Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

Péntek, 1979. február 9. 3 A városi fanács vb-ülésérő! jelenfjük Beruházási program a Dugonics térre Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága ülést tartott * tegnap délelőtt, Papp Gyula elnökletével. A testület magtárgyalta és jóváhagyta a Dugonics tér—Jókai utcai tömb II. építési ütemének beruházási programját. Mint ismeretes, az I. ütem a nagyáruházat, az üzletpavilont és az ezeket kiszolgáló közműveket tartalmazza, s a II. ütem ehhez kapcsolódik. Passzázs kapcsolja majd össze a két részt. A második ütemben 60 lakás készül, s e lakóház földszintjén és első emeletén üzletek, irodák, kereskedelmi és szolgáltatóhelyiségek lesznek. Itt kér helyet, s mint társberuházó, részt vesz az építkezésben a Volán, a TESZÖV, a Vám- és Pénzügyőrség, a Szűcsipari Szövetkezet. a DELTA Kereskedelmi Vállalat, a Magyar Hirdető, az OFOTÉRT és az ÁFÉSZ. Együttesen 2412 négyzetméterrel részesednek. Ennek az építészeti együttesnek a költsége meghaladja a 90 millió forintot. A tervezett befejezés: 1981 harmadik negyedéve. Napirenden az új remiz építése A Szegedi Közlekedési Vállalat régi telepe korszerűtlen és jelenlegi helyén nem bővíthető. A végrehajtó bizottság elfogadta az új forgalmi telep első ütemének beruházási programját. Minthogy a mostani 40 villamoskocsihoz képest 80 villamos és mintegy 120 trolibusz kér helyet a jövőben, s megfelelő szociális létesítményeket és munkásszállót is építeni kell mellé — a vállalkozást csak szakaszosan tudja megvalósítani a tanács." A program 30 trolibusz befogadósára alkalmas épületrésze kezdődik a rókusi TÜZÉP-telep és a Rókus I. 1 alvótelepi építési ütem között- Ennek költsége 91 millió forint. Az építés ez év végén kezdődik, s a várható befejezés a jövő év vége. Á Móra-centenárium előkészületei A művelődésügyi osztály Jelentést tett a végrehajtó bizottságnak Móra Ferenc feületése 100. évfordulójának (1979. július 19.) megünneplése előkészületeiről. Az ünnepségeket — melyek Szegedre és Kiskunfélegyházóra koncentrálódnak — emlékbizottság készíti elő. Szegeden emléktáblát avatnak az évforduló közelében a Móra iskolán, irodalmi estet rendeznek, műsoron tartják az Aranykoporsó című operát a színházban, könyv álakban is megjelenik Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein című műve, amit jelenleg folytatásokban közöl a Délmagyarország, a Tiszatáj és a Kincskereső Móra-emlékszámot ad ki, a Magyar Televízió körzeti stúdiója is műsort készít Móráról. Az évforduló napján emlékülést rendeznek, a múzeum és a Somogyikönyvtár kiállításokon mutatja be Móra Ferenc munkásságát. Az ünnepi könyvhétre számos Móra-mű jelenik meg. A vb az ismertetett napirendeken túl megtárgyalta a trolibuszüzem szegedi bevezetésének gazdaságosságát, és a tavalyi költségvetési revíziók és vállalati ellenőrzések tapasztalatait is. Hegemlékezések Hóra szülővárosában Újfajta oszlopok Ha magasabb, gazdaságosabb Az eddiginél 1—1.5 méterrel magasabb vasbeton lámpaoszlopokat készít az úttestek mellé a Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára. Kiderült ugyanis, hogy a jelenleg gyártott lámpatesteknél a megvilágítás területe és a felhasznált energia nincs összhangban, magasabb oszlopokról ugyanakkora energiával kedvezőbb a fénymező. Az újfajta oszlopok iránt máris nagy az érdeklődés. Az üzemben megkezdték a gyártás előkészítését és már ebben az évben mintegy tizenötezer újfajta oszlopot szállítanak megrendelőiknek. (MTI) Két termék - egy gépen A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál < újítássál is növelik az Európa-szerte •keresett, korszerű termékük: a műanyag fóliából sodrott és hurkolt zsákok gyártását. Egy-egy zsák súlya néhány deka, mégis félmázsányi burgonya, vagy hagyma tárolható, szállítható benne, s emellett olcsó. Ezért az évi sok millió zsákkal sem győznek minden külföldi és hazai igényt kielégíteni. Két műszaki dolgozó megfigyelte, hogy bizonyos méretű zsákok készítése közben a gépek teljes munkaszélessége nincs kihasználva. Minimális technikai, illetve szervezési módosítással megoldották, hogy a párhuzamosan készülő zsákok mellett a gépen egy keskenyebb, tömlőszerű zsákanyag folyamatos megh urkoláfeára is lehetőség nyíljon. A piackutatáskor kiderült, hogy ezeket — megfelelő méretre szabva és megvarrva — a kereskedelem ugyancsak szívesen fogadja, kisebb hagyma-, vagy burgomyatételek csomagolására. A tömegesen beérkezett megrendelések kielégítésére a módszert valamennyi gépen alkalmazzák. Így újabb gépi beruházás nélkül évi 800 ezer darab — csaknem két és fél millió forint értékű — zsákkal növelik a keresett cikk termelését. Egyben a létszám növelése nélkül még jobban kihasználják a nagy értékű — együttesen több mint 40 millió forintot. érő — új. import zsákhurkoló berendezéseket. D. B. Hol dolgoznak szívesen az emberek? Régi tapasztalat, hogy az emberek szívesebben mennek olyan helyre , dolgozni, ahol sokoldalúan segítik és támogatják őket a közvetlen termelőmunkán kívül is. A gazdasági vezetők szinte naponta panaszkodnak, hogy kevés a munkaerő. Valóban véges a lehetőség arra, hogy újabb és újabb létszámot kapjanak a gyárak- Üj munkaerőt szerezni majdnem lehetetlen, de a régieket megtartani sem könnyű. A megtartáshoz sok minden szükséges: korszerűség a termelési technikában és technológiában, modern, tetszetős termékek előállítása, jó és állandóan javuló élet- és munkakörülmények a gyárakban, bővülő szociális gondoskodás és így tovább. Azt is elmondhatjuk már elöljárójában, hogy ezek az igények nem különleges kívánságok, óhajok, hiszen többségük az élettel együtt járó természetes követelmény, sőt a mi szocialista elveink és humanitásunk alapelveiből következik. 1. A dolgozókról való gondoskodást, élet- és munkakörülményeiknek javítását törvények és rendeletek is előírják. Az ötödik ötéves tervidőszakra a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket adott a vállalatoknak, hogy készítsék el szociális terveiket. A szegedi vállalatok eleget tettek e követelménynek, így a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát is igen kitűnő és körültekintő szociális tervet i készített az 1976—1980 köj zötti esztendőkre. Érdemes i a nagy nyilvánosság előtt í is beszélni róla, néhány ! számadatot közölni, abból következtetéseket levonni. Tervük előszavában arra hivatkoznak, hogy már a korábbi években is sokat javult a szalámigyári dolgozók szociális, kulturális, egészségügyi helyzete, s az elért eredményekre nyugodtan alapozhatják újabb terveiket. Különösen nagyot változott a helyzet akkor, amikor újjáépítették a régi szegedi vágóhidat, ott új üzemeket és egy szalámigyárat létesítettek. Ezzel ugrásszerűen megváltozott a termelés technikája, technológiája, csökkent az egészségre ártalmas, balesetveszélyes munkahelyek száma, bővült a védőberendezések, felszerelések és egyéni eszközök köre. A termelési terveket mindenki igen természetesnek veszi, s az erőket is arra összpontosítják, hogy ezek megvalósuljanak. „A termelés mindenek fölött" nézet igen eluralkodott a gyári közgondolkodásban- Pedig a termelés, a termékgyártás nem önmagáért való folyamat, hanem éppen az emberért történik. A termelési, gazdasági folyamatokban végül is az ember a főszereplő. ö érte van minden, a gép is érte zakatol. Ezért állítanám azt, hogy a vállalatok szociális tervei legalább olyan fontosak, mint a termelésiek. Az igaz, hogy az anyagi garanciát a termelésből lehet kihozni, csak a hatékony és nyereséges gazdálkodás biztosít pénzügyi alapokat ahhoz, hogy javítsanak a munkások helyzetén. Az egyik hat a másikra, ha van nyereség, abból lehet bővíteni a felújítási, a jóléti és más alapokat. Viszont fordítva is igaz a tétel: a jó és korszerű technikával fölszerelt, kiváló termékeket előállító gyárak vonzóbbak az emberek számára, szívesen dolgoznak ott és jobb eredményeket mutatnak föl. Üres zsebből nem lehet szociális tervet megvalósítani, fillérekkel semmire se mennek. A szegedi szalámigyár szociális terve az említett öt esztendőre több mint 56 millió forintot tartalmaz. Bizony nem kis összeg! Évente 10—15 milliót költenek olyan dolgokra, amelyeket egyáltalán nem nélkülözhetnek a termelés menetében. Csupán munkaruhákra 2 milliót, s ezt a szolgáltatást — kötelezően — 2500 dolgozó veszi igénybe. Az üzemi étkeztetésre majd 9 millió forintot adnak, s ezt a szolgáltatást is közel 2 ezer ember igényli naponta- Háromszáznál több dolgozó munkába járását segítik a gyár autóbuszai, vagy bérelt buszok, erre a célra 1.J milliót költenek. Hétszázezer forintot adnak a vállalati óvoda részére, 900 ezret lakásépítkezésekre, 100 ezret üdültetésre ,250 ezret segélyekre, majd két és fél milliót természetbeni juttatásokra, 250 ezret tanulmányi, 500 ezer körüli összeget kulturális és sportcélokra. 2. Jóleső érzés ilyen számokat olvasgatni, nem kell az embernek nagyon megerőltetni a fantáziáját, hogy a számok mögé lásson és ott megelevenedjen a mindennaZárszámadásról jelentjük Jó év Bordányban és Rúzsén pok valósága, a dolgozó ember munkája élet- és munkakörülménye, gyáron belüli és kívüli helyzete. A szalámigyáriak évente számonkérik a szociális terv végrehajtását. Igazán nincs szégyenkezni valójuk a gyár gazdasági és társadalmi vezetőinek. A legutóbbi értékelésből is kitűnt, hogy minden elhatározásukat megfelelő tett követte. Örömmel nyugtázták a szalámigyárban dolgozó lányok és asszonyok, hogy fizetésüket például tavalyelőtt 1 százalékkal jobban növelték, mint a gyári átlag, a fizikai munkát végző nők bérét pedig még ennél magasabban, 9,5 százalékkal javították. A gyesen levő nők vagy azok a fiatalok, akik tényleges katonai szolgálatukat töltik, éppen úgy részesülnek béremelésben, mint akik aktívan dolgoznak. A tanulmányi célokra fordított pénz is megtérül, hiszen jobban képzett emberekkel gyarapodik a munkásgárda. A munkavédelmi és egészségügyi intézkedések ugyancsak sokat javítottak a dolgozók körülményeién. A nehéz fizikai munkát könnyebbé teszik a gépek, a makói üzembe nemrégen elektromos targoncákat adtak, a vásárhelyi üzem padozatát kicserélték, hogy ne csússzanak el olyan könnyen. A szegedi központi üzemben korszerű és jól fölszerelt orvosi rendelő működik, de a vállalat minden üzemében van orvosi ellátás. A munkaruházat az élelmiszeriparban, de különösen a húsiparban elsőrendű követelmény, s azt naponta ki kell cserélni. Ezért is szükséges a szalámigyárban évente 2 millió forintot biztosítani erre a célra. Hasonló a helyzet az üzemi étkeztetéssel: a kollektív szerződés i* rög"zíti: minden dolgozónak biztosítani kell a kedvezményes étkeztetést. Jól terveztek és helyesen cselekedtek, amikor saját üzemi óvodát építettek az új szalámigyárban. A gyermekgondozási szabadságról viszszatérő asszonyok a gyári óvodában elhelyezhetik kicsinyeiket. Nincs zsúfoltság a gyári óvodában, hiszen ötven kisgyerek férne el kényelmesen, de tavaly is csak 42-en voltak. A rászoruló dolgozóknak segélyt biztosítanak, a szociális tervben ilyen célra 150 ezer forintot jegyeztek elő. Elsősorban a nagycsaládosoknak, az alacsonyabb jövedelműeknek és tanévkezdet előtt azoknak adnak, akiknek iskolába indulnak gyermekeik. Tavalyelőtt tizenhát dolgozónak adtak lakásépítési kölcsönt, összesen 818 ezer forintotAz igénylők zöme fiatal és fizikai dolgqzó volt Acs S. Sándor (elvétele Emlékműsor a kiskunfélegyházi városi tanács nagytermében Móra Ferenc szülővárosában, Kiskunfélegyházán tegnap, csütörtökön megkezdődött az író születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségsorozat. A nyitó programban vetélkedő, koszorúzás, emlékműsor és 6zoboravatás szerepelt. A Móra nevét viselő általános iskolák, diákotthonok és úttörőcsapatok emlékversenyének döntőjében tíz csapat vett részt. A versenyt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc általános iskola csapata nyerte. Az emlókműsorban hangzott el Balázs Árpád Liszt-díjas zeneszerző A rigó éneke című kórusmüve, melyet Móra verssoraira komponált Móra halálának 45. évfordulóján a Daru utcai szobornál koszorúzást ünnepséget rendeztek, majd a délutáni órákban a Móra iskolában leleplezték a félegyházi születésű Munkácsy-díjas szobrászművész, Kovács Ferenc Móra-portréját A szegedi járásban — mint arról már korábban beszámoltunk — megkezdődtek a zárszámadások. A napokban 23 téesz ben és 7 szakszövetkezetben teszik mérlegre a tavalyi esztendőt. A múlt héi ten Sándorfalván és Bor' dányban összegezték az el'múlt évi tapasztalatokat. A bordányi Munkásőr Termelőszövetkezet a nehézségek ellenére is jó évet zárt Több mint 2 millió forintos nyereséget könyvelt, s ez a jó gazdálkodóst igazolja Gyengébbnek tartják a tavalyi esztendőt a korábbinál, mert a faggyal, jéggel sokat birkóztak. Noha kicsinek mondható a téesz — 157 dolgozót számlál —, még egyszer összeülnek a tagok. A jövő heti tervtárgyaló közgyűlésen vezetőséget és elnököt is választanak. Ugyanis sok évi, tisztes munka után elköszönt, nyugdíjba vonult Dudás Imre, a téesz korábbi 'vezetője. Tegnap, csütörtökön Rúzsán a művelődési házban tartottak zárszámadó közgyűlést. A Napsugár Termelőszövetkezet gazdái jöttek össze a részközgyűlésre, hogy megvitassák a múltat és a jövőt. Amint azt Lipták László elnök a vezetőség beszámolójában elmondta, alakulásuk óta nem bánt ilyen mostohán az idő, a ruzsaiakkal, mint tavaly. Káruk jelentós, hiszen többször kellett ültetniük a palántákat. A májusi fagyok nem kímélték a gyümölcsösöket sem, s a jég is többször elverte a termést. A kíméletlen időjárás több mint 15 millió forint kárt okozott. Ennek nagy részét az állami biztosító megtérítette, mégis változtatniuk kellett az eredeti elképzelésen. Az eredményes gazdálkodás érdekében növelték a melléktevékenységet. Bérmunkát vállaltak. A téesz gépei dolgoztak a Gorzsai Állami Gazdaságban és Domaszéken. Trágyát szórtak, szőlőnek, gyümölcsösnek, szántottak. A Szegedi Konzervgyárnak léparadicsomot szállítottak. Kooperáltak még a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezettel. Ily módon a melléktevékenységből származó bevételüket másfél millió forinttal növelték. Közel Ötmillió forinttal csökkentették a költségeket. A téesz-tagok ás a környékbeliek háztáji gazdaságaiból 46 és fél millió forint értékű árut vásároltak föl. s kistermelőknek egymillió forint értékű fóliát, vegyszert stb. adtak el. A közösség tavalyi összes árbevétele 110 millió 562 ezer forint Volt. Nyereségük meghaladja a 8 millió forintot. Az egy tagra jutó részesedés tavaly 28 ezef 67 forint volt, ez 130 forintos napi keresetnek felél meg. Ott volt a részközgyűlésen Molnár Sándor, a járási pártbizottság osztályvezetője is. A rúzsai Napsugár Tsz-beo holnap tartják a másik zárszámadó részközgyűlést, 3. Miért írtunk most a szalámigyár szociális tervéről, illetve a vállalatok szociális terveiről? Azért, mert föl szeretnénk hívni a gazdasági vezetők és a gyári társadalmi szervezetek tisztségviselőinek a figyelmét arra, hogy ne szorítsák háttérbe e tervet se. Tudjuk, hogy gazdasági életünkben sok fontos tennivaló akad ebben az esztendőben is, de mivel a dolgozó emberről való gondoskodást semmi sem indokolja jobban, mint éppen azok a feladatok, amelyeket pártunk határozataiban megfogalmazott. Érdemes gyakrabban gondolni arra a régi igazságra, hogy az emberek ott dolgoznak szívesebben és jobban is, ahol nagy körültekintéssel gondoskodnak élet- és munkakörülményeikről. A termelési és a szociális tervek kölcsönhatása, egymást segítő ereje tagadhatatlan. Gazdagh István