Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

. (p/íy lt ő/ u VíLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /«© - y, a? i f * s V , 1,0 fíj \> X^YrO/ 69. évfolyam 64. szám 1979. március 17., szombat Ara: 1,20 forint A Z M SZ M P SZEGE P V Á R CfS I BÍZÓ TTSÁGÁN AK LAPJA Illést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága Kádár János fogadta Knlikov marsallt A Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága Török József első titkár elnökletével tegnap délután ülést tartott. Először a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek pályairányításáról és az ez­zel kapcsolatos föladatokról szóló jelentés került napirendre, amelyhez Deák Béla, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Az előterjesztéshez hozzászólt: dr. László Ferenc, a SZOTE pártbizottságá­nak titkára; dr. Székely Sándor, a JATE pártbizottságának titkára; dr. Rákos Ist­vánné, a középiskolák pártbizottságának titkára; Kovács József, a Szirmai István iskola igazgatója: dr. Cserháti István, a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója; Kövér Béla, a DÉLÉP személyzeti igazga­tóhelyettese: dr. Dáni Mihály, a MÁV­igazgatóság osztályvezetője. Az elhangzot­takra Deák Béia és Török József vála­szolt, majd a pártbizottság megfelelő ha­tározatot fogadott el. A következő napirendi pontot — Tájé­koztató a termelési szerkezet fejlesztésére hozott, 1977. október 20-i KB-határozat végrehajtásáról a város könnyűiparában — Török József terjesztette elő. Utána Berta István, a pártbizottság titkára szó­beli tájékoztatót adott a városi pártbizott­ság idei cselekvési programjának kiegészi­téséről. Az ülés résztvevői mindkét tájé­koztatót tudomásul vették. Végül személyi és hatásköri ügyekben döntött a pártbizottság. Szegeden tavaly nyáron 1618 általános és 1361 közép­iskolás fejezte be tanulmá­nyait. A végzettek 61, illetve 54 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Mostani első osz­tályos középiskolasok között valamivel jobb az arány. . de nagyok az eltérések: a szak­középiskolákban 62, a gim­náziumokban 38 százalékot tetz.nek ki azok a diákok, akiknek fizikai munkasok a szülei. A szegedi felsőokta­tási intézmények feladata az volt. hogy a csökkenést fo­kozatosan megállítsák. A tár­sadalmi összefogás következ­tében 1978-ban a tanárképző, az élelmiszeripari, az egész­ségügyi és a zeneművészeti főiskolán tovább nőtt a fizi­kai dolgozók gyermekeinek amúgy is magasabb száma, a két egyetemen pedig sikerült megfordítani, illetve megállí­tani a kedvezőtlen folyama­tot. • Mint a városi pártbizottság megállapította, igen fontos föltétel az iskolák megfelelő tárgyi és személvi ellátottsá­ga. A városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az iskolák közötti szín­vonalkülönbséget megszün­tesse. Jelenleg az általá­nos Iskolások 30 százaléka részesül napközi otthonos el­látásban. Ez az arány a munkáskörzetek iskoláiban 41,5 százalék. Gondot okoz, hogy némely iskolában nagy a zsúfoltság. A kettős hasz­nálatú helyiségek és szükség­tantermek miatt a pedagógu­sok rendkívüli erőfeszítésére, hivatásszeretetére van szük­ség. hogy megszervezzék az egyéni, differenciált foglalko­zásokat. s kellő figyelmet for­díthassanak a tehetségápolás­ra. A középiskolákban sem megfelelőek még az oktatás tárgyi föltételei. Figyelembe véve a demográfiai hullám emelkedését. a következő években felvetődik a két műszakos tanítás szükséges­sége. A taneszköz-ellátottság változatos képet mutat: audiovizuális eszköz van elég, kevés azonban a kísér­leti eszköz. A könyvtári állo­mány az utóbbi két évben mintegy 15 ezer kötettel gya­rapodott. Szép a fejlődés a szakmunkásképző intézetek­ben: új épületbe költözött a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Inté­zel, az Élelmiszeripari Szak­középiskola, továbbá tanter­meket. kollégiumot építettek. A felsőoktatási intézmények­ben nincs elég előadó- és tornaterem. Az egészségügyi főiskola kivételével nehéz el­helyezni a kollégistákat. Sze­ged pedagógusellátottsága viszont kedveső a megye töb­bi városahoz képest * * * Oktatási intézményeinkben nagy gondot fordítanak a fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésére. A tankötelezettségi törvény vég­rehajtása Szegeden évek óta 94—95 százalékos, s ez meg­felel a Központi Bizottság 1972. július 15-1 határozatá­nak. Az országosnál jóval kedvezőbb a helyzet. Az