Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
69. évfolyam 71. szám 1979. március 25., vasárnap Arai 1,60 lorint Magyar—portugál megállapodások Napirenden Közm űvezetékek- ala gútban Új technológia — Olcsóbb a hagyományosnál Kísérlet Rókuson ? A képen jobbra a portugál küldöttség Ramalho Eanes vezetésével, balra a magyar delegáció, Losonczi Pállal az élen. Púja Frigyes külügyminiszter szombaton — a külügyminisztérium épületében — fogadta a portugál államfő kíséretében Budapesten tartózkodó Joao de Freitas Crúzt, a Portugál Köztársa,ság külügyminiszterét. Megbeszéléseket folytattak a két ország közötti kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Az eszmecserén részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt dr. Jósé Manuel Villás Boas, a portugál külügyminisztérium politikai főosztályának főigazgatója, sa portugál küldöttség több tagja. Két egyezmény aláírásával szombaton délben a külügyminisztériumban befejeződtek a magyar—portugál külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, valamint Joao de Freitas Cruz magyaréportugál konzuli egyezményt írt alá. Az egyezményt a két ország kőzött évről évre növekvő idegenforgalom tette szükségessé. A megállapodás rögzíti az egymás területén tartózkodó állampolgárok érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat, jogokat, kötelezettségeket. Ugyancsak a Külügyminisztériumban Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamiiy a portugál külügyminiszter magyar— portugál kereskedelmi-tengerhajózási együttműködési megállapodást írt alá. A két ország kölcsönösen előnyöket biztosít egymásnak a kikötői (Folytatás a 2. oldalonJ Villamosítás a vasútnál Á MÁV Szegedi igazgatóságának fejlesztési tervei Magyarország majdnem sem. A szegedi rendezi- pedig a DÉUÉF szállítás' jninueu lakosa kétszer utaz- pályaudvaron épül a Diesel- gondjainak megoldásában vebatna az idén a MÁV Szege- mozdonyok javítását biztosító ti be erőit di Igazgatóságának vonalain, szerelő-javító csarnok. Az . . „ , A számokból legalábbis ez tű- évekkel ezelőtt kezdett mun- . 7™?. J , f .. ® nik ki, ha a vasútigazgatóság kát a kecskeméti fiPSZER me^alós"10 beruházások kozt terveit nézzük. Pontosabban: Vállalat indította, majd két- T**'* Ka»edi az 1078. évben 20 millió 300 évi kényszerpihenő után a ezer utas és 10 millió 600 ezer Dél-magyarországi Magas- és """ " ~ " ' tonna áru szállítása szerepel Mélyépítő Vállalat nyílt vasúti jegyirodájuk, belföldi és külföldi a vette át aho* a. az idei követelményekben. — az előbbinél jóval több si- hely~ . lP???í,3egye5?;en. A kulturált utasforgalom kerrel biztatóan. A dombová- ^ ,az erdeklődők szállítésés az évről évre növekvő te- ri DOMBKALOR Szövetkezet 831 kaP^olatos felvilágosítáheríuvarozás egyre sürgetőb- készítette vasszerkezettel sokat is kaphatnak. Ez azonben igényli a vasútfejlesztő, épülő üzemcsarnok a rendező- taan várat magára, c alighakorszerű munkát. Erre leg- pályaudvaron kezdődött be- n<sm szeged az egyetlen mejobb példa, hogy áprilisban ruházás első üteme, s elké- __ , . , megkezdődik a Cegléd—Sze- szültét december 31-re vál- gyeBzeKneIy — lgazgato" gei közötti vasútvonal Kis- lalták az építők. helyettes szerint legalábbis kunfélegyházáig tart6 szaka. A korszerű munkakörütmé- —, ahol nincs ilyen intézszúnak, illetve az ehhez kap- nyeket biztosító műhelyből mény. Mi ezt először írjuk le. csolódó Kiskunfélegyháza— hét vágány fut a külső pávasútigazgatóság azonban Kiskunhalas vonalnak a vil- lyára. A második ütem jelenlamosíiása. Mint Sajtos Péter leg a beruházási programnál nem: 1974 6ta többszörösen vasútigazgató-helyettes el- tart. A műhely a villamos- és kérték, biztosítson a város mondta, ez ad lehetőséget ar- Diesel-mozdonyok szerelésére egy alkalmas helyet Most ra, hogy a jövőben a Szov- képzett szakmunkások okta- _ jeiunióból Záhony felől érke- tását segíti, ző vonatokat anélkül irányít- S ha már oktatásról van hassák, majd Kelebia, Jugo- szó, megemlíthetjük, hogy az szlávia felé, hogy Ceglédnél igazgatóság oktatási főnökidőt vesztve át kelljen kapcsol- ségén Szegeden jövőre lakóni Diesel-vontatásra. A Buda- otthon építése kezdődik. Elpesttől Kelebiáig húzódó vo- készülte után a bentlakásos nalat ugyanis év végéig szin- tanfolyamok hallgatóiak eltén villamosítják. helyezését biztosfti. Mint az A fejlesztő munka követ- előbbit, ezt is a DÉL ÉP válkező lépése a Szegedig tartó laPa. szakasz villamosítása lesz, A magyarárat eevsze~ű amely a tervek szerint a VI. alig több mint egv éve 1978 ötéves terv elején kezdődik, januárjában a DÉLÉP és a A nagyszabású munkálatok MÁV Szegedi Igazgatná— előkészületei megkezdődtek, együttműködési megállapoBár a villamosvontatás a dóst kötött, mely szerint a JövŐ útja. nem feledkezhet- vállalat segítséget nyújt a nek meg a hagyományos gő- vasúti beruházások kivitele ®öe- és Diesel-mozdonyodról zéséfae^ a MÁV Igazgatóság Matematikusok sem tudnák kiszámítani, mennyi ideig tartott volna mondjuk Szeged-Tarján felépítése hagyományos módon, kőművesállványról, téglát téglára illesztve, meszet oltva, sódert lapátolva... Szerencsére nincs is már szükség efféle töprengésre, hiszen a lakásépítési .,nagyüzemnek" előfeltétele volt a nagyüzemi technológia léte. S amenynyire természetes ma már mindenkinek, hogy egyetlen ház elkészültével akár három-négvszáz család is önálló otthonhoz juttatható, épp annyira magától értetődőnek tartjuk maid néhány év múlva, hogv több ezer lakásos városrészeket szolgálhat ki egyetlen közműrendszer. A magasépítést felgyorsító paneles technológia kidolgozása, és sikeres gyakorlati alkalmazása, az építési igény és a minőségi követelmények evors növekedése a mélyépítési szakágban is változásokat, új módszerek kísérletezését sürgette. Hiszen nyilvánvaló: a közművesítés a lakásépítés szükségszerű velejárója. A közműhálózat — a csapadék- és szennyvízelvezetés, a víz-, az áram- és a gázszolgáltatás, a telefon-összeköttetés csatorna-, illetve kábelrendszere — üzembiztos és észrevétlen működése nélkül nincs kulturált városi élet Az is tény: a vezetékek építésének elhúzódása gyakran késlelteti egy-egy lakóház vagv éppenséggel lakótelep átadását Gondot okoz. hogy a közműépítők s magasépítők lényegében egyidejűleg. azonos munkaterületen dolgoznak, s akadályozzák egymást. Nehézségek adódnak abból is hogy az esetleges meghibásodás rendszerint útfelbontással jár. A műszaki fejlesztés szakemberei tehát olyan megoldást kerestek, amellyel az egyeztetési problémáknak, a befejezés késedelmének, az utak ismételt felbontásának elejét vehetik, lehetővé tehetik a rendszeres ellenőrzést. karbantartást és gyors javítást. A megoldás: a közműalagút. a közműfolvosó. Vagyis a könnven hozzáférhető (mert belül is iárhatól, íöld alatti és a lakóházak alsó szintién elhelyezett s valamennvi közművet magába foglaló építmény. Előnye, hogy a közművek ily módon a magasépítés megkezdése előtt elkészülhetnének, vagyis az előközművesítés feltételei ténylegesen megteremtődnének. Ha a hagyományos csőfektetés ideiéhez még hozzáadjuk az utólagos bontások, földmunkák, dúcolások, helyreállítási munkák idejét is, nyilvánvalóvá válik: a közműalagút előnye az időnyerés is. S ez már gazdasági kérdés is. A közműalagutas rendszer gyakorlati próbái két. döntően fontos előnyt fedtek fel: az építkezés kevesebb emberi munkát igényel, mert könnyen gépesíthető, és a fenntartási költségek csökkenése is jelentős. A debreceni Üjkert lakótelepen a közműalagutak a lakások 80—85 százalékát látják el. csupán az egyedülálló épületek csatlakoztatása készült hagyományos módon. A számítások szerint a régi típusú közműrendszer építési költségeinek 92 százalékába került a közvilágítási kábeleken és csatornákon kivül minden vezetéket összegyűjtő rendszer A pesterzsébeti lakótelep 2 ezer 100 lakását ellátó rendszernek közműfolyosós szakasza nincs, csak alagutas amelyben gázvezeték is fut Ennek újdonsága, hogy gázérzékelőket építettek be az alagútba. így a rendszer a biztonságtechnikai „ügyeletet" is jelenti. Pécs Siklósi városrészében az alagútban fut a szennyvíz- és csapadékelvezető csatorna is, az összehasonlító számítás szerint a kétféle éphési rr.ód költsége ez esetben 100:86 százalék, a közműalagút javára. Dunaújváros nemrégiben kezdődött, 3 ezer 500 lakásos ú.i lakótelepének építkezésén az tette indokolttá a közműalagutas rendszer alkalmazását, hogy az — a lószös talajban — nem csupán az építés, hanem a későbbi használat hibáiéin-tó«é»eit is csökkeni. A talajviszonyok Szegeden sem a legkedvezőbbek. Az újiáéDÍtendő Rókus közművesítés® tet vében magas tata: vízsz'nl lel kellett számolniuk a S'pgedi Tervező Vállalat szakembereinek. Két beépítési változatot értékeltek ki: a kedvezőtlen területi adottság ellenére is a közműalagutas rendszer bizonyulna a gazdaságosabbnak, pedig a vízszigetelés az alagút köbségét mindenképpen növel '. A tervezők előzetes számításai i-e^méfzetesen nem jelentik az*, hogy most már csak dönlés kérdése: évüljön közműalagút Szegeden is. Ehhez — egyebek között — a technológiai hátteret is meg kell teremteni. A házgyári elemekből épülő lakóházak úgvr.evezett fogadószintje csak módosítással lesz a'kalmas a közműfolvosó befogadására. Erre, s a tolvosc's vonalnak az alagutas szakasszal való x összekapcsolására is fel kéli készülnie a kivitelezőnek. A rókusi építkezés mindenesetre alkalmat adhat az első szegedi kísérletre, a tapasztalatszei zésre — a rendszeépíióincK. üzembentartóinak is Haza' és külföldi példák szolgálhatnak tanulsággal. Ha-le-Neux'sdt Debrecen, Pécs etéi-he-iő távolságban van. A közelmúltban egyébként eopen Szeged látta vendégül a közműalagutas rendszer iránt érdeklődő szakembereket Ezt sem tekinthetjük véletlennek. Az ésszerűség azt is megköveteli előbb-utóbb, hogy régi városrészek zsúfoltabb útvonalam forgalmas kereszteződ esetben is közműalagutai építsenek az elöregedett vezetékek aerejekor. A föld alatti zsúf-jüság megszüntethető az áttekinthető, könynyen karbantartható, új típusú közműrendszerrel — erre a felismerésre jutottak az úi lakótelepek tervezői. Ga-davág-.rsága miatt valószi. űleg elfogad iák a szakemi erek aiánlását azok is, a Kik a régi városrészek felújítási. építési ügyeiben döntenek. P. K. Tisza-völgyi vízgazdálkodás Hazaérkezett Ungvárról a kozáson Csehszlovákia, Jugo•nagyar vízügyi küldöttség, szlávia, Magyarország. Roamely Vincze Józsefnek, az mánia és a Szovjetunió vízOrszágos Vízügyi Hivatal el- ügyi szakemberei véleménynökhelyettesének vezetésével cserét folytattak a lakosság március 19—24. között a és a népgazdaság ellátását Tisza-völgyi vízgazdálkodási biztosító vízkészletek, vízegyüttműködés állandó mun- igények alakulásáról, az' árkacsoportjának nyolcadik vízvédelemről, a vizek minővett részt A tanács- ségének megóvásáról A gyermekekért Kommunista műszak nagyüzemekben A főváros legnagyobb üzemeiben, a Csepel Művekben, az Egyesült Izzóban, a GanzMÁVAG-ban és több vidéki gyárban a dolgozók egy része a pihenőnapját á gyermekekért áldozta feL A kommunista szombatot a nemzetközi gyermekév alkalmából szervezték, s a rendkívüli műszak keresetét magyar gyermekintézmények fejlesztésére, illetve a nemzetközi gyermeksegélyezési alap számára ajánlották fel. A Csepel Vas- és Férr művekben több mint 23 ezren tartottak önkéntes műszakot, amelynek során több mint 40 millió forint termelési értéket hoztak létre. Az Egvesült Izzó húszezer dolgozója a lámpa- és gépgyártásban, a Wolfram-gyárban, a sajtolóban, az alkatrészgyártásban, a kisvárdai és a hajdúbőszörményi. a nagykanizsai és a gyöngyösi üzemben az elő; ző nap félbehagyott munkát folytatta, s a csomagolásnál segédkező adminisztratív dolgozók közreműködésével több vagonnyi árut készítettek elő hazai és exportszállításra. A Ganz-M A VAG budapesti, zalaegerszegi és mátranováki üzemében csaknem nyolcezren teljesítették az önként vállalt műszakot, amelyen mintegy nyolcmillió forint termelési érték született. Az Almásfüzitői Timföldgyárban a szabad szombatokon is rendszeresen 150 en dolgoznak, ezúttal azonban mintegy 1400-an vállalták a délelőtti műszakot. A Veszprémi Bakony Művekben és vidéki telephelyein mintegy kétezren vállalták a szombati társadalmi munkát A Debreceni Konzervgyárban az idényre való felkészülésre használták fel a kommunista szombatot, amelyen több mint hatszázan dolgoztakVILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 4 i