünket fogalmazzuk meg. hógy gyártsanak olyan árut, amely kell a piacon. A Sze­gedi Ecset- és Seprúgyár ese­tében aligha szükséges ezt a kifejezést hangoztatni, hi­szen minden gyártmányukra nagy a piaci kereslet — mind idehaza, mind pedig külföldön. Söprűt ugyan lehet itthon kapni, de azt nem a szegedi gyár készítette, ugyanis in­nen minden darab söprűt exportálnák. Az 1979. évi ter­vek szerint 1 millió 200 ezer nagyméretű és százezerrel több kissöprűt gyártanak külföldi megrendelőknek. Ke­resettek a gyár változatos formájú és méretű ecsetjei is. A gyárban készült ecsetek és söprűk az NSZK, Francia­ország, Svájc és Anglia mel­lett kanadai, egyesült álla­mokbeli, és ausztráliai pia­cokra is eljutnak. Ecsetből a tavalyinál többet gyártanak belföldre, mert a hazai igé­nyek kielégítése — s az importváltás érdeke ezt is megköveteli. Bár a termékszerkezet oly sokat emlegetett korszerűsí­tése a gyártmányok látvá­nyos „kiszórását", helyettesí­tését nem . teszi szükségessé, a fő termékcsoportokon belül mégis megvalósították a ter­melést és a piacképességet tovább növelő átszervezése­ket. Mint Kispál Jenő igaz­gató elmondta, fokozatosan áttértek az ecsetgyártásnál egyes típusok, például a ma­rokecsetek más fajtákkal he­lyettesítésére. Ez lehetővé te­szi a szérianagyság növelését. Az ecsethüvcJygyartó automata, munka közben A nagyobb termelékenysé­get azonban egyértelműen a gépesítéssel biztosíthatják. A közelmúltban szerelték fel és már teljes műszakban üze­mel az a pneumatikus mű­ködtetésű ecsethüvelygyártó automata, amely a jövőben tíz ember munkáját helyet­tesíti. A meszelőkészítö — stancoló — gép pedig a ké­nyelmetlen testhelyzetben végzett, nehéz munkától kí­mélj meg a dolgozókat- A gyár évekkel ezelőtt megkez­dett rekonstrukciójának ke­retében még az idén több új gép érkezik. A belső anyagmozgatás korszerűsítését segítették elő, az ecsetgyár, területének ki­betonozásával, új targoncák beállításával. A raktárhelyi­ségeket is modernizálták A hatékonyabb termelést azonban nem elég az új gé­pek beállításával „letudni!'. A Szegedi Ecset- és Seprű­gyárban nagy jelentőségei tulajdonítanak a takarékos anyagfelhasználásnak, a gé­pi hulladékok csökkentésé­nek és a gépkihasznalás nö­velése elvének. A vállalati előírások közt szerepel pél­dául, hogy a seprűcirok fel­használását 73-75 százalékra kell növelni, a kézi és gépi hulladékot pedig 2-3 száza­lékkal szükséges csökkenteni. A takarékossági intézkedések egyebek közt á gépkocsik jobb kihasználását is előír­ják. Fűszerpaprika-termelési társulás évzáró Tegnap tartotta évzáró ta- rika-termesztő rendszerről. Tsz képviselőinek emlékpla­nácsülését a Szegedi Fűszer- különösen a dolgozók to~ kettet adtak át paprika Termelési Rendszer vábbképzésére tett intézke- Bokor Andor, a termelési a mihályteleki művelődési désekről. Az idén még szo- rendszer szervező központ­otthonban. Kaczor Balázs, a rosabbá kell tenni az együtt- jának vezetője az idei költ­társulási tanács elnöke kö- működést, a termelő és a ségvetést ismertette, amelyet szöntötte a megjelenteket feldolgozó vállalatok között a tanácsülés elfogadott. Szó köztük Keresztúri Istvánnét, A tevalyl jó munkáért a volt még az érdekelteégi a megyei pártbizottság mun- , , , . , ,, , ., .. katársát, dr. Csonka Istvánt, Nagyfai Célgazdasag a kis- rendszerről. a fejlesztes a városi pártbizottság