Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

VÜÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! I DELMA6YAR0RSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 36. szám 1979. február 13., kedd Ára: 1,20 forint Mérlegen a múlt esztendő Zsana Beruházások, termelés, foglalkoztatottság, keresetek Az országos adatokat már ismerjük, nemrégen tette közzé a KSH, most szűkebb környezetünkről is megje­lentek az összesítések, ame­lyek viszonylag mérsékel­tebb eredményekről adnak számot. A beruházásoknál már éreztette hatását a szi­gorúbb elbírálás, a látvá­nyos nagyberuházások közül az oiajmedencében elkészül­tek a munkálatokkal. az újabb, nagyobb beruházás­nak számító csongrádi víz­lépcső építését még nem kezdték el. Ettől függetlenül a beruházásokra szánt pénz­összegek tavaly körülbelül 6 százalékkal növekedtek. Alább részletesebben és cso­portosítva is tájékoztatást adunk a KSH megyei igaz­gatóságának összegezéséből. * Á megyében 2,4 milliárd forintot használtak föl be­ruházásokra, amelyből épí­tésekre 1 milliárd 531 mil­liót ford'to'ti.k. a többit gé­nekre költötték. A fontosab­bak közüi említést érdemel az algyői 30 ezer köbméte­res pébégáztároló, amely ugyan még nincs készen, de ebben az esztendőben befe­lezik az építkezést A szege­di Tisza-partfal rekonstruk­ciója sem fejeződött be. mert a magas vízállás nem tette lehetővé a déli szakasz alsó rakparti munkáinak elvégzé­sét. Elkészült viszont Újsze­geden a MÁV rendelőintéze­tének épülete, használatba vették a szegedi postaköz­Dont szép épületét, a szege­di ifjúsági ház építése is be­fejeződött. A folyamatban levő beru­házások közül a szegedi Do­mus Lakberendezési Áruház előrehaladási üteme ió. s 1980-ban megnyithatja ka­puit A Szegedi Nagyáruház építésére! e.maradás van, Hasonlóan a kórházi, pavilon és a deszki tüdőgyógyászati pavilon építésénél. Sajnos a beruházásokat tavaly is a késedelmesség jellemezte, ötven létesítmény közül csak húsz készült el határ­időre. a többi késik.Az is igaz, hogy a lejárt határidő­ket nem módosítják, s azok az eredetileg meghatározott ..dátumon"' futnak. Az árak vá.toznak. a terveket módo­sítják menet közben, emiatt a megyében levő 35 be­ruházás költség-eiőiránvzata 1.4 milliárd forinttal növe­kedett, többségüknél úgy, hogy a létesítmény kapacitá­sát nem növelték. A tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése tavaly 2,2 milliárd forint volt. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek több mint 1 mil­liárdot költöttek beruházá­sokra, feie arányban épüle­tekre, fele arányban gépek­re. A megyében 100,6 millió forint konvertálható export­árualapot növelő hitelt vet­tek föl. Az így megvalósuló é'esitmények évente 1,9 millió dollár többlet deviza­hozamot ígérnek. * Az ipar fejlődése mérsék­ődött a tavalyi évben. A termelés növekedése mind­össze 2,8 százalékot ért el, és gy jelentősen elmaradt mind a tervpen előirányzat­tól. mind az országos átlag­tól. Ennek több oka is volt: nem volt jelentős kapacitás­Dövítés. ervényesült a megye iparszerkezelének gyengesé­ge (a könnyűipar magas ará­nya), a gyengébb termés visszavetette az élelmiszer­ipart, a kooperációs partne­rek késedelmeskedtek, egyes vállalatok nem tudtak al­kalmazkodni a piaci igé­nyekhez, s a technikai kor­szerűsítés sem pótolta a hi­ányzó munKaerőt. Az ipar egészén belül a nehézipar fejlődött dinami­kusan. A könnyűiparban és az élelmiszeriparban 3—4 százalékkal csökkent a ter­melés a megelőző évhez vi­szonyítva. Viszont az export növekedett tavaly. és meg­haladta a teimelés emelke­désének ütemét, összehason­lító árszinten 14,6 százalék­kal adtak el terméket kül­löldön a megye gazdasági szervezetei, a kiszállítás a lökés piacoki a nőtt gyorsab­ban. A me«ve ipari üzemei közel 7,5 milliárd forint ér­tékű árut adtak el határa­inkon túL • A megyei székhelyű építő­ipar termelése 1978-ban az országoshoz hasonlóan folyó­áron 10,8 százalékkal, össze­hasonlítható áron pedig 5,8 százalékkal emelkedett Leg­jobban a szövetkezeti építő­ipar növelte produktumát. A Szegedi Házgyár kapa­citásának kihasználása — a korábbi évekhez hasonlóan — tavaly is az által volt biztosítva, hogy megyén kí­vül is adtak át lakásokat, és nem lakás rendeltetésű épü­leteket is kiviteleztek ház­gyári panelból (Szegeden az élelmiszeripari szakközépis­kolai kollégiumot, és a Rózsa Ferenc Gimnázium kollégiu­mát, Dorozsmán óvodát). Ta­valy, az esztendő végén meg­indultak a házgyári rekonst­rukciós munkálatok is. * Csongrád megyében tavaly közel 150 ezer ember dolgo­zott. A múlt esztendőben nem nőtt a fizikai munkások száma, ellenben az admi­nisztratív dolgozóké 1,3 szá­zalékkal emelkedett. A la­kosság központi forrásokból származó bevételei az előző évinél kisebb mértékben, 7,9 százalékkal emelkedtek. De a pénzjövedelmek reálértékét a fogyasztói árszínvonal emel­kedése 4,6 százalékkal mér­sékelte. Az egy főre jutó át­lagkeresetek a megfigyelt körben közel 3400 forintot tettek ki. A lakosság betét­állománya 15,8 százalékkal növekedett A kiskereskedelmi forga­lom az előző évinél kisebb mértékben, folyóáron 8,8 szá­zalékkal, az áremelkedés ki­szűrésével 3,7 százalékkal növekedett. Az összességében javuló, szélesebb választékú árukí­nálat ellenére sem voltak kaphatók egyes cikkek. Az élelmiszerek közül átmeneti hiány volt margarinból, ét­olajból, citromból, a sertés­vágások idején az import­szállítmány késése miatt hiányzott a rizs az üzletek­ből. A lakásépítkezésekre, az oktatási és egészségügyi kér­désekre, valamint az idegen­forgalomra és a mezőgazda­ság eredményeire visszaté­rünk. Eloltották a tüzet, munka a kitörés megfékezéséért Tárgyalta a munkaügyi kollégium Évente 50-60 ezer munka­ügyi vita „járja meg" a vál­lalati munkaügyi döntőbi­zottságokat, a határozataik megtámadásával indított munkaügyi perek száma pe­dig több mint 15 ezer. Az utóbbi három esztendőben a döntőbizottsági határozatok több mint egynegyede ellen indítottak keresetet a dolgo­zók vagy a munkáltatók — hangzott el a Legfelsőbb Bí­róság hétfői teljes ülésén. Ezúttal másodszor került — Szakács Ödön elnökletével — a testület elé a munkaügyi kollégium hároméves mun­kájáról szóló beszámoló. Nagy Zoltán elnökhelyet­tes, a kollégium vezetője vá­zolta a munkaügyi viták, a társadalombiztosítási ügyek, a szövetkezeti tagsági viták tapasztalatait, és a bíróságok elvi irányításának eredmé­nyeit A tapasztalatok sze­rint a munkaügyi viták sa­játos fórumrendszerében a helyi körülményeket jól is­merő, s ezért a gyors dönté­sekre legalkalmasabb szerv a vállalati munkaügyi döntő­bizottság. A legfőbb bírói fórum munkaügyi kollégiuma az utóbbi három évben 40 kollégiumi állásfoglalást ho­zott, s 255, irányt mutató ha­tározatot tett közzé a hivata­los folyóiratban. Akadt néhány vállalat, amely „visszaélt" a felmon­dás jogával. Például úgy, hogy az igaz bírálat elfojtá­sának egyik eszközét látta benne. Ilyen esetekben a bí­róság természetesen a dolgo*­zó mellé áll. Ha viszont be­bizonyosodott, hogy a beje­lentő, a bíráló volt „rossz­hiszemű", megerősítették a felmondást a vállalat részé­ről. Leggyakrabban a bérek, a besorolások adnak okot vitára. A fegyelmi ügyekkel kap­csolatos tapasztalatok alapján megállapítható: jócskán van mit javítani a munkafegyel­men. Tipikus vétségek nap­jainkban is az igazolatlan mulasztások, a munkaidő alatti szeszesital-fogyasztás és a társadalmi tulajdon meg­károsítása. Vasárnap 9.45 órakor — immár másodszor — ismét eloltották a zsanai „fáklyát", s utána a speciális felkészült­ségű szakemberek nyomban hozzáláttak a több mint két­száz atmoszféra nyomással ömlő gáz elfojtásának előké­születeihez. A műveletek ide­jére rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket léptettek élet­be : több száz méteres kör­zetben tilos cigarettára gyúj­tani, gépjárműveket indítani, s a rádió-összeköttetés is szünetel. Dolgoztak a víz­ágyúk, állandóan hűtötték az aknát, hogy megelőzzék az újrabelobbanást. Követve a szélirányt, mérik a helyszín és a környék levegőjének gáztelitettségét, szennyezett­ségét. Eközben a kitörésvé­delmi brigádtagok, egymást váltva, vizsgálják a kútfej épségét a további munkála­tokhoz. Ugyanis csak ép csőperemre lehet ráhelyezni az újabb kitörésgátlót. A szakemberek szerint el­érkeztek a harmadik hete tartó megfeszített munka utolsó állomásához, a zsanai gázkitörés elfojtásán dolgozó olajbányászok és tűzoltók. A tűz másodszori eloltása mel­lett a kútfejet is előkészítet­ték az új kitörésgátló beeme­léséhez. Hétfőn, tegnap meg is történt a felszerelése. A jól sikerült műveletet azon­ban meg kell ismételni. A műszerek ugyanis gázszivár­gást észleltek, s emiatt le­vették a 200 atmoszféra nyo­mással ömlő gáz megfékezé­sére szolgáló drága berende­zést. Egyidejűleg megkezd­ték a szivárgás helyének, okának felderítését, megszün­tetését. Közben egyetlen percre sem feledkeznek meg a harmadik hete éjjel-nap­pal hősies erőfeszítéssel dol­gozó emberek, s velük együtt a környezet védelméről. Nemcsak a helyszínen, még 4-5 kilométeres távolságban is folyamatosan ellenőrzik a levegő gáztelitettségét, a gáz hatását a növényzetre. Sze­rencsére a gázkutat erdő ve­szi körül, s még a közelében sincs mezőgazdasági üzem. (MTI) Budapesten Pro Űrbe kitüntetések Budapest felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkalmá­ból hétfőn a városházán ün­nepi külsőségek között adták át a fővárosi tanács Pro Urbe aranyérmeit. Az ün­nepségen megjelent Polinszky Károly oktatási miniszter, Schultheisz Emil egészség­ügyi miniszter, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára és Tóth Dezső kultu­rális miniszterhelyettes is. Pro Urbe kitüntetést ka­pott Fiam Adrienne, a Veres Pálné Gimnázium igazgatója, Györké László sütőmunkás, a Fővárosi Sütőipari Vállalat dolgozója, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kelen Béla, az Esti Hírlap főszer­kesztője, dr. Steiner Katalin, a Péterfy Sándor utcai Kór­ház csoportvezető főorvosa és a Tátrai-vonósnégyes: Tát­rai Vilmos, Banda Ede, Kon­rád György és Várkonyi Ist­ván. (Budapest fölszabadulá­si évfordulójáról írásunk a 3. oldalon.) Zárszámadásokról jelentjük Tápé eredményei, gondjai Két számot elég egymás mellé írnunk, hogy a gondok nagyját meglássuk: a Tisza­táj Termelőszövetkezet ta­valyi teljes árbevétele 157 millió forint volt — lénye­gesen több. mint amennyire előre számíthattak —. nye­resége azonban igen csekély, mindössze 224 ezer forint. A két szám a szövetkezet gaz­dálkodási gyakorlata szerint sehogy sem illik össze, több oldalú magyarázatra van te­hát szükség. Bár 129 vagon búza ter­mett Tápén, 105 vagon ser­tést hizlaltak, a szövetkezet húsföldolgozó üzeme 59 va­gon árul adott, összesen 9770 hektoliter tejet fejtek, 350 vagon takarmányt szárítot­tak, hízómarhából 26, birka­húsból 16 vagonnal értékesí­tettek. a háztáji gazdaságok 1530 sertést hizlaltak, mégis közel álltak hozzá, hogy veszteséggel zárják az évet. Esős esztendőkben, ha ma­gasan' jár a Tisza és a Ma­ros, hatalmas területeket bo­rít itt mindig belvíz. Ahol éppen nem volt víz, ott sem tudták már a tavaszi fejtrá­gyázást elvégezni, mert a gé­pek elsüllyedtek volna, trá­gyaszóró helikopter pedig nem állt rendelkezésükre. Ahol semmi nem akadályoz­ta a munkát, 67 mázsát arat­tak és csépeltek búzából, de volt olyan táblájuk is, ame­lyik 11 mázsát adott, és olyan is, amelyik semmit. Százhatvan hektár kukorica is a vízé lett. Igaz, hogy a többi 64 mázsát termett, de nagyon későn érett, gyönge minőségű lett, 40-50 százalé­kos víztartalommal tudták késve is betakarítani, sokat kellett költeniük a szárításra, hasznot tehát ez se hozott. A lucernatáblák első növe­dékét a tavaszi vizek miatt géppel nem tudták vágni és hordani, rendre vágták, rá­jött a rossz idő. el is pusz­tult. A szárítóüzem tervé­nek csak felét tudta teljesí­teni. Arra gondolhat az ember, ha a növénytermesztés eny­nyi gonddal küzd, a jól szer­vezett állattenyésztés meg­szüntetheti a veszteségeket. De nem ez történt. A szarvasmarhatelep sem segi­Műszer méri a levegő tisztaságát Az MMG Automatikai Művek a Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézettel közösen új, hordozható mű­szert fejlesztett ki a Diesel­motorok kipufogógázainak ellenőrzésére. Rövidesen megkezdődik a sorozatgyár­tás is. A képen: egy kamion motorjának ellenőrzése a levegő tisztaságának védel­méért. tett a bajban, és a sertéste­lep sem tudta helyre billen­teni a mérleget. Előző évben a fűszerpaprika szárítása szép hasznot hozott, a gyönge minőség miatt most ez sem jött be, sőt szerződési, egy­oldalúságok miatt a takar­mánykeverő végső számadá­sai is problémákat jeleztek. Mindezt a sok kellemetlen­séget a kiegészítő tevékeny­ségek sem tudták ellensú­lyozni, maradt tehát a kicsi­ke nyereség és a sok gond. A tegnap; ' hétfő délelőtti közgyűlési első forduló, ha csak a gondokat sorolja föl, és a magyarázatokra szo­rítkozik, keveset végzett vol­na. Ma Tápén, holnap Al­győn tartanak még részköz­gyűlést, nyilván ma is kere­sik a kivezető utat. Igaz, a belvíz ellen mindaddig véd­telenek, amíg a vízrendezési programjuk meg nem való­sul, a veszteség egyéb forrá­sainak föltárására azonban már sort kerítettek a mun­kahelyi közösségek csoportqs megbeszélésein, és ezt sür­geti a közgyűlés is. Sokat segítenek javaslataikkal a ta­gok, az egves üzemek dol­gozói, felelősségtudattal vizs­gálják az okokat és kritiká­val illetik vezetőiket: meg­alapozottabb döntéseket vár­nak. szervezettebb irányítást kérnek, cserébe összehangolt munkát ígérnek. Tervükben ötmillió forintos nyereséget írnak elő maguknak erre az (esztendőre. Teljesíteni bizto­í san nehéz lesz, nem teljesí­teni viszont egyet jelentene a gazdálkodási gondok ismét­l lődésével. ( Részt vett a közgyűlésen | és fölszólalt dr. Csonka Ist­j ván, a városi pártbizottság f osztály vezetője is. Ugyancsak tegnap tartotta közgyűlését a deszki Maros és a rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet, valamint a zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben is. i

Next

/
Thumbnails
Contents