Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

A Csütörtök, 1979. március i. Szépséges megpróbáltatás K. I.-né elfordítja a fejét, joggal — nem akarja ter- esztendeje új intézménynél ha az utcén babakocsit toló helni a megfáradt nagyma- látott munkához. A gyerekek anya Jön vele szemben, ki- mát. És rágódik, bosszanko- óvodába, illetve bölcsődébe nek arcáról valami földön- dik nap mint nap, hogyan kerültek. Azóta azonban: túli elégedettség sugárzik. K. lehetséges az, hogy „köte- „egyik betegség, fertőzés a I.-nét egyenesen bosszantja lezővé teszik" a nagyszülők másik után. En a mandu« a „pökhendi", „büszke" számára az unokák gondo- lám is kivetettem, nehogy tártéi: „egyesek úgy viselik zását én fertőzzem meg őket. Most anyaságukat, mint valami * is táppénzen vagyok, mert rangos kitüntetést. Hát olyan Kétségtelen, hogy köny- a torkom begyulladt, a gyenagy érdem anyának lenni?" nyebb, kényelmesebb, sőt rekek azt is elkapták. Sze— dohog és közben majd megnyugtatóbb lenne, ha a retem a munkámat, a hosszú megszakad a szíve, hogy nyugdíjas nagymama a szünet után lelkesedéssel veneki nem sikerült. Depresz- megérdemelt szabadságot pl- tettem magam az új feladastiós ál ideges, ideges, ide- henéssel töltené, ha a gye- tok megoldósába. S akkor •Ml rekek délután is szakembe- egyik kolleganőm a fejem* rek felügyelete alatt lenné- hez vágta: „nem gazdaságos VaWbon: érdem-e az anya- nek, egészséges, biztonságos a munkád". Másik munkaCug? Anyává lenni véletlenül körülmények között. Bizo- társam pedig megjegyezte: la lehet Jó anyának ma- nyára kevesebb gond nehe- „egyesek a fizetésüket sem radnl csak szívvel éa ésszel zedne erre a csonka család- termelik meg, még telén a sikerül. A babásó klsmnma- ra, és kiegyensúlyozottabb, prémium Is kellene". A főkornak egyszer — legkésőbb Jobb kedélyű lenne az édes- nökömtől meg egy hét száll árom év elteltével — vége- anya ls. Nyugtatóul az édes- badságot kértem, amikor a szakad. Kinek rózsaszín fel- anyának: a nyártól nem kell férjem üdülőbeutalót kapott hőbe burkolt Időszak ez az félnie, csak júniusig tartson A válasz: „keressen magáéletében, ldnek csak az első ki a nagymama. Akkor biz- nak valami adminisztratív hónapok azok. Mert Jönnek tosan üresedés és befér munkahelyet, ahol nem gond a betegségek, az aggodalmak, az ő két gyereke ls abba a az ilyen instabil munkaerő az átvirrasztott éjszakák, nagyon zsúfolt óvodába. helyettesítése. Nálunk fekezd lassan terhessé válni a T. E.-né üzemmérnök, szín- szftett tervteljesftés van és „rabság". Az ész és szfv véd- tón két gvereket nevel. Tele határidők." Sokat gyötrődöm és dacszövetségében kísérel- van feszültséggel, sérelem- emiatt hisz nem tudok kétheti meg az ember manap- mel, vívódásait, gondjait felé szakadni. Feszült vaság. hogy Jó. gyermekében nem tudja megosztani az gyok és Ideges... a nagyobb örömet leló anya maradjon, illetékesekkel, mondván: gyerekkel pszichológushoz szerető, gondoskodó feleség, ..félek, hogy főnökeim raj- járok." • egyszersmind a kenyérkere- tara ütnének, ha panaszkod- * KŐ megbízatását lelkiismerete- ni merészelnék". Szomorú Az anyaság elismerése, sen ellátó munkaerő ls. Sok tapasztalata, hogy Jó néhány „díjazása" nem a munkaez együtt Hisz az anyaság munkahelyen azt a lovat hely feladata. Együttérzést Is éa a munka ls egész em- ütik. amelyik amúgy la húz. megértést várhat főnökeitől, bert kfván. Akármelyikből Magát is az ilyen „igavonók" munkatársaitól a gyerekelért csípünk el a másik Javára, közé sorolja. Bár amint job- áldozatokat hozó nő, de ez lelki egyensúlyunk fölborul', ban megismerem őt az az pusztáji szavakban nyilváé* végül is csak a gyerek érzésem, anyai mivoltáért nulhat meg. A pénz, a. munaínyll meg. ö kapja talán vár több elismerést a mun- kahelyl elismerés kizárólag „érdemtelenül" a túl hangos kahelyén. Már pedig ott ki- a munkáért jár. így igazsászót, az igazságtalan fülest íárólag a munkát díjazzák, gos. Az Ideig-óráig tartó leA percekkel folytatott futó- ® ha főnökei ezt teszik, he- mondásokért valami egészen versenyben éppen e közöe lyesen Járnak el. más a fizetség, játékra, az esti mesére nem T. E.-né tulajdonképpen Mert kedves K. L-né, G. jut idó. Mert fáradt a ma- elégedett ts lehetne. Néhány I.-né és T. E.-né: az anyaság ma, mert ideges a mama. éve, amikor Szegedre került nemcsak érdem, hanem megMert aki az élet teljességét férjével, vállalatuk segítsé- próbáltatás le. Szépséges gí"J tellMkidekázn"ía teíjét" gével ,akáahoz Jutottak- megpróbáltatás. S hogy klenergiált éa olykor, hol a "illetett az első, majd a álljuk a próbát, akarjunk szívnek, hol az észnek en- második gyerek, négy évig úrrá lenni idegeinken, még Kedve, rangsorolnia kell, kié a gyes révén maga gondoz- ha oly nehéz ls. az. ^r*?; hatte őket az édesanya. Két Chikán Ágnes rek—hivatás triumvirátusból. A viszonylagos egyensúlyhoz bizonyos alapvető adottságokat meg kell teremtenünk. A jó házasság, az egészség, a megtalált hivatás, mind feltétele a lelki békének. Persze számos gond — belőlünk és kívülről eredő — szövi át mindennapjainkat amelyek közül jó néhány képes arra, hogy fölborítson mindent útat nyitya az indulatok áradatának. G. I.-né esetében halmokódnak ezek az okok. Két óvodás korú gyermekét egyedül neveli, azaz hogy férj nélkül. Együtt él 58 éves édesanyjávaL A fiatalasszony panaszkodik: ősszel fél napra vették csak föl az óvodába a két kicsit. Januárban személyesen ment el a tanácshoz. hátha sikerrel jár. Azt a választ kapta: elég fiatal a nagymama, fektesse le odahaza ő a gyerekeket ebéd után. A gyerekeivel magára maradt édesanya pedig — Kísérleti üzem Kísérleti üzem és labor*- tik. A laboratórium mellé tórium építését kezdték meg mini üzemet is berendeznek. a győri Graboplast pamutszövő és műbőrgyárban, ahol általában négyévenként kicserélik termékeik 50 százalékát A piac Igényeit érvényesítő fejlesztés motorja — a gyér kutató- és fejlesztő apparátusa — jut az 50 millió forintos beruházással korszerű, tekintélyének és fontosságának megfelelő munkafeltételek közé. Drága, és érzékeny műszereiket klimatizált termekbe költöztetik, s néhány, a kutatómunkához szükséges berendezéssel ki ls egészíAlkalmas lesz a kísérleti termékek előállítására. Gyengénk: a számolás Igen nagy füstjük tá- pedig elektromos úton jel- mi leghamarabb csinálni, madt az országban az úgy- zik, hogy mit „fognak", mert ahhoz csak paragranevezett termofor kémé- Minden kéményelemről és fus kell. Az újító nem nyeknek. Szabályszerűié- azok összeillesztéséről, min- csaphat föl műszergyártógüknek ugyanis az a titka, den szűkületről tájékoztat, nak — ez természetes. Válhogy Igen pontos kereszt- alig egy kiló és összesen lalat, Ipari szövetkezet nem metszettel kell megépíteni két laposelem kell az üze- kezd kis üzletbe, mert jóőket, különben veszedelem meltetéséhez. Nem ls drága szerével pár darab ilyen forrásai lehetnek. Kereke- szerkezet, az újító 6500 fo- szerkezettel kielégítené a dett is már példa arra, rintból sikerítette. teljes keresletet — ez is hogy a kémény miatt szín- A műszert megkapták a érthető. Kisiparosnak esette le kellett bontani a há- városgazdálkodási vállalat leg érdemes lenne fölválzat. Pedig az sem kis gond, kéményseprői és már több lalni — az viszont nem kalhogy minisztériumi rende- mint egy esztendeje bele- kulálhatna és nem fizethetletre minden Ilyen kéményt látnak vele a kéményekbe! ne semmiféle díjat az újífölül kell vizsgálni I Mert a A minisztérium által el- tónak. S máris bekerítettük kéményseprő nem bújhat rendelt kötelező vlzsgálato- mngunkat! Hiszen az senbele, nem tudja véglgara- kat Szegeden már ezzel vé- kinek sem jut eszébe, hogy •zolnl a feketeséget. gezték és objektivitását mondjuk az ÉVM elrenVette a hírt egy mozgé- aenki sem vitatja. dezheíne ebben minden kony szellemű, műszaki De az Igazi történet csak tisztességes érdeket, fantáziával la megáldott most kezdődik. Azzal a fel- Kis dolog? Nem forradalszegedl gépész szakvezető, s tételezéssel, hogy no akkor masítja a technikát, az blelindította fejében a boga- bizonyosan az egész ország- zonyos. De van benne valarat Addig-addig barká- ban ilyen egyszerűen vlzs- ml ránk még most is jelcsolt, amíg megépített házi gáztatják már a régi és új lemző. A számolás megy műhelyében egy szerken- kéményeket. Már megvan a nekünk nehezen. Annak tyűt, amely akár építés poén: szó sincs róla! Isme- felismerése hiányzik, hogy közben, akár építés után rlk ugyan a műszert sok nem mindegy, három emmeg tudja mérni hosszá- helyen, s pártolná elter- ber vergődik egy napig, ban a kémény keresztmet- jesztését az ÉVM ls, az In- mire valahogyan elvégez szetét 2—3 milliméter pon- gatlankezelő vállalatok tár- egy vizsgálatot, megbízhatossággal, de leengedhető sulása ls, többen — körül- tatlanul — vagy egy kéfalazott kéményekbe és belül harmincan — már ko- ményseprő végez vele húsz szellőzőbe ls, ha netalántán pogtattak ls érte a szegedi perc alatti ott kellene mérni vagy hl- újítónál. Fizetnék a mű- De sok pénz kifüstöl még bát keresgélni. A mérést szert és az újítót megillető addig kéményeinken, mire egyetlen ember el tudja díjat is, mégsem Jutnak ezt az egyszerű számtani vele végezni, mert amint hozzá. Mert előbb meg kel- műveletet alkalmazni is fölfelé húzza, a műszerből lene csinálni! megtanuljuk! kiold két tapogatót, ezek Nos hát kerítést tudunk SZ. S. I „Maszkésok" télbúcsúztatója Február utolsó vasárnapján, Forrúskúton évről évre csörgőkkel és vidám kurjongatással verik fel az utcák csendjét. Tarka ruhás „maszkások" búcsúztatják a telet. Olykor a házakba is bezörgetnek. Tuskóhúzásnak hívják ezt a farsangi mulatságot közlekedni a havas-sáros földutakon. Ha olyan házhoz értek, ahol a lánynak „illett" volna már férjhez menni, vagy ideje volt már, hogy megnősüljön az ott lakó legény, bemeszelték az ablakot, Aztán tréfás-csúfolódó mondókát kiabáltak, és egy kötéllel tuskót akasztottak a De vajon mikor és lány vagy a legény nyakába. miért nevezték él így? — érdeklődöm Zádori Sándortól, a művelődési ház igazgatójától. — Az írásos emlékek szerint Mária Terézia korában ls volt már tuskóhúzás — válaszolta. — A hagyomány azt tartja. hogy a menet élén tuskót húztak. Ezen a csapáson jártak háztól házig. Akkoriban nehéz lehetett Persze jóval nagyobbat ennél — mutat mosolyogva egy kisebb tuskódarabot... * Javában tart a tuskóhúzás. A „maszkások" délután a művelődési háztól indultak. Néhányan valóban húzzák a zsinegre kötött tuskót. Javasasszony, subás juhász, fehér lepedős szellem, sőt még vasorrú bába is akad köztük. m » UJ 'A hírhedt „hosszú kések éjszakáját", amelyen Hitler leszámolt volt elvbarátaival, köztük Röhmmel is, 1934ben, 1938. november 9-én követte a „kristályéjszaka", a nyílt antiszemita terror kirobbantása. Ekkor 191 zsinagógát gyújtottak fel és további 76-ot — köztük értéke* műemlékeket — porig romboltak. Az első német munkásparaszt állam, amely a szazaidé hitközsége eredményes működéséhez. Drezdában és Erfurtban új zsinagóga épült, Berlinben, Lipcsében, Halléban restaurálták a régieket, Karl-MarxStadtban új hitközségi és Imaházat emeltek. Lipcsében zsinagóga-kórus, Berlinben zsidó öregek otthona működik. A közelmúltban restaurált templomok között van a „Béketemplom" néven iabadságot, egyenjogúságot mert berlini, Ryke-utcai zsiminden polgárának biztosítja, Jóváteszi a múlt bűneit. Ebben az országban, ahol az antiszemitizmus, a faji mjgkülönböztetés nem létezik, a zsidó vallású lakosság te otthon, valódi hazájában érz« magát. Az állam sokoldalú eegttséget nyúlt az NDK nyolc nagóga. A berlini ügemeklR hónapi munkával varázsolták újjá. Ez a hárnmHnf*. bazilika módra épült zsinagóga egyébként elsőnek nyitotta meg kapuit a hivők előtt a Hitler-uralom megdöntése után. Az újjáépített zsinagóga 700 hivő befogadására alkalma* Jyisiieumokrsa Három nagyszabású jubileumi kiállítás előkészületei folynak a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A társszervekkel és testvérintézményekkel együttműködve készülnek a szegedi nagy árvíz 100. évfordulójának megünneplésére, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára és Szeged sokarcú frójának, Móra Ferencnek születési centenáriumára. A szegedi nagy árvíz százéves évfordulójára a Horváth Mihály utcai képtárban három kiállítás készül. A ma, Szegeden élő festőművészek A mi Tiszánk címmel rendeznek tárlatot, bemutatva a folyónak és környékének sajátos arculatát, ihlető színeit, helyén, hangulatait. A második szín- Lódzban, ten a Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich zeum anyagából. A bemutató korabeli tervek, vázlatok és egyéb dokumentumok segítségével Idézi föl a nagyvíz utáni városépítés világA harmadik kiállítást Nagy Adám késziti elő. A Tanácsköztársaság pénzeit gyűjtik egybe — az akkor forgalomban levő pénzeket, a dlrekviszonylatban is korszerű tóriumok (városok, üzemek munkálatalt. A kiállítást Bakonyi Tibor építész közreműködésével Zombori István múzeumi osztályvezető rendezi. (A szegedi várban a nagyszabású árvízi dokumentumkiállítás a sok esemény és a vár átalakítása miatt májusban nyílik.) A hatvan esztendeje kikiáltott Magyar Tanácsköztársaságra három kiállítással is emlékeznek. Az egyik anyagát Csongrád megye három testvérmegyéjének széka lengyelországi a szovjetunióbeli Odesszában és a jugoszláviai Űjvidéken mutatják be. A Múzeum és a szegedi Móra harminc tablónyi, mintegy Ferenc flúzeum képzőművészeti gyűjteményeiből válogatott Árvízi képek című tárlat látható majd. Ez a bemutató a korabeli árvízi ábrázolásokat sorakoztatja fel. Mindkét kiállítást dr. Szelest Zoltán mű ,-észettörténész rendezi. A képtár harmadik szintjén a Magyar Építőművészek Szövetsége helyi csoportjának közreműködésével Szegedi városrekonstrukció, várostervek címmel rendeznek dokumentumkiállítást a megyei levéltár és a mú120 fotót tartalmazó dokumentumtárlat bemutatja a Tanácsköztársaság országos és helyi eseményeit A másik kiállítás, mely a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján nyílik a megyei tanács aulájában, két részből áll. Egyik része az országos eseményeket sorakoztatja föl, a másik része megyei anyag — a proletárdiktatúra szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi és makói dokumentumalt tárja elénk. A kiállítások gondozója Sípos József. stb.) pénzeit, a szükségpénzeket és a Tanácsköztársaság tervezett pénzeit. A bemutatót kiegészítik a kibocsátás és forgalmazás levéltári dokumentációi. A kiállításhoz előadásokkal összekapcsolt numizmatikus találkozót szerveznek. (Ez az alkalom arra is jó. hogy a magánszemélyeknél levő, jelentéktelen külsejű, egykori szükségpénzeket összegyűjtsék. Akinek birtokában ilyen van, kérik, bocsássa azt a múzeum rendelkezésére!) Móra Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékszobát nyitnak egykori munkahelyén, a róla elnevezett múzeumban. A múzeum egyik helyiségében berendezik Móra hajdani dolgozószobáját, az interiuer mellett dokumentumokban rajzolják meg Móra múzeumi tevékenységét — régészeti munkásságát, néprajzi gyűjtéseit, természetrajzi kutatásait. A kötetett, személyes tárgyait, leveleit bemutató tárlókat eddig Ismeretlen fényképei teszik teljessé. Az állandó kiállítást dr. Juhász Antal, a múzeum igazgatóhelyettese rendezi. Talán az utóbbi jelmez viselőjének legfáradságoeabb a farsang. A gyerekek szüntelen incselkednek vele, hogy jókora vesszőseprűjével kergesse meg őket. Az egyik ház előtt elcsendesednek a farsangolók. Ugy tűnik, nem kisebb dologra készülnek annál, hogy benyomják a nagykaput. Igaz, a láncot előbb leakasztják róla. Tévékamera lencséje csillog az udvarban. Film készül a faluról. S abból a tuskóhúzás sem maradhat ki. A „maszkások" száraz mesze lő vei dörzsölik meg az ablakot. Fennhangon elmondják a mondókát, s viszonzásul, ahogy Illik, farsangi fánkkal és borral látják vendégül őket. * Hatalma* rőzsemáglym a művelődési háznáL Azon égetik el a „telet". A zord évszakot szalmabábu jelképezi, egy kétkerekű kocsin húzták magukkal a „maszkások". Replca János községi tűzoltó ls segédkezik a tűzgyújtásnál. — Mióta leszereltem, minden tuskóhúzásra eljövök •— mondja. — Nem hagynám ki én sem, pedig Szegeden lakom — szól közbe Lajtai József. A hosszú sorban parkírozó gépkocsik elárulják, hogy másokat is érdekel, hogyan elevenítik fel évről évre ezt a néphagyományt. * A legidősebb „maszkáá" özvegy Tapadi Mátyásné, 71 éves. Mégis éppoly Jókedvvel mulat, mint a fiatalabbak. — Én ugyan nem fáradtam el — bizonygatja — Élekhalok a vidámságért. Már huszonnégy évesen is beöltöztem. Célkus Józsefné az egyik csoportot vezeti. Férjét és négy gyermekét ls elhozta — Megbeszéltük előre, hogy ki, minek öltözik. Kevés kell a jelmezekhez. Azokat a ruhákat otthon ls meg lehet találni. — Mit gondol, hányszor rendeznek még tuskóhúzástf — Sokszor, bizonyo -an. Jámbor Eraé