Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

SzomSaf, 1979. március 3. 3 A vasutasok kényelméért Új, háromszintes épületet avatlak Makón A kívülállóknak szokatlan, a vasutasok körében általánosan elfogadott a „laktanya"' szó használata, ha azt a szálláshelyet akarják megnevezni, ahol az éjszakáikat töltik, ha idegen városba érkeznek este, s reggel onnan is indulnak tovább. A mozdonyvezetők. jegyvizsgálók, vasútépítők és pályamunkások, akiket munkájuk néhány órára köt Makóhoz, tegnaptól új „laktanyában", ám szállodához illő kényelemben tölthetik el a várakozási időt. Elkészült ugyanis az az új szociális létesítmény, vasutasotthon, amelyet a CSOMIÉP dolgozói építettek a MÁVTI építészeinek elképzelése alapján. Az avatóünr ipséget tegnap tartottá*. Sarró Ferencnek, a makói pártbizottság titkárának, dr. Forgó Istvánnak, Makó tanácselnökének jelenlétében Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője mondott avatóbeszédet, hangsúlyozva: a szociális körülmények megváltoztatásáért nagy erőfeszítéseket tesz a vasút Az UNIVÁZ-elemekből épült, tetszetős, háromszintes épületre 22.5 millió forintot költött a szegedi igazgatóság. A földszinten egy időben 300 adag ételt főző konyha és 54 személyes önkiszolgáló étterem kapott helyet, s ott rendezték be az üzemorvosi és fogászati szakrendelés helyiségeit is. A tervezők megbízói előrelátóak voltak: az épületet fűtő, gáztüzelésű kazán alkalmas arra is, hogy a makói állomás felvételi épületét is fűtse majd, ha az állomást átépítik. A két emeleten összesen 52 vasutas kaphat éjszakai szállást a két-, illetve háromágyas szobákban. S hogy igazán otthonra találjanak a Makón időző vasutasok, kényelmüket társalgók, főzőés melegítőfülkék, fürdők, öltözők is szolgálják. S mive! a makói vasúti körzetben négyszáz vasutast foglalkoztatnak, hozzátartozóikkal együtt körülbelül kétezer ember egészségének védelméhez, pihenéséhez, nyugalmához teremtettek kitűnő feltételeket az új vasutas „laktanya" elkészültével. Piacon a retek A fűtött fóliaházakból már kezd kifogyni a retek ugyanakkor az úgynevezett „napfényenergiás", vagyis a fűtés nélküli fóliaalagutak alatt színesednek a termések. Szeged-Mihályteleken és Röszke községben a házak kertjei, úgyszólván be vannak fedve műanyag lepellel. Csupán annyi területet, keskeny sávokat hagytak szabadon, ahol el tudnak járni az alacsony fóliasátrak között. A korán vetett primőrt helyenkint már szedik, naponta kétszáz-háromszáz csomót visz egv-egv termelő a felvásárlótelepre. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat szatymazi telepéről a napokban útnak indították az idei első tételt, 13 ezer 700 csomó korai retket a Német Demokratikus Köztársaságba. Egyelőre téli almával együtt utazik hűtővagonokban a vitamindús zöldség. Amint az idő jobban felmelegszik. néhány nap múlva várhatóan már önálló „retekvagont" indíthatnak. Természetesen a hazai piaci igényeket is kielégítik, a szegedi üzleteket látják el elsősorban. Nők a gépek mellett Hajmeresztő — növesztő Soha ennyi mosolygós embert nem lehetet látni a Lenin körúton. Pedig az „ügy", mely nevetésre rántja az arcizmokat. meglehetősen komoly. Még azok is lassítanak, megállnak pár pillanatra, akiknek sietős az útjuk. A gyalogátkelőhelyen torlódás, egy aktatáskás férfi olyannyira elbámészkodik, hogy észre sem veszi, tilosban kocog át Egy Moszkvics majdnem elüti. — Hát ez óriási, ilyen még nem volt Szegeden! — morfondírozik hangosan. — Maga könnyen beszél — vágja rá menet közben egy ismeretlen — a kalapjától ugyan nem látom, de biztosan nem kopasz! — Ha az lennék is — kontráz az aktatáskás — akkor sem állnék be a sorba. Látja hol a vége? Bent a Hajnóczy utcában a zónázónál! Lehet vagy 200 ember. — Hát ez hajmeresztő, aki Itt kivárja a sorát, megőszül, aztán mehet a drogériába hajfestékért * Délelőtt negyed 10. Beállunk a sor végére mi ls. szóba elegyedünk a várakozókkal. Kíváncsiskodunk: ki kinek akar vásárolni a Bánffy-féle hajnövesztő szerből. Nehezen indul a beszéd, míg egy asszony be nem dobja: saját szemével látott Békéscsabán egy férfit, akinek olyan sima volta feje, akár a kugligolyó, s a szer hatására kinőtt a haja, — Én nem hiszek benne mondja egy 25 év körüli szakmunkás — illúzió az egész. — Ne játszd meg magad, apukám — vihog a haverja — nem ezért jöttünk be Mártélyról! — Maguknak hosszú hajuk van! Miért várakoznak itt? — A látszat csal —mondja a szakmunkás és színpadias mozdulattal leemeli fejéről a szőrmekucsmát — íme! Odaszól a haverjának, tartsa a sort, ő körülnéz elől a bejáratnál. Kisvártatva jön ls vissza, s a hír felborzolja az idegeket. — Azt mondják, akik kijöttek a boltból, hogy már kevés van. A végén még hiába várunk. — Kilenckor kezdték árulni, de a kolléganőm szerint — ő reggel a buszból legalábbis így látta — sokan már hat orakar idcálltak. G

yermekgondozási segély, kismamaszalag, egyműszakos beosztás, munkai dő-kedvezmény és... — nehogy túl szép legyen a menyasszony —: 12 ezernél is több gyermek a bölcsődékben, mint az eredetileg tervezett férőhely; 34 ezer állami gondozott; s bár minden száz aktív kereső nő közül 62 a fizikai foglalkozású. csak 11,1 százalékuk szakmunkás. Ezek a tények, a valóság egy-egy darabjának metszeteként magukban hordják a rész és egész közös jellemzőit. A tudományos szocializmus a nőkérdést a társadalom általános törvényszerűségeivel együtt vizsgálja; a nők helyzete sem függetleníthető a gazdaság, a társadalom egészének helyzetétől. Hazánk népességének 51.5 százaléka nő, ezer férfire 1978-ban 1061 nő jutott. A „gyengébb nem" 55,7 százaléka van munkavállalási korban, ténylegesen aktív kereső minden száz nő közül 37. Száz aktív kereső nőből mindössze három a műszaki foglalkozású, 29 betanított munkával, 21 pedig segédmunkával keresi meg kenyerét. Az aktív kereső nők ötven százaléka munkás, ám közvetlen termelésirányító csupán 0,6 százalékuk, arányuk a férfiakénál ötször kevesebb. Még kedvezőtlenebb az arány a szövetkezeti parasztságnál, ahol nyolc férfi után következhet egy nő a közvetlen termelésirányítók sorában. Nagy út áll mögöttünk. Majdnem ötven esztendeje. 1930-ban. a tizennyolc éves és idősebb nők közül 2.1 százaléka érettségizett. 1975-ben pedig már 17 százalék. A fizikai foglalkozású nők tábora meghaladja az 1,1 millió főt! Az aktív keresők száma gyakorlatilag évek óta a női foglalkoztatottak számának gyarapodása következtében növekszik. Tíz megkérdezett közül tízen vágják rá gondolkodás nélkül, hogy a nők foglalkoztatásának fő területe a könnyűipar. Tévedés! A nehéziparban több lány. asszony dolgozik, mint a könnyűnek nevezett s valójában korántsem könnyű iparokban. Még a kohászatban is 18 ezer fölött van a fizikai foglalkozású nők száma. Legtöbben egyébként — 90,5 ezren — az élelmiszeriparban találhatók, aránvát tekintve viszont a kézmű- és háziipar vezető, a nők 90 százalékos részesedésével. Még ott is. ahol jelenlétük a legszerényebb, a szénbányászatban. minden száz foglalkoztatottból 15 a nő, a fizikaiakból pedig 11. Most már ennek ismeretében jogosnak tarthatunk-e bármiféle vitát arról, azon, fontos-e n női munka a népgazdaság bármely területén - • Hódítanak asszonvaink ígv is. űsrv is. Szíveket és munkahelyeket. Az iparban dolgozók 35 százaléka volt nő 1960-ban, 1978ban részesedésük már 44,6 százalék. Az a kérdés: ilyen iramban javultak-e a gondoskodás, a törődés szellemi, tárgyi feltételei is? Hiszen csak az iparban 768 ezer a napról napra munkába álló lányok, aszszonyok létszáma. Ügy vásárolhatnak, közlekedhetnek, helyezhetik el a gyermekeket, vehetik igénybe a szolgáltatásokat, ahogy az számukra — s munkájuk minél jobb ellátása érdekében — a legkedvezőbb lenne? A kérdés szónoki, mert hiszen a tapasztalatok figyelmeztetnek: rengeteg még a tennivaló. Ezer kockából biztató mozaikkép rakható össze: 1960 és 1978 között a textiliparban négyszeresére nőtt a kezelők fizikai igénybevételét jelentősen, mérséklő automata szövőgépek aránya. Nagy iramban bővültek a gyermekintézmények, a korábbinál jóval magasabb színvonalú a vállalati szociális gondoskodás. Mindezt akkor értékelhetjük fontosságának megfelelően, ha tudjuk: az iparban foglalkoztatott nők legnagyobb csoportját — 275 ezer főt — az 1948 és 1961 között születettek alkotják, azok tehát, akik egyszerre viselik a munkakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás, gyermeknevelés terheit. Nekik minden apró könnyítés nagy segítség! A

gépiparban a férfi szakmunkások átlagos havi bére ma is nyolcszáz forinttal magasabb, mint a nőké. Nem feledkezünk el a képzettségben, begyakorlottságban stb. mutatkozó eltérésről: de vajon indnkolt-e ekkora különbség? És indokolt-e a gyógyszeriparban, ahol ezer forint a keresetkülönbség a férfi szakmunkások javára, vagy az olyan, nőinek tartott területen, mint a kötszövőipar. ahol 1100! Ez utóbbinál a különbség megmarad a betanított munkásoknál is. A segédmunkásoknál is jelentős a különbség' 700 forint — természetesen — a férfiak javára. Kilenc esztendeje, 1970. február 18-i ülésén az MSZMP Központi Bizottsága határozatot fogadott el a nők politikai, gazdasági. szociális helyzetéről és a további feladatokról. Ebben a dokumentumban olvashatjuk: „Figyelembe kell venni, hogv a társadalmi és gazdasági élet fejlődése, valamint a nőkérdésl>en meglevő problémák és ellentmondások jellege elsősorban helyi intézkedéseket követel. A központi döntések csak könnyíthetik, de nem pótolhatják a nők érdekében teendő helyi állásfoglalásokat, intézkedéseket. A politikai, gazdasági feladatok nagyfokú önállóságot, szélesebb alapokra helyezett politikai és gazdasági tevékenységet igényelnek." Mészáros Ottó Somogyi Károly né felvétele Sorban állás a hajszeszért Nézze meg ezt a sok idős nénit! Hát van az embereknek szívük? Elzavarják az anyókákat, mondván, ők ráérnek. Csoda, hogy bírják ezt az álldogálást — Miért? Én is a vejemnek viszem Kisszállásra. Annyira bántja a kopaszsága ... — Kisfiú, te kinek akarsz venni? — Egy néninek — hangzik a szégyenllős válasz. — Nincs ezen röstellkedni való — mondja egy 35 év körüli kőműves — én Vásárhelyről jöttem át. öt kollégám megkért, vigyek nekik is. — Azt mondják, egyszerre csak három üvegggel adnak. Biztosan hallotta a rádiós riportot, vannak, akik üzletelnek vele. — Nem kellene csak egy üveggel adni egyszerre — most már egész társaság kapcsolódik a beszélgetésbe — több embernek jutna, * Tíz óra. Mintha tapodtat sem haladt volna a sor. Legalábbis szemmel látható változás nincs. Azokat, akik már bejutottak az üzletbe, újak pótolják a sor végén. Fiatalasszonyok kisgyerekekkel, idós nénik bevásáriószatyorral. A férfiak közül néhányan olvasással ütik agyon a várakozás perceit. Van. aki rezzenéstelen arccal álldogál, igyekszik senkire nem nézni, nehogy őt is bevonják a beszélgetésbe. * Háromnegyed tizenegy. A legalább hatvan méteres sor mellett egyenruhás rendőrök sétálnak le-föl a járdán, A tömegből valaki tudni véli, hogy három nappal ezelőtt majdnem verekedés tört itt ki. Két fiatalember ugyanis soron kívül akart az üzletbe bemenni, mondván, ők csak gyógysampont vesznek. Ezekután megértjük e sorok íróját: nem volt bátorsága átverekedni magát a tömegen, hogy bent az üzletben az előadóktól is érdeklődjön. Túl nagy eredménynyel egy korábbi látogatás alkalmával sem jártunk. Az elárusítónő a munkától alig tudott szóhoz jutni. Mindössze egy kétségbeesett mondatra futotta erejéből: „Azt írják meg, hogy türelmesebbek is lehelnének az emberek". Meglehet, a Bánffy-féle hajszesz nagy áldás az emberiségre, de hogy mostanában sok eladót környékez miatta az idegösszeroppanás, az biztos. Az idegeskedések a véget nem érő sorbaállások könnyűszerrel elkerülhetők lennének. A megoldás kézenfekvő: a slágercikk árusítása ne csupán a Herbária üzleteinek privilé"ii'ma legyen ! Ladányi Zsuzsa Gyümölcstermelés a megyében A Hosszúhegyi Állami Gazdaság Gyümölcstermesztési Rendszere, immár az egész országra kiterjedő vállalkozás. Az össz-termőterület meghaladja a 7 ezer 800 hektárt. Megyénk ez év január 1-től 1 ezer 400 hektárral csatlakozott a rendszerhez. A rendszerbe való belépés legfontosabb indoka, hogy a Tegnap, Balástyán, a Móra Ferenc TermelőszövetkezetIán ismét összegyűltek a szakemberek, hogy meghallgassák a gesztorgazdaság kertészeit és növényvédőit, akik arról beszéltek: hogyan tovább? Horváth Tibor, a Hosszúhegyi Gyümölcstermesztési Rendszer növényvédő szaktanácsadója, az almás és megyei ültetvények jelentős csonthéjas gyümölcsösökben része elhanyagolt. Pedig az végzendő növényvédelem feléghajlati és talajtani adottsá- adatairól beszélt. Hangsúlyozgok vidékünkön kimondottan ta az előadó, hogy a kiadott kedveznek a gyümölcster- növényvédelmi technológiai mesztéshez. A hosszú hegyiek előírásokhoz nem kell, sőt eredményei feljogosítják a nem is szabad mereven ragazdaságot arra, hogy e gaszkodni, hanem szaktarendszer gesztorai legyenek, nácsként kell azt elfogadni. Az elmúlt évet például 80 millió forint vállalati nyereséggel zárták. A termésátlagok is említést érdemelnek, almából 37,6, őszibarackból 9,6, meggyből 11 tonnát szüreteltek hektáronként. Szabó Lajos, a rendszer osztályvezetője elemezte az egyes gyümölcsfajok szakszerű metszési módját, amelyet az egybegyűlteknek a balástyai Móra Ferenc Tsz gyümölcsösében be is mutatott. Megállapodás Eredményesen segítik a zogaz-dasági és Élelmezésmagyar mezőgazdasági szak- ügyi Szervezete), főigazgaemberek a fejlődő országok tó-helyettese, aki a MÉM agrárgazdaságának moder- meghívására tartózkodik nizálását — állapította meg hazánkban. A látogatás alpénteki sajtótájékoztatóján kalmával a MÉM vezetőivel Dieter Félix Reinhard Bom- további három évre megmer. a FAO (az ENSZ Me- állapodást írt alá. Pénteken, az Országház- Tanácsi Hivatala elnökének bein Papp Lajos államtit- vezetésével értekezletet tarkárnak, a Minisztertanács tottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Soós Gábor minisztériumi államtitkár ismertette a mezőgazdaság időszerű feladatait, majd Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tartott előadást a tanácsok feladatairól a környezet- és természetvédelemben. Képzés, továbbképzés A kohászatban, a gépiparban és a villamosenergiaiparban dolgozó munkások képzését, továbbképzését ösz. sze kell hangolni a termékszerkezet korszerűsítésével az új technológiák alkalmazásával — állapította meg péntejki, tegnapi ülésén a Vasasszakszervezet elnöksége. A KGM ágazataiban, eddig tíz szakterületen indítottak ilyen jellegű tanfolyamokat. Előrelépés tapasztalható a mesterszakmunkás továbbképzésben is. Az elmúlt oktatási évben három szakma tanfolyamaira lehetett jelentkezni, az idén további 18 szakmát vonnak be ebbe a képzési formába. Ebben a tervidőszakban a kohászatban és a gépiparban 21 termékcsoport gyártását erőteljesebben fejlesztik, és több mint száz termékcsoportban a termelést csak korlátozottan növelik, vagy éppen megszüntetik. Az átállás megkövetelte. hogy betanító tanfolyamok egész sorát szervezzék meg. A szakszervezet elnöksége fontosnak tartja, hogy a továbbképzési formákat egy-egy területre specializálva alakítsák kl és hogy — a szakmai továbbképzés érdekében is — a vállalatok segítsék a munkásokat hiányos általánosiskolai végzettségük pótlásában. (MTI) t