Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

Ketfó, Í979. február 13. 3 Megállapodás Hétfőn Budapesten, a feZÖVOSZ-székházban együtt^ működési megállapodást írtak alá a magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok nemzetiségi szövetségeinek főtitkárai: Mandics Mihály, ftéger Antal, Szilágyi Péter és Such János, valamint dr. SzlameUiczky István, a SZÖVOSZ elnöke. A szerződés alapján a jőivőben a fogyasztási szövetkezetek az eddiginél is Jobban segítik a nemzetiségi szövetkezeti tagok anyanyelvének ápolását Téli vásár Nagy forgalom A február 5-én megkezdő- nyös. Mind többen számítadött kedvezményes téli vá- nak előre a kedvezményes sár minden eddiginél' na- árakra. Legalábbis erre utal gyobb forgalmat ígér a ru- az évről évre növekvő forházati üzletekben. Régóta be- galom. A boltok ilyenkor is vált gyakorlat a boltokban naSy választékot kínálnak, a szezonvégi vásár. A koc- A téli vásár eredményeskázati alap terhére 20-40 ^Se érdekében fontos, hogy százalékkal kínálták olcsób- az utolsó rabokban is kedszazaieKKai kínálják olcsob- vére v41ogathasson a vev6 ban a ruhazati cikkeket A A Komplett Ruházati Vállatéli vásár a vevőknek elő- latnál mintegy 30 millió forint értékű árut vontak be a Megemlékezések a nagy árvíz centenáriumán A Tiszáról és a belvizekről napjainkban Sajtótájékoztató az ATIVIZIG-nél Közeledik a szegedi nagy telítődött latyakos talaj még árvíz százéves évfordulója, jó ideig alkalmatlan lesz a Ebből az alkalomból sajtótá- megművelésre. A belvíz eljékoztatót tartottak tegnap, leni védekezés városon behétfőn az ATIVIZIG újsze- lüli fokozatát egyébként — gedi hidrometeorológiai köz- Makó kivételével — a mepontjában. A száz évvel ez- gyében sehol nem kellett elelőtti árvízkatasztrófa előz- rendelni, menyeit és eseményeit, a » Szeged árvízvédelmi rendszerének kiépítését ismerte- A nagy árvíz centenáriutő tájékoztató után — me- mi évfordulójának jegyében lyet dr. Simády Béla, az tudományos ülést tart ma, ATIVIZIG igazgatója tar- kedden az MTESZ székházátott — Bányainé dr. Birkás ban a Magyar Hidrológiai Mária, a városi tanács el- Társaság szegedi területi liokhelyettese szólt a nagy szervezete. A tanácskozáson árvíz évfordulójára rende- a vízrendezés távlati feileszzendő megemlékezésekről, téséröl, az Alsó-Tisza-vidék Az események sorából csak lényegesebbeket kiemelve: vízrendezéséről, valamint az március 11-én ünnepi ta- úi vízgazdálkodási terv belvácsülésen emlékezik meg a vízgazdálkodási vonatkozáváros az árvízi katasztrófá- sairól hangzik el előadás. róL Segesdi György szobrászművész árvízi emlékművét ugyanezen a napon avatják fel a partfal és a Lenin körút déli kereszteződésében. Az árvíz utáni újjáépítéshez segítséget nyújtó európai fővárosoknak állít emléket az a tábla, melyet az Április 4. útja és a Nagykörút sarkán, a Bécsi krt. 2. szám alatti ház falán helyeznek el. Kiállítások is színesítik az ünnepi programot: A mi Tiszánk és az Árvízi képek című kiállítás képzőművészek alkotásaival tiszteleg az évfordulónak, a Városrendezés-várostervevés című kiállításon az árvíz utáni újjáépítés terveit, fotóit mutatják be. Az évforduló alkalmából több kiadvány is napvilágot lát. köztük Tóth Béla Árvízi képeskönyve, s egy minikönyv: Vizek és emberek címmel. A centenáriumi események sorában több tudományos tanácskozást rendeznek az MTESZ székházában, a szegedi színház novemberben bemutatja Páskándi Géze árvízi témájú drámáját. Mivel az ár- és belvíz elleni védekezés napjainkban is sok feladatot ad a vízügyi szakembereknek, a tegnapi sajtótájékoztatón szóba került ez a téma is. Szegedre jelenleg az árvízvédelmi készültség második fokozata érvényes, a harmadfokú készültség elrendelésére csupán az algyői hídtól Csongrádig volt szükség. Az előrejelzések szerint a hét végén, a jövő hét eleién Szegednél 780—800 centiméteres vízállás várható. Ismét gondot okoz a belvíz. Az ATIVIZIG működési területén jelenleg 17 ezer 800 hektár — ebből 5 ezer hektár vetés — áll viz alatt. A folvók magas vízállása miatt csak szivattyúk segítségével lehet a belvizet elvezetni. A belvíz elleni védekezést nehezíti, hogy a töltések mentén több helyütt felfakadt a talajból a víz. Jó esetben, ha a .felhők további csapadékot nem hoznak, körülbelül egy hét leforgása alatt mentesíthetők a szántók és a vetések a víztől. A rendkívül magas talajvízszinttel azonban még hefeikjtt Rámolni kell; a .vízzel kedvezményes vásárba. A készletüknek körülbelül egyharmadát Ha minden elkel, 13,6 millió forintot takarítónak meg a vásárlók. Az első három nap feltűnően sokan keresték a kötött árut és fehérneműt. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a vásárlók a korábbi árakat magasnak tartották. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezeket a ruházati cikkeket tavasszal ls bárki hordhatja. Körülbelül 18,5 millió forintot érő ruházati terméket kínáltak olcsóbban a szegedi Centrum Áruházban. Ebből mintegy 6,7 millió forint értékű ruha kelt el az első héten. A forgalomátlag tíz százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi téli vásár első négy napján. Érdekes, hogy a nem kedvezményes árú termékekből is többet vásároltak, mint az előző napokban. Ügy tűnik, a Centrum Áruházban, a Komplett boltjaiban és valamennyi kedvezményesen árusító üzletben sikerrel zárul az idei vásár. A termelés főszereplője N' ém éppen új felisme- tartotta, sőt, kizárólagossá rés. hogy a termelés, tette azt a hiedelmet, hogy meghatározó tényező- az ember a végletekig hozje a termelő ember; mégis, záigazítható a gépek, az auaz ebből származó elvi és tomaták követelményeihez, gyakorlati következtetések Az utóbbi években viszont világszerte már-már úi hul- szinte a felfedezés ereiével Iámként hódítanak teret. A törnek utat az ellentétes feltermelékenység emelésének ismerések — sokatmondó, általánosan elismert forrásé- h°8y egy NSZK-szakfolyóírat például ezzel a címmel vá vált az úgynevezett emközli erről szóló írását: „A béri tényező (az emberek Taylor-legenda vége." Valóváltozó igényei, munkakö- ban, maga a technológiai rülményei stb.) kutatása, az fejlődés vezetett el e legenebből adódó tartalékok felda cáfolatához azzal, hogy bebizonyította: az automatárása. Érdemes és tanulsá- tizálás új és új csúcstechgos meggondolni önmagában nológiáinak alkalmazásakor véve azt is. mit jelez ez a határt szab az nemzetközi hangsúlyossá déa. méretekben eredményeknek, a elérhető várható hatékonyságnak az ember vált érdeklő- alkalmazkodó képessége. a termelés monotóniája, általában: az ember és a gép merőben új viszonya. Ezért kerülnek előtérbe — ugyancsak szerte a világon —' azek a kezdeményezések, módszerek, amelyek üzemközi szünetekkel, a rugalmas munkaidő bevezetésével, a futószalagok helyett ismét a csoportos munkaszervezési eljárásokkal kísérleteznek. Kétségkívül azt, hogy a tudományos-technikai forradalommal kibontakozó — azt mondhatnánk — gépesítési mámor kezdi átadni a helyét a reálisabb megfontolásoknak. Valójában az évszázad első negyedében bontakozott ki az a szervezési, gazdálkodási gondolkodásmód, ami az amerikai Taylor nevéhez fűződik, s azzal jellemezhető, hogy az ember mintegy a technológia alárendelt „alkatrészévé". a gépesítés diktálta feltételek „csavarjává" vált — elég talán példaként Chaplin Vagyis klasszikus filmjére, a Mo- nyezet dern idők-re utalni. Ez a felfogás azután az automatizálás térhódításával, a munkaszervezés újabb és újabb T

