Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

Péntek, 1979. március 23. 5 A Vatikán képviselői Magyarországon A Vatikán képviselői: Luigi Poggi érsek, pápai mictus ós Faustino Sainz D.tnoz nunciatúrai titkár március 15—22. között Magyarországon tartózkodtak és találkoztak dr. Léleai László bíboros, esztergomi érsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnökével, s a püspöki kar több tagjával. A Vatikán képviselőit fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Rekonstrukció Rekonstrukciót hajtanak végre az ország legrégibb romkertjében, a szombathelyi Járdányi Pauloviis István romkertben. A romterületet annak idején a közvetlen szomszédságában levő barokk székesegyház építésekor tárták fel. Szombathely elődje, a 445-ben földrengésben elpusztult Savaria központjának és a középkorban ráépült várnak a maradványai láthatók itt. Szegedi „vörös" tárlat Ahogyan a proletár fórra- radalmak zajában maradtak hangzó dicsérettel írtak. Judalom hazai győzelmének fel- hívek az ecsethez cs vésőhöz, hász Gyula fáradhatatlan tételei országszerte és helyi és egyik kezükben sokszor buzgalommal támogatta vonatkozásban 1919 tavaszán bizony fegyvert kellett szo- művészbarátait, egyre érettebbé váltak, úgy ronoatniok." A munkásmozgalommal bontakozott ki fokról-fokra a A Tanácsköztársaság köz- kapcsolatot tartó haladó szelszegedi irodalom-, zene- és ponti szerveitől elszakított lemű, s köztük komimunistáképzömúvészét megújult ar- Szeged haladó képzőművé- vá vált, sőt — mint Kukoculata is. Hatvan évvel ez- szeinek bátor kiállása volt ez vetz Nana és Heller Ödön előtt, a Magyar Tanácsköz- a tárlat, amellyel lényegében személyében — mártírhalált társaság idején helyi festőink az el6Ő magyar proletárdikta- halt helyt művészeink emléés szobrászaink legjobbjai túra fennmaradása mellett két a felszabadulás óta mélmindinkább arra törekedtek, tüntettek. A kiállítás tömeg- tón megbecsüljük. Nevüket, hogy érdekeiket kivívni tudó sikerét tükröze, hogy már az valamint eszmei és művészi kolletktívába tömörülve, kö- első héten kétezerre emelke- hagyatékukat, illetve az 1919 zos erővel határozzák meg és dett a látogatók száma. A tavaszán rendezett „vörös" harcolják ki a szegedi képző- megérdemelt elismerésben a tárlatukat azzal a szándékkal művészet fellendítésének műalkotásokon- kívül, része Idéztük fel, hogy mai képalapvető követelményeit Vá- volt a tárlatot rendező Ger- ző- és Iparművészeink az ő rosunk felpezsdült kulturális gely Sándornak és Tardos példáikat tisztelve még eredéletének Juhász Gyula is Taussing Árminnak is, mert ményesebben tudják tovább fontos előmozdítójává vált hangversenyeket és elöadá- fejleszteni Tisza-parti vároAz 1919 március elején írt sokat szerveztek a kiállítási sunk. Szeged megújhodó ábMűvészetet a népnek című termekben. A sikeres bemu- rázolóművészetét. vezércikkében hangsúlyozta, tatóról a helyi lapok egybe- Szelesi Zoltán hogy „...a költő, a festő, a szobrász, a muzsikus találja meg az elektromos áramot, amely idegei finom és nemes remegését bekapcsolja milliók érdeklődésének centrumába, szóval a művészet legyen közkincs." A szakszervezetbe tömörült szegedi művészeknek 1919. május 18-án kiállításuk nyílt a Kultúrpalotában, melyen 24 művész 211 alkotását mutatták be. A tárlaton helyi festőink és szobrászaink színejava részt vett. így többek között: Gergely Sándor. Károlyi Lajos, Pápp Gábor, Dinnyés Ferenc, Vlasics Károly és mások, mint például az akkor már pesti lakossá lett neves szobrász. Pásztor János is. A kiállítás tiszta jövedelmét és az eladott művek 10 százalékát a „Szegedi müvészalap" (művészképzés, pályadíjak, művésztelep stb.) létesítésére szánták fordítani. Tárlatuk katalógusának előszavaként Juhász Gyula kiemelte, hogv „.. a szegedi művészek, akik most kiteregetik és kibontogatják az álmaikat. a vivődásaikat, a keresésüket. akik mintegy vallomást tesznek arról, hogv mit akartak és mit értek el, ne feledjük, háborúk és forÜlést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, csütörtökön Sze- kedési tervet, amely a KISZgeden Bódi György megyei szervezetek időszerű mezőelső titkár elnökletével tar- gazdasági, élelmiszeripari feltotta ülését a KISZ Csöng- adatait határozza meg. rád megyei bizottsága. A A megyei KISZ-bizottság testület tagjai elsőként je- ülésén ott volt és munkójálentést hallgattak meg a ban részt vett Zákány JóCsongrád megyei fiatalok la- zsef, a KISZ KB tagja. Kakéshelyzetéről és a KISZ- menszky Péter, a megyei szervezetek lakásépítéssel pártbizottság munkatársa és kapcsolatos feladatairól, a Csépi Lajos, a KISZ KB lakáselosztásban való jogaik munkatársa. érvényesítéséről. Ehhez a | napirendi ponthoz Horváth j árasok Dorozsmán, Ördögh K. Sándorékuál rózsalugas állványa hasítja ketté az udvart A folyosón frissen festett kaptárak egymáson. Deszkák hasalnak alattuk. Az asszony és a leány éppen a családfőt várja haza. Az ebéd kiszedve, az asztalon, A márciusi napsütés udvarra nyitja az ajtókat, ablakokat — Már itthon kéne lennie — mondja az asszony —, régen bejött a busz. — Méh észembert keresek, aki mézbogarakkal bánik. — ö majd jön. és mindent elmond. — Miért? Maga talán haragszik a méhekre? — Hát nem nagyon ugrálok értük. Aztán szépen kiderül az ellenkezője. Ha akarna, se tudna haragudni a bogarakra, mert az ura mellett tizennégy év alatt szépen hozzájuk 6zokott. Amikor megfeledkezik róla, hogy az előző este kaptak össze a méhek miatt — úgy beszél róluk, mint aki szakmabeli. Az is gyorsan kitudódik, hogy a kisebbik gyerek első osztályos, de már ott tátja a száját az apja körül. és nem árt neki a szúrás. Csillának viszont, ha még rá se száll, máris bedagad a füle. Közben segedelem érkezik. Ma«;k méhészember jött a kaptárokért, a fiával. Illés Károly társa és cimborája a családnak. Kerekítjük a beszélgetést a bogarakról. Keresem az elejét a méhészetnek. Aztán ráfogjuk, hogy a teleltetéstől indulunk. A nyugodt arcú, bajuszos méhészember készséges: — Augusztus végétől, szeptember elejétől lehet számolni a telet. Ekkorra már szépen lefödték a télirevalót Ezután összehúzódnak. fészket alakítanak maguknak. Már nézni kell, van-e elég ennivalójuk. — így éri őket a tél..í — Egymáshoz bújnak, melegszenek, ilyenkor a világért sem szabad bolygatAndrás, a megyei KISZ-bizottság munkatársa fűzött szóbeli kiegészítést. Csongrád megye KISZszervezeteinek párttaggá nevelő és ajánló tevékenységét, a múlt évi tapasztalatokat Kulcsár Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára ismertette. Ezt követően a testület elfogadta azt az intézHegnyílt a filmtéka A filmkedvelő közönség ré- rövid- és dokumentumfilgi igényét sikerült kielégite- mékből tematikus összeáll ínie a Csongrád megyei Mo- tások, valamint a szegedi téziüzemi Vállalatnak: tegnap, véstúdió műsorai egészítik csütörtökön stúdiómozi kezd- majd ki a filmtéka programié meg működését Szegeden, ját. A Móra Ferenc Múzeum A múzeum és a moziüzemi adott helyet (reprezentatív vállalat példaszerű, közműdisztermét) a Szegedi Film- velődési céljainkért való tékának; ezentúl a hét há- együttműködése révén 120 rom napján (csütörtökön, férőhelyes stúdiómozival gazpénteken és szombaton) itt dagodott tehát a város. A vetítik a filmművészet ki- Szegedi Filmtéka tegnap esemelkedő alkotásait. A mo- ti ünnepi megnyitóján dr. ziüzemi vállalat tervei sze- Kovács Miklósné, a megyei rint a filmtéka műsorán — tanács művelődésügyi osztáamelyet a szegedi filmbará- lyának csoportvezetője betok segítségével szeretnének szélt az új vetítőterem funkösszeállítani — nemcsak az cióiról, Szeged közművelődéúgynevezett művészfilmek seben betöltendő szerepéről, szerepelnek; önálló alkotó- A Tanácsköztársaság jubileuműhely'kkeL, a különböző ma alkalmából korabeli dofilmstúdiók termésével is kumentumfilmekböl velitetmegismerkedhetünk, az or- tek félórás műsort, majd a szágos premierek előtti be- filmtéka első előadásaként mutatókra, ankétokra pedig Jancsó Miklós új művét, a meghívókat kapnak a filmek Magyar rapszódiát láthatta a alkotói is. Mindezeken kívül; közönség. Somogy i-könyv tán műhely A helytörténeti kutatásnak tarthatott a Rákóczi-emigrájópár avatott szakembere és cióval. Rokolya Gábor „Az sok érdeklődő támogatója öröklés Szegeden a reformvan Szegeden. A városunkról korban 1825—1848" című dolalkotott képhez új színt, új gozata a végrendeletekről, az tónust adnak a kutatók egy- örökösödési és osztálypörökegy adat fölmutatásával, egy- ről értekezik, Papp János egy összefüggés föltárásával, Szeged első primadonnájánéha éppen az ő közreműkö- ról, Chlbay Pálné Éder AnIdésükkel vagyunk, kénytele- tóniáról ir. Ruszoly József a nek átértékelni a belénk ivó- váltótörvényszékért folyadott régi képet. Ez a szem- modó szegedi petíciót teszi pont teszi jelentőssé a szege- közzé, és a fölterjesztés ködi könyvtár szerény kiadvá- rülményeit írja le. Zsoldos nyát, a Somogyi-köfiyvtári Sándor az állami szemkórház műhelyt. Most megjelent igazgatójára, Leitner Vilmos1978-as évfolyama a száz éve ra emlékezik. Neves szegedi született festő. Szőri József orvosról, H0IIÓ6 Józsefről szól emlékének adózik első he- Péter László tanulmánya, és lyen alapos írással és néhány azt firtatja, hogyan jutott el festményének bemutatásával, osztálykötöttségei ellenére a Juhász Gyula, Tornyai Já- nemzeti függetlenségi eszme nos, Hollós József, Domokos hitvallásától, a polgári radiLászló és Remsey Jenő vé- kalizmuson és szociéldemokleményének idézése után a rata nézeteken át a forradalcikk szerzője, Apró Ferenc mi szocializmusig, a leninizmondja Szőriről: „... nem- musig. Palásti László Juhász csak a szegedi, hanem a ma- Gyula költeményeinek legrégyar piktúrának is az egyik gibb francia fordításait adja legigazibb tehetségeként tűnt közre a füzetben. Ortutay föl. Festészetünk hullócsilla- Gyulától, a szegedi kötődésű gai közé tartozott...", aki néprajztudóstól Katona Imre festőként nem tudott megél- vesz búcsút. Bálint Sándor ni. „A szögedi nemzet" című öszOltvai Ferenc az 1728-as szefoglaló munkájának első szegedi boszorkányégetésről két kötetét ifj. Lelc József. közöl tanulmányt, megerősít- Indig Ottó „Juhász Gyula ve azt a föltételezést, hogy a Nagyváradon" címmel a Kriboszorkányok kapitányaként terion Kiadó gondozásában elítélt és megégetett Rózsa megjelent könyvét Grezsa Dániel korábban kapcsolatot Ferenc ismerteti. ni őket. Ahogy a fagyok elmúlnak, kezdenek jönni kifelé a lyukakon. Megmutatják magukat, hogy ízlett a tél. Elkezdenek takarítani, kihordják a hullákat. — Hogyan? — Nagyon nehezen bírják szegények. Amelyiknek sikerül, elviszi messzire. ha nem, csak ide teszi a nyílás elé. Olyan is van. amelyik csak a kijáratig tudja cipelni a halott társát. — És ez baj? — Betegség lehet belőle. Ezért mi tavasszal kisöpörjük a kaptárakat. Tiszta helyen kapnak enni. Ilyenkor beadjuk nekik a gyógyszert is. — Megeszik? — Becsapjuk őket. Szirupba keverjük. A gazdaasszony meg Csilla minden motorzajra az utcaajtót nézi. Az idősebblk méltatlankodik is: — Azt mondta, valami gyűlés lesz bent a gyárban, és amiatt a későbbivel jön. A jutában asztalos. Három műszakban dolgozik, azt is azért vállalta, hogy jobban kijöjjön a szombat-vasárnap. Mert a szabadság nem elég neki, örökké a bogarak között van. — Maga is kijár a vándortanvára? — Csak néha. — Pöröl az emberrel a méhek miatt? — Tőlem elférnek. Látja, itt is minden csupa keret és kaptár. Mind ő csinálja. Már a nyárra valót faragja. A viaszt kifőzte, és Ide ragasztja bele a műlépet — mutatja Ördöghné a sorba rakott nagyboconádi kereteket. — Az este is sokáig kopácsolt, még a szerszámokat is széjjel hagyta. — Valami haszna csak van, hogy az ura méhész? — Persze! A múltkor már örvendeztünk a lányommal, mert eladott tizenkét családot. Vártuk a pénzt — És? — Cukrot vett belőle! A bogaraknak! Azt is elmondták a rögtönzött „méhészeti órán", hogy a cukorból nem lesz méz, az csak serkentő. Akácvirágzásra erősítik vele a családokat. És hogy a rendes anya mellett van álanya is. — Amikor elpusztul az anya, a dolgozók kiválasztanak egyet maguk közül, s addig etetik tnéhpempövel, ameddig olyan illata nem lesz, mint a rendes anyának. Ezután a többiek hallgatnak rá. — Ez rossz a családnak? — Az álanya csak heréket petéz, nem dolgozókat. Erre ügyel is a jó méhész, mert különben széthullik a család. — Mit tesznek ilyenkor? — Leváltjuk az anyát, akárcsak akkor, amikor elöregszik. — Honnan pótolják? — Az anyabölcsőből, amit az anyanevelőbe teszünk. Azt hiszem, Sanyinak van is ilyen, mindjárt megmutatom. Pillanatok alatt előkerül a fekete fedelű fadoboz, ránézésre olyan, mint a szavazóurna. A két kicsi máris fölnyitja, a méhészember pedig elmondja az urna csínját-bínját. Ebben dajkálják a dolgozók a bölcsőt mindaddig, míg az anva ki nem kell. Miután bepárzik, elkezd petézni, s akkor cserélik be oda, ahova kell. Nem mindig fogadják be, ilyenkor többször próbálkoznak. Anya nélkül szétzüllik a család, az tartja össze, az irányítja a bogarakat — A méhész észreveszi, ha valami nincs rendben a kaptárban? — Azonnal! A fülével meghallja, ha valahol baj van. Sanyi, ha egyszer végigjárja a kaptárakat. rögtön hallja» ha valamelyik másként zenél. — A méhek is verekszenek ... — Sajnos néha keletkeznek rosszindulatú háborúk. Egyszer csak megbolondulnak. lerabolják a másikat. Leölik az anyát, és ellopják a mézet — Ekkor mit tesz a méhész? — Leszűkíti a járatot hogy jobban tudjon védekezni a család. Ennek ellenére ilyenkor sok a „hősi halott". összefullánkolják egymást, s aztán a bogár meghal. — Fölfedezhető, kié volt a vétkes? — Azt szoktuk csinálni, ha meglátjuk a verekedőket megcsapjuk azokat liszttel. Attól fehérek maradnak, s ahova a lisztesek hazamennek, ott már tudjuk, na. ti vagytok 1 Mire végére értünk a méhészetnek. megjött a gazda. Ördögh Katona Sándor roppant meglepődött amikor asszonya ezt mondta: — Na, hallod, jött vevő a bogarakra. Elviszi az ösz6zest, csak téged vártunk. — Ki mondta, hogy eladók? — Te morogtad az este. hogy meglátom, „egyszer megharagszom, és mind eltakarítom a háztól". Jött az alkalom. A magas ember olyan arcot vágott mint akinek meghúzták a pajeszát. — Ne bolondozz Iluska, tudod, hogy nem komolyan gondoltam. Az ember megbékélve igazolta magát: — Kiszaladtam még a tanyára, megnéztem a kaptárakat. kerülővel jöttem a busztól. Amikor már mindent kibeszéltünk, elköszönőben még abban egyeztünk meg. hogy a mézbogarakhoz nagyon sok türelem kell, legalább annyi, mint az aszszonyhoz. Majoros Tibor Madártavasz A szinte nyárias meleg előbbre hozta, meggyorsította a madarak mozgását, vonulását — kaptuk a jelentést a Szegedi Természetvédelmi Felügyelőségtől. A Fehér-tóra teljes számban megjöttek az ott költő dankasirályok. Tanyájukon tiszta terep várta őket: a Koromszigeten a magasra nőtt, elburjánzott gyomnövényeket lekaszálták, elégették. Ezt minden évben megismétlik, mert vegyszeres gyomirtást környezetvédelmi megfontolásokból nem lehet alkalmazni. Egyelőre a sirályok a lehalászott teleltető medencéket tisztogatják s utána birtokba veszik a kis szigetet. Már párokra oszolva járnak a Mekkorábban érkezeti bíbicek, a legelőkön, a belvizektől megszabadult réteken megkezdték egyszerű fészkeik építését. Valamikor tojásaikat a mezőkön dolgozók összeszedték és a húsvéti sonkához fogyasztották Mindez régen volt, ma már védettek a bíbicek.