Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

2 Vasárnai!, 1979. március 4. A leghevesebb harcok Lang Son birtoklásáért folynak Sajtótájékoztató Hanoiban — Tiltakozó táviratok • Hanoi (MTI) Hanoiban szombaton nemzetközi sajtóértekezleten foglalta össze a Vietnam-ellenes kínai agresszió legutóbbi katonai és politikai fejleményeit Dinh Ngo Liem, külügyminiszter-helyettes. Pillanatnyilag a leghevesebb harcok Lang Son tartomány azonos nevű székhelye körül dúlnak. Cao Lang tartomány székhelyének (Cao Bang) térségében is súlyos harcok vannak, de ezek hevességüket tekintve a Lang Son-lak mögött maradnak. A miniszterhelyettes tájékoztatójának középpontjában annak megvilágítása állt: milyen álláspontra helyezkedik Hanoi Kína tárgyalási javaslatával kapcsolatban. Peking új keletű tárgyalási készségéről szólva a hanoi politikus megjegyezte: miközben kínai agressziós egységek támadják Vietnamot, Peking megbeszélést indítványoz. Törekvésük nyilvánvaló: a háború folytatásának ürügyéül azt akarják felhozni, hogy Hanoi — úgymond — nem akar a tárgyalóasztalhoz ülni, a igy a felelősséget Vietnam népére akarja hárítani. A vietnami külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy a pekingi kezdeményezés félrevezető, a tárgyalási javaslatot felvető jegyzék egyetlen szóval sem említette a vietnami területet megszálló kanál csapatok kivonását. Elfogadható-e Ilyen körülmények között a tárgyalási indítvány? — vetette fel a miniszterhelyettes Vietnam — mondotta — készen áll a tárgyalásokra, ha a következő alapfeltételek teljesülnek: 1. Peking végérvényesen szüntesse be Vietnam-ellenes agresszióiét; 2. Pekingnek haladéktalanul, feltétel nélkül kJ kell vonnia valamennyi katonai alakulatát Vietnam területéről; 3. A kínai félnek tiszteletben kell tartania Vietnam függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Dinh Ngo Liem elmondotta: az Inváziót maga a kfnal nép ls elutasítja, ezt jelezték az agressziót elítélő pekingi faliújságok is. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az északi agresszorokat mindig legyőztük, noha korábban egyedül voltunk. S most jobb a helyzetünk, mert mellettünk állnak a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, a békeszerető erők, haladó nemzetek. A politikus megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a Szovjetuniónak és a szocialista közösség más államainak a Vietnamnak nyújtott szilárd erkölcsi és anyagi támogatásért • A magyar közvélemény mély aggodalommal figyeli a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai agresszió kiszélesedéséről érkező jelentéseket — ezt bizonyítják az országszerte megtartott gyűlések százai, a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz, az Országos Béketanácshoz és Vietnam budapesti nagykövetségéhez érkezett táviratok, levelek ezrei. Széles visszhangot váltott ki a magyar közvéleményben kormányunknak a kínai agressziót elítélő, február 10-i nyilatkozata. A társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői újabb röpgyűléseken, termelési tanácskozásokon, termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseken és falugyűléseken biztosították kormányunk vezetőit legteljesebb egyetértésükről, szolidaritásukról. Szegeden, tegnao délelőtt, a CSOMITF.RV székházában a vállalat dolgozói röpgyűlésen tiltakoztak Kína vietnami agressziója ellen. A tervező vállalat kollektívája városunkban tanuló vietnami fiatalokat is meghívott az eseményre, s tiltakozó táviratot küldött az Országos Béketanácsnak. LUNS NÁCI MÚLTJÁRÓL Joseph Luns, a NATO főtitkára Amszterdamba utazott és személyesen vizsgálta meg azokat a dokumentumokat, amelyeknek tanúsága szerint a harmincas években tagja volt. a holland náci pártnak. A holland háborús- dokumentációs állami intézetben tett látogatása után Luns elismerte: a dokumentumok .nyilvánvalóvá tették előtte. hogy 1933—36. -között szerepelt a Holland Nemsgtjfl- Szocialista mozgalfjfn tagjainak listáján". A NATO. főtitkára nem volt hajlandó részletesebben nvi'ntkozni, csupán annyit közölt az újságírókkal, hogy ,m«g van a saját elképzelése arról, hogyan került a neve a taglistára". Azzal védekezett, hogy a dokumentumok között nem szerepel a belépési nyilatkozata. és hogy az iratok tanúsága szerint is semmiféle tevékenységet sem fejtett ki a pártban. S7FRVT7, A VILÁGŰRBEN A Szaljut—8 két űrhajósa a vasárnapi rajt óta most első alkalommal jut viszonylagos pihenőidőhöz. Elvben ugyan az összekapcsolást követő napot a földi irányltóközpont pihenőidőnek szánta, a tervet azonban LJahov és Rjumin kérésére módosították: az új személyzet haladéktalanul munkához akar látni az űrállomáson, hogy ellenőrizze a műszereket, berendezéseket. Az űrpárosnak lényegében végre kell hajtani a teljed szervizt" — valahogy úgy kell átvizsgálniuk a Szaljutot. mint ahogyan a megfelelő , számú kilométer megtétele.. után a gépkocsikat vizsgálják át. TELJES KUDARC Teljes kudarccal járt Carter amerikai elnök és Begin izraeli kormányfő pénteki tanácskozása az Izrael és Egyiptom között tervezett különrnegállapodásról. A két politikus két és fél órán át tárgyalt a Fehér Házban, de az eredetileg délutánra tervezett újabb találkozót lemondták — világos jeléül annak, hogy — legalábbis egyelőre — nincs további mondanivalójuk egymásnak. Szíriai, jemeni és etiópiai látoaaiásáról Czinege Lajos hazaérkezett e Budapest (MTI) A Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség — amely hivatalos, baráti látogatáson 1árt Szíriában. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban és Etiópiában — szombaton hazaérkezett Czinege I.alost a három országban tett. látogatása során fogadta Hafez Asszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, Abdul Fattah Iszmafi, a Jemeni Szocialista Párt fótitkára, a Jemeni Néni Demokratikus Köztársaság elnöki tanácsának elnöke és Mengisztu Hailé Mariam, Etiópia ideiglenes katonai adminisztratív tanácsának elnöke, államfő. Közlemény Alvaro Cunhal magyarországi látomásáról Ma Parlamenti a Szívjetniiétian e Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev pénteken elhangzott beszédével befejeződött a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztásának előkészítése A szavazók i ma, vasárnap járulnak az urI nák elé. A szavazóhelyiségek , feldíszítve, készen várják a ' választódat, a szavazólapok, a_z,u£n4k a helyszínen, /vannak, a szavazóit névjegyzékét időben közzétették és gondoskodtak arról, hogy azok is élhessenek alkotmányos jogukkal, akik a választás napján lakóhelyüktől távol vannak. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Tanács két házába összesen 1500 küldöttet választanak, a jelölteket a kommunisták és a pártonkívüliek tömbje állította. Leonyid Brezsnyev beszéde egyébként országszerte igen nagy figyelmet és érdeklődést keltett. Valamennyi központi lap szombaton teljes terjedelmében közölte a beszéd szöve# Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 1—3. között baráti látogatást tett Magyarországon Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megbeszéléseket folytatott Alvaro CunhallaL A PKP főtitkára találkozott Gyenes Andrással, a KB titkárával. A találkozókon réstt ve+t Berecz János, az M-ZMP KB külügyi osztályának vezctőíe és Adelino da Silva, a PKP KB tátin. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást pártlalk helvzetérőb 'evékenvségéről és Időszerű teladatalról. Vélcménvcserét folytattak a két ország és párt kapcsolatairól, va1 amint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviselői kifejezésre juttatták a mazvar kommunisták szolidaritását azzal a küzdelemmel, amelyet a portugál kommunisták a többi haladó erővel összefogva a forradalmi vívmányok. a szabadságjogok és a demokratikus rend védelmében folytatnak. Alvaro Cunhal hangsúlvozta. hogy a portu«ál kommunisták nagyra értékelik azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó magvar nép az MSZMP vezetésével a fejlett szociaMsta társadalom építésében elért. Ezek a sikerek, a megvalósult szociaMsta vívmánvok fontos hozzájárulást jelentenek a portugál dolgozók harcába. Az MSZMP és a PKP kétvvíselól megerősítették, ho«v a két párt aktívon hozzá kíván járulni a Magvarország és Portugália közötti kan-solatok minden terén történő továbbfejlesztéséhez. Hancsúlvorták. hogy a világbéke megőrzése az emberiség sorskArdése. Megelégedéssel szóltak a nemzetközi •nvhütós, különösen az eurónál béke, bi'tonság és ezvüttműködés eddigi eredmAnveiről. UgvanaVkor rámutattak: az Imperializmus fokozz* erőfeszítéseit, hozv feltartóztassa a béke. a ffltz-'teoRAz te a társadalmi haladás erőinek előretörését. A nemzetközi reakció törekvéseivel szemben minden népnek létérdeke a katonai feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza és különösen a tömegpusztító fegyverek gyártásának beszüntetése. Megerősítették, hogy a két párt sikraszáll a békéért, a nemzetközi enyhülésért, az általános és teljes leszerelésért, összhangban az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletének állásfoglalásával. Ennek érdekében készek továbbra is együttműködni más haladó, demokratikus és békeszerető erőkkel. Az MSZMP és a PKP képviselői a leghatározottabban elítélik a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai fegyveres agressziót, amely nemcsak az indokínai országok, hanem a világ békéjét is veszélyezteti, és követelik annak haladéktalan megszüntetését, a kínai csapatok kivonását vietnami területről. Ki'ejezik a meggyőződésüket, hogv a széles körű nemzetközi támogatást élvező Vietnam megfékezi a kínai agresszorokat, megvédi az ország függetlenségét és szuverenitását A magvar és portugál kommunisták támogatásukról és szolidaritásukról blztosítlák a hós vietnami népet Igazságos harcában. A két testvérpárt ktfeiezte szolidaritását a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért az imperializmus, a neokolonlalizmus. a fail megkülönböztetés ellen küzdő országokkal. népekkel és mozgalmakkai. A megbeszélések megerősítették a két párt nézeteinek azonosságát a nemzetközt kommunista és munkásmozgalom helyzetéről. Abból kiindulva, hogy minden párt önállóan és országa nemzett sajátosságainak megteVően határozz* meg ooMtikálát az MSZMP és a PKP képviselői különösen fontosnak tartják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egvségének erősítesét. a marxizmus—leninizmus és a proletár internsrínnallTmus aiaolén. Az M^ZMP és a PKP továbbra is hozzá kíván járu'ni a valamennyi antllmneriallsta erő eydtttműködAtet és közte ak-Jólát megvalósító létfontosságú célhoz. A megbeszAlések a két párt kapcsolatait jellemző szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. o Az utóbbi évek oktatásfejlesztési tendenciáit figyelembe véve hogyan minősíthetjük a közoktatás he.yze.6bcn, teltétele.ben bekövetkezett változásokat? A legnagyobb fejlődés az óvodáknál történt — amit egyre inkább a közoktatás szerves részenek is tekintünk, pedagógiai funkciója miatt —, 1970-ben az óvodás korú gyereitek 57,7 százaléka járt óvodába. Jelenleg arányuk 8384 százaiák. Azonban az óvoda példája mutatja legjobban azt Is, hogy a fejlődés ellentmondásos, a társadalom igényel még e dinamikus növekedési ütemet is megelőzik, hiszen például az elmúlt évben 34 400 gyerek felvételét kellett férőhely hiányában elutasítani. Az általános iskolai tantermek száma 1970 óta mintegy 2300-zal növekedett, a 35,4-ről 32,7-re csökkent az egy osztályteremre jutó tanulók száma. Az Iskolaépítés, tanterembővítés mértéke azonban ennél jóval nagyobb volt, hiszen pótolni kellett az elavult, tanításból kivont épületeket, emellett sok tantermet a körzetesítés, illetve az elnéptelenedés miatt kellett a használatból kivonni. A fejlesztés üteme azonban itt sem megfelelő, egyes területeken a feszültségek növekedtek is. Különösen a nagyvárosokban, az új lakótelepeken, a gyorsabban fejlődő településeken okoz gondot a tanteremhiány, hiszen ezeken a területeken a gyermeklétszám igen gyorsan növekszik. Sok helyen kell visszaállni a két műszakos oktatásra, de előfordul helyenként a napi háromszori váltás is. örvendetesen növekedett a napközis ellátás aránya — 18,8 százalékról 34.4 százalékra —, de gondjainkat itt is tükrözi az, hogy bővíteni egyre inkább csak az alsó tagozatosok számára tudunk (Az alsó tagozatosok 47,2 százaléka, a felsősöknek viszont csak 19 4 százaléka a napközis.) Jelentősen nőtt — csaknem 9 ezerrel — az általános Iskolában tanító pedagógusok száma. Különösen az utóbbi években történt sok intézkedés a pedagógusképzés növelésére, ennek kedvező hatása főként ezután várható. Nem tudtuk azonban elkerülni, hogy átmenetileg ne növekedjék a képesítésnélküliek aránya, s ma is sok helyen okoz fő gondot a szakképzett pedagógusok hiánya. Azt hiszem, ez a vázlatos felsorolás is érzékelteti, hogy a fejlődés ellenére sok területen vannak a közoktatásban megoldásra váró feladatok, feszültségek ls. És ha ehhez hozzávesszük az oktatás korszerűsítésének feladatait, amelyek minden Oktatási formában szükségszerűek, s Jórészt ezután következnek, akkor nyilvánvaló, hogy erőfeszítéseinket tovább kell növelni. e A demográfiai he'yzet változásait ls figyelembe véve ml várható a következő években? Köztudott, hogy a jelenlegi feszültségek viszonylag alacsony tanulói létszám mellett alakultak ki. Az elkövetkező 3 évben azonban kb. százezerrel növekszik az óvodás korú gyermekek száma, és tíz év múlva 300 000-rel lesz több az általános iskolai tanuló. Ebből eredően a következő esztendőkben gondosabban kell számba vennünk, hogy anyagi tehetőségeinket mire fordítjuk. Az bizonyos, hogy a létszámcsúcsra nem tervezhetjük a fejlesztés ütemét. Erre nincs is szükség. Átmeneti megoldásokat is kell keresnünk. Szükség lesz olyan átmeneti jellegű épületek létrehozására, amelyek segítségével iskolaépületeinket — ott ahol erre szükség van — tantermekkel, napközi otthoni helyiségekkel bővíthetjük. Szükség van a közművelődési és egyéb ifjúsági célokat szolgáló intézmények segítségére ls. Ennek már számos példáját látjuk több helyen oly módon, hogy napközben ezeket az épületeket az iskolák rendelkezésére bocsátják. Ezenkívül természetesen mis megoldásokat is kell keresnünk. © A Központi Bizottság 1972-ben átfogóan értékelte a magyar közoktatásügy helyzetét és megszabta fejlesztésének irányelveit 1978 szeptemberében, amikor a párt veze'ő szervei megvizsgálták e hafá-ozat \ végrehajtásának tapasztalatait, milyen következtetésekre jutottak? A feltételek gyarapodása mellett az 1972-ten megfogalmazott politikai és pedagógiai célok megvalósításában is jelentős eredmények születtek: megkezdődött az Iskolarendszer egészét átfogó tartalmi korszerűsítés, erősödött az oktatás és nevelés egysége. Ebben nagy szerepe van a nevelőtestületeknek, a pedagógus-pártszervezeteknek, az iskolák irányítására egyre nagyobb figyelmet fordító állami és pártszerveknek. Szélesedtek és tartalmasabbá váltak az iskolák társadalmi kapcsolatai, sok segítséget nyújtanak az ifjúság neveléséhez a társadalmi és tömegszervezetek. Jelentős politikai eredménynek tartjuk a művelődési, a tanulás növekvő társadalmi megbecsülését. A határozat végrehajtásának üteme egyenetlen, néhány fontos területein az előrehaladás a szükségeinél lassúbb. Igy például az iskolák oktatási-nevelési színvonala közötti különbségeket nem sikerült kellően csökkenteni. A tarsadalmi-gazdasági változások menet közben új követelményeket ts támasztanak az okta'ás iránt, ami még jobban ösztönöz a korszerűsítésre, az iskolai munka hatékonyságának növelésére. Ezért növelni kell az Iskolák szerepét a tudatíormálasban. a marxista—leninista világ ézet, a politikai elkötelezettség erősítését en. Nagvobb fe'a lalok hárulnak az iskolákra a népgazdaság mennyiségileg és minőségileg is változó szakemberszükségtetének kielégítésében. A következő években — az 1972 es határozatnak megfelelően — továbbra ls az általános Iskolák és a szakmunkásképző iskolák fejlesztésére kell az erőket összpontosítani, hiszen e két iskolatípus szerepe a legalapvetőbb: 0 A Köznontt Bizottság 1972-es határozatának egyik fő Doiitikal rélja az oktatás tartalmi korszerűsítése. Hol tartunk most ezen a téren? Indokolt-e ar-