alán nem volt felesleges ily módon ábrázolva azokra a nagyobb öszefüggésekre utalni, amelyek az emberi tényező szerepét a gazdálkodásban új megvilágításba helyezik, az ember-gép-körhármas egységében minden körülmények között az embert tartja főszereplőnek. így válik érthetőbbé, hogy nálunk van valójában technológia határainál. Ná- • lünk viszont történelmileg új lehetőség nyílik árra, hogy — a szervezési előrehaladással együtt — az emberi tényező igazi tartalmaira, a közös tulajdonból fakadó tudatra, a demokratikus közreműködés energiáira is alapozzunk. S ha innen, tehát a társadalmi lehetőségek oldaláról nézve vizsgáljuk gazdálkodási helyzetünket, még egyértelműbb' milyen bőséges forrásokat hagyunk kihasználatlanul Ismeretes, hogy a súlyosbodó munkaerőhiány mindjobban kielezi a vállalatok versengését a munkaerőért — ám sok jel mutat egyszersmind arra. hogy változatlanul háttérbe szorul a munkaerő megszerzésének és megtartásának alapvető módja: az emberi tényezők jelentőségének és a cseldkvés szükségességének felismerése. Szociológiai vizsgálatok sora igazolja, hogy a bérviszonyok kétségtelen hatásain túl. mennyire meghatározóak a vállalati közérzet egyéb, azt mondhatjuk: béren kívüli tényezői,' Ilyenek az erkölcsi elismerés intéznjényes módszerei; a munkacsoportok, brigádok javaslatainak valóságos, tartalmi fogadása és érvényesítése, a munkafeltételek, munkaszervezési módszerek hozzáigazítása a dolgozók igényeihez. M Leszerelő katonák búcsúztatása Ünnepi csapatgyűlés a szegedi honvéd helyőrségben módszereivel sokáig életben igazán — társadalmi értelemben — lehetőség e tényező előnyeinek maximális hasznosítására. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tőkés vállalatok munkatudománvos felismerései és módszerei részint a profit által vezérelve — és határolva — terjednek. részint pedig ezek a módszerek szükségképpen megállnak a szervezés, a indez természetesen korántsem jelenti azt, mintha a technológiára kiterjedhetnének a demokratikus vita módszerei, mintha a munkaszervezést la a többségi elv, a szavazás hatáskörébe kellene utalni. Am a nemzetközi tanasztalatok sokrétűen igazolják; hogy az emberi tényező és a technológia egyeztethető — sőt, az igazi tartalékok fóré rása éppen ez a gondos, tudományos és szervezett öszszehangolás! Tábori András Fölsorakoztak a teszerelők Ács s. Sándor felvétele az ünnepi csapatgyűlésre A szegedi honvéd helyár- lat példás teljesítéséért a hadseregben, s a polgári ségben tegnap, hétfőn ünnepi Haza Szolgálatáért Érdem- életben is becsülettel teljesícsapatgyűlóst tartottak. Sor- érem bronz fokozatával tűn- tik dolgukat. A sorkatonai katonák és rövid gyakorlat- tette ki Avramucz István, szolgálatukat töltök megbizára bevonult tartalékosok, al- Ágh György, Gombos Ferenc sából Csányi László honvéd, egység tagjai szereltek le, a szakaszvezetőket, Vinnai a szegedi gumigyár dolgozókatonai ünnepségen. Az ese- Gyula őrvezetőt és Nagy Pál ja fogadta meg, hogy o leményen a Szeged városi honvédet Litauszki Mihály szerelök példáját követik, pártbizottság képviseletében törzsőrmester és Tóth Ferenc mindenkor hűek maradnak részt vett Illés Tóth István, főtörzsőrmester alegysége esküjükhöz. a KISZ megyei bizottságát harmadszor érdemelte ki a A távozókhoz meleg szaLele István képviselte. Ott Magyar Néphadsereg Kiváló vakkal szólt Sturcz Márton, volt Kulcsárné Kiss Piroska, Szakasza címet Tizenhár- megköszönve helytállásukat a népfront Szeged városi bi- man kaptak parancsnoki di- Kérte, hogy a polgári életben zottságának titkára, továbbá cséretet, elismerést. A gya- ;s álljanak helyt s ehhez a tanácsok, és a megyei korlaton részt vett tartaléko- gró^ egészséget kívánt. Kulhadkiegészítő és területvédel- sok közül Pesti László tarta- csárné Kiss Piroska a Hazami parancsnokság képvise- lékos főhadnaggyá, Bacsa iias Népfront megyei és válője is. Árpád tartalékos hadnaggyá rosi bizottsága nevében tiszA laktanya udvarában, a lépett elő. telettel, szeretettel köszöntötcsapatzászló előtt sorakoztak Szót kért és kapott Avra- te a leszerelő sorkatonákat föl a leszerelók. A Himnusz mucz István szakaszvezető. A tartalékosokat akiket várnak hangjai után kitüntetéseket, leszerelók nevében köszönte hozzátartozóik, a munkaheelismeréseket, jutalmakat meg a szocialista haza, meg lyek. adott át Sturcz Márton, a parancsnokaik gondoskodó- A fegyelmezett, ám bensőszegedi honvéd helyőrség pa- sát sorkatonai szolgálatuk séges katonai ünnepség a rancsnoka. A honvédelmi idejében. Arról is beszélt, leszerelók diszelgéséve.1 fiejeminiszter a katonai szolga- egész emberré lettek a nép- ződött be. Budapest 34 éve szabad Arról az emlékezetes februári napról, amelyet ma ünnepelünk, alighanem kevesen számoltók be olyan hitelesen, mint az egyik legkiválóbb szocialista író. Nagy Lajos. Pincenaplójában így .írja le a felszabadulás első perceit, amikor megpillantotta a szovjet katonákat Budapest utcáin: „Maflán álltam a kapuban. Örültem. De előre, mór régóta úgy képzeltem el az első találkozást, hogy egymásnak esünk, és átöleljük egymást. Az ölelkezés elmaradt, mivelhogy ölelkezésnél kettőn áll a vásár. Pedig szép lett volna." Igen, így álltak akkor az emberek; tétován, szinte föl sem fogva, hogy a történelem egyik legvéresebb, legszörnyűbb korszaka végéhez közeledik. Pedig 1945 első napjaiban a magyar főváros pincékbe húzódott lakossága előtt — hacsak nem volt valaki mindenbe belenyugvó fatalista vagy álmodozó fantaszta — már nem lehetett kétséges: a háború sorsa eldöntetett. A nyugat felé nyomuló Vörös Hadsereg feltartóztathatatlanul tört előre a menekülő ellenség nyomában; csak idő kérdése volt, hogy mikor teljesedik be a történelmi igazságszolgáltatás, mikor jön el a végső győzelem, mikor omlik össze végérvényesen a náci hadigépezet, mikor idézheti a diadalittas angol sajtó Shakespeare szavait: „The day .is ours, the bloody dog is dead" — „Miénk a nap, a véres kutya meghalt." De a bombázások és harcok elől a pincékbe menekült, éhező, lerongyolódott lakosságnak még sokáig kellett a halál árnyékában várnia a sorsdöntő pillanatra. A hírek — a megbízhatatlan, ellenőrizhetetlen hírek — csak szórványosan jutottak le a föld alá. s természetesen a szovjet hadmozdulatokról szóltak, a közeledő ismeretlen katonákról, akiktől rettegett az, akinek meg volt rá az oka, s akiket lélegzetvisszafojtva várt, aki a szabadságot várta. A pillanat 1945. február 13-án jött el. A romhalmazzá vált főváros népe fölbotorkált a pincékből; ujjongva vagy kissé értetlenül; megilletődve, elíásultan vagy kitörő örömmel, halottainak és eltűnt hozzátartozóinak hiányától meggyötörten — de mindenképpen azzal a tudattal: szabad. A napló utolsó szavai azonban még a szabadság friss mámorában is arra intenek, hogy nem elég elnyerni a szabadságot, élni is kell vele, s meg kell őrizni: „Szakadatlanul résen kell lenni. Hosszú ideig, talán egész életünkön át." G. A.