Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

Szombat, 1979. március 17. t » 5 Tengerészeti világnap A távoli vizeken hajózó, a kikötőkben horgonyzó ál ma­gyar tengerjáró személyzetét köszöntötte pénteken, tegnap Putlai Árpád közlekedés- és postaügyi mdtiisztef távirata. A miniszter, a második tengerészeti világnap alkal­mából kívánt jó munkát, szerencsés hajózást a magyar kereskedelmi tengeri flotta dolgozóinak, és felhívta a fi­gyelmüket arra, hogy tegye­nek meg mindent a biztonsá­gosabb hajózásért és a ten­gerek tisztaságának védel­méért. (MTI) Ifjúsági brigád­vezetők tanácskozása A KISZ Csongrád megyei bizottsága és a Szakszerve­zetek Csongrád megyei Ta­nácsa tegnap Szegeden, a Tisza-szálló koncerttermé­ben egész napos tahácskozást rendezett, a megye ifjúsági brigádvezetőinek, munkaver­seny-felelőseihek. A konfe­renciát Horváth András, a megyei KISZ-bizóttság mun­katársa nyitotta meg. A több mint 200 résztvevő először Vahl Rezsőnek, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága munkatársának tájékoztatóját hallgatta meg a megye múlt évi gazdaság­politikai célkitűzéseiilek vég­rehajtásáról, valamint az 1979. évi feladatokról. Juhász András, a KISZ KB ifjú­munkás osztályának Vezető­je a KISZ-szervezetek és az ifjúsági brigádok együttmű­ködésétől tartott előadást. Kulcsár Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára az 1979—80. évi KlSZ-akciő­ptogram kiegészítéséből adó­dó aktuális teendőket ismer­tette. Az előadásokat követő konzultáción a mezőgazda­ságban és az iparban dolgo­zó brigádvezetők munkacso­portban vitatták meg a rájuk váró feladatokat Bajtársak A Minerva Színpad bemutatója Két és fél éves, szinte tel­jes csönd után jelentkezett újra a Minerva Színpad. A korábbi évek egymást váltó vezetőinek más-másféle el­képzeléseit, különféle kon­cepcióit vákuum követte, az ebből történő „kitörésnek'* viszont erősen és voltakép­pen törvényszerűen magán kell hordania a bénultság­ból mozgolódni kezdők min­denkori bizonytalanságát és tanácstalanságát Furcsa kettősség jellemez­te az ismert NDK-beli író, Franz Ftihmann elbeszélését „stúdiószínpadra" alkalmazó produkciót Marik István rendező Szemmel láthatóan nem tudott dönteni a régi szegedi Egyetemi Színpad immáron hagyománnyá vált dramaturgiája és a „hivata­losan" tradicionális rendezői felfogás közlött. Így aztán a szereplőiket — jóllehet a je­lenlegi gárda mintegy más­fél éve már együtt bontogat­ja szárnyalt — a koncepció asszociatív-közvetett és di­rekt, fény- és zeneeffektusok­kal dúsított elemei (koruk, tapasztalatlanságuk miatt) színészvezetési szempontból rendkívüli fegyelmezetlensé­gekre csábították. Az ere­dendő tehetség (a Thomast alakító Psota Istvánra Illik ez leginkább) végső soron így áldozatává Vált, legalábbis egy előadás erejéig az ala­kulgatás döccenőinek. A Bajtársak jellegzetes drámai alapkonfliktusa: há­rom katona véletlenül lelö­vi parancsnokuk, az Őrnagy lányát. A tett rettenete Után az erkölcsi felelősségvállalás, az izmosodni kezdő emberte­lenség és a bűntudat külön­böző lélektani ijef ormáéi 6i jelentkeznek — három, im­máron kölcsönős függésben egymásra utalt ember reak­cióiban. Nyomon követendő: váratlanul