Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

4 • Szombat, .1979. március 24: fiatalokról ffiataloknak H Szerelem, szex, szokások Több mint egymillió turistáról gondoskodnak Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1978-ban majdnem 900 000 magyar és külföldi fiatalnak adott turisztikai programot — Milyen programok nőitek ezek. ét milyen célt szolgáltak az egyszerű utazásokon. kirándulásokon kívül? — kérdeztük Sárái Gyulától, az Express igazgatóhelyettesitől. — Mint a KISZ KB utazási irodája, a hagyományos utaztatási, üdültetési tevékenységünkön túl politikai feladatainknak ts eleget tettunk. Tavaly a KISZ-szel közösen szerveztük meg a VIT kubai és hazai programjait. és beindítottuk az „Aranyjelvényesek az olimpiára" tömegsportakciót la. — Legfontosabb tevékenységük a belföldi és sportturizmus támogatása, fejlesztése. Milyen eredményekkel zárták ezen a területen az elmúlt esztendőtT — 1978-ban mintegy 700 000 fiatalnak biztosított irodánk országjáró túrákat, rendezvényeket, üdülési lehetőségeket éa sportturisztikai programokat. Ez jóval több. mint az 1977-es részvétel. Am a számszerű emelkedés mellett a tartalmi munkában la igyekeztünk megvalósítani a KISZ KB által meghatározott iránvei veket. Mindenekelőtt a sport bekapcsolását Erre ió alkalom nvílt a már hagyományos Express Ifjúsági napokon: Szegeden 7000-ren, Sopronban és Gyulán 800—800 fiatal vett részt e kulturális, sport- és szórakoztató rendezvényeken. A KISZ KB honvédelmi és sportos/télvának hagyományos országos akcióit komplex turisztikai programokkal. szolgáltatásokkal segítette az Express. — Miiven sajátos külföldi programjaik voltak? — Nyolcvanháromezer fiatal turistát utaztattunk külföldre, elsősorban a szocialista országokba. Sokan különvonatainkkal utaztak Moszkvába. Leningrádba és más szovjet nagyvárosokba. A Világ Ifjúsági Találkozóra két turnusban 320 fiatal utazott ki, akik Havannán kívül Kuba nevezetes helyeivel is megismerkedtek — a ml segítségünkkel. — Hányan Jöttek az Önök szervezésében Magyarországra? — Tizenhárom barátság különvonatot fogadtunk a Szovjetunióból, további 8 különvonatot az NDK-ból, Lengyelországból és Bulgáriából. Mintegy száz testvérvárositestvérmegyei csoportot láttunk vendégül a szocialista országból. örvendetesen alakultak kapcsolataink a fejlett nyugat-európai tőkés országok Ifjúsági és diák utazási irodáival, s fejlődött forgalmunk a harmadik világgal, elsősorban a közép- és dél-amerikai onszágokkaL * — Milyen terveik vannak az idei évadra? — Célunk a Jövőben is a komplex idegenforgalmi szolgáltatásokon túl az ifjúságpolitikai és szakmai programok széles körű szervezése, támogatása. Bekapcsolódtunk több nemzetközi rendezvénybe. Ezek közül kiemelkedő esemény lesz a nemzetközi gyermekév alkalmával Magyarországon megrendezésre kerülő kongresszus, amelynek lebonyolításában az Állami Ifjúsági Bizottság mellett irodánk ls jelentős szerepet kapott. A hagyományoknak megfelelően az Expressz lesz ismét a technika szervezője a Közgazdasági és Jogi Nyári Szabadegyetemnek. Az Idén 870 000 magyar fiatal belföldi túraútját szervezzük meg. Mintegy 90 000 fiatal ktutaztatását is tervezzük. Tizenöt különvonatot indítunk a Szovjetunióba, továbbra is kiemelten kezeljük a testvérvárosokat, emellett új útvonalakkal is gazdagítjuk a választékot. 108 000 turista fogadására készültünk fel. A legtöbb turistát a Szovjetunióból, Lengyelországból és az NDK-ból várjuk. És végül: 70 millió forintot használtunk fel különböző beruházási feladataink teljesítésére: növeljük a szálláshelyek számát, legjelentősebb beruházásunk a balatonföldvári 960 személyes szálló építése, amelynek befejezése 1982-ben várható. Kőszegen egv/ volt határőr-laktanyát „C" kategóriájú szállodává kívánunk átalakítaniRekonstrukciós tevékenységünk során folytatjuk a Verőcemarosi Nemzetközi üdülőtelep Motel épületeinek építését. Megkezdődött a balatonföldvári Nemzetközi Üdülőtelepen egy 208 személyes, ötszintes szálló kivitelezése ls. M. M. Autóversenyen A párkeresés olyan folyamat, amelynek első mozzanataira nem ls emlékszünk már. Nehéz eldönteni, hogy ez a Játékos párválasztósdi, amiben természetcsen már szexuális kíváncsiskodás, vagy játék is előfordul menynyiben előfutára a későbbi igazi pérkeresésnek, s menynyiben a felnőttek viselkedésének utánzása. Tény, hogy már az óvodás „pároknak" lehetnek titkaik, külön nyelvük és olyan jelrendszerük, ami több társukkal való kapcsolatukban nem jelenik meg. Az iskolában — a nagymamák rémületére — folytatódik a játék, éspedig némi szünet (8—10 évig) után 5. osztálytól kezdve mér mint „szerelmesdi". A felső tagozat végén — 7.-ben, 8.-ban már „járnak" egymással a „párok", az érzelmek ilyenkor már elmélyülnek, némileg tartósabbak ls, és fájóbbak a kapott sebek. Ilyenkor kezd kialakulni a serdülők önértékelése, amelyben a vonzóerő (a másik nem által előnyösnek elismert külső és belső tulajdonságok összessége) jelentős helyet foglal el. A kitűnő tanuló irigykedni kezdi azt az osztálytársát, aki a fiúknál nagyobb sikereket ért el. a fiúk közt pedig annak nő meg a tekintélye, aki után jobban futnak a lányok. Van egy rövid időszak, amikor — úgy tetszik — nem is társat keresnek igazában a fiúk és a lányok, hanem afféle „státusz-szimbólumot", díszt, trófeát. akivel „villogni" lehet. Elképesztően egyenlőtlen kapcsolatok jönnek így létre, amelyek felbomlásakor — mint rendesen — az jár roszszabbul, aki többet adott, aki jobban „belement" a dologba. A középiskola első évében a vad párkeresésnek átadja a helyét — egy időre — a tananyaggal való birkózás. Újabb „pihenő" következik hát, ami persze nem tart sokáig. A 16—17 évesek párkeresése és párkapcsolata már a felnőtt párválusztás előjátéka, s mint Ilyen, „komolynak" tekintendő. Ebben a korban kezdődik a nemi élet Is, akár tudomásul vesszük, akár nem. S ha ekkorra a párkeresőkben nem alakul kl az egymás Iránt érzett felelősségtudat, egymás kívánságainak tiszteletben tartása, egymás napirendjének, baráti kapcsolatainak, egész értékrendjének felmérése, elfogadása vagy legalábbis megfigvelnitudása, akkor a párkeresés is, a nemi élet is könnyen kudarcsorozathoz vezethet A 16—18 éves fiúk és lányok két ellentétes viselkedése figyelhető meg. Vagy fenntartás nélkül fogadják el választott párjuk értékrendjét, baráti körét, érdeklődését, vagy mindenestül meg akarják változtatni. A korai — végleges — párválasztás legfőbb veszélye nem a nemi éretlenség, vagy az anyagi bizonytalanság, hanem az önismeret hiánya. A mélylélektani iskola már a század első évtizedeiben feltárta és leirta a szerelem egyik legfontosabb elemét és annak fejlődését: a kötődés, a kapcsolatteremtés jelenségét, ennek kialakulását vagy torzulását az anyagyermek kapcsolatban. Az utóbbi években a szerelem megismeréséhez a szociálpszichológia is hozzátette a magáét a szerepek és kapcsolatok tudományos igényű elemzésével. Tudjuk, hogy a kötődés, a kapcsolatteremtés képessége, az érzelmek elmélyülésének lehetősége velünk születik és születésünk pillanatától kezdve fejlődik, módosul, kiteljesedik vagy elhal. Többékevésbé ismerjük azokat az agyi anatómiai képleteket, amelyek érzelmi életünket szabályozzák, amelyek a hozzánk eljutó ingereket érzelmi színezettel töltik meg, s amelyek károsodása esetén érzelmeink is károsodnak. Tudjuk, hogy lelki jelenségeinknek története van, s hogy ez a történet részben a „tudatos", részben pedig a „tudattalan" síkján Játszódik le. Megtanulhattuk, hogy a „biológiai" és a „társadalmi", a „normális" és az „abnormális" között nem olyan éles a határ, mint azt régebben gondolták, s ezt éppen a szexualitással foglalkozó munkák bizonyítják sok-sok tapasztalati tényre alapozva. Megtanulhattuk, de vajon valóban megtanultuk-e? S aki valóban megtanulta mindazt, amit a könyvekből, ismeretterjesztő cikkekből rólunk, emberekről meg lehet ma tanulni, vajon többet tud-e a szerelemről? Segíl-e ez a „hűvös pillantás" a „forró pillanatokban?" Aligha. Már csak azért sem, mert a valóban „forró" pillanatokban inkább érzelmi, semmint érteim) ingerek, vagv „információk" befogadására, föl Idézésére vagyunk alkalmasak. Szerencsére, vagy sajnálatos módon, az Igazán forró pillanatok (hetek, hónapok, évek?) elég ritkák az ember életében. Ügy érezzük, hogy a szerelemről nem lehet többet tudni, mint amennyit már a régi görögök is tudtak róla. Azt jelentl-e ez, hogy az egészséges, mély érzelmekre, valódi szerelemre képes embernek semmi tanulnivalója sincs, s akár a kezébe se vegyen a szerelemről, a szexualitásról szóló könyveket? Szó sincs róla! Az emberi érzelmekről, kapcsolatokról, az emberi szexualitásról szóló tárgyilagos, tudományos Igényű munkák ismerete valamenynyiünket hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk önmagunkról. 8 jobban megértsük másojc — gyermekeink, barátaink, szeretteink viselkedését, s az emögött meghúzódó érzelmeket. E 0 A pszichológiai szakirodalom, ami — szemben a művészetek sok ezer éves múltjával — csupán néhány évtizedre tekinthető vissza, a szerelem, mint érzelem jelenségét jobbára a szexuális viselkedés tárgykörében vizsgálja, s teljes joggal, hiszen ez a terület, ahol a szerelem tudományos kutatásra, általánosítások, törvényszerűségek megállapítására alkalmas formában jelenik meg: szinte „kézzel foghatóvá" válik. Januárban ismeretterjesztő riportműsor hangzott e! a rádióban „A szerelmi élet kultúrája" efmmel. A hallgatók leveleiből és telefonhívásaiból február közepén Jókora csokrot adott közre — kommentár nélkül — irodalmi hetilapunk. A reagálóknak mintegy fele egyetértően üdvözli a műsort, a másik fele mélységesen elitéli. Könnyű — és olcsó — megoldás az elmarasztaló hangokat egy kézlegyintéssel elengedni a fülünk mellett olyan megjegyzések kíséretében, mint „maradiak", „öregek", vagy éppen „betegek", „savanyú a szőlő" stb. Ehelyett vizsgáljuk meg inkább azt a kérdést, hogy miért kavar még ma is ekkora vihart ez a téma? Hogyan ls állhatott elő az a jószerivel képtelen helyzet, hogy a szexualitásról, alapvető biológiai működésünkről nyilvánosan beszélni még ma ls „tett", merészség, kihívás. A téma ugyanis távolról sincs még a helyén, nem természetes, nem „szalonképes". A szexológla szakembereinek, orvosoknak és pszichológusoknak nincs szükségük védelemre, hiszen az őket felkereső (és fel nem keresve szenvedő) betegek ezrei Igazolják munkájuk fontosságát. Próbáljuk megérteni a felháborodókat is. Ellenállásuk, tiltakozásuk hófoka arról árulkodik, hogy a témával kapcsolatos érzelmeik igen mélyen gyökereznek. Sokan közülük még a „régi világban" nevelkedtek, akkor, amikor az erkölcsi tisztaság és a szüzesség fogalmai szinte egyértelműen összekapcsolódtak. amikor a hités erkölcstanórán azt tanultak, hogy a paráznaság bűn, és az önmegtartóztatás erény. Ha nem is követte mindenki ezeket a tanításokat, azért még magáévá tette az alapelveit, s a „botlás" következményeit bűntudattal viselte, vagy szorongva várta. A „szabadszerelem" — a házasságon kívüli nemi kapcsolat legfeljebb a művészek, színészek és más, társadalmon kívüli „istentelenek" körében virágozhatott. Hogyan változhattak meg az erkölcsök — pontosabban a nemi erkölcsök, mert a kettő nem ugyanaz! —egyetlen emberöltő alatt? Elegendő-e az a magyarázat, hogy a társadalmi rend Is megváltozott? Ez utóbbi kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy a társadalmi változás önmagában még akkor sem magyarázza a nemi erkölcsök módosulását, ha tekintetbe vesszük a nök helyzetében beállott óriási változást. Htszefc a nemi erkölcs szigorúsága koronként és országonként mindig is igen változó volt. A nemi erkölcsök megváltozásának egyik fő oka a korszerű fogamzásgátlók elterjedése. A következményektől. a nem kívánatos gyermektől való félelem a nemi szükségletek elfojtásának kedvezett, s még a létrejött kapcsolat esetén is gátolta a nők feloldódását. A félelem megszűnésével a nőknek is tágabb lehetőségük nyílt arra, hogy „minden szempontból" megfelelő partnert keressenek, s ne kelljen klkötnlök „az első"nél. Miután ez a keresgélés, ami esetleg többszöri partnerváltás formájában jelentkezik, a megkötendő házasság tartósságának egyik feltétele, a társadalom szempontjából nem káros, tehát nem ls lehet erkölcstelen. 4. Nincs még egy olyan funkciója az embernek, amelyet annyi titok, hiedelem és szorongás venne körül, mint a nemi életet Különösen a házasság előtti és a házasságon kívüli nemi életet korlátozza a társadalmi tudat — a szokásokra, erkölcsiikre, ízlésre hivatkozva, valójában pedlR a családközösség védelmében. Ezeknek a korlátozásoknak részben még ma ls megvan a funkciójuk — hiszen a gyakori „házasságtörés" könnyen váláshoz, • család széthullásához vezethet — másrészt azonban valóságos alapjukat elveszítették akkor, amikor az emberiség megoldotta a korszerű fogamzásgátlás problémáját A szájon át szedhető szereknek a feltalálása voltaképpen forradalmi tett volt; felszabadította a szexuális életet a szorongás, a következményektől való félelem nyomasztó súlya alól, és igazi örömforrássá tette azt. Sajnos, a művi vetélésről még sokáig nem lehet múlt időben beszélni. A műtétek száma természetesen csökkent, mióta a tablettákat orvosi rendelvényre meg lehet venni, de még mindig magasabb, mint azt várni lehetne, ha azok, akik egészségi állapotuk alapján megtehetik, élnének a fogamzásgátlás megelőző lehetőségével. A szerek ellen számos kifogás forog közszájon. Ezek a kifogások egyedi esetekben indokoltak lehetnek, hiszen nem véletlen, hogy többféle készítmény van forgalomban; nem mindegyik jó mindenkinek, hiszen minden gyógyszerkészítménynek lehetnek mellekhatásai, ezeket a gyógyszer csomagolásán fel ls tüntetik. Az az állítás azonban, hogy a fogamzásgátlók ártalmasak lennének, ha a megfelelő módon szedik, és betartják az előírt szüneteket is — nem igaz. Magyarországon nem kerül gyógyszertári forgalomba olyan szer, amelynek káros hatását ki ne zárták volna. Másrészről minden készítménnyel vissza is lehet élni. A tabletták alkalmazásának két igen egyszerű feltétele van. Az első, hogy el kell menni orvosi vizsgálatra, és a receptet fel kell íratni, majd kiváltani a gyógyszertárban. A második, hogy a gyógyszert rendszeresen be kell venni. Orvoshoz mindenki jár, eddig nem ls lenne baj. Csakhogy az orvos rendszerint nincs egyedül; védőnő vagy nővér, adminisztrátor is ül a szobában. S ha az orvosban bízik is az ember, ki tudja, mit gondol róla a másik asszony, nem fogja-e kibeszélni, hogy miért jött? Ott, ahol mindenki mindenkit ismer, a nők, főként a hajadon nők nem mernek ilyen kéréssel bekopogni a rendelőbe. Mások elmennek ugyan, de arra már nem tudják rászánni magukat, hogy a receptet kl is váltsák. „A gyógyszertár mindig tele van emberekkel". Miért szégyenkezünk a tabletták miatt? Szexuális szükségleteink nem szégyellnlvalóak, s ha ezeket kulturáltan, éretten, s nem mások — akár születendő gyermekünk — rovására elégítjük kl, ebben nincs kivetnivaló. K. 1.