is­kolák egész oktató-nevelő te­vékenységükkel biztosítják az egyenlő föltételeket a te­hetséges tanulok számára. A szaktanárok önálló föladatta) bízzák meg a tanulókat és a végzett munkáról a tanuló­közösség előtt számoltatják be őket A gimnáziumokban az első és a második osztá­lyokban szerzett pedagógiai tápasztalatok alapján a to­vábbtanulásra alkalmas fia­talokkal differenciáltan fog­lalkoznak. Említésre méltó a Tisza-parti gimnázium gya­korlata, amely szerint min­den év augusztusában két­hetes előkészítő tanfolyamot indítanak a beiratkozott el­sősöknek magyarból, mate­matikából és oroszból a szín­vonalkülönbségek kiegyenlí­tése végett. A szakmun­kásképző intézetekben fon­tos feladat a lemorzsoló­dás elleni küzdelem, itt a pe­dagógusok törekszenek arra, hogy egyéni beszélgetések, korrepetálások révén minél jobban megszerettessék a szakmát a tanulókkal. A pe­dagógusok többsége felelős­séggel foglalkozik a fizikai dolgozók gyerekeinek neve­lésével. Különösen sokrétű az osztályfőnökök ez irányú munkája, akik a saját szak­tanári teendőiken túlmenően koordinálják is az osztályok­ban tanító nevelők tehetség­fejlesztő igyekezetét. A felsőoktatási intézmé­nyek bekapcsolódnak a kö­zépiskolák legjobb tanulói­nak felvételét előkészítő munkába. Megszervezik a fi­zikai dolgozók gyermekei számára az évközi és a nyári bentlakásos táborokat, segéd­anyagokat, feladatokat kül­denek a vállalkozók részére, akik ezeket megoldva vissza­küldik az intézménynek. Itt az oktató, illetve a hallgatók kijavítják és értékelik a dolgozatokat, s véleményt tudnak mondani a tovább­tanulási szándék helyességé­ről is. A felsőoktatási intéz­ményekben a fölvételi vizsgák előkészítésén kívül azonban kevésbé vannak más kimun­kált formái annak, hogyan segítsék a fizikai dolgozók gyermekeit A tanszékek ok­tató-nevelő munkájukban ál­talában nem tesznek különb­séget a fizikai és nem fizikai dolgozók gyermekei között. A középiskolákban bevált szer­vezett formák helyett itt a szükség szerinti egyéni segít­ség kerül előtérbe, mivel az egyes hallgatóknak más-más a szakmai gondja, problémá­ja. Ez a gyakorlat megfelelő. Helyességét bizonyítja, hogy a fizikai dolgozók gyerme­keinek tanulmányi eredmé­nye általában nem marad el a többiekétől. Jelentós az arra rászoruló tanulók szociális támogatása is. A városi tanács évi 120 ezer forintot fordít az altalá­nos iskolákban erre a célra. A középiskolákban ilyen jeL Jegü tamogatasnak számít a bajáró tanulók útiköltség­térítése, valamint a megyei tanács mintegy 660 ezer fo­rintos tanulmányi ösztöndíj­kerete. Az egyetemi, főiskolai jüttatásokat - (kollégium, menza, szociális segély, ösz­töndíj) a szülők jövedelme, illetve a hallgatók tanulmá­nyi eredménye határozza meg. A fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekeinek pályairá­nyítását mind hatékonyabban segíti a pályaválasztási inté­zet. örvendetes, hogy az utóbbi években nem irányító hatóságként, hanem segítő­társként fejti ki tevékenysé­gét. A megyei továbbképzési és módszertani központ föl­adata. a pedagógusok szerve­zett továbbképzésérő] gon­doskodni, ezen belül pedig az, hogy kiemelt gondot for­dítsanak a nevelők szemlélet­formálására. Olyan pedagó­giai módszerek alkalmazásá­ra van szükség, amelyek leg­hatékonyabban szolgálják a tehetséges munkásgyerekex képességeinek differenciált fejlesztését. A felsőoktatási intézmények KlSZ-szerveze­teí is jelentős segítséget nyújtanak az állami vezetés­nek azzal, hogy tagjaik aktí­van részt vesznek a felvételi előkészítő bizottság munkájá­ban. A továbbiakban — hangsú­lyozták a városi pártbizott­ság ülésén — törekedni kell arra, hogy minden tehetséges munkás- és parasztfiatal ké­pességének és érdeklődésének megfelelő pályát válasszon. Az iskolai pártszervezetek testületi üléseken rendszere­sen tárgyalják meg a tapasz­talatokat és a tennivalókat Folyamatosan törekedni kell az anyagi-tárgyi föltételek megteremtésére, az általános iskolák között még meglevő színvonalkülönbség kiegyen­lítésére. az elavult épületek korszerűsítésére, a tervezett új létesítmények időbéni át­adására. Erősíteni kell a fi­zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával kapcsola­tos helyes szemléletet, első­sorban az értelmiség köré­ben. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken, a KB székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Tovább korszerűsít az áramszolgáltató Munkák az új hídnál — Fények újabb tanyákban A Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat szegedi üzemigazgatósága ebben az évben több hálózatfejlesztő és a villamosenergia-igények kielégítését segítő munkát végez. Ez nem látványos te­vékenység. Jó példa erre az új északi Tisza-híd építke­zése. Ott ugyanis kevés járó­kelőt lehetne meggyőzni ar­ról, hogy a DÉMASZ dol­gozói az üzemigazgatóságra jutó hétmillió forint értékű munkálatokból a múlt év végéig több mint három­millió forintot kitevőt már elvégeztek. Kovács János üzemigazgató elmondta, eddig az új híd környékén húzódó villamos­vezetékek eltérítése, kivál­tása volt a legfontosabb fel­adat. Ezt követően pedig megkezdték — és folyamato­san végzik — a leendő híd­feljárók közvilágítását szol­gáló rendszer kiépítését — fektetik a kábeleket. Az áramszolgáltató szak­emberei állítják majd a híd­ra azokat a közvilágítási oszlopokat, amelyek a troli villamosvezetékeit is elbír­ják. (Egyébként az első, Szeged—Újszeged közötti troli útvonal vezetékoszlopait is a szegedi üzemigazgatóság dolgozói állították fel.) S iia már Újszegednél tar­tunk, megemlíthetjük, hogy befejezéséhez közeledik az északi alállomás vezetékéről Újszegedre leágazó 100 kilo­voltos távvezeték kiépítése, s az év második negyedévé­ben üzembe is helyezik. Miután ez a vezeték egy táv­lati fejlesztést szolgáló rend- i szer része, amely teljes csak a hatodik ötéves tervben épülő 100 kilovoltos alállo­mással lesz, az indulásnál j kisebb feszültséggel üzemel. Száz kilovoltos alállomás azonban épül Szegeden, pon­tosabban Kiskundorozsmán. A város déli és nyugati ré- [ szének egyre növekvő ener­giaellátását megnyugtató mó­don csak így tudják hosszú távon biztosítani. A dorozs­mai alállomás az említett terület ipari és települési áramszolgáltatása mellett a környező községek, nem ke­vésbe dinamikusan növekvő villamosenergia-ellátását is megoldja. Az építkezéshez tartozik éppen ezért az alállomást a településekkel összekötő táv­vezeték kiépítése is. A ter­vek szerint Bordány, Röszke. Mórahalom, Domaszék, Kis­telek és Szeged felé több mint 30 kilométer vezeték szállítja majd a 100 kilovolt­ról 20 kilovoltra transzfor­mált áramot, amelyet a he­lyi trafóállomások alakítanak át 380, illetve 220 voltos fe­szültségűvé. Az alállomást az év közepén adják át. A trafóállomások és a te­lepüléseket behálózó vezeté­kek folyamatos szinten tartá­sára ebben az évben több mini. tízmillió forint értékű rekonstrukciós munkát vé­geznek. Deszken és. Tápén például 3—3, A igyon két új transzformátorállomást is üzembe helyeznek. A DÉMÁSZ szegedi üzem­igazgatóságához a szegedi és szegedi járási területeken kí­vül a szomszédos Bács-Kis­kun megye egyes részei is hozzátartoznak. Mindkét megyében igen nagy a ta­nyavilág, amelynek nap­jainkban — mindenféle szo­ciológusi viták ellenére — napirenden van a technikai fejlesztése. Állami támogatás segíti például a tanyák vil­lamosítását. A két megyében a DLMÁSZ összesen négy és fél millió forint értékben végez munkát az „istenháta­mögötti" lakók villamos árammal való eilátására — a szomszéd megyébe jut a több: 2,5 millió. A mezőgazdasági nagyüze­mek is igencsak sűrűn ko­pogtatnak a többlet villamos eneigiáért: a/, idén a szegedi üzemigazgatóság területén 11 téesz üzemegységbe vezetne!' villanyt az új technológiai létesítmények kiszolgálására — elsősorban a kertészetek­be és az öntözőberendezések­hez. Szeged közvilágítását kor­szerűsítik ebben az évben. A Sziliért sugarúira kandelá­bereket állítanak, s az új 'rolivonal oszlopait is ellát­ják lámpákkal. Az üzemi technológia fej­lesztését újítások segítik Nemrég például automatizál­ták a transzformátor-javító műhely vákuumkemencéjét, s így feleslegessé vált, hogv az éjjel-nappal működő ke­mencéhez három műszakban ügyelő dolgozókat kelljen alkalmazni. Hasonló eredmé­nyes újítás volt az az új típusú szerelőállvány, ame­lyet a 106 kilovoltos megsza­kítók karbantartásához szerkesztő tek. M>g a hasonló berendezés össze- és szét­szereléséhez egy-egy nap kellett, addig ehhez elég há­rom-három óra. lázár György Kuvaitba yfdzik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Szaad Abdullah al-Szalem al-Szabah trónörökös, Kuvait állam-miniszterelnöke meghívására ma, szombaton hivatalos látogatásra Kuvaitba utazott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents