Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

4 Kedd, 1979. március 6. Új iskola - SteiUEről Hosszúra njrált diákkorom és tanárkodásom emlékei sorra előjönnek, ha egy is­kola előtt megállok. Régi ta­pasztalásokhoz méregetem a látványt akkor is, ha alkal­mam van végigjárni egy új épület tantermeit Kevésre jó ez az összehasonlítás, mert más szélek járnak azóta már az iskolákban, mást adnak és mást követelnek, de ha aíámbukkan egy-egy újdon­ság, legalább teljes meggyő­ződéssel mondhatom: meny­nyivel jobb így. Arra azonban semmikép­pen nem jó a homályosuló régi tapasztalat, hogy építé­szeink iskolateremtő igyeke­zetéről a magam szakállára szépet vagy rosszat mondjak. Viselve válik el, melyik öt­let hasznos, melyik nem, mostani tanárokat kértem meg tehát a tarjáni neve­nincsen iskolában (hivatalo­san III. számúnak mondják, mert névadó ambícióink itt ls lassan dolgoznak), segít­senek tájékozódni A Peda­gógusok Szakszervezetének néhány évvel ezelőtti sajnál­kozása jár eszemben, misze­rint nem kérdezik meg a tervezők a pedagógust, és eb­ből sok kellemetlenség szár­mazik, de mellé gondolom mindjárt azt is, amit terve­zők panaszoltak nemrég: nem nagyon támaszkodhatnak a segédtudományokra, ritkán kapnak visszajelzést, és ne­hezen tudják meg, amit al­kottak, hogyan válik be. Az első öt poreben megtudom kedves kalauzaimtól, hogy tapasztalataikat összeszedve sok jó tanácsot tudnának ad­ni későbbi iskolák tervezői­nek, de az új épületről vé­leményt még senki nem kért tőlük. Sem a tervező, sem a segédtudomány. Paneliskoláról van szó. Kérdezem mindjárt, lehet-e panelből alma matert építe­ni. A tanárok válasza meg­nyugtat: oktatásra ós neve­lésre nagyszerű lehetőségeket nyújt az épület akkor is, ha kívülről nézve még szokat­lan, a gyermek kötődése, a sok év múlva is visszanéző ragaszkodás pedig mindig at­tól függ. kik tanítanak ben­ne, és kik járnak ide. A ta­' nárok huszonnyolc iskolából jöttek, többségük nagyszerű pedagógus, az pedig tévhit, hogy a „telepi gyerekanyag" rosszabb lehet, mint a bel­városi. Csak hátrányosabb helyzetben van. Rögtön látszik, mennyire elmaradtam. A hátrányos helyzetet mostanáig soha nem értettam Új városrész új épü­letére és 41 jó tanárára, pe­dig lehet, hogy igaz. Az épü­let hivatalosan 13 tantermes, mégis huszonnégy osztály jár beJe. egyelőre csak délelőtti műszakban. Ezt a pedagógiai bukfencet úgy lehet megol­dani, hogy tanteremmé lépett elő az is, ami a tervező asz­talán még műhely volt, vagy kicsinyke tanulószoba. Önti Tarján a gyereket még min­dig, kellett a hely 783 diák­nak. Csakhogy ennyi gye­rekről eredetileg ls tudtunk, mint ahogy most 'tudjuk, hogy jövőre már ezren Jár­pák ide, miért a gyerekeket akarjuk a szűk termekhez idomítani, miért nem az is­kolát méreteztük hozzájuk? Mert van itt olyan tanterem-: mé avanzsált szobácska, amely kisebb, mint a belvá­rosi lakások szobája, mégis huszonhat tanuló és egy ta­nár ül benne. Lépegetem hosszát és szélességét, mére­getem magasságát, és nem merem számítgatni, van-e benne ennyi gyereknek elég