Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

A] VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfcftyam 29. szám 1979. február 4., vasárnap Ára: 1,60 forint A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1978-ban a termelés növe­kedése az iparban megköze­lítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egé­szében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban ke­vesebb volt, mint 1977-beru A termelés növekedése a munkatermelékenység emel­kedéséből származott A la­kosság jövedelmének és fo­gyasztásának növekedése megközelítette a tervezettet. Az ország termelő állóeszkö­zei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális és kul­turális létesítményei bővül­tek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott köve­telmények. A gazdálkodás hatékonysága az előirány­zottnál csak kisebb mérték­ben javult A termelés ar.yag. és eszközigényessége fokozódott Elmaradt az igé­nyektől a termékszerkezet korszerűsítése. A belföldi felhasználás növekedése meg­haladta a termelés növekedé­sét. A kivitel alig. a behoza­tal jelentősén emelkedett. Mindennek fontos szerepe voit abban, hogy a népgaz­daság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtlenebbé vált A niegtermelt nemzeti jö­vedelem 1978-ban több mint 510 milliárd forint volt ösz­szehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a tervben elő­irányzott 5 százalékot, rész­ben, mert a bruttó termelés a számítottnál mérsékelteb­ben emelkedett másrészt, mert az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan nőt­tek. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása a tervezetthez közelállóan, 3 százalékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csök­kenéssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt. Ebben szerepet játszott, hogy a ter­vezett csökkenés helyett a beruházások összehasonlító áron körülbelül 4 százalékkal nőttek, de különösen a kész­letfelhalmozás volt nagymér­tékű. Mindezek következté­ben a belföldi felhasználáson belül tovább nőtt a felhal­mozás aránya. IPAR — ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél va­lamivel mérsékeltebben, 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszeripa­ron kívüli ágazatokban együttvéve 6,1 százalék, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növelu, termeléiét a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamosenergia-ipar 9,8 szá­zalékkal, az építőanyagipar 7,6 százalékkal és a gépipar 6,4 százalékkal. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése 2-3 százalékkal emelkedett A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növe­kedése nem járt együtt a termelés összetételének és szervezettségének, a terxné­A népgazdaság 1978. évi fejlődésének főbb mutatószámai Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos épitési-szereiesi teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem Egy keresőre jutó nominálbér Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy kere őre jutó reálbér A lakosság fogyasz'ása A szocialista szervek beruházásai, Terv 1978. év 105 105,5—106 104—105 102—103 107—107,4 107 104 103—103,2 102,8—103 103,4—103,6 milliárd Ft Lakásépítés, ezer db 180—182 90 Tény 1977. ev %-ában 104 105,2 105 102 107,5—108 108 104,6 103 103 103 196,5 88 Néhány fontosabb termék termelése az 1978. évt az 1978. évi ter-nelís az 1977. évi mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó 25,5 109,2 Szén, millió tonna 25,7 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 100,4 Földgáz, milliárd köbméter 7,3 111,1 Acél, millió tonna 3,9 104,1 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 103,6 Bauxit, millfó tonna 2,9 98,3 Timföld, ezer tonna 785,4 99,9 Alumínium fe'gyártmány, ezer tonna 150,5 107,7 Tégla, milliárd darab 13 99,5 Cement, miilió tonna 4,8 103 J. Műtrágya, halóanyagban, ezer tonna 8873 1103 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 21,2 123,8 Műanyagok, ezer tonna 2123 143,5 Vegyi szálak, ezer tonna 28,4 109,2 Autóbusz, ezer darab 13,1 110,3 Számítástechnikai termékek, folyo áron, mil'iárd Ft 43 107,4 Rádió, ezer darab 264,0 102,1 Televízió, ezer darab 434,7 102,7 Hűtőszekrény, ezer darab 432,1 94,9 Mosógép, ezer darab 223,2 110,2 Pamutszövet, millió négyzetméter 365,0 99,8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,6 99,7 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,1 97,4 Cipő, millió pár 45,9 100,2 Fogyasztói tej, millió liter 783,2 102,1 Vágott baromfi, ezer tonna 156,5 104,4 Napraforgóolaj, ezer tonna 73,7 109,9 Sör, millió hektoliter 7,2 103,4 kek minőségének és válasz­tékának szükséges mértékű javulásával. A termékszer­kezet korszerűsítése több ipa­ri ágazatban, főként a gép­iparban és a ruházati ipar­ban az indokolnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mér­tékben. 1978-ban az ipar elsősor­ban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási cé­lú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelke­dett a nagy- és kiskereske­delem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az ex­portra' történő értékesítés csak mérsékelten emelkedett. Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülésemel­lett növekedett az anyagim­port szerepe. Az energiahor­dozók és anyagok behozatala a termelés növekedését jóval meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száfna a szocialista iparban éves átlagban 1 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal kevesebb, mint 1977-ben. A munkatermelékenység 5,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán az ipar állóeszközei bővültek és kor­szerűsödtek. A Borsodi Ve­gyi Kombinát új PVC-gyára évi 150 000 tonna PVC-por­gyártó és évi 124 000 tonna marónátrongyártó kapacitás­sal termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 000 ton­na évi polipropiléngyórtó ka­pacitás. Elkészült a 750 kV­os távvezeték Alberti rsa—or­szághatár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű 1978-ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítő­képességét további 430 MW­tal, 9 százalékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelést növelő beruhá­zása — amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Át­adták a Zalaegerszegi Hűtő­házat, amelyen belül 11'500 tonna mélyhőmérsékletű tá­rolórész és évi 11 600 tonna mirelit árut előállító üzem létesült. Megkezdte termelé­sét a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna hús­és évi 2800 tonna szárazáru­gyártó kapacitásbővítést je­lent Az országos építési-szerelé­si teljesítmény a tervben előírt 4-5 százalékos ütem­nek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a ki­vitelező építőipari szerveze­teknél 5,8 százalékkal emel­kedett A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma 0,3 százalékkal megha­ladta az előző évit Bővült és korszerűsödött az építő­ipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. MEZŐGAZDASÁG. ERDŐGAZDÁLKODÁS. VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelen­tős emelkedés után 2 száza­lékkal nőtt A növényterme­lés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő ered­ményei ellenére alig haladta meg az előző évit és nem ér­te el a tervezettet Az állat­tenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazda­ság anyagi ráfordításai erő­teljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 mil­lió tonna termett, 9 százalék­kal több, mint 1977-ben. A többlettermés — a tervnek megfelelően — nagyobbrészt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektá­ronkénti 4280 kg-os átlag­hozama 5,7 százalék­kal, a kukorica hektá­ronkénti 5200 kg átlagtermé­se 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépa­termés több mint 7 százalék­kal, nőtt. A burgonyatermés, míg a korábbi években csök­kent, 1978-ban 19 százalék­kal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből és egyes szálas és lédús takar­mányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez ké­pest 10-15 százalékkal keve­sebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezett­nél gyorsabban nőtt: a vágó­állat-termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyap­júé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót, és lényegében azo­nos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány — a tenyésztés ingadozásának kiküszöbölésére hozott intéz­kedések eredményeként — három éve közel azonos nagy­ságú. 1978. december 31-én 8 millió sertés voit az or­szágban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szapo­rodott. A dolgozók átlagos állomá­nyi lé tszámá az állami mező­gazdaságban. és a mezőgaz­dasági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruhá­zások a tervezett csökkenés­sel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásá­roltak. A gépi vonóerő-kapa­citás 7 százalékkai nőtt. Az erdőtelepítés és -felújí­tás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a ter­vezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árvízvédelmi fővédvo­nalak, valamint a belvízrend­szerek a tervezettnek megfe­lelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megkö­zelítette, a közcsatorna-háló­(Folytatás a Z. oldalon.) Magasabb követelmények Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Volánnál Áruszállítás jobb- gépko­csi-kihasználással, példamu­tatás a balesetmentes veze­tésben, harc a feketefuvar ellen, mozgalom a minőség­javításra — ízelítőnek né­hány téma arról a tanácsko­zásról, amelyen tegnap, szombaton délelőtt Szegeden, a Volán 10. sz. Vállalat szo­cialista brigádmozgalmának eddigi eredményeit és az új gazdasági év feladatait te­kintették át. A tanácskozá­son több mint száz küldött és meghívott vett részt a brigádok képviseletében, s az eseményen ott volt Harma­tos József, az SZMT osztály­vezetője is. A vállalat igazgatója, dr. Kardos János beszédének be­vezetőjében a brigádmozga­lom fejlődését elemezve szólt arról, hogy a tavalyi évben újabb brigádok érdemelték ki a szocialista címet, így az 1977-es évi 245-tel szemben 1978-ban már 276 szocialis­ta brigádot tartottak számon. A tervteljesítésben tevékeny részt vállaltak, s így a vál­lalat bevétele elérte tavaly az 1 milliárd forintot, amely pedig 110,6 millió forintos nyereséget jelentett, 25,6 szá­zalékkal többet, mint 1977­ben. A múlt évben a baleset­mentes közlekedésért adott kitüntetést 149 dolgozó kap­ta meg, közülük 91 szocialis­ta brigád tagja volt. Üj év, megnövekedett kö­vetelmények. Ennek a gon­dolatnak jegyében folytató­dott a tanácskozás, amely­ben nyomatékosan foglalkoz­tak a munkaverseny-mozga­lommal is. Ezzel kapcsolat­ban egyebek közt követel­ményként határozták meg, hogy a korábbiaknál ered­ményesebben mozgosítson az 1979. évi gazdálkodási terv valóraváltására, a tartalékok feltárására és a hatékonyabb munkavégzésre. Valamennyi szolgálati hely közös felada­ta lesz, hogy az üzemanyag esszerű felhasználásával ösz­szesen t millió forint érté­kű .megtakarítást érjenek eL A gépek, termelőbererrdezé­sek, nagyértékű gépkocsik megóvása és jobb kihaszná­lása ugyancsak nagy hang­súlyt kapott. A brigádvezetőT jiácsko­zásán állásfoglalást fogad­tak el, amely segítséget nyújt a felszabadulásunk 35, és a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. év­fordulója tiszteletére meghir­detett munkaverseny célkitű­zéseinek valóraváltásához. Többek közt — a bevezető­ben említettek mellett — vállalták a szocialista bri­gádok, hogy tovább fejlesztik a műszaki és forgalmi bri­gádok együttműködését a ja­vítás, karbantartás, illetve a biztonságosabb személy- és teherszállítás érdekében. A munkafegyelem és a munka minőségének javítá­sáról is szó esett, így az Ita­lozás, igazolatlan mulasztás ellen is felveszik a küzdel­met, a jobb munkára pe­dig a „Munkád minősége — vélemény magadról" mozga­lommal kívánnak sterkenteni. A tanácskozáson 21 hozzá­szólás hangzott el, melyek­ben a magasabb követelmé­nyek teljesítését hátráltató, akadályozó gondokról szen­vedélyesen, nyíltan beszél­tek a küldöttek. így például megfogalmazták, hogy az alkatrész, munkaeszköz és anyagellátási gondokat épp a teljesítés érdekében min­den erővel igyekezzen a vál­lalat vezetése megoldani. Több munkahelyen korsze­rűtlen, mostoha körülmények közt végzik munkájukat a dolgozók. Van olyan telep, ahol a teherkocsik vezetői­nek Aég fűtött melégedőhe­lyük sincs. Ahhoz tehát, hogy a dol­gozóktól többet követeljünk, a nagyobb teljesítés feltéte­leit Is meg kell — jobban, mint eddig — teremteni.

Next

/
Thumbnails
Contents