határhelyzetbe kényszerült, a szó szoros ér­telmében bajtársakká vált sorstársak milyen módon torzulnak el külön-külön és együtt a fortélyos félelem" föjtogátásában, hogyan vál­nak egymás, áttételesen és végső fokon önmaguk meg­semmisítőivé, hogyan pusztul el a felelősségét vállalni aka-. ró lelkiismeretes, és hogyan kerül fölénybe a nagyhangú­alattomos. Félelmetes szűrővizsgálat­ra ad alkalmat ez a megkö­Műsorajánlaf A szegedi szimfonikus ze- délelőtt 11 órakor. A tárla­nek&r koncertjét rendezi tot Szelesi Zoltán művészet­meg az Országos Filharmó- történész nyitja meg. A ki­nia szimfonikus; tavaszi bér- állítás március 31-ig munka­letsorozatáíiák keretében napokon 11 és 17 óra között holnap, máfCiüs 18-án dél- tekinthető fneg. előtt fél 11 (érvényesek a Ka TI ara jelzésű bérletek), és es­e fél 8 órai kezdettél (érvé­yesek Zongora jelzésű bér­etek) a Tisátt-ezálló koncert­ermében. Vezényel szalatsy István, közreműködik Qn­czay Csaba (gordonka), A műsorban VáfitUfi István, Honegféer és Frartek müvei szerepelnek. A városmajori ének- és zenékar hangversenyét ren­dezik ffleg a szegedi árvíz 1ÓÖ éves Három szerep — egy éne­kes, Boris ChrletOfí t'Iínmel László Eridre tart élőadást a haglemezbarátok klubjának soron következő összejövete­lén, március 19-éfl este 6 órai kéZdéttel á TlT Kárász utca 11. szám alatti klubhe­lyiségében. Családvédelem, családgon­dozás, családterápia — ez a címe dr. Gondos Anna pszi­elöadásának, ame­rtieg a szegedi arvxz íou f ht''ógl.1f"rirr: évfordulója alkalmából JgJ* "á^SSjSSSS: egészségügyi és pszi­az alsóvárosi templomban . . holnap, március 18-án, dél- 8zakoaztaivai Vala után fél 4-kor. A váfosma­úriak Mozart Requiem-jét, ^LfJ^^J*^1^ .'amint Schütz: Krisztus 1 udrrmányos Tamaság del­^ faVAa krZten C,fflÖ d«^f)ércius 19tónP°déíUtán 3 müvet adjak élő. óraköf< ^ €gé6^égügyl f6ü). Mesemondás és mesefilm- kola Odesszát körút 31. szám vetítés szerepel a Juhász alatti épületében. Gyula Művelődési Központ Skandinimról soron következő gyermek fog 'alkozdsán&k programjában, holnap, tart színes diaképekkel illusztrált isme­retterjesztő előadást Rimóezy március 18-án, dél- ^y^iZTÍX6 órakor a Juhász Gyula Mű­velődési Központban. Ausztrália egzotikus áltat­és növényvilágéról, dZ auszt­rálok mai életmódjáról tari előtt 10 órától. A Szegedi Postás Képed művész Kör tagjainak — Áb­rahám Máriának, Csaries Jánosnak. Fábián Pálnénak, Fontos Zoltánnak, Gál Afid­rásnak. Katona 'imrének él szintén színes diaképekkel .1­Tóth Mihálynak - kléllitá- lu"4raIt ,'emere terjeszto elo­•i ««i4iai„ a adást március 19-én, este 6 sat nyitják meg a p<*ta- kezdettel Dafóezy Qá_ igazgatóság új, Lentn köftíti Unt> az épít6lpari vet ke­épületének első emeleti tár- zet Lenin körút 03. szám salgójábao, március 19-én alatti klubjában. zelítés. Félelmetesre, mert potenciálisan képes lehet az emberi megnyomorítottság olyan mértékű felmutatására, amely sorsokat, jellemeket, sőt akár országokat, nemze­teket befolyásolhat, amint ér­re a mindennapok és a tör­ténelem példákat mutat. Hogy e végső cél megvalósí­tásáról az előadás kapcsán nem beszélhetünk, paradox módon fel is menti a Miner­va Színpadnak a Juhász GyUla Művelődési Központ pinceklubjában (nem a leg­jobb helyen, és főleg nem a legjobb körülmények között!) tartott bemutatóját. S nem ls csak a már említett bizony­talanságok és túl hosszúra nyúlt „űr" miatt Hanem, mert az eredeti elb^zélés fura módon szinte gyengébb, mint dramatizált kísérlete. A rendező Marik Istvánt fel­tétlenül nagyban dicséri a tény, högy Fubmann írását annak konkrét történelmi szituációja (a SZoVjetünlő 1941 júniusi leróhéhására ké­szülő hitlerista német had­sereg katonáiról szól a tör­ténet) nélkül vitté színpádra, az általáhos emberi szintjére próbálva eftielfti a bűnt el­követők demoralizálódási fo­lyamatát. Rokonszenves el­képzelés, s ha mindehhez a többi szereplő, Varga Tibor (Joséf), Bicskey Károly (Kari), Sas György (Őrnagy) bizony még igencsak további csiszolásra váró (17—22 év közötti fiatalokról van szó), éretlen és helyenként „kis­iskolás" teljesítményeit hoz­zászámítjuk, akkor tulajdon­képpen nem is igén lehetett volna többet várni, még a megújított MihefvátóL Vi­szont, hogy a jövőben feltét­lenül többré lehethek képe­sek, azt a Bajtársak premier­je mutatta meg. Domonkos László Ha a lámpa ég... Munkavédelem és emberi oldal A Szegedi Konzervgyár a rendszert, s nagyon jő Amikor a rendszer beveZe­Valamennyi bejáratánál há- erédméhyeket értek el. Je- tése mellett döntöttek, elő­rom színes lámpa található, lentősen sikerült csökkenteni zetesen a dolgozók kitöltöt­Az Országos Meteorológiai a balesetek, sérülések szá- ték a tesztlapokat, s min­Előrejelző Intézét információi mát Az intézet folyamatosah tienkivel közölték, érzékeny-e alapjárt azt jelzik, van-e jelzi a vállalatnak az időjá- az időjárás változásaira, s frohtbetörés éppen Magyar- rás Változásait, s mivel ott hogy hideg vagy meleg front­dfszágon, s ha igen, hideg már tudják, ki mire érzé- nál kell különösképpen vl­Vagy meleg front érkezik-e. keny, időben ellensúlyozhat- gyáznia magára. Az orvosi A iák a várható hatásokat ká- rendelőben rendelkezésre áll- _ A gyár dobozúzemében véval teáyal vitaminokkal, tak az adatok, kik bajlódnak ' Vagy akár úgy is, hogy a idegrendszeri, vagy vérnyo­különösképpen veszélyezte- máspanaszokkal, vagyis kik tett dolgozókat, akik ideg- azok, akik ktilönösképpeh rendszeri, vagy vérnyomás- veszélyeztetettnek tekirttHé­problémákkal küszködnek, tők. Ők, ha igénylik, front­erre az időre ,,leveszik" a betörés esetén gyógyszert is veszélyesebb gépekről. dolgozók köpenyén piros Vagy kék csík, esetleg mind­kettő jelzi — a lámpák szí­nével egyezően —, hogy ki milyen frontra érzékeny. Ha hideg és meleg frontra egy­aránt fösszül reagál valaki ákkbf kapja jelzésként a piros és a kék csíkot egy­szerre. Ami a gyárban folyik, több mint kísérlet, bár be­vezetésétől alig fél esztendő telt él. A lámpák 1978. július 1-től jelzik az időjárás vál­tozásait kapnak. A meleg frontra ér­zékenyek C-vitam'at a hi­deg frontot nehezen törők pe­dig B1 vitamint és koffeint, így valamelyest mérsékelni tudják a kedvezőtlen hatá­sokat. A dobozüzembén kí­sérlet a kísérletben — színes Az olaj­finomítóban kezdŐdÖtt désekre. A munkavédelmet először A gépkocsivezető foga kö- mindenütt a gépekkel kezd­zött szűri a káromkodást. ték 3 ez érthető ls, hiszen a Alig győz időben a fékre lep- gépesítés teremtett rti, félrerántani a kormányt, szélyhelyzeteket. A olyan váratlanul, körültekin Először jött a gép... Szegeden egyelőre a gumi­gyárban és a konzervgyár­ban működik ilyen rendszer, csíkkal jelzik a dolgozók kö­Beindításához egy — sajrtos penyén érzékenységüket még korántsem általános — Frontbetörés esetén — ha felismerésre Volt szükség: a szükséges — a leginkább ve­munkavédelem, a dolgozók szélyeztetett dolgozókat le is védelme nem korlátozódhat Cserélik a legveszélyesebb pusztán mechanikus intézke- gépekről, amellett, hogy ú i ve­gépek­gyógyszerekkel próbálják csökkenteni a kedvezőtlen hatásokat. A doboztizem <•­zárt világként, s mivel külö­nösen magas a zajterhelés és a monotónia — különösén alkalmas a rendszer kipró­oiyan varauanui, Koruttemn- kpl vetett munka criik-éa- <UMUUM a tjükül, báván lépnék^é SU^ffitfÖff ffi ra kiterjesztik aztln,.öJs képpen csökkenti az emberi ^tJll9^2 elbambul. Hiaba a sok tiz- koncentrálóképességet, aztán „ , ezer kilométeres gyakorlat, Hf ÓVatlan mozdulat> sfnar szert' majdnem belerohan az előtte megtörtént a baj lassító kocsiba. Megpróbál jobbon figyelni, de néhány A munkavédelem kezdet­sárokkal odább majdnem Új- ben a gépekre koncentrált: fa koccfin, • az óvatlan mozdulatok követ­- Front" van - intézzük fényeit igyekeztek ki vé­éi egy kézlegyintéssel. Az ?em< ahoJ csak eett,' ökrts vezető ilyehkor Igyek- ,onsaf?1 berendezések kerül szik jobban figyelni - ha tek a régi Ebekre is. - ­Ha lassan is, változik te­hát a szemlélet a munkavé­delemben. Előtérbe kerül a „bizonytalan", az „érzékeny" emberi tényező. Eddig ugya­nis az embert jórészt csak akkof vizsgálták, ha másra jelenthetett veszélyt, mint a pilótákat, vagy ma méregy­ember. tek a régi gépekre is, g az tud. íía"pedig"rúadásul ldé£- JgjgJ1 sS^StoSSfrSíi dinkább a gépkocslvezetó­féndszen, Vagy vérnyomás- szultelí- VOKSOK pénzértrnin- ket ,s Mogt tessZUk aZ pls6 problémái vannak, ilyen na- dént elkövettek a gépek biz- Epéseket affelé, hogy igyé­poköfl ihkább Otthort hagyja tönságösábbá tétele érdeké- kezzünk előre föltárni, kik a kocsiját. Dé mit tegyen a ben amit csak Ehetett Ám lehetnek bizonyos köfülmé­SíTlf imfkír1roslf a íRl mégsém lehetett , . veszélyesek a kon iá, amikór rossz a koZér- _ , . maguk szamara. S erre az Zété, atnikor szinté részegnek szazszazalekosan biztosítani, el6Ő fontos lépés az, amit éfzi magát, őlyan bizonyta- s így lassan a murtkavédé- a konzervgyárban és a gu­lanul áll a lábán, öda kell lemben is előtérbe kerül az migyárban tesznek, állnia a gép mellé? S hiába próbál meg jobban figyelni, hiszen koncentrálni sem ké­pes. Bízzon a Szerencsében, hogy mégis megússza baj nélkül? Az Országos Meteorológiai Előrejelző intézet tanulmá­nyokát végzett a frontok élettani rendszert amellyel könnyen megálla­pítható, hogv ki érzékeny a fröntbétöfésekre, s meleg seinek, vagy hideg front viséll-e meg. tragédiákra vezető fflélléfd- kakórök kikre veszélyeseb Arra is megpróbáltak választ gásaínak többnyire jól körül- bpk állásosnál keresni, mivel lehetne csök- ?. .. „ , . DeK az atiagosnai. kentem a kellemetlen, gépek írhaié< ..ntégfoghato" okai mellett pedig egyenesen ve- Váfinak. E ezek az őkök höz­szélyes hatásokat. Milyen záférhetőek, föltárhatóák. gyógyszerekkél és italokkal? Az „érzékeny" tényező A munkafolyamatokban a hatásairól. Teszt- legérzékenyebb tényező az dolgoztak kl, ember- sokáig kiszámíthatat­lannak hitték, pedig tévedé­sokszór sérülésekre, Remélhetőleg mindez csak a kezdet. Hiszen az ideálig az lenne, ha mindenki már a munkakönyvével kézhez kaphatná egy komplex mun­kalélektani Vizsgálat ered­ményeit, hogy ki türi nehe­zen a zajt, a monotóniát, vagy a munkahelyi lehétsé­ges klímák kedvezőtlen kö­vetkezményeit. így lehélne tudni, hagy bizonyos mun­ElősZÖF a Százhalombattai őlajfiflöffiítóban pórbálták kl Grúziába készül a Bartók gyermekkórus A Juhász Gyula Tanárkép- dlek képviselték hazánkat képző Főiskola l-es számú Az elmúlt év tavaszán itt gyakorló általános iskolája- járt a tbiliszi énekkar, em­fiah Erdős János karnagy lékézetes sikerrel léptek fel vezette Bartók gyermekkó- a szégedi hangversenyen. Ezt rusa grúziai vendégszereplés- a látogatást viszonozza a re készül. A Magyar Rádió Bartók gyermekkórus — 60 éneklő ifjúság versenyének gyerek és 10 felnőtt utazik — háromszoros rtágydljaea a moetani programja. Tbiliszi Köztársaság közpóft- A próbált lázasan folynak, ti zeneiskolája kórusának az énekkar tagjai Bartók, meghívására március 29-én Kódály, & mai magyar és utazik a Szovjetunióba. kortárs külföldi zeneszerzők A két énekkar tagjai kö- művei mellett örosz és grúz zött két évvel ezelőtt kezdő- dalökkal is készülnek, a tá­dott a kapcsolat, amikor voll grúz nép dalait anya­Olomutzben, a Nagy Öktó- nyelvükön ia éneklik majd. beri Szocialista Forradalom A szovjetunióbeli vendég­et). évfordulóját köszöntő szereplésről április 14-én ér­énekkari találkozón a szeg©- keznek haza. A konzervgyárban megle­pődve tapasztalták a rend­szer beVezétéséhek időszaká­ban, hdgy a sérülések és az időjárás változásai között jól kimutatható összefüggés Van. Frontmentes napokon átla­gosan két kisebb sérülés for­dul elő a gyárban, frorttbe­törésekfiél pedig ez a szám négy-ötszörösére emelkedik. Ez természetesen csak a lehetséges jövő. Addig ls öt üljünk annak, ami a két Szegedi gyárban mégkezdő­dött. S addig ís igyekezzünk a vezetőket, s dolgozókat egyaránt meggyőzhi arról, hogy az embert nemcsak a gépektől, de olykor önma­gától is meg kell védeni. Hiszen „hibaforrásaink" szá­ma jóval nagyabb, mint a gépeké. Szávay István Emlékérmek, higiéni A Magyar Hígléniküsök Társasága a Fodor József­emlékérmet Erdős Lászlónak és Pintér Istvánnak, a Feny­vessy Béla-emlékérmet pedig Sawinsky Antalnak adomá­nyozta idén, a köz- és mun­kaegészségügyi kutatásokban kifejtett kiemelkedő tevé­kenységükért. Az emlékérmet pénteken, az országos Közegészségügyi Intézetben, a társaság Fodor József-emlékülésén adták át. Ezen azt idézték fel, hogy a világon először Budapesten alakult meg 1878 an köz­egészségtani intézet, amely Fodor József "ányitasával a magyarországi egészségtudo­mány alapjait rakta le. Az­után mintegy 50 év múlva Fenyvessy Béla emelte újra nemzetközi színvonalra a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani intézetének vezetőjeként a higiénia tu­dományát.

Next

/
Thumbnails
Contents