Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

Péntek, 1979. máreíus 9. Új elsősök Szegeden Beiratkozások, tagozatok Bár messze még a szep­tember, a szegedi általános iskolák első osztályaiba né­hány napon belül megkez­dődnek a beiratkozások. A 2400 „friss" szegedi nebulót (háromszázzal lesznek töb­ben, mint tavaly) március 12-én és 13-án, reggel 8 órá­tól délután fél 6-ig írathat­ják be a szülők. Azokat a gyerekeket kell beíratni a lakóhely szerint körzetileg illetékes általános iskolákba, akik 1979. szeptember l-ig betöltik hatodik életévüket A oeíráshoa szükséges okmá­nyok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, iskola­érettségét tanúsító igazolás, valamint a szüló (gondvise­lő) személyi igazolványa. Az óvodások iskolaérettsé­gi vizsgálatát az óvodákban végzik el, a nem óvodás gye­rekek vizsgálatáról az isko­lák adnak felvilágosítást. Az új városrészekben a következő általános iskolák­ban lehet beiratkozni: Tar­jánban a 100-as és 200-as épületekben, lakóknak a Ré­vai József, a 300-as és 400­as tömbökben élőknek a Szirmai István, az „500— 600—800-asoknak" pedig a 3-as számú általános isicolá­ban. Felsővároson a Sziliért sugárúti, az Északi város­részben pedig a Zalka Máté Iskola a körzeti intézmény. Néhány általános iskolában idén is választhatnak a szü­lők tagozatos első osztályo­kat: a Madách, a Révai Jó­zsef és az odesszai 2-es szá­mú iskolában testnevelés, a rókusiban és a Tanárképző Főiskola l-es számú gyakor­lójában ének tagozat indul. Ami pedig az új elsősök ta­nulási feltételeit illeti, a zsúfoltságon enyhít a szep­temberre elkészülő új álta­lános iskola az Északi vá­rosrészben, amely a lakóne­gyed első oktatási intézmé­nye lesz. A következő tan­évben Szegeden 18 új nap­közis csoportot indítanak, vagyis közel ötszázzal több gyereket tudnak elhelyezni a napközikben, mint az előző évben. Béren felüli juttatások Szocialista szerződőssel Javult a deszkiek gazdálkodása A deszki Maros Tsz nem kényeztette el eredményeivel a tagjait. Nehéz körülmények között gazdálkodik a szövet­kezet, a gyakori belvízve­szély és az olajfeltárás is megnehezítette a nagyüzemi gazdálkodást A vezetők ke­resték a megoldást, hogyan tudnának biztonságosabb ter­melésszerkezetet kialakítani, hogy évről évre nyugodtan zárhassák a mérleget, s min­denki megtalálja munkájá­nak értelmét a közösségben. Egy forma kínálkozott; szo­cialista szerződést kötni, hogy a tudomány alkalmazá­sával jövedelmezőbb legyen az egyik ágazat. A TESZÖV javaslatára 1977. április 2-án szocialista szerződést kötött a deszki Maros Tsz és a Bé­kés—Csongrád megyei Álla­mi Gazdaságok Szakszolgála­ti Állomása. Az együttműkö­dés értelmében a tejtermelés növelésére, a takarmánygaz­dálkodásra, a technológiára, nem utolsósorban az oktatás­ra terjedt ki a közreműkö­dők figyelme. A szaktanács­adás, a takarmányminta-vé­tel stb. két esztendő alatt díjtalan volt A közelmúltban értékelték az együttműködés tapasztala­tait. Bár szerény eredmények születtek, mégis igen jó kez­deményezés ez. A tejtermelés és a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében a téesz 510 férőhelyes szakosí­tott telepet épített A prob­lémák azután kezdődtek, nem a legjobb egyedeket ál­lították termelésbe, s az egy tehénre eső évi fejési átlag 1944 liter volt. így aztán az egész ágazat veszteséges volt 1976 végéig. A szocialista szerződés megkötése óta javultak az eredmények. A tejértékesítés 1977-ben 27 százalékkal nőtt az egy tehénre eső évi fe­jési átlag 113 százalókra. Ta­valy javult a telep kihasz­nálása ls, a tejértékesítésben újabb eredményeket értek el, s az egy tehénre eső fejési átlag 2424 liter lett Ezek ugyan nem országos, nem megyei rekordok, de megbízhatóan jelzik, a ter­melőszövetkezet állattenyész­tési ágazatának javulását. A továbbiakban sok múlik azon, hogy a takarmánygaz­dálkodás tartalékait hogyan tárják feL Biztató, hogy egy liter tej előállítására 38 de­ka takarmányt fordítottak, s ez már jobb a megyei átlag­nál. Amire vállalkoztak a szo­cialista szerződésben, azt tel­jesítették, a termelőszövetke­zet jelentős szakmai segítsé­get kapott. A marhahizlalás­ban jók az eredmények, egy kilogramm hús előállítására fordított takarmány 3,68 ki­ló, míg a megyei átlag ettől jóval több, 5,7 kiló. Igen je­lentős a takarmánygazdálko­dás terén nyújtott szakmai tanácsadás. Ebben a gazdaságban 1972­től napjainkig megkétszere­ződött a szarvasmarha-állo­mány. Megoldották a takar­mányozást, ez fellendítheti a tejtermelést. Az állami gazdaságok min­denkor segítették a termelő­szövetkezeti mozgalmat. Eb­ben az esetben szélesebb te­rületen, mélyebben és átfo­góbban tudtak szaktanácsot adni a rendszeres munkához, a tudomány gyakorlati al­kalmazásához. Nem voltak ugyan optimális feltételek, például két esztendő alatt a telepvezetés gyakran válto­zott, gyenge volt a takar­mánybázis, de az eredmé­nyek így is biztatóak. Ta­valy 54 esetben történt meg a takarmányminta beltartat­mi vizsgálata, három írásos szakvéleményt adtak, össze­sen 17 munkanapra tehető a szaktanácsadási munka. Ez a kezdeményezés igen jó. A tudomány alkalmazása a termelésben napjainkban elengedhetetlen. A deszki Maros Tsz és a szakszolgálati állomás a szocialista szerző­dést megújította. Sz. L. I. Március 15-től Változik a tisztasági és strandfürdők látogatási díja Tavaly, a Szegedi Víz- A nyugdíjasoknak, diá­müvek és Fürdők kezeié- koknak, gyermekeknek, ka­sében levő tisztasági és tonáknak szóló kedvezmé­strandfürdőket 2 millió 700 nyes nyári bérlet — minden ezren keresték fel. A taná- egységbe külön-külön — esi vállalatot a városi ta- 100 forint, a kedvezményes nács mintegy 10 millió fo- téli bérlet pedig, például a rinttal támogatta. A támo- Ligetfürdőbe ugyancsak 100 gatás összege és mértéke fo­rintokban kifejezve sem ke­vés. S mert országos kez­deményezés volt, hogy a fürdővállalatok szolgáltatá­sainak díját rendezzék, Csongrád megyében is, meg­töri,nt lesz. Az egész évre szóló gőzfürdői kedvezmé­nyes bérlet ára 300 fo­rint A fürdőszolgáltatások dí­jainak változását más me­gyék városaiban már ko­azületett a döntés, márcl- rábban bevezették, az OVH us 15-től rendezik a fürdők Val és a Pénzügyminisztéri­díjait. Ezzel együtt változ- ummal egyetértésben. Ezért nak a bérletek, az úszó- vált szükségessé az árvái­házak, csónaktárolók Igény- tozás Csongrád megyében és bevételével kapcsolatos árak Szegeden is, ahol egyéb­is. ként az egyes fürdőkben Szegeden például a gőz- részletesebb felvilágosítást ls fürdő fizikoterápiás keze- a^ak a mf™ius 15-tői ér­lése magánorvosi felírásra vényes árváltoztatásról. 20 forintba kerül, a tornate- mmmmmmmmm^emm^m^^m^ rem használatáért 10 forin­tot kell fizetni. A partfür­dőben a területhasználati díj négyzetméterenként és éven­ként 75 forint lesz. Meg­változik a bérletek ára is. A Ligetfürdő, a partfürdő, a Szőke Tisza, a Sziksósfürdő bérleteinek óra, ha a ven­dég közös öltözőt használ, 250 forint lesz. Az úszóhá­zak nyári bérletei kabin­használatta 320 forintba ke­rülnek majd. A Ligetfürdő és a partfürdő strandolói, ha felnőtt bérletet válta­nak, 350 forintot fizetnek — ebben az esetben mind­két fürdőt használhatják. A Szőke Tisza és az úszó­házak közötti átlépésre jogo­sító bérlet ára 400 forint lesz. Hatszor annyi költségveté­si forintot használnak fel kiadásaik fedezésére napja­inkban az óvodák (1960: 460 millió, 1978: 2,7 milliárd), mint majdnem két évtized­del ezelőtt Egyetlen, s nem is a nagy tételek közül való ez a béren felüli juttatások sorából, abból a .jövedelem­forrásból, amelynek szerepe folyamatosan és gyorsan nö­vekszik. A lakossági jöve­delmeknek lényeges része az említett bevételi lehetőség. Azért kapta a „béren felüli" elnevezést, mert nem a vég­zett munka szerint osztják el, s azért „juttatás", mert független a végzett munka, sőt bizonyos esetekben ma­gának a munkának a meny­nyiségétől. Alapja: a szük­séglet (például az oktatás), a rászorultság (egészségügyi ellátás). A béren felüli jut­tatások java éppen ezért a szociálpolitika körébe tarto­zik. Azaz: jövedelmünk egy — nagyobb — részéhez a munka szerinti elosztás alapján jutunk, másik — ki­sebb — részéhez viszont a társadalmi méretű gondos­kodás segít hozzá. * Ebben az évtizedben. 1970 és 1978 között a költségve­tési társadalombiztosítási kiadások több mint a két­szeresükre nőttek. A szociá­lis és egészségügyi ellátás költségei 15 milliárd forint fölé emelkedtek, az oktatási és kulturális feladatok ellá­tása pedig 26 milliárdnál többet követel. A társadalmi juttatások egy főre eső ösz­szege 1970-ben 4545 forint volt, öt év múlva ez a sum­ma már 7906 forintot tett ki, s 1978-ban túlhaladta a tízezret. A közös tehervise­lés nagyságát a követke­zőkkel érzékeltethetjük: 1970-ben 23,4 milliárd forint volt a pénzbeni, s ugyan­annyi a természetbeni társa­dalmi juttatások értéke, összesen tehát mintegy 47 milliárdI A változás 1977-re: 59,6 milliárd a pénzbeni, 43,1 milliárd a természetbeni juttatások — összesen 102,7 milliárd —• forintösszege. Az arányokat kifejezi, ha leír­juk: a munkából származó jövedelem 1977-ben 251,1 milliárd forintot tett ki. Nem vetjük el tehát a súly­kot, ha azt állítjuk: a béren felüli juttatásoknak megha­tározó szerepük van mind az állami költségvetésben, mind a családi bevételek és kiadások alakulásában. Illő most már, hogy föl­rajzoljuk a teljes kört: bé­ren felüli juttatás a gyer­meknevelés terheihez való hozzájárulás (a családi pót­lék, a gyermekgondozási se­gély, az óvodák, bölcsődék fönntartása); az oktatási művelődési, sportolási szük­ségletek kielégítésének fede­zése; az egészségvédelem, a betegek gondozása és. segé­lyezése (a táppénz, a gyógy­szerár-támogatás, a terhes­gondozás, az egészségügyi intézmények fönntartása); a már nem munkakénesek (rokkantak). a munkától visszavonultak (nyugdíjasok) ellátása (nyugdíj, rokkantsá­gi nyugdíj, járadékok, öre­gek napközije, szociális ott­honok); a munkával össze­függő juttatások csoportja íutazási költségtérítés, mun­karuha, étkeztetési hozzájá­rulás. munkásszálló. ked­vezményes üdültetés, üzemi gyermekintézmények fönn­tartása stb.). * Az előbbi bekezdésben ál­lók azt is magukba foglal­jak, hogy a juttatások lehet­nek természetbeniek — pl. az egészségügyi ellátás —, s pénzbeniek, mint a családi pótlék. Az utóbbiakról a fel­használáskor ki-ki maga dönthet — a családi pótlék­ból akár színes televízió is lehet, de gyakrabban lesz ci­pó, ruha — a természetbeni Juttatások igénybevétele vi­szont meghatározott formák­ban történik. Mindkét cso­port aránya folyamatosan és gyorsan növekszik a jöve­delmeken belül, elsősorban a pénzbeniek bővülésének ritmusa szapora, de a ter­mészetbenieké is meghalad­ja a munkából származó jö­vedelmek emelkedésének ütemét. Bepillantást ad a változásokba, a kiadások nagyságába néhány példa. Napjainkban egymillió fö­lött van a családi pótlékban részesülő családok száma, s a pótlék összege meghalad­ja a 9 milliárd forintot: amíg 1970-ben egy érintett családra havi 320 forint ju­tott. 1977-ben kereken 700. Továbbá: 1970 és 1977 kö­zött megháromszorozódott a nyugdíjakra kifizetett ösz­•zeg, s napjainkra a nyugdí­jasok száma elérte a két­milliót. * A táppénz összege túllépi a hétmilliárd forintot, s ösz­töndíjakra is elmegy egy­egy esztendőben 750 millió. Fenn kell tartani 92 ezer kórházi ágyat, 159 mentőál­lomást, ellátni 31 ezer gon­dozottat a szociális ottho­nokban, hónapról hónapra kézhez adni a 280—290 ezer gyermekgondozási segélyen levő szülőnek a járandósá­gát .,. Kötelezettségeink na­gyok, mert a béren felüli juttatások kiterjedt rendsze­rét alakítottuk ki. s fejlesz­tettük tovább. Nem a sza­vakkal való játék: az elért színvonal megtartásának, s a további fejlődésnek egv lehetősége van. Az, hogy mit és hogyan teszünk a — munkabér fejében. Lázár Gábor Sok néző a múzeumokban Az elmúlt esztendőben rekedni. Csak így biztosít­múzeumalnk csaknem 600 ható, hogy a múzeumi lá­állandó és több mint 1300 togatók maradandó élmé­idószaki kiállítását 16 mii- nyekkel gazdagabban tér­liónál is többen tekintették jenek haza egy-egy kiállítás meg, ami a látogatottság megtekintése után. A mú­újabb erőteljes növekedését jelzi. A jövőben nem a ki­állítások számának növelé­se lesz a cél: elsősorban a színvonal, a bemutatásra ke­rülő anyagok tematikai zeumi beruházásokról szól­va rámutattak: változatla­nul gond az építkezések, lassú üteme, melyen a ren­álló erőforrások Á Magyar tájak kiállítása Budapesten A Hatvani Galéria által szervezett III. Országos Táj­festészeti Biennálé anyagát Hatvan után Budapesten is bemutatják. A Magyar- Nem­zeti Galériában tegnap, csü­törtökön nagy számú érdek­lődő jelenlétében Moldvay Győző galériavezető nyitotta meg a tárlatot, méltatva a műfaj jelentőségét, a táj­képfestészet kultuszát, utal­va az alföldi festők e mű­fajban nyújtott kiemelkedő munkásságát. A megnyitó alkalmából nyújtották át az alföldi képzőművészet ki­magasló alakjára, Kohán Györgyre emlékezve Trisch­ler Ferenc fiatal szobrász­művész mindössze három példányban készített Ko­hán-plakettjének egyikét, mint a tárlat különdíját V. Bazsonyi Arany festőmű­vésznek. A kiállítás — melyen gaz­dag anyaggal szerepelnek Csongrád megye festőművé­szei — április közepéig te­kinthető még a Budavári Palotában. Szerződés Komplett acélpalackgyártó üzemet szállít török meg­rendelésre a Csepel Vas- és Fémművek. Az erről szóló szerződést most írták alá. Természetvédelem A mezőgazdaság állami a szakszervezet az eddigi­üzemeiben és a téeszekben nél is nagyobb segítséget is a szakszervezeti bizottsá- . nagyüzemi eazdák­gok és aktivisták gazdái a aa d nasyuz-emi gazaatc­természetvédelemnek. A ME- nak a természet fokozottabb DOSZ-ban elhatározták, hogy védelméhez. (MTI) felújítások elhúzódása, delkezésre gazdagságának, változatos- koncentráltabb felhasználá­ságának javítására kell tó- sával lehet segíteni. Mellekes Vendéglátó iparunk sok­sok éven át mintegy mel­lékes ügyként kezelte a mellékhelyiségeket. Ennek aztán meg is lett az ered­ménye, mivelhogy viszony­lag előkelőinek tekinthe­tő nemzetközi idegenfor­galmi javaslat-összesítések is említésre méltónak ta­lálják olykor ebbéli ered­ményeinket. Sőt, az ered­mény már itthon, szűkebb pátriánkban is • mutatko­zik. Legalábbis erre vall a környék lakóinak egy­öntetű közlése, amely sze­rint esténként a tarjáni Kék Csillag vendéglőből egyre többen járnak a mellékhelyiség helyett a hátsó, külső fal mellé in­tézni sörözés közben ha­laszthatatlanná váló dol­gaikat. Az ember óhatatlanul ar­ra gondol, hogy a tisztelt vendégnek már annyi rossz tapasztalata lehetett ven­déglői mellékhelyiségek­kel, hogy inkább a nyílt utcával próbálkozik. Az mégiscsak tisztább. Csak­hogy éppen a Kék Csillag mellékhelyisége jóval tisz­tább a magyar átlagnál, hát így ez az érvelés ha­misnak tűnik, ha csak föl nem tételezzük, hogy a tisztelt vendégekben a sok mellékesen kezelt mellék­helyiség olyan feltételes reflexeket nem alakított ki, mint Pavlov kutyáiban a csengőszó. Vagyis, hogy a mellékhelyiséggel már meg sem próbálkoznak. Azt azonban nem vehet­nénk a szívünkre, hogy az ilyen vendéget egy ebbel hasonlítsunk össze. S annál is inkább őrizz Isten az ilyesmitől, mivel hogy ama fal töve egyre illatosabb, márpedig azt nagyjából tudjuk, hogy ku­tyák és fák kapcsolatában mire vezet az ilyesmi. Persze lehet, hogy még­is van valami ebben a ref­lex-dologban, hiszen ér­telmi alapokról aligha ma­gyarázható a jelenség. Ak­kor viszont reflexre új ref­lex kialakításával kellene választ adni, például bün­tetéssel. Sajnos, a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy például egy rendőr részesülhessen az ál­tala beszedett büntetések­ből. mellékesként aligha ajánlhatnánk föl ezt a munkát valakinek. Viszont akkor is. úrv mellesleg, más teendők között, talán erre is juthatna egy kis idő.. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents