Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSIAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyani 27. szám 1979. február 2., péntek Ára: 1,20 forint Ösztönző hitelek a gazdaságosság javítására Az MNB elnökének tájékoztatója A Magyar Nemzeti Bank az Idén elsősorban a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, jövedelmező termékek termelését segíti hitelekkel — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján Timár Mátyás, az MNB elnöke. Az év folyamán összesen legfeljebb 26 milliárd forint hitelt nyújthat a bank beruházásokra. Az iparban, az élelmiszeriparban és az építőiparban a korábban aláírt hitelszerződések idei folyósítása nagyjából már kimeríti a hitellehetőségeket, új hitelszerződések megkötésére csak kivételes esetekben kerülhet sor. A mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben kisebb ngyan a bank előzetes elkötelezettsége, a lehetőségek azonban itt is szűkösebbek a tavalyinál, Csak azokhoz a fejlesztésekhez nyújthatnak hitelt, amelyek a színorúbb követelmények alapján a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, a gazdaságos termékszerkezet kialakításit segítik. A kormány lehetővé teszi, hqgy az exportfejlesztésre szánt 45 milliárd forintos hitelkeretet (amely már kimerült) 1980-ig 6—ia milliárd forinttal felemeljék. Ebből a keretből az idén főként olyan fejlesztéseket segítenek, amelyek legkésőbb 1980 végéig üzembe helyezhetők, és legalább 1981-től többletárualapot szolgáltatnak exportra. Elsősorban a kisebb és a közepes vállalatoktól várják a hitelpályázatot, mivel nem lehet 6zó nagy építkezéssel járó, hoszszabb idejű fejlesztésekről. Olyan gépi berendezések üzembe helyezését szorgalmazza a bank, amelyek lehetővé teszik a minden piacon exportképes áruk gazdaságos termelését. Az exporthitelek egyik lényeges, új feltétele, hogy a vállalaii befektetés a tiszta devizabevételből a korábbi öt év helyett három év alatt megtérüljön. A nemzeti bank azoknál a vállalatoknál, amelyeknek kölcsönt nyújtott, folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési célú pénzforrások alakulását. Ha e források nagyobbak lettek, mint amit a kölcsönszerződésben rrmak idején meghatároztak, akkor a vállalatokkal való egyeztetés alapján ezt a többletet is felhasználják a fejlesztések finanszírozásában. így mód nyílik arra, hogy csökkentsék a vállalatnak nyújtott kedvezményeket és a felszabaduló összegeket más fontos célra használják fel. A bank a forgóeszköz-hitelezést is szigorítja, ezzel ösztönzi a vállalatokat az indokolatlanul megnövekedett készletek értékesítésére. Hitelnyújtáskor megköveteli, hogy a korábbi években feleslegesen felhalmozódott' készleteket felszámolják, reális készletekkel oldják meg termelési feladataikat. A szabályozórendszer szigorítása egyes vállalatoknál átmeneti finanszírozási problémákat is előidézhet. Indokolt esetben a bank átsegíti a vállalatokat az átmeneti nehézségeken. Ha a vállalatnak határozott elképzelésen alapuló intézkedési terve van helyzetének megoldására, s biztosítja, hogy röviden pótolja hiányait, úgy erre az időre a bank biztosítja a szükséges hiteleket. Meghatározott garanciák mellett akkor is meghitelezi a nemzeti bank a veszteséget, ha azt a vállalat — reális intézkedéseivel — csak egy vagy két év alatt tudja rendbe hozni. Azokra a vállalatokra azonban, amelyek nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az új helyzethez, ahol a megoldást csak alapos változtatásokkal. például kapacitások átalakításával, kiiktatásával lehet elérni, ott a szanálási eljárás szabályait kell alkalmazni. Timár Mátyás arról is szólt, hogy tavaly lazult a vállalatok kapcsolataiban a fizetési fegyelem. A bank arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az eladók jobban éljenek lehetőségeikkel, például az előzetes fedezetbiztosítással, á kinnlévőségek meghitelezésének igényével. Az MNB a forgóeszköz- és a beruházási hitelek elbírálásakor a vállalati hitelképességet is alaposabban figyelembe veszi. Ha tartós fizetési zavarokat taoasztal, arról tájékoztatja a vállalat felügyeleti szervét és intézkedését kéri a zavarok okainak megszüntetésére. A külgazdasági kapcsolatok pénzügyi vonatkozásairól szólva az MNB elnöke rámutatott a világpiac kedvezőtlen alakulására. Az általában szűkülő értékesítési lehetőségek tavaly önmagukban is nehezítették exportunkat, s további nehézségeket okozott, hogy belső gazdasági problémáik miatt a tőkés államok protekcionista intézkedéseket hoztak exportunk korlátozására. Kedvező jelenség viszont, hogy külkereskedelmi cserearányaink — ha minimális mértékben is — de javultak tőkés külkereskedelmünkben. A kedvezőtlen világpiaci helyzet hatásai a devizapiacon is érezhetők voltak. A tartós árfolyamarányok nyomon követésére a Magyar Nemzeti Bank 1978-ban hat alkalommal módosította egyes tőkés valuták forintárfolyamát, ami együttesen a forint 3,5 százalékos felértékelését jelentette a kereskedelmi elszámolásokban. A KGST-onszágok kollektív valutájának, a transzferábilis rubelnek az árfolyamát 1978. január 1-én 35 forintról 33,50 forintra, majd november 1-én 32 forintra módosították. Timár Mátyás utalt külföldi hitelek felvételére, amelyeket a sajtóból a közvélemény is ismer. A népgazdasági terv céljaival összhangban a bank az idén is folytatja ilyen hitelek felvételét. Ismét igénybe kívánják venni a Szovjetunió részéről rendelkezésre álló közép- és hosszú lejáratú hitelt, és élni akarnak a nemzetközi gazdasági együttműködési banknál meglevő hitellehetőségekkel is. Az MNB a nemzetközi pénzpiacon továbbra is felvesz középlejáratú pénzhiteleket, egyebek között kötvénykibocsátás segítségével Aláírás előtt áll egy 300 millió dolláros kölcsönszerződés. A küföldről felvett hiteleket változatlanul olyan célokra fordítják, amelyek elősegítik a világpiaci követelményekkel összhangban lévő gazdasági szerkezet kialakítását. Hazánk nemzetközi Idegenforgalmát jellemezve szólt az igen számottevő mennyiségi növekedésről, tavaly csaknem 17 millió külföldi járt hazánkban, 36 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tizenkétmillióan a KGST-országokból, több mint háromillióan Jugoszláviából és csaknem kétmillióan a tőkés országokból érkeztek. Külföldre majdnem 5,5 millió magyar utazott, 16 százalékkal több, mlnt 1977-ben. Az idegenforgalomból származó devizabevételek összege körülbelül 24 százalékkal haladta meg az 1977. évit. A bevételeknek csaknem felét, ezen belül a konvertibilis valutáknak több mint kétharmadát a kiutazó magyarok valutaellátására fordítottál: A kötelező valutabeváltás eltörlése hozzájárult a tőkés országokból hozzánk látogatók számának erőteljes növekedéséhez, utazási irodáink fokozott üzleti munkájának eredményeképpen pedig sikerült pótolni a kötelező beváltás eltörléséből származó bevételkiesést. Ami Jugoszláviát illeti, az onnan érkező turisták száma ugrásszerűen megnőtt, a tőlük származó devizabevételeink azonban jelentősen visszaestek. A kötelező valutabeváltás eltörlése tehát ebben a viszonylatban egyelőre kedvezőtlen hatású volt. Az utasforgalom nagymértékű emelkedésével gyakoribbakká váltak a spekulációs jelenségek, amelyeknek visszaszorítására megfelelő intézkedésekre kerül majd sor — mondotta' Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (MTI) Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pártja főtitkárává történt megválasztása alkalmából (MTI) Lázár György fogadta Kiril Zarevet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön, tegnap a Parlamentben fogadta Kiril Zarevet, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Bolgár Állami Tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Huszár István miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke. á Politikai Bizottság tagja. Jelien volt Vladimír Videnov, Bulgária budapesti nagykövete. Kiril Zarev tegnap elutazott Budapestről. (MTI) A belvíz ellen Tisztítják az árkokat — Csapolják a táblát Majd ha fagy! — tréfálkoznak egymással az ismerősök, ha olyan dologról beszélnek, amire még várni kell. Majd ha fagy, mondhatnák most a gazdaságok a téli határmunkákról. A hideg is. a meleg is jól jönne, mert most a legengedetlenebb a talaj: nem engedett föl teljesen a föld fagya és emiatt a víz sem tűnik el, és a munkák is megakadtak. Valóságos sártenger fogadja a szabadba bátorkodókat. De az élet a földeken nem állhat meg! A természettel birkózni Illik, még ha kilátástalannak látszik a küzdelem. akkor is. A'z 'időjárásr tór függetlenül ráfoghatnánk, néhány gazdaság valóban csatázik az idővel Legalábbis a jelentésekben, a hivatalos beszámolókban mindig első helyen emlegetik az objektív akadályt, az időjárás viszontagságait, a váratlan eseményeket. Mindez persze nem ássa alá a tisztességes, iószándékú közösségek hírnevét, amelyek valóban tettekkel bizonyítanak, hogy mindent megtesznek a víz és a sár ellen. Mert a sár ellen is lehet védekezni. mégpedig úgy, hogy idejekorán leeresztik a vizet, s így hamarább szárad, gyorsabban szikkad a föld. Az is igaz, hogy mindez nem sokat lendít a gazdaságokon, mert ha már egyszer valahol megáll a víz, ott elég nagy kárt tesz. Úgy mondják, hogy kiveszi a föld lelkét, kimossta az erejét, a tápanyagot. Tökéletes védekezést eddig még nem találtak ki a sok eső ellen, de talajrendezéssel sokat lehetne segíteni. Ha a hajlatokat föltöltik, a földet elcgvengetik. kiássák" a vízelvezető árkokat, könnyebben fölveszik a harcot a vízzel. A baksi Magyar—Bolgár Tsz-ben, ahol a Tisza vízszintjétől nagyon sok függ nem sokra mentek, amikor meg akarták csapolni a táblákat. A lovak hasig süppedtek az ingoványba. mikor ekékkel próbáltak árkot húzni a csatornában. Nehezítette még munkájukat, hogy alul fagyos volt a föld, a teteje meg mint a lekvár. Csak a talairendezéstől várhatnak segítséget, ami pedig pénz kérdése. A sándorfalvi Lengyel— Magyar Barátság Tsz-ben ásóra-lapátra fogtak az emberek. és kezük munkájával álltak a víz elébe. Mégpedig azért, hogy utat nyissanak a fölöslegnek, levezessék azt a kanálisba. Több brigád járta a gabonatáblákat, hogy mentsék. ami menthető. Szerencsére még nem tartunk Ott, hogy a vészharangot kongassuk, hiszen ez a víz, ha fölenged az idő, beszivárog a földbe, s a nagyját- a szél is fölszárítia, . A homokföldeket könnyért Harózóűt a Dráván Hajózóutat tűznek ki a Dráván. A határfolyón ezzel bővül a magyar jugoszláv vízügyi munka. Az új feladat része az 1979. évi közös programnak, amelyet csütörtökön Eszéken egyeztetlek a magyar és a jugoszláv vízügyi szervek. Államközi megállapodás alapján immár huszonnég éve működnek együtt a két ország szomszédos területeinek vízügyi szakemberei, a szeszélyes Dráva szabályozása, az árvízvédelem, újabban pedig a hajózási feltételek kedvezőbbé tétele érdekében. járja a víz, ott nem veszik annyira észre, mint máshoL Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is megy — tartják róla, de ezért óvatosságból munkába állították e csatornatisztító gépeket. Ami nem valami ördöngös .masina, hanem markoló, amivel kiszedik a csatornákból á fölösleges földet, s ezáltal kissé mélyítik az árkot. Amint a szakemberek elmondták. ha nem esik mostanában több csapadék, egy héten belül indulhatnak a traktorok a határba. hogy folytassák, amit hetekkel ezelőtt abbahagytak. Addig még tréfálkozhatnak: csak akkor indulnak, majd ha fagy... • Ma: újabb kísértet Zsanán tegnap nem sikerült a gázláng eloltása Somogyi Kirolvné felvétele A két turbina — akció kö ben Döntő fordulatra vártak tegnap a zsanai gázkitörés elfojtásában közreműködők, minden előfeltétel adott volt a tűz eloltásának megpróbálására. Délelőtt 10 órakor indították meg a vízágyúkat. hogy a tűztér hőmérsékletét minél leiiebb szorítsák. Helyükre álltak a turboreaktív oltóberendezések is, amelyek égéstermékébe vízpárát porlasztottak, hogy az a keverék jltsa el a lángot A turbinák 11 óra 10 perckor pörögtek fel, ekkor kezdődött a roham. A vízágyúk s a turbinák ereje következtében a gáz áramlásának fő sugarát többször is sikerült visszaszorítani, ám az oldalláng mindannyiszor ellenszegült visszalobbantotta a gázt. Délután 2 órakor ismét kiadták a támadásra a jelszót Az újabb roham éredménye azonos volt az elsőével: az erőfeszítések ellenére viszszagyulladt a gáz. A kitörésvédelem irányítóitól kapott késő délutáni információ szerint ma reggelig felkészülnek az ismételt oltásra. A védekezés következő fázisához ugyanis mindenképpen el kell oltani — ha átmenetileg is — a lángot, az aknában levő berendezések állapotáról ugyanis csak így kaphatnak pontos képet a kitörésvédelem irányítói és az akció végrehajtói.