asz- kundorozsmai József Attila irányelveiről és a szolgálta­tályvezetőjét, Boda Gábort, a és a pusztaszeri Hétvezér tások kialakításáróL MÉM szövetkezeti fŐ06ztá- _____^^^^^—_ lyának képviselőjét. Az elmúlt esztendő ered­ményeiről Nagy István nyug­díjas téeszelnök, a termelési rendszer szaktanácsadója szá­molt be. A közösség 26 Sze­ged környéki fűszerpaprika­termelő szövetkezet munká­ját hangolja össze. Partner még a Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat is. Csaknem 5 ezer hektáron gazdálkodnak. a szegedi paprikaföldek 80 százalékán. Négy éve alakul­tak, azóta váltakozó a sike­rük. A tavalyi év rosszabbul sikerült, mint a megelőző Több mint 1200 hektáron pusztított a belvíz, de a koo­peráció is akadozott néha. A zárszámadó tanácskozá­son többek között felszólalt Keresztúri Istvánné is. Elis­merően beszelt a fűszerpap­Növekvő bauxittermelés Hazai báuxitvagyonunk ha- sabb ütemben növelje a gaz­tékonyabb felhasználása ér- daságosan exportálható, kor­dekében a Magyar Alumini- szerű termékek gyártását — umipari Tröszt 1990-ig szóló, jelentette be dr. Dózsa Lajos, szelektív és exportérdekelt-/ a Magyar Alumíniumipari ségű fejlesztési koncepciót Tröszt vezérigazgatója pénte­dolgozott ki. A tervezet cél- ken Székesfehérváron, az ja, hogy a nyolcvanas évek- Országos Magyar Bányászati tói az iparág maradéktalanul és Kohászali Egyesület 67. kielégíthesse a hazai alumí- közgyűlésén, niumipari igényeket, eleget A bauxitbányászat évea tehessen az államközi szerző- termelését a jelenlegi 3 mil­désekben vállalt kötelezett- lió tonnáról. 1985-ig 3.7 mil­ségeinek és egyidejűleg gyor- lió tonnára kívánják emelni. A vetőmaggazdálkodásről „A vetőmag a fajta poten- utóbbi években ugyanis csök­ciális értékeinek hordozója" kent a vetőmagtermelő terü­— hangzott el tegnap Szege- let, s ez azt bizonyítja, hogy den, a Technika Házában a termesztők nem használ­azon a tanácskozáson, ahol a iák ki a speciális megyei kö­Csongrád megyei vetőmag- rülményeket, a természeti és gazdálkodás 1 fő problémáiról talajadottságokat stb. Kiss Lajos, a Csongrád me- A forgalmazásban és a fel­gyei tanács főeloadoja taje- dolgozásban kifogásolható a koztatta a szakembereket. szerződéses fegyelem lazasá­A korszerű termelés egyik ga és a gyenge technikai fel­alapfeltétele a kiváló vető- készültségből eredő korsze­mag. amelynek minőségi kö- rűtlen csomagolás. Összessé­vetelményei kül- és belföl- gében tehát a termelésben, F dön évről évre növekednek. , , , , . , ,. , .„ . , , , , feldolgozásban, a torgalma Megyénk országosán evek ° ' óta a jó vetőmagtermesztők fásban és a felhasználásban között szerepel. Mégsem körültekintőbb, szakszerűbb könyvelhető el ez az ered- szervezés, jobb munka szük­mény teljes sikernek. Az séges. A Hzezredik.,. Gyenes Kálmán íelvétele Nevezetes dátum március 9-ike a Petrás család éleiében. Petrás Ferenc, fe'esége és négy gyermeke le-mar •, elte át régen várt lakásának kulcsát Mezőhegyesen, a Sziklai Sándor lakótelepen dr. Szirmai Jenőtől, az Országos Taka­rékpénztár vezérigazgatójától. Ez a tízezredik lakás Békés megyében, amelyet az OTP építtetett. A házat, melyben Petrásék laknak, a DÉI.ÉP kivitelezte, az SZTV tervei alap­ján. Képünkön: Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója és dr. Szirmai Jenő koccint a boldog lakástulajdonosokkal a

Next

/
Thumbnails
Contents