levegő. Eszembe jut a peda­gógiai tudományok régi ál­ma, az, hogy kisebb létszá­mú osztályban Jobban lehet tanítani, és sorra, tapasztal­hatom, hogy új Iskoláinkban Is álom csupán. A tarjáni osztályokba is harminchatan járnak. Kísérőim azt mond­ják, teljesen rossz úton Já­rok, mert időközben még sú­lyosabb lett a helyzet. Annyi eszközt használ a mai peda­gógia minden tantárgyból, hogy azt kellően előkészíte­ni, kézbe adni, eredményesen használni, és óra közben ta­nári szemmel ellenőrizni Ilyen n^gy létszám mellett nem lehet. Éppen a korsze­rűség csorbul tehát a korsze­rű iskolában. Nem veszi fi­gyelembe ezt a körülményt maga a TANÉRT sem, amely az iskolai bútorokat gyártat­ja. Az eUó osztályosok va­donatúj padjába nem fér el az a sok segédeszköz, amire nélkülözhetetlenül szükségük van. Szaloncukros dobozokba rakják most, teszik ide, te­szik oda, de látni lehet, ez a doboz legföljebb karú-, csonytól húsvétig tart. Idő­kőzben tönkremegy, és addig se férnek tőle. A jó tanár.„a jövőbe ls be­lelát egy kicsit, azt mondják tehát kalauzaim, csak az első tíz év a nehéz. Minden új városrészben számolnunk kell azzal, hogy ldó múltával lé­nyegesen kevesebb lesz a gyerek, kifut a „népesedési hullám". Lehet, hogy tíz év múlva más gondjaink lesz­nek, mégis sajnálom azokat, akik tíz év alatt új iskolában, szükségtantermekben tanul­nák- Í Az igazgató azt mondja, szerette volna, há a temető felé néző díszudvar helyett játszóudvart kaptak volna. Nézem a gyerekek sápadt arcát, és bár tél vége van, sőt ezt a sápadtságot hazul­ról is hozhatták, biztosra ve­szem mégis, a díszudvarba becsempészett egyetlen csúsz­da és egy s®em mászóka hat első osztálynak Is kevés, pe­dig a' négy második, a négy harmadik és a négy negyedik osztály is jogot formál rá, a tizenkét napközis csoporttal egyetemben. Belépő lelkesedésem nem csillapodik ugyan, mert a sok gyereknek nagyon lehet örülni, a pedagógusok igye­kezetének is. amellyel „be­lak ják" az épületet, de erő­södik bennem a meggyőző­dés, hogy a pedagógus és a tervező, sőt beruházó és a ki­vitelező építési párbeszédére is szükség lenne. Annyi ér­tekezletet tartunk, anyagilag észre sem vennénk, ha egyet­kettőt erre a célra térítenénk el. Haszna bzinte beláthatat­lan lenne. Nagyszerű a tornaterem, esténként a város sportolói Csatorna a mennyezeten is ide jönnek. A hozzá vivő folyosón nagy gödör, benne a szerftiyvízcso harmadik^ ga­ranciális javítását várja két hét óta. Egy rossz mozdulat, és keverhetik a gipszet láb­törés helyreigazítására. Ké­rem, ez már több, mint fele­lőtlenség. Ilyen népes isko­lában a gyorsszolgálati javí­tás is lassú lenne. A torna­teremmel azt tervezik, hogy függönnyel kettéválasztják. Igaz, hogy áthailik majd a 'vezényszó, és sok más gond is adódik, de még mindig jobb, mint ha az osztályban üldögélnek tornaórán a gye­rekek. A „normatívák" nyíl­ván a tizenkét tanteremhez igazodtak. Két év után még mindig nincs védőháló az ablakon, van viszont behor­padt üveg. Van olyan furcsaság ls, hogy a lehető legjobban föl­szerelt új iskolában két köl­csönkért dinamométerrel ta­nítják a fizikát. Most változ­tatták meg hivatalosan « skáláját, a régiből tehát már nem gyárt a tanszeripar, az újra meg nem tért még" át Későbbi tanulmányai során legföljebb mentaéget ír meg­oldás helyett a diák: amikor én iskolába jártam, hiány­cikk volt a dlnamométer. Éa ha statikus akar lenni az il­lető? Mielőtt elfelejti valaki a bevezető sorokat, és kazdi azt hinni, hogy a rossz pélV dákat vadászom ejő, megint ki kell nyilvánítanom, hogy ez az iskola nagyszerű — lenne, ha! Ha maradhatott volna a 12-16 tantermes vál­tozat. Ha nem lenne ennyi nagyszerű gyerekünk. Mert a tervező beletett ebbe min­dent, amit az építési techno­lógia ás az építészi jó szán­dék megenged. Alacsonyak a tantermek, de van automata szellőzőberendezés. A zsibon­gó aulának is megfelel, ebéd­lővel összekapcsolva nagy ünnepség js tartható benne. Tisztelem tehát az építésze­ket. Pórias hasonlat jut azonban eszembe, talán nem sértem a szakmát, ha elmon­dom. A biciklire olyan nyer­get szerkesztettek elődeink, hogy mindenki állíthatja mé­retei és terjedelme szerint. Legalább ennyire „testhez" kell állítani az iskola min­den tantermét. A pedagógu­sok készek arra, hogy el­mondják észrevételeiket. Jó lenne, ha meghallgatnák őket Horváth Dezső Nyáron lesz három éve, hogy Sánta Józeefet és gye­sen levő feleségét nagy öröm érte. Kevesen dicsekedhet­nek ilyen munkahellyel, mint a DÉLÉP — mondogat­ták, hiszen viszonylag rö­vid idő alatt, kétszobás mun­káslskást kaptak Algyőn, rendkívül kedvező fizetést feltételekkel. Alig 19 ezer forintot kellett az asztalra tenniük, a vállalat kamat­mentes kölcsönt is adott. A rés/Je'fi/eteM kote]<-/.-!: - . 20Ofl-ban jár le, a havi 450 forint törlesztést meg kl le­het bírnt. Egyszóval: akkor büszke lehetett a fiatal víz­és gázszerelő munkaadóié­ra és természetesnek talál­ta, hogy mindezért cserélje 15 évi hűséget ígér vállala­tának. Es azóta? — Egy tízforintos nagy­ságú folttal kezdődött — mondja a családfő, aki kö­rül már két kisgyerek sza­ladgál. — Nem is izgatott bennünket, különösebben. A garanciális javítást végző te­tőfedő azonban nyilván lel­kiismeretességéből utána járt a dolognak; fölment a tetőre, hogy megjavítsa. Telt múlt az idő, és egyre nőtt a folt a mennyezeten. Egy nagy eső alkalmával aztán a csilláron csörgedezett lefe­lé a víz. Később újabb sáv is beózott, a villanykapcsoló mélyedésében is állt a víz... — Hányszor jöttek ki ed­dig a garanciások? — Hatszor, hétszer. Nem ők tehetnek arról, hogy az­óta is ázunk, Az egész tető eleve rossz elképzelések alapján készült, és nem meg­felelő envagokból, A Gel­kások például. vBsIétrával mentek föl erre a süppedős tetőre, képzelheti a követ­kezményeit. — Szilveszterkor baba­Icád. lavór, kis fazék, nagy fí)?ék,. lábas, pezsgős pohár, káyépcsésze hevert szana­szét a szobában, hoay véd­jük a lecsöpögő víztől a bú­torokat. a padlószőnyegét —, szól közbe a feleség és mu­tatja a bútorról leváló fur­nért, a szőnyegpadló folt­jait, a könyvek hullámos­sá száradt lapjait. — Na, ezután csináltam ezt a csatornát a fejünk fö­lé, hogy legalább egy he­lyen folyjon a víz, így elég a babakádattojrítgetnünk, „Segíts mafodon, s az is­ten is megsegít". Sánitlék azonban odaföntről .eddig Somogyi Károlyné felvétoie Igy legalább egy helyről csurog a víz es«k a csapadékot kapták. Amikor odakinn rég sütött a Nap, odabenn n)ég javában tartott a zápor. Mert a te­tő olyan, akár egy teknő". Sántáékon. és sok száz, be­ázó pfinelbézban élő csa­ládon kívül a DÉLÉP ga­ranciásai „szenvednek" még sokat az effajta tetők mi­att —- Nem hiszem, hogy va­lami átok ül a házgyári épü­letek tetején. Mi az oka, hogy a javítórészleg sok­szor nem boldogul velük — kérdezem Filep Lászlót, a szavatossági üzem veze­tőjét. — A szegedi panelházakat a DÉLÉP a tervek és az elő­írások szerint — úgyneve­zett neoacid tetővel építet­te, Ehhez az eljáráshoz tel­jesen lapos, lejté/yrientes te­tőt kell kialakítani. Maga a gumiból levő szigetelőanyag pedig sérülékeny, s mind­össze 1,5 milliméter vas­tag, az alatta levő bitumen hő hatására történő mozgá­sának nem képes ellenállni. És persze ezek nem „járha­tó" tetők, legtöbb épület­ben 'pedig nincs lezárva a A Budapesti tavasz kubai tévúadaptáciúfean JC«rinthy " Ferenc „Buda­pesti tnvasjz" című regé­nyének több epizódból ál­ló ftlmadaptúciója nagy si­kert arat Kubában. A tévésorozatban a sziget­ország legismertebb színé­özei játszanak. A regény fel­dolgozásának és bemutatá­sának különös aktualitást ad a minden emberi érté­ket elpusztító fasizmus le­leplezésének újra felmerü­lő szükségessége, a ezt a mű rendkívül eredeti és hatásos módon oldja meg. A tévéváttozatot Armando Lamas készítette és Silvano Suarez rendezte. A folyta­tásokat hetente háromszor sugározza a televízió. A kubai nézők körében a so­rozat legnépszerűbb alakja a fiatal Gazsó, akinek ter­mészete Igen közel áll a ku­bai ember érzés- és gon­dolatvilágához. HÁZASSÁG Bgba zoltte és KáUnán Erzsé­bet, yarkss-CfcuDiíoigó István és Marionosj Gizella. Erdélyi Antal ás Gémes Ilona, dr Horváth Jm­re és Kormos Emese Gabriella. Márki Lajos és Kiss Erzsébet. KispáJ Zoltán te Podrácz Korá­i a. Mérkus István Iiws ée Ko­pasz Klára. Széles Bele és Far­sang Márta, Kisznyér Séndor és Kanyó Mária, ördög látván és Pecsenya Margit, Potacaek Ist­ván és Megyeri Edit, Mraeskó Pétar és Vgjda Etelka, Cfényi Kottán és Kacskés Hajnalka há­zasságot kötőt tok. SZELETES pjvárt Józsefnek és Takács HP­II,a Erzsébetnek-Tamás, Meszére1; T)kornak es Jwt Juliannánál Hdbert, Guiicska Ferencnek és Kasza Erzsébet aortának József, Babó Vazulnak és Hagy Erzsé­betnek Klásztmn, el. Ij'M • György Péternek es mes Erzsé­betnek Gábor. Battanes István­nak es Kiss Erzsébetnek Jáejnt Viktor, Lel)orz Józsefnek és Rácz Ildikónak Szilvia, Ksjkai László­nak és Medvegy Klárának Ad­rienn, Bahr János Gábornak és Solt Magdolna Es/.te mark Katalin Eva, Szemerédl Péternek és Kú­tár Máriának Zsolt. Kádár Béla Norbertnek es Pertaki Maedol­nunak Attda Béta, Kis János­nak és Tóth Anna Máriának András, Bálint Jánosnak és Ko­vács Juliannának S/abctc, Gyöngyösi Józsefnek és Huazfca Erzsébetnek Erzsébet Anna, Bé­kési Andrásnak és Klsszabó Er­zsébetnek András. Tan-ner Gézá­nak és Patka Mártának Zsanett Mária. Kovács Jánosnak és Mol­nár Erzsébet Rozáliának Nóra Katalin, Kiss Károlynak és Var­ga Zsuzsannának Tamás, Igaz István Gyulának és varga Mar­git Jusztinának János Zoltán, Ráez Sándornak és Babi Etelká­nak Gábor László, líebt István­nak és Kiss Katalinnak István. Ha ász Mihálynak és Flach Má­riának Krisztién. Sárkány Sán­dornak és Kószó Klárának Sa­rolta, Harangozó Gézának te ár­ve Ágnes Máriának Ágnes R1ta, Bakai Andrásnak és Megyeri Irénnek Bettina Krisztává, Tóth Zoltán Istvánnak és llia Hona­Családi események natk Adrienn. Horváth Ferencnek és Kovács (ionénak Emese. Acs.ri Józsefnek te Szabó Annának Csaba. Csorna László Sándornak éa Ördög Margit Máriának Haj­nalka Margit, Nagy Imrének te KÓSZÓ Klára Rozáliának Sza­bolcs Zpltán, Vágó György La­josnak es Ttaoczkt Ilonának Szilvia, Szabó Istvánnak és Pé­tar Jolánnak István, Varga Já­nos Ferencnek te KAszó Ibolyá­nak Tímea. Major Józsefnek é6 Mária Efalkának Jozsaí, Tornai Gyula Lászlónak es Lepény Ho­na Klárának Nóna, Szász Antal­nak es Szabó Teréz Ilonának Il­dikó Teodóra, Muasj Arnád Er­nőnek te Ménesi Gabriellának Plána Laura, Szentes Gábornak te Hegedűs Irénnek Róbert, KD-, vécs László Istvánnak es Korit Etelkának Marianna, Balázs Já­nosnak te Nagy Ilonénak uon.a, Tóth Ferenc Pálnak és Punyt Ilona Emmának Pál Tthor. Mód­ra Síándor Józsefnek és Tokác* Magdolnának Márta, dr. Ztatarov Sztojesó Lászlónak és dr, Rényl Évának Eszter Eva. Trifz rmré. nak te Hilbcti Magdolnának Ár­pád imra. Farkas Sándornak te Varga Erzsébetnek Andrea, Kol­lár István Lászlónak és Tóth Ibolya Erzsébetnek Iván István, Náfrádi Gábornak te Katona1 Ju­Jtannáitak Gábor, Szedfr Béla Istvánnak te palézshézt Évának Láazló, Psbb Jenő Tibornak te Hórie Gyöngyikének Viktória Gyöngyi, Sell.er Zoltán Károly­nak és Nyári Gizellának Vanda, Kiss Viktor Győzőnek és Pandl Erzsébet Ilonának Gergely Vik­tor, pinkó Mátyásnak és Csukás Juditnak Nándor Mátyás, Tatár (stygnnak te Sztarek (ionénak Gábor, Mezei Mihálynak te Sán­dor Ilonának Győző, Bárkányi Jánosnak te Sávat Margitnak Erzsébet Margit, Szigeti Ferenc­nek és Gálámul Erzsébetnek Ta­más, Horváth Ferencnek te Pus­kás Gizellának Csaba, Gyuris Já­nosnak te Nagy Saroltának Já­nos Zsolt, Kovács Józsefnek és Mérges Piroskának Zoltán Tibor, Márta Sándor Józsefnek és Dan­kó Máriának Sándor, Kiss Imré­nek és Bana Eszternek Ró/a, Kiss Imrének te Bana Eszternek Erzsébet, Bába Jánosnak és Ko­vács Máriának Gábor, Nemes­sényl Lajosnak és Vecsernyés Zsuzsanna Katalinnak Zsuzsa, Makai Zoltánnak te 81111 Evánalt Eva, Almási Istvánnak és Szabó Irénnek Andrea. Baranyás Fe­renc Jánosnak és Ördögh Iloná­nak Ágnes, dr. Brasnyó Tibor­nak és dr. Rugós Etelkának An­namária Etelka nevű gyermekük ezÍHetatt. HALÁLOZÁS , Benyó István, Gyuris (stvánné Száraz Erzsébet, Jójárt Péter Pál. Zsurkán Ferenc. Mészáros Mi­hálynó Nádas Irón. Bzurmó An­na, Kovács Jánosné qera Márta. Antal József, Virágji Józsefné Czikar Anna. Balogh Vince. Lé­vai Afltalttó Zádori Veronika. Kosz'a Kuuv Mária, Vári (stván­né Nagy Eszter. Kávási Márta, Dobó Lajosné Fehér R9z.n|ta, Kovács Jánosné Jakus Piroska. Qaznovies József, Orvos Imre, Rasztlg Andrásné Strirocz Ka­talin. Joó stmuetnt éapp Udin, Vastag József. Csányi István. Kísagócei Julianna, Basa Zol­tánná Börcsök Erzsébet. Bárká­nyi Lajosné Nagvmihály Márta. Biczók Imre, Szél Ferenc, Kiss Zoltán Gergelyna Bagi Ilona, He­réd Istvánná Barioa Erzsébet, Kertész Osz kérne Weinberaer Ella, Kéri Mátyása* Kertész Ju­lianna. M.1 Ital Kálmán Ferenc. Hegygs Mátyás. Havasi Pálné Nagy Tgréz, Harmati János. Buj­dosó Gáhor, Ofiváth József Ber­talan, Tóth Mihály, Kocsis Sán­dor. Horváth Jánosné MUller Má­rta, Bunford István Mihály. Farkas Pál, Hegedűs István, Zomboj-i Imréné Komlós) Ilona. Csiszár István, Szűcs Mártonná Sóvári Mária, Mucsl György József, Vil­lás Ferenc. Benedek Áron Lajos, Kiss Pal meghalt. vasa jtő... Tetőíadőink ed­dig „foltozták" a hibákat, több-kevesebb sikerrel. Gondjainkat természetesen a vállalat vezetőivel is közöl­tük. S, hogy mindebből mi­lyen következtetéseket von­tak le az illetékes szakem­berek, ezt Szolcsányl Gó­bor. üzemigazgató és Báló Zoltán főművezető mondta el. — Nem kimondottan sze­gedi problémák ezek. Bé­késcsabán, 1977-ben. országos szigetelési szimpóziumot rendeztek, ahol az volt a té­ma: miként lehetne új te­tőfedő rendszereket kié­píteni. Űj gyártási eljárá­sokat hoztunk be nyugatról, s Szegeden, Győr Után — kísérletképpen — alkalmaz­tuk is ezeket. Bebizonyoso­dott az új elv helyessége: a tetőnek lejtenie kell. A neoaejd és a hasonló célt szolgáló 'Taurus W anyag minősége nem megfelelő, nem alkalmazzuk ezután. Az év második negyed­évétől enyhén lejtó tetővel épülnek a panelházak, eh­hez azonban másfajta fe­dőanyag kell. Jónak látszik az úgynevezett kéthéjú hi­degtető: az alsó, szigetelt ré­teg egyenes, a felső pedig lejt. Egyelőre, átmeneti megodásként jelentós heM kőművesmunkával készül­nek a tetők, A házgyár a tervezés, a 6—ít típus kidol­gozása. a sablonelkéazítéa után 1080-tói kezdi mag a sorozatgyártást. — Ez tehát a jövő. Akik mo+t áznak, azoknak mit tud ígérni a DÉLÉP? — A tapasztalat és a szak­értői vélemény alapján sür­gősségi sorrendben besorol­tuk az épületeket és óprt­] is tói foivamatosap javít­juk a tetőket. — Ismét foltozással? — Nem. Az egész tetőt újból befedjük az új eljá­rás szerint, amelynek kidol­gozásában a Budapesti Mű­szaki Egyetem épszer-tan­szeke is részt vett. Mivel ez a munka meghaladja a garanciások kapacitását, kü­lön gárdát szervezünk. melyben a kivitelezők is dolgoznak majd, • És végül kanyarodjunk vjssza ismét Sánta József családjához, A sok bosszú­ság és kár bizonyítja; a DÉ­LÉP nem kivételez saját .dolgozóival sem. Reméljük azonban, hogy a márciusi te­tőjavítást é (vészelve Sántá­éi: feje fölül elvonulnak a viharfelhők és nem lesz szükség többé a szobai eső­csatornára. A mór fölépült é» ezután készülő házak laká­saiban sem. Chikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents