Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Csütörtök, 1979. március 29. 5 n Kedvesem ! merre az SZIK?" Id3k asszony érdeklődik Szeged központjában: „Mond­ja. kedvesem, merre találha­tó az SZTK?" „Tessék csak menni füstiránt, ott megta­lálja" — hangzik a válasz. Viccnek is rossz. A füstjelek utáni tájékozódás meg rég kiment a divatból. A füstöt kikiáltottuk a levegő, az egészség első számú közel­lenségének, törvénnyel hada­kozunk ellene. S tévedés még a tetejében az is, hogy ahol a füst, ott a meleg. Az SZTK-ban tél telet követ, amikor fagyoskodnak az ott dolgozók és a betegek. * Hót muszáj együtt élnünk a füsttel, a tüdőre, arcbőrre, inggallérra rátelepedő, nyi­tott ablakokon beszálló ko­rompelyhekkel? „Nem" — mondja a tanács. „Nem" — mondja az SZTK. „Nem" — mondja a DÉGÁZ. „Nem"— mondják a tervezők. Van el­tökélt szándék, van gáz, amely elégve nem kunkorit füstkígyót a kéményből, van­nak kész és elfogadott ter­vek és főként van pénz, amely tiszta levegőre és kor­szerű módon előteremtett melegre váltható. Hát akkor mire várnak? — kérdezheti a környék türelmetlen lakó­ja, az SZTK dolgozója, be­tege. Az ideális fűtés recept­jéből azonban egy lényeges, mondhatni alapvető „adalék" kimaradt: a kivitelezők gár­dája. Rájuk vár a tanács egészségügyi osztálya, nem­különben az SZTK. A Sze­gedi Építő Szövetkezet ta­valy júniusban visszaigazol­ta a munkát, s képviselője az egyeztetéskor ígéretet tett, hogy 1979 harmadik negyed­évére elkészülnek vele. Eh­hez már tavaly szeptember­ben meg kellett volna jelen­niük a helyszínen. Ügy tű­nik, eltévedtek a nagy füst­ben, mert kitavaszodván is, csak egy levél találta meg az SZTK-t, amelyben közli a szövetkezet: kapacitás hiá­nyában nem tudják vállalni az építkezést. * Az SZTK vezetői tehetet­lenek. Nemcsak a füst, a ko­rom és a piunkájukat is bé­nító hideg fenyegeti őket to­vábbra is, hanem még bün­tetés ls: az építőipari ható­ság kötelezte a rendelőintéze­tet, hogy 1979. december 31­ig — s ez a végső haladék — korszerűsítsék a fűtést Az 1975 elején elkészített tanulmányterv ajánlatai kö­zül az tűnt elfogadhatónak, amely a gázkazánok részére külön földszintes udvari he­lyiség építését javasolta. <// film Kentaurok Színeit, kétrészes magyar —szovjet—csehszlovák film. Irta és rendezte: Vitautasz Zsalakjavicsnsz. Zene: Ro­land Kazarjan és Sípos István. Fényképezte: Pavel I.ebesev. Társrendező: Köő Sándor. Főbb szereplők: Donalasz Banionisz, Regi­mantasz Adomajtisz, Lu­kács Margit, Jelena Ivocs­kina. Benkő Gyula. „Kentaurok r/tz ókori görög mitoli»giában Mül férfi-, alul lóteatű lények; a monda sze­rint Thesszáliában éltek. A legendás lapithák királyának menyegzőjén el akarták ra­bolni vendéglátóik asszo­nyait." A lexikon szerint ezt jelenti a film címe. A film­ben — enyhe szimbolikával, már ami a rablást illeti — egy CIA-akció fedőnevét. Kapcsolatot, párhuzamot könnyű találni, a legkézen­fekvőbb, még a nevekben, dátumokban is észrevehető, nyilvánvaló egyezés: az 1973. szeptemberi chilei ellenforra­dalmi puccsról van szó. A film alkotói egyszerre kívántak emléket állítani Allende elnöknek, figyelmez­tetni a mindenkori reakció hatalomátvételének hogyan­jára-mikéntjére és a koráb­ban győztes forradalom bu­kásának okaira. Politikai, pontosabban politikus-politi­záló műről van tehát szó. Amelyben a történelmi hű­ségnek az eszmei tartalom tisztaságával kell egységet alkotnia. S nem számíthat mentségnek, ha csak az utób­bi tényező van jelen. A való­szerű dél-amerikai környe­zet, a részben eredeti híradó­felvételekre támaszkodó, szuggesztív képsorok a tün­etésekről, az elnöki palota félelmetes ostromáról nem pótolhatják a főszereplő, az Elnök, alakjának ábrázolási hiányosságait. Melyek sajnos az egész filmre hatnak. Donatasz Banionisz jó szí­nész, ám már arca is csak látszólag. Igencsak felszíne­sen hasonlít Allandéére. Ez még önmagában véve nem volna baj, viszont az a be­állítás, ahogyan a néhai chi­lei elnök személyében elénk kerül, a tisztességes szándék ellenére ls hamis. Nem hi­hető ugyanis, bármilyen és bármennyi politikai hibát követheteit el Allende, hogy ilyen nagybácsisan pipogya, itt-ott már szinte nevetsége­sen szánalmasnak látszó sze­mélyiség lett volna az az ember, akire egy nép oly nagy bizalommal tekintett. Akinek látszólag „földöntúli" humánuma csakis olyasféle következetességgel, bizton­sággal, bátorsággal létezhe­tett, amely fényképén egy­két szikár, kemény vonásban is felfedezhető. Megszemélye­sítője arcán — és játékán -t­nem látszik ilyesmi. Néhány kisiklás a cselekményben: forradalmi helyzetben vá­lasztásra kényszerült embe­rek olykor teljességgel mo­tiválatlan tettei, funkciótlan figurák és feszültségmentes, öncélú pillanatok. Pontosan azt sem tudjuk meg, mi okozta a szörnyű véget: az elnök túlzottan erőszakmen­tes politikája, a reakció ár­mánykodásai, netán a kettő együtt? Amit viszont dicsér­ni kell: Pavel Lebesev ope­ratőr kiváló munkája, Regi­mantasz Adomajtisz szimpa­tikus alakja és alakítása. S a törekvés, amellyel feltétle­nül célt ért a film: a néző­ben feltámad az érdeklődés — vajon hogyan is, miként is történt ami történt Chilé­ben, nézzünk csak utána. Kár, hogy csak ennyivel kell beérnünk. Domonkos László Eszerint alakultak a tervek is, amelyeket el is fogadtak. Félő azonban, hogy a szer­ződéstől visszalépő szövetke­zet miatt ez a munka és idő is kárba vész, hiszen időköz­ben majd lejár a tervek ér­vényessége is. Újabb terv, újabb engedély — újabb 1 millió forint. A következő télre is gon­dolnia kell az SZTK-nak. A tavaly 160 ezerért fölújított, harmincéves, széntüzelésű ka­zánokat újabb 200 ezer fo­rintért ismét javíttatni kell, ha nem akarja becsukni ka­puit a rendelőintézet a téli hónapokra. Ezek a kazán­matuzsálemek így sem nyúj­tanak garanciát arra, hogy az SZTK-ban gyógyulni aka­ró betegek nem éppen ott hűlnek majd meg. Nem akarom dramatizálni a helyzetet, bár emberekről, egészségről lévén szó, még csak meg sem róhatnának ér­te. De tény: maga az építő szövetkezet elnöke is egyet ért abban, hogy tűrhetetlen feltételek között folyik a gyógyító munka az SZTK­ban. Hozzáteszi azonban: a szövetkezet viszont elviselhe­tetlen munkaerőgondokkal küzd. Kőműves nincs, gáz­szerelő van. Hallottam már olyat, hogy nem vállaltak el megbízást, hogy rangsoroltak bizonyos munkákat, hogy átcsoporto­sítottak embereket. Hallot­tam olyat is, hogy alvállal­kozókat kerestek. A szövet­kezet ezt választotta. Azon­ban a felgyői Alföldi Róna Tsz sem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket — szintén kapacitáshiányra hivatkozva. Most tavaszodik, s jön a nyár. Vége hamarosan a fű­tési szezonnak és máris el­érkezett az építkezések ide­je. yalahonnan, a föld alól is — szerezni kell kőműve­seket, akik kihasználják az idényt. Ha a határidő miatt a régi tervek is füstbe men­nek, akkor félő, hogy idény­munkává válik a gyógyítás is az SZTK-ban. Chikán Ágnes Vadszámlálás Tanulságos vadszámlálás fejeződött be a Kis-Alföldön. E szerint egyebek között 1900 szarvas, 8700 őz, 750 vad­disznó, 43 ezer nyúl, 74 ezer fácán, 15 ezer fogoly él ezen a vidéken. A nagyvadállo­mány az intenzív vadászat ellenére is fejlődik. Több szarvas, őz és vaddisznó je­lenléte a károkozás miatt már nem is kívánatos. Turizmus A világ idegenforgalmának egyharmadát a szocialista országok bonyolítják le. Ta­valy nyolcvanmillió turista kereste fel a KGST-államo­kat. A turizmus fejlődése az elkövetkező években még erőteljesebb lesz. Az előze­tes felmérések szerint 1990­ben a KGST-országok tu­ristaforgalma eléri a száz­húsz-milliót. Csongrád megyéből Barátságvonat a Szovjetunióba Tegnap, szerdán a későes- lésével. A megyei pártbl­ti órákban barátságvonat in- zottság és az Expressz ál­dult Csongrád megyéből a tal szervezett út résztvevő­Szovjetunióba, dr. Végh Gyu- je az a 358 megyei párt­I Iának, a megyei pártbi- munkás, szocialista brigád­I zottsá'g munkatársának veze- tag. a munkaverseny élen járó résztvevője, propagan­Országos diáknapok Szegeden Képző-, ipar- és népi díszítőművészeti kiállítás Harmadszor rendezik meg rőtanáraikkal a szegedi Tö­Szegeden az országos diák mörkény gimnáziumban. 11 képző-, iparművészeti cs né- órakor rendezik meg az ün­pi díszítőművészeti kiállítást nepélyes megnyitót és a dij­április elseje és 4-e között, átadási ünnepséget. Délután A négynapos program ren- kirándulást szerveznek a dező szervei közt találjuk hódmezővásárhelyi porce­a KISZ Központi Bizottsá- lángyárba és a HÓDIKÖT­gát, megyei és városi bizott- be. Április 3-án délelőtt ságát, az Oktatási, a Kultu rális és a Munkaügyi Mi­nisztériumot, a szegedi Tö­mörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépis­kolát és a szegedi Ifjúsági Házat. A rendező szervek az el­múlt év őszén hirdették meg a pályázatot, valamennyi középfokú tanintézet hallga­tója számára. A pálvázat az ország mintegy ötezer középiskolását és szakmun­kástanulóját késztette cse­lekvésre, a helyi selejtezők után ötven iskola 150 tanu­lójától mintegy ötszáz mun­ka érkezett a megyei KISZ­bizottságra. Ebből a zsűri döntése alapján 82 közép­iskolás és szakmunkástanuló mintegy 200 alkotását mu­tatják be a szegedi Ifjúsági Házban. Külön tárlat repre­zentálja a szegedi és a pécsi művészeti szakközépiskolák hallgatóinak tevékenvségét. A népi díszítőművészeti ka­tegóriában a hímzések és kerámiák túlsúlyára figyel­hetünk, az ' Iparművészeti kategóriában elsősorban makramémunkákat és fali­szőnyegeket láthatunk. a képzőművészeti alkotások között a festmények és gra­fikák dominálnak. A nagy­szabású kiállítás április 2-án, hétfőn délelőtt 11 órakor nyílik a szegedi Ifjúsági Házban, ekkor adják át a hat különdíjat is. A programra április el­sején érkeznek a fiatalok az ország 17 megyéjéből és Budapestről. Másnap szak­mai órákat látogatnak kísé­konzultációkat rendeznek a kiállítás színhelyén, majd a fiatalok városnézésen vesz­nek részt. A nagyszabású országos kiállítás április 12­ig tekinthető meg. dista és aktivista, akinek te­vékenységét ezzel az úttal is elismerik. A barátságvo­nat résztvevői ellátogatnak Kijevbe és Moszkvába is. Április 4-én, felszabadulá­sunk 34. évfordulóját Moszk­vában ünneplik, együtt a szovjet dolgozókkal. A ba­rátságvonat április 7-én ér­kezik vissza Szegedre. Együttműködés A magyar és lengyel ipar­vállalatok a jövőben együtt­működnek új típusú kis­transzformátorok és külön­böző elektronikai egységek kifejlesztésében is. Fokozó­dik az ilyen alkatrészek cseréje, mindkét országban elősegítve a korszerűbb rá­dió-. televízió- és számí­tógépgyártást. (MTI) Díszdokforavatás Orosz nyelvi vetélkedő Dunántúli orosz nyelvi ve­télkedőt rendeztek szerdán a simontornyai várban, a fel­szabadulás közelgő évfor­dulója tiszteletére, a forra­dalmi ifjúsági napok jegyé­ben. A döntőbe jutott vetél­kedő diákok Baranya, Fejér, Komárom, Somogy, Tolna és Veszprém megje középiski> Iáiból érkeztek Simontor­nyára. A szakközépiskolai, gimnáziumi és a szakosított tannyelvű kategóriában a bonyhádi Nagy Judit, a veszprémi Tegyi Enikő és a komáromi Horsa Zsuzsa sze­rezték meg az első helyet. Horsa Zsuzsa megkapta a zsűri különdíját is. Miller-bemutató előtt... Három kérdés a főiskolás rendezőhöz A színlapon: Bemutató gyobb örömet jelent a szín­előadás 1979. március 30-án, padra állítás. Előkerestem a pénteken este 7 órakor a darab angol eredetijét, ki­Kisszinházban, Arthur Mii- derült, hogy két részt nem ler: A salemi boszorkányok, fordítottak magyarra. Az A rendező: Hules Endre, s egyik Abigail második fel­mellette fh. mv. vonás végi jelenete, amely — Utolsóéves rendezősza- emberileg döntő változást kos főiskolás. Vendégként jelent a tragédia folytonos­állítja színpadra Szegeden ságában, itt születik meg Miller egyik legnagyobb ha- Abigail igazsága. A második tású drámáját, A salemi bo- a Visszhangok a folyosón cí­szorkányokat. Kérem, mu- met viselő epikus utóhang, tatkozzon be. mely az események utótörté­— Békés András és Len- netét regisztrálja. Ezt a két gyei György utolsóéves nö- részt beépítettem a mostani vendéke vagyok. Nádasdy rendezésbe, a drámát két Kálmán, Gyárfás Miklós, részben játsszuk. Ostrovits Levente. Elbert — A salemi boszorkányok János, Petrovics Emil is ta- színpadra állításának ma nítottak. Érettségi után a három lehetősége kinálko­főiskola előtt két évig sza- zik- Részint egy politikum­badúszó voltam, írásokkal hoz közelálló, protestáló próbálkoztam, amatőr szín- megjelenítés, részint egy házakban rendeztem. szí- történelmi díszletek között nészkedtem, zenével foglal- játszódó korabeli boszor­koztam. 1974-ben ielentkez- kányper, aztán egy mai to­tem a Színház- és Filmmű- nulságokat is hordozó para­vészeti Főiskola rendezősza- bola lehetősége. Hules Emí­liára. és a Zeneművészeti Te melyiket választotta? Főiskola karvezető szakára. — Az említett. Visszhan­A rendezői felvételi volt 9°k a folyosón című útó­előbb. felvettek, így már a történet találkozik a mai zeneművészetit meg sem politikai helyzettel, a darab próbáltam. Azóta csak a születését követő évtizedek színháznak élek, természe- időszakának világpolitikai tesen a rendezői munkában történéseivel. Arra ad vá­összekapcsolódik, együttesen laszt — nem olyan pateti­jelentkezik a színpadi moz- kusan, mint a darab —, gás, a beszéd, a játék, a ze­ne. a képzőművészet. A főis­kolai éveket igyekeztem fel­használni arra, hogy bejár­jam Európát, és találkozzam hogy a társadalom felelős­sége jóvátehető-e az álla­mi jóvátétel ünnepélyes pil­lanataival? Letudható-e a „helyreigazítás", a rehabili­ünnepi esemény volt tegnap, szerdán délben Szegeden, az egyetemek központi épületének aulájában. A JATE dísz­doktorává avatták dr. Horst Frenz professzort, az amerikai egyesült államokbeli Indiana Állami Egyetem összehason­lító Irodalomtudományi Tanszéke vezetőjét. Az ünnepi eseményen az egyetem vezetői, a testvérintézmények kép­viselőivel együtt megjelent Szántó Tivadar, a városi párt­bizottság osztályvezetője is. Dr. Csukás István egyetemi ta­nár, a bölcsészettudományi kar dékánja ismertette Horst Frenz professzor tudományos tevékenységét. Az amerikai professzor rövid beszédben mondott köszönetet díszdoktori felavatásáért. Képünk az avatási szertartást örökítette meg. mindazokkal a kiváló egyé- tació? Ez izgat engem! Ezért niségekkel, akik hatással választottam a ma egyetlen vannak és meghatározzák a világ színházművészetének helyzetét, fejlődését. Ezek­ről az élményeimről beszá­moltam a rádióban, a Szín­ház című folyóiratban és a Mozgó Világban is. — A szegedi hanyadik színházi rendezése, s miért lehetséges színpadi megol­dást, a történelmi parabo­lát. Miller évszázados rálá­tással. felülről szemléli a történéseket, utólag azono­sítja saját életével, korának problémáival. Ezen az opti­kán élesebben, tisztábban és nagyobb szabású tablókban modellírozható a történelmi esett a választás éppen Mil­ler A salemi boszorkányok tanulság. című drámájára? A színlapról: a holnapi — Az elmúlt év végén bemutató díszlettervezője kezdtem próbálni Pécsett, a vendégként Antal Csaba, Nemzeti Színházban egy 1550-ben született dalmát vígjátékot, ez év eleién volt a premier. A salemi boszor­kányokat megbízásként kap­tam a szegedi színház veze­tőitől, de ez fi feladat örö­mömre szolgál. Ahogy kö­zeledik a premier, mind na­Jelmertervező Vág völgyi Ilo­na. A főszerepekben Nagy Zoltánt. Vajda Mártát. Ka­rádi Juditot., Nagy Marit, Barta Márlát, Fogarassy Máriát, Király Leventét, Mentes Józsefet, Szendrő Ivánt láthatja a közönség. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents