Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

4 • Szombat, .1979. március 24: fiatalokról ffiataloknak H Szerelem, szex, szokások Több mint egymillió turistáról gondoskodnak Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1978-ban majdnem 900 000 magyar és külföldi fiatalnak adott tu­risztikai programot — Milyen programok női­tek ezek. ét milyen célt szolgáltak az egyszerű uta­zásokon. kirándulásokon kí­vül? — kérdeztük Sárái Gyulától, az Express igaz­gatóhelyettesitől. — Mint a KISZ KB uta­zási irodája, a hagyományos utaztatási, üdültetési tevé­kenységünkön túl politikai feladatainknak ts eleget tet­tunk. Tavaly a KISZ-szel közösen szerveztük meg a VIT kubai és hazai prog­ramjait. és beindítottuk az „Aranyjelvényesek az olim­piára" tömegsportakciót la. — Legfontosabb tevékeny­ségük a belföldi és sporttu­rizmus támogatása, fejlesz­tése. Milyen eredményekkel zárták ezen a területen az elmúlt esztendőtT — 1978-ban mintegy 700 000 fiatalnak biztosított irodánk országjáró túrákat, rendezvényeket, üdülési le­hetőségeket éa sportturiszti­kai programokat. Ez jóval több. mint az 1977-es rész­vétel. Am a számszerű emelkedés mellett a tartal­mi munkában la igyekez­tünk megvalósítani a KISZ KB által meghatározott iránvei veket. Mindenek­előtt a sport bekapcsolását Erre ió alkalom nvílt a már hagyományos Express Ifjúsági napokon: Szegeden 7000-ren, Sopronban és Gyu­lán 800—800 fiatal vett részt e kulturális, sport- és szóra­koztató rendezvényeken. A KISZ KB honvédelmi és sportos/télvának hagyomá­nyos országos akcióit komp­lex turisztikai programok­kal. szolgáltatásokkal segí­tette az Express. — Miiven sajátos külföldi programjaik voltak? — Nyolcvanháromezer fia­tal turistát utaztattunk kül­földre, elsősorban a szocia­lista országokba. Sokan kü­lönvonatainkkal utaztak Moszkvába. Leningrádba és más szovjet nagyvárosokba. A Világ Ifjúsági Találkozóra két turnusban 320 fiatal uta­zott ki, akik Havannán kívül Kuba nevezetes helyeivel is megismerkedtek — a ml se­gítségünkkel. — Hányan Jöttek az Önök szervezésében Magyarország­ra? — Tizenhárom barátság különvonatot fogadtunk a Szovjetunióból, további 8 kü­lönvonatot az NDK-ból, Len­gyelországból és Bulgáriából. Mintegy száz testvérvárosi­testvérmegyei csoportot lát­tunk vendégül a szocialista országból. örvendetesen alakultak kapcsolataink a fejlett nyu­gat-európai tőkés országok Ifjúsági és diák utazási iro­dáival, s fejlődött forgalmunk a harmadik világgal, elsősor­ban a közép- és dél-amerikai onszágokkaL * — Milyen terveik vannak az idei évadra? — Célunk a Jövőben is a komplex idegenforgalmi szol­gáltatásokon túl az ifjúság­politikai és szakmai progra­mok széles körű szervezése, támogatása. Bekapcsolódtunk több nemzetközi rendezvény­be. Ezek közül kiemelkedő esemény lesz a nemzetközi gyermekév alkalmával Ma­gyarországon megrendezésre kerülő kongresszus, amely­nek lebonyolításában az Álla­mi Ifjúsági Bizottság mellett irodánk ls jelentős szerepet kapott. A hagyományoknak megfelelően az Expressz lesz ismét a technika szervezője a Közgazdasági és Jogi Nyári Szabadegyetemnek. Az Idén 870 000 magyar fiatal belföldi túraútját szer­vezzük meg. Mintegy 90 000 fiatal kt­utaztatását is tervezzük. Ti­zenöt különvonatot indítunk a Szovjetunióba, továbbra is kiemelten kezeljük a testvér­városokat, emellett új útvo­nalakkal is gazdagítjuk a vá­lasztékot. 108 000 turista fo­gadására készültünk fel. A legtöbb turistát a Szovjet­unióból, Lengyelországból és az NDK-ból várjuk. És végül: 70 millió forin­tot használtunk fel különbö­ző beruházási feladataink tel­jesítésére: növeljük a szállás­helyek számát, legjelentősebb beruházásunk a balatonföld­vári 960 személyes szálló épí­tése, amelynek befejezése 1982-ben várható. Kőszegen egv/ volt határőr-laktanyát „C" kategóriájú szállodává kívánunk átalakítani­Rekonstrukciós tevékeny­ségünk során folytatjuk a Verőcemarosi Nemzetközi üdülőtelep Motel épületei­nek építését. Megkezdődött a balatonföldvári Nemzetközi Üdülőtelepen egy 208 szemé­lyes, ötszintes szálló kivite­lezése ls. M. M. Autóversenyen A párkeresés olyan folya­mat, amelynek első mozza­nataira nem ls emlékszünk már. Nehéz eldönteni, hogy ez a Játékos párválasztósdi, amiben természetcsen már szexuális kíváncsiskodás, vagy játék is előfordul meny­nyiben előfutára a későbbi igazi pérkeresésnek, s meny­nyiben a felnőttek viselkedé­sének utánzása. Tény, hogy már az óvodás „pároknak" lehetnek titkaik, külön nyel­vük és olyan jelrendszerük, ami több társukkal való kap­csolatukban nem jelenik meg. Az iskolában — a nagy­mamák rémületére — folyta­tódik a játék, éspedig némi szünet (8—10 évig) után 5. osztálytól kezdve mér mint „szerelmesdi". A felső tago­zat végén — 7.-ben, 8.-ban már „járnak" egymással a „párok", az érzelmek ilyen­kor már elmélyülnek, némi­leg tartósabbak ls, és fájób­bak a kapott sebek. Ilyenkor kezd kialakulni a serdülők önértékelése, amelyben a vonzóerő (a másik nem ál­tal előnyösnek elismert kül­ső és belső tulajdonságok összessége) jelentős helyet foglal el. A kitűnő tanuló irigykedni kezdi azt az osz­tálytársát, aki a fiúknál na­gyobb sikereket ért el. a fi­úk közt pedig annak nő meg a tekintélye, aki után jobban futnak a lányok. Van egy rö­vid időszak, amikor — úgy tetszik — nem is társat ke­resnek igazában a fiúk és a lányok, hanem afféle „stá­tusz-szimbólumot", díszt, tró­feát. akivel „villogni" lehet. Elképesztően egyenlőtlen kapcsolatok jönnek így létre, amelyek felbomlásakor — mint rendesen — az jár rosz­szabbul, aki többet adott, aki jobban „belement" a dolog­ba. A középiskola első évében a vad párkeresésnek átadja a helyét — egy időre — a tananyaggal való birkózás. Újabb „pihenő" következik hát, ami persze nem tart so­káig. A 16—17 évesek pár­keresése és párkapcsolata már a felnőtt párválusztás előjátéka, s mint Ilyen, „komolynak" tekintendő. Ebben a korban kezdődik a nemi élet Is, akár tu­domásul vesszük, akár nem. S ha ekkorra a párkeresők­ben nem alakul kl az egy­más Iránt érzett felelősség­tudat, egymás kívánságainak tiszteletben tartása, egymás napirendjének, baráti kap­csolatainak, egész értékrend­jének felmérése, elfogadása vagy legalábbis megfigvelni­tudása, akkor a párkeresés is, a nemi élet is könnyen ku­darcsorozathoz vezethet A 16—18 éves fiúk és lá­nyok két ellentétes viselke­dése figyelhető meg. Vagy fenntartás nélkül fogadják el választott párjuk értékrend­jét, baráti körét, érdeklődé­sét, vagy mindenestül meg akarják változtatni. A korai — végleges — pár­választás legfőbb veszélye nem a nemi éretlenség, vagy az anyagi bizonytalanság, ha­nem az önismeret hiánya. A mélylélektani iskola már a század első évtizedeiben feltárta és leirta a szerelem egyik legfontosabb elemét és annak fejlődését: a kötődés, a kapcsolatteremtés jelen­ségét, ennek kialakulását vagy torzulását az anya­gyermek kapcsolatban. Az utóbbi években a szerelem megismeréséhez a szociál­pszichológia is hozzátette a magáét a szerepek és kap­csolatok tudományos igényű elemzésével. Tudjuk, hogy a kötődés, a kapcsolatteremtés képessége, az érzelmek elmélyülésének lehetősége velünk születik és születésünk pillanatától kezd­ve fejlődik, módosul, kitel­jesedik vagy elhal. Többé­kevésbé ismerjük azokat az agyi anatómiai képleteket, amelyek érzelmi életünket szabályozzák, amelyek a hozzánk eljutó ingereket ér­zelmi színezettel töltik meg, s amelyek károsodása esetén érzelmeink is károsodnak. Tudjuk, hogy lelki jelen­ségeinknek története van, s hogy ez a történet részben a „tudatos", részben pedig a „tudattalan" síkján Játszó­dik le. Megtanulhattuk, hogy a „biológiai" és a „társadal­mi", a „normális" és az „abnormális" között nem olyan éles a határ, mint azt régebben gondolták, s ezt éppen a szexualitással fog­lalkozó munkák bizonyítják sok-sok tapasztalati tényre alapozva. Megtanulhattuk, de vajon valóban megtanul­tuk-e? S aki valóban megtanulta mindazt, amit a könyvekből, ismeretterjesztő cikkekből rólunk, emberekről meg le­het ma tanulni, vajon töb­bet tud-e a szerelemről? Segíl-e ez a „hűvös pillan­tás" a „forró pillanatokban?" Aligha. Már csak azért sem, mert a valóban „forró" pillana­tokban inkább érzelmi, sem­mint érteim) ingerek, vagv „információk" befogadására, föl Idézésére vagyunk alkal­masak. Szerencsére, vagy sajnála­tos módon, az Igazán forró pillanatok (hetek, hónapok, évek?) elég ritkák az ember életében. Ügy érezzük, hogy a szerelemről nem lehet töb­bet tudni, mint amennyit már a régi görögök is tud­tak róla. Azt jelentl-e ez, hogy az egészséges, mély érzelmekre, valódi szerelemre képes em­bernek semmi tanulnivalója sincs, s akár a kezébe se vegyen a szerelemről, a szexualitásról szóló könyve­ket? Szó sincs róla! Az emberi érzelmekről, kapcsolatokról, az emberi szexualitásról szóló tárgyila­gos, tudományos Igényű munkák ismerete valameny­nyiünket hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk önma­gunkról. 8 jobban megértsük másojc — gyermekeink, ba­rátaink, szeretteink viselke­dését, s az emögött meghú­zódó érzelmeket. E 0 A pszichológiai szakiroda­lom, ami — szemben a mű­vészetek sok ezer éves múlt­jával — csupán néhány év­tizedre tekinthető vissza, a szerelem, mint érzelem je­lenségét jobbára a szexuális viselkedés tárgykörében vizs­gálja, s teljes joggal, hiszen ez a terület, ahol a szerelem tudományos kutatásra, álta­lánosítások, törvényszerűsé­gek megállapítására alkalmas formában jelenik meg: szin­te „kézzel foghatóvá" válik. Januárban ismeretterjesztő riportműsor hangzott e! a rádióban „A szerelmi élet kultúrája" efmmel. A hall­gatók leveleiből és telefon­hívásaiból február közepén Jókora csokrot adott közre — kommentár nélkül — iro­dalmi hetilapunk. A reagá­lóknak mintegy fele egyet­értően üdvözli a műsort, a másik fele mélységesen el­itéli. Könnyű — és olcsó — meg­oldás az elmarasztaló han­gokat egy kézlegyintéssel elengedni a fülünk mellett olyan megjegyzések kísére­tében, mint „maradiak", „öregek", vagy éppen „bete­gek", „savanyú a szőlő" stb. Ehelyett vizsgáljuk meg in­kább azt a kérdést, hogy miért kavar még ma is ek­kora vihart ez a téma? Hogyan ls állhatott elő az a jószerivel képtelen helyzet, hogy a szexualitásról, alap­vető biológiai működésünk­ről nyilvánosan beszélni még ma ls „tett", merészség, ki­hívás. A téma ugyanis tá­volról sincs még a helyén, nem természetes, nem „sza­lonképes". A szexológla szak­embereinek, orvosoknak és pszichológusoknak nincs szükségük védelemre, hiszen az őket felkereső (és fel nem keresve szenvedő) bete­gek ezrei Igazolják munká­juk fontosságát. Próbáljuk megérteni a fel­háborodókat is. Ellenállásuk, tiltakozásuk hófoka arról árulkodik, hogy a témával kapcsolatos érzelmeik igen mélyen gyökereznek. Sokan közülük még a „régi világ­ban" nevelkedtek, akkor, amikor az erkölcsi tiszta­ság és a szüzesség fogalmai szinte egyértelműen össze­kapcsolódtak. amikor a hit­és erkölcstanórán azt tanul­tak, hogy a paráznaság bűn, és az önmegtartóztatás erény. Ha nem is követte minden­ki ezeket a tanításokat, azért még magáévá tette az alapelveit, s a „botlás" kö­vetkezményeit bűntudattal viselte, vagy szorongva vár­ta. A „szabadszerelem" — a házasságon kívüli nemi kap­csolat legfeljebb a művészek, színészek és más, társadal­mon kívüli „istentelenek" körében virágozhatott. Hogyan változhattak meg az erkölcsök — pontosabban a nemi erkölcsök, mert a kettő nem ugyanaz! —egyet­len emberöltő alatt? Elegen­dő-e az a magyarázat, hogy a társadalmi rend Is meg­változott? Ez utóbbi kérdés­re azt kell válaszolnunk, hogy a társadalmi változás önmagában még akkor sem magyarázza a nemi erkölcsök módosulását, ha tekintetbe vesszük a nök helyzetében beállott óriási változást. Ht­szefc a nemi erkölcs szigorú­sága koronként és országon­ként mindig is igen vál­tozó volt. A nemi erkölcsök meg­változásának egyik fő oka a korszerű fogamzásgátlók el­terjedése. A következmé­nyektől. a nem kívánatos gyermektől való félelem a nemi szükségletek elfojtá­sának kedvezett, s még a létrejött kapcsolat esetén is gátolta a nők feloldódását. A félelem megszűnésével a nőknek is tágabb lehetősé­gük nyílt arra, hogy „min­den szempontból" megfelelő partnert keressenek, s ne kelljen klkötnlök „az első"­nél. Miután ez a keresgélés, ami esetleg többszöri part­nerváltás formájában jelent­kezik, a megkötendő házas­ság tartósságának egyik fel­tétele, a társadalom szem­pontjából nem káros, tehát nem ls lehet erkölcstelen. 4. Nincs még egy olyan funk­ciója az embernek, amelyet annyi titok, hiedelem és szorongás venne körül, mint a nemi életet Különösen a házasság előtti és a házasságon kí­vüli nemi életet korlátozza a társadalmi tudat — a szo­kásokra, erkölcsiikre, ízlésre hivatkozva, valójában pedlR a családközösség védelmé­ben. Ezeknek a korlátozá­soknak részben még ma ls megvan a funkciójuk — hi­szen a gyakori „házasságtö­rés" könnyen váláshoz, • család széthullásához vezet­het — másrészt azonban va­lóságos alapjukat elveszítet­ték akkor, amikor az embe­riség megoldotta a korszerű fogamzásgátlás problémáját A szájon át szedhető sze­reknek a feltalálása volta­képpen forradalmi tett volt; felszabadította a szexuális életet a szorongás, a követ­kezményektől való félelem nyomasztó súlya alól, és igazi örömforrássá tette azt. Sajnos, a művi vetélésről még sokáig nem lehet múlt időben beszélni. A műtétek száma természetesen csök­kent, mióta a tablettákat orvosi rendelvényre meg le­het venni, de még mindig magasabb, mint azt várni lehetne, ha azok, akik egész­ségi állapotuk alapján meg­tehetik, élnének a fogamzás­gátlás megelőző lehetőségé­vel. A szerek ellen számos kifogás forog közszájon. Ezek a kifogások egyedi esetek­ben indokoltak lehetnek, hiszen nem véletlen, hogy többféle készítmény van for­galomban; nem mindegyik jó mindenkinek, hiszen min­den gyógyszerkészítménynek lehetnek mellekhatásai, eze­ket a gyógyszer csomagolá­sán fel ls tüntetik. Az az ál­lítás azonban, hogy a fogam­zásgátlók ártalmasak lenné­nek, ha a megfelelő módon szedik, és betartják az elő­írt szüneteket is — nem igaz. Magyarországon nem kerül gyógyszertári forgalomba olyan szer, amelynek káros hatását ki ne zárták volna. Másrészről minden készít­ménnyel vissza is lehet élni. A tabletták alkalmazásá­nak két igen egyszerű felté­tele van. Az első, hogy el kell menni orvosi vizsgálat­ra, és a receptet fel kell íratni, majd kiváltani a gyógyszertárban. A második, hogy a gyógyszert rendsze­resen be kell venni. Orvoshoz mindenki jár, eddig nem ls lenne baj. Csakhogy az orvos rendsze­rint nincs egyedül; védőnő vagy nővér, adminisztrátor is ül a szobában. S ha az orvosban bízik is az ember, ki tudja, mit gondol róla a másik asszony, nem fogja-e kibeszélni, hogy miért jött? Ott, ahol mindenki minden­kit ismer, a nők, főként a hajadon nők nem mernek ilyen kéréssel bekopogni a rendelőbe. Mások elmennek ugyan, de arra már nem tudják rászánni magukat, hogy a receptet kl is váltsák. „A gyógyszertár mindig tele van emberekkel". Miért szégyen­kezünk a tabletták miatt? Szexuális szükségleteink nem szégyellnlvalóak, s ha ezeket kulturáltan, éretten, s nem mások — akár szüle­tendő gyermekünk — rová­sára elégítjük kl, ebben nincs kivetnivaló. K. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents