Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

6 Szeriüa, 1979. február 28. és sport gimnáziumban Közgyűlés a KSZV SE-nél Cselgáncs Szabó Miklós első Az elmúlt hét végén Kecskeméten rendezték meg az 1979. évi cselgáncs MNK-t. amely egyúttal I. osztályú rangsorverseny ls volt. Ti­zenhét egyesület 136 csel­gáncsozója jelent meg a mérlegelésnél: A 86 kg-osok mezőnyében Szabó Miklós, a SZEOL AK válogatott Bportolója végzett az első helyen Szabó Csürke (Bp. Honvéd) ellen bírói döntés­sel nyert, Klemensitsnél (Győri Dózsa) pedig akció­különbséggel bizonyult jobb­nak. A döntőben Kiss End­rét ÍKSC) passzivitása miatt leléptették, így Szabó visz­szavágott a tavalyi OB­dön tőben elszenvedett vere­ségert. 86 kg (13 induló): 1. Szabó (SZEOL AK). 2. Kiss (KSC), 3. Klemensits (Győri Dózsa) és Tirala (Bp. Hon­véd). A Magyar Népköztársasági Kupa végeredménye: 1. Bp. Honvéd 35. 2. Bp. Spartacus 89, 3. KSC 26 pont. A közelmúltban átszerve­zett Csongrád megyei Diák­sport Tanács első ízben szá­moltatott be egy középfokú iskolát a testnevelés és sport helyzetéről. A DST ülésén a Radnóti Miklós Gimnázium iskolai testnevelés és sport helyzetét vitatták meg. A munkában többek között részt vett Czifra Pál, a me­gyei pártbizottság munka­társa, Szemerédi István, az Országos Diáksport Tanács elnökségi tagja is. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumot nemcsák me­gyénkben, hanem az egész országban ismerik. A tanu­lók úgy a tantárgyi verse­nyekben. mint a különböző sportviadalo.kon a legjobbak között végeznek. Az utóbbi időben versenyzőik atléti­kában, kosárlabdában és tá­jékozódási futásban tűntek ki. A fiú kosárlabdázók az 1977—78-as tanévben az or­szágos középfokú iskolai baj­nokság második helyezettjei lettek. A kupában pedig a hatodik helyen végeztek. Több atlétájuk végzett az országos és területi bajnok­ságokon az első három hely valamelyikén. Korábban pe­dig a kézilabda és a röplab­da sportágban értek el „jegy­zett" eredményeket. Mint dr. Bánfalvi József, az intézet igazgatója elmon­dotta. az elért eredmények vizsgálata során kiemelkedő szerepet kell tulajdonitanunk az iskola igen jó személyi feltételeinek. Nemcsak a Hírközlés a moszkvai olimpiáról Moszkvában teljes lendü­lettel folyik a sajtó, a rádió, és a tévétudósítók munkájá­nak megszervezése a XXII. Nyári Olimpiai Játékokra. Az előzetes adatok szerint mintegy 7 ezer újságíró kér akkreditálást az olimpiára. A legnagyobb érdeklődés, természetesen, a tévéközve­títések iránt nyilvánul meg, amelyek jóvoltából mintegy 100 ország több száz millió nézője lehet tanúja a legki­válóbb sportolók küzdelmé­nek. A tervek szerint 20 te­levíziós csatorna és 100 rá­dióprogram ontja majd az olimpia híreit. Már a belső szerelési munkálatoknál tartanak az Interurbán és nemzetközi te­lefonállomás 14 emeletes moszkvai épületének építői. Elkészülle után ez lesz Euró­pa legkorszerűbb és legna­gyobb telefonközpontja. Az osztankinói televíziós köz­pontban és a szovjet fővá­ros szivében épülő sajtóköz­pontban a tévé- és rádió­kommentátorok sok száz monitor segítségével követ­hetik a versenyek alakulá­sát. A tervezők arra is gon­dot fordítottak, hogy kiépít­sék a sportrendezvények helyszínei, az olimpiai falu és a sajtóközpont közötti bel­ső telefonhálózatot: Itt csak­nem 50 ezer állomás műkö­dik majd. Több tízezer vá­rosi telefon biztosítja a tu­dósítók kapcsolatát a külvi­lággal. Az új moszkvai tele­fonközpontot a játékok után a városi tanács veszi keze­lésbe és több ezer fővárosi lakást kapcsolhatnak majd be a hálózatba. szakma hivatásos képviselői­re, a testnevelő tanárokra kell gondolnunk, hanem mindazokra a nevelőkre, akik szerepet, munkát, meg­bízatást vállaltak az ifjúság testnevelésének és sortjának előmozdításában, fejlesztésé­ben. A testnevelők kiemel­kedő szakmai tudással ren­delkeznek és az iskolán kí­vül is vállalkoznak sport­irányító közéleti munkára. Nem kis szerepet vállal a sportot kedvelő, a testneve­lés és sport nevelő, szemé­lyiségformáló hatását elis­merő és azt támogató tan­testület. Számos tagja kap­csolódik be a sportágak is­kolai versenyeire való fel­készítésbe. Példának a sakk­ot az asztaliteniszt és a tá­jékozódási futást említenénk. A tanulóifjúság körében igen jól kiépített a KISZ­aktívahálózat. Tizennyolc alapszervezeti sportfelelős, 24 osztálysportfelelős, 16 tan­folyamot végzett versenybí­ró, túravezető, ifjúsági sport­köri elnök segíti a sport­feladatok megoldását És ehhez — ha nem is teljesen optimálisan — a tárgyi fel­tételek is biztosítottak. Az utóbbi években tapasztal­hattunk ezen a téren óriási fejlődést. Előbb új tornate­rem építésébe kezdtek, amelynek mérete 9x15 mé­teres. Elsősorban a torna­sportág művelésére, és ké­pességfejlesztésre alkalmas. Ez főleg társadalmi munká­ban épült fel, korábban ba­rakképületként használták. Ezt követte a sportpályák bitumenes borítással való ellátása. Ma már az udvar egészének bitumenes burko­lata van, s így az év min­den szakában az időjárástól Súlyemelés függetlenül használható. Je­lenleg a heti 81 testnevelési órát jó körülmények között tarthalják meg a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium­ban. Az iskola gyümölcsöző kap­csolatot épített ki több sze­gedi sportegyesülettel. Első­sorban az SZVSE-re támasz­kodnak, de a tanulók egy része a Volánban, a SZEOL­ban, a DÉLÉP-ben és a KSZV-ben versenyez. A test­nevelő tanárok is kiveszik részüket a város minőségi sportjának fejlesztéséből, Láng Imre és Wirth István az SZVSE kosárlabdacsapa­tainak edzője, Kertész Fe­renc pedig szintén a Vasutas egyesület atlétikai trénere. Végül szólni kell a tö­megsportmunkáról. amely nagyon sok középfokú intéz­mény elé példaként állít­ható. Szinte minden délután van valamilyen tömegsport­foglalkozás, amelyet az Is­kola tanulói egyre nagyobb lelkesedéssel használnak kl. Érdemes megemlíteni a vá­sárhelyi Bethlen Gábor gim­náziummal létesített tömeg­sportkapcsolatot, amelynek keretében több száz diák méri össze erejét Czifra Pál a következő mondatokkal jellemezte az intézmény testnevelését és sportját. — Örömmel tapasztaltuk, hogy a szegedi Radnóti gim­názium iskolavezetése meg­értette az egyetemes sport érdekeit, és szervezetté tette a testnevelést a tanórán kí­vüli sportot, valamint a tö­megsportot. Az iskolavezetés az állami feladatok mellett a sportot is jelentőségének megfelelően szervezi, irá­nyítja és figyelemmel kíséri. Sponner Jenő jutalmat ad át, mellette Ambrózy László ügyvezető elnök Területi verseny JEN El JULIANNA 6S KOVÁCS JÁNOS GYŐZÖTT Vasárnap Szentesen rendezték mey a falusi dolgozók sparta­kládjának megyei döntölt aszta­liteniszben. A szegedi Járás ver­senyzői kitűnően szerepeltek. Eredmények. Nők. Egyéni: 1. Jenel Julianna (Bordány), 2. Bite Gyöngyi (Rúzsa), 3. Godó Lajosné (Bordány). Csapatban: L Arpádhalom. 2. Bordány (Go­dó Lajosné. Jenei Julianna), 3. Rii7.sa (Bite Gyöngyi. Bite Zsu­y.sanrm). Férfiak. Egyéni: 1. Ko­vács János (Sándorfalva). 2. Ka­mocsal József (Bordány). 3. dr. Sch8fíer István (Bordány). Csa­patban: 1. Sándoríalva (Kovács János, Lele Levente), 2. Csanád­palota. 3. Bordány (Kumocsal József, dr. Scháííer István). GYŐZELEM ÉS VERESÉG A SZEOL AK ifjúsági es ser­dUlo vlzllabaac.sapata Szolnokon bajnoki mérkőzésen szerepelt. Egerben Jelenleg nincs fedett lotesitmény ezért Szolnokon ren­dezték meg az összecsapásokat. Eredmények. Serdülök: SZEOL AK-Bger SE 5-2 U-0. l-ö. 0-3. 3-0). GOUÖVŐ: Török 3. Nugymi­hab . Csernus. Jó: Kunos. Nagy­mihaly. Ifjúságiak: Eger SE­SZÉOl. AK 10-5 (S-l. 2-1. 3-2. 2-t). Góllövő: Klgó 2, Lakó. Péley, Török. TOBORZÓ Az SZVSE tájékozódás) futó szakosztálya, március 7-én, dél­után 4 órákor toborzót rendez az egvesület pályáján a sportághoz kedvet érző 10-14 éves gyerekek­nek. ALAPFOKÚ TOLLASLABDA VEBSKNT • A sregeól Járás sportfelügyelő­^ i reggel I A Csongrád megyei Súly­emelő Szakszövetség területi versenyt rendezett az úttörő, a serdülő és az ifjúsági I—II. kategóriás súlyemelők részé­re. A szegedi egyesületek versenyzői a következő ered­ményeket érték el. Űttörök. 36 kg: 1. Szili (Sz. Építők-Spartacus) 47,5 kg, 46 kg: 1. Tari (SZEOL AK) 80 kg. 60 kg: 1. Miklós (SZEOL AK) 70 kg. 75 kg: 1. Zsiga (SZEOL AK) 145 kg. Serdülők. 48 kg: ;.. 2. Sán­ta (SZEOL AK) 95 kg. 52 kg: 1. Nyári (Sz. Építők-Sparta­cus) 110 kg, 2. Csatlós (Sz. Építők-Spartacus) 97,5 kg, 3. Szabó (SZEOL AK) 90 kg. 56 kg: ...2. Török (Sz. Épí­tők-Spartacus) 145 kg. 3. Ke­rekes (Élelmiszeripari DSK) fokü tollaslabdaversenyt rendez 72,5 kg. 60 kg: ...2, Hódi az Apáthy István kollégium tor- (SZEOL AK) 135 kg. 67,5 kg: STmS'US 1- Méhes (SZEOL AK) 145 színen a euoBaunax nevezess- ^ ?1 kg. j més (SZEOL AK) 220 kg. 82,5 kg: ...2. Szente (SZEOL AK) 117,5 kg +82,5 kg: 1. Kovács (SZEOL AK) 105 kg Ifjúságiak. 1. kategória. 48 kg: 1. Fekete (600. sz. DSK) 125 kg. 75 kg: 1. Balázsü (SZEOL AK) 205 kg 2. Len­gyel (600. sz. DSK) 187,5 kg 82,5 kg: 1. Ábrahám (Élelmi­szeripari DSK) 162,5 kg. 110 kg: 1. Miklós (600. sz. DSK) 170 kg Ifjúságiak. II. kategória. 48 kg: 1. Szatmári (Sz. Épí­tők-Spartacus) 77,5 kg 56kg: 1.* Magony (SZEOL AK) 135 kg 2. Pintér (Élelmiszeripari DSK) 100 kg. 60 kg: ...2. Szili (Sz. Építők-Spartacus) 135 kg. 67,5 kg: 1. Papdi (600. sz. DSK) 175 kg. 75 kg: 1. Illés íSZEOL AK) 225 kg, ...3. Bálint (SZEOL AK) 187,5 kg 82,5 kg: 1. Csikós (SZEOL AK) 205 kg. 100 kg: 1. Lobkovics (Élelmiszeripari DSK) 147,5 kg Kosárlabda Két győzelem, két vereség A kosárlabda NB I I-ben a harmadik forduló 50 száza­lékos szegedi sikert hozott. Mind a négy csapat idegen­ben játszott, a SZEOL AK női és férfi együttese győz­tesen tért haza, míg az SZVSE női és a Sz. Postás férfi gárdája verséget szen­vedett SZEOL AK—Nyíregyházi TK 87-58 (46-19). Női mér­kőzés. Nyíregyháza, 200 né­ző. Vezette: Hutai. Simó. SZEOL AK: Molnár (14), Rcmák (12), Klenk (4), Ker­tész (10), Balázs A. (10). Csere: Sági (2), Rósa A. (8), Rósa J. (2), Lázár (14), Kör­möczl (11). A szegedi lányok végigve­zetve, könnyed játékkal sze­rezték meg győzelmüket. 3&ndó Kálmáa Fóukoia— SZVSE 67-52 (41-30). Női mérkőzés. Budapest Vezette: Varga, Virik. SZVSE: Tóth K. (14), Sel­meczi (10), Szügyi (—), Dó­rán (4), Kováts (8). Csere: Habók (8), Borsónyi (2), ördögh (6), Magyart (—), Bába (—). , A zónavédekezést alkalma­zó főiskolások ellen nem tudtak mit kezdeni a keve­set mozgó szegedi lányok. Távoli dobásaik pontatlanok voltak, betörésekre pedig nem vállalkoztak. Ennek el­lenére hátrányukat kétszer is ledolgozták két pontra, de mindkét alkalommal a ha­zaiak tudtak újítani. SZEOL AK—Nyíregyházi TK 99-68 (46-30). Férfimérkő­zés. Nyíregyháza, 200 néző. Vezette: Hutai, Simó. SZEOL AK: Pataricza (32), Kecskés (24), Kovács (3), Reisz (14), Vincze (2). Csere: Boros (2), Dörmő (6), dr. Kertész (8), Lestár (8), Aradszki (—). Az első öt perc kiegyenlí­tett játékától eltekintve — ekkor sok biztos helyzetet hagyott kihasználatlanul a vendégcsapat — a szegediek irányítottak. Javuló játék­kal érték el nagy különbségű győzelmüket. HVSE—Sz. Postás 100-49 (63-21). Férfimérkőzés. Hód­mezővásárhely, 400 néző. Ve­zette: Zékány, Farkas. Már az első játékrészben jelentős előnyhöz jutott a ha­zai csapat. Szünet után ki­engedett ugyan a HVSE, de így is nagy különbségű győ­zelmet aratott. A KVSZ SE, Szeged negye­dik legnagyobb sportegyesü­lete, hétfőn délután az új­szegedi kendorfonógyár kul­túrtermében tartotta beszá­moló közgyűlését. Az elnök­ségben helyet foglalt többek között Takács János, a Csongrád megyei TSH fő­előadója, Bereczki Zoltán, a városi sportfelügyelőség munkatársa. Lévai József, a vállalati párt-vb, Danner Mihály, a vállalati KISZ-bi­zottság és Sponner Jenő jó­léti és személyzeti igazgató, a vállalat gazdasági vezetése képviseletében. A megjelenteket Gyulai Zoltán köszöntötte, majd Ambrózy László ügyvezető elnök értékelte az elmúlt év­ben végzetteket, ismertette az idei célkitűzéseket, terve­ket. Bevezetőként elmondta, az egyesület munkáját két jelentős feladat határozza meg. Egyrészt szervezni és irányítani a vállalat dolgo­zóit, hogy minél többen ve­gyenek részt a tömegsport­versenyeken, — ezeken belül az Edzett ifjúságért moz­galomban —, másrészt hat szakosztályával Szeged él­sportját segíteni, képviselni. Ezután a szakosztályok munkájáról szólt az ügyve­zető elnök. Asztalitenisz-szakosztály: Két év óta csak női verseny­zőkkel foglalkoznak. A fel­nőtt csapat az NB II-ben az előirányzott 4—5. hely helyett a 8. lett. csoportjában. Oka, hogy három játékosuk abba­hagyta a versenyzést, illetve megvált az egyesülettől. Visz­szaesés történt a játékosok minősítése terén is. 1977-ben három, tavaly csak két ver­senyzőnek sikerült megsze­rezni a másodosztályú minő­sítést, míg a harmadosztályú szintet a korábbi tizeneggyel szemben öten érték el; egy asztaliteniszező ezüst-, négy pedig bronzjelvényes. Kajak-kenu szakosztály: Az elvárásoknak csak részben felelt meg. a tervezett 8 he­lyett csak 2 olimpiai pontot szerzett. Az utánpótlás-neve­lés — bár egy ifjúsági ver­senyzőjük válogatott keret­tag — nem megfelelő. A jö­vőben a lehetőségeket tuda­tosabban, tervszerűbben kell hasznosítani, Kézilabda-szakosztály: Női csapatokat foglalkoztatnak, ezek igen jól szerepeltek a különböző bajnokságokban A megyei I. osztályban a fel­nőttek dobogón végeztek, a harmadik helyet szerezték meg. Az ifjúságiak szép fej­lődésről tettek tanúbizonysá­got. Labdarúgó-szakosztály: Az egyesület egykor szebb napo­kat is megért szakosztályá­nak első csapata az előző bajnokságban a megyei I. osztályban az utolsó előtti helyen végzett. Az átszerve­zés, a Spartacus megszűnése tette lehetővé, hogy a mos­tani bajnoki évben is az első osztályban szerepelhetnek. Az egyesület vezetése bízik ab­ban. hogy okulva a hibákból, ezután az edzők lényegesen többet és hatékonyabban foglalkoznak a Játékosokkal mind pedagógiai, mind szak­mai téren. Az ifjúsági csa­pat eredményei azt bizonyít­ják, az utóbbi évek egyik legjobb gardáját sikerült összekovácsolni. Kérdés: há­nyan és mikor tudnak az el­ső csapatba kerülni? Természetjáró-szakosztály: örvendetes, hogy állandó tagsága mellett igen sok fia­tal és idősebb dolgozó is részt vett a túrákon. Dicsé­rendő a szakosztály munká­ja, gazdag és változatos prog­ramokkal biztosította a hét­végek hasznos és kulturált kitöltését Tájékozódási és futószak­osztály: Szép fegyvertényként könyvelhető el, hogy tovább­ra is az OB I-ben szerepel­hetnek versenyzői, kár, hogy a tervezett minősítéseket nem tudták megszerezni. (Heten harmad-, négyen negyedosz­tályú minősítéssel bírnak, míg kilenc ifjúsági ezüst-, hat bronzjelvényes szintet teljesített.) Tömegsport: A bizottság előre meghatározott program szerint végezte munkáját, igen eredményesen, mivel • versenyek száma és tartalma felülmúlta a korábbiakét. Vállalati sportnapokat ren­deztek az Edzett ifjúságért mozgalom keretében, amelye­ken népes mezőnyök vetél­kedtek. A különböző sport­ágakban rendezett országos jellegű kupaküzdelmeken is részt vettek a gyárak dolgo­zói, és azokon figyelemre méltó eredményeket ertek el A beszámoló után Schrotl József, a számvizsgáló bizott­ság elnöke ismertétte az egyesület gazdasági helyzetét. A módosított alapszabályt és a beszámolókat a közgyűlés megvitatta és jóváhagyta. Kisteleki diákok sikere Szombaton a körtöltés Tölgyes utcai szakaszánál rendezte meg a szegedi já­rási sportfelügyelőség a já­rás általános iskolás atlétái­nak mezei futóversenyét. Az eseményen 557 diák állt rajt­hoz. A 10—15 éves korú ifjú sportolók 800—3000 métere'­távon vetélkedtek. Eredmé nyek. Fiúk. 1969-es születé sűek: 1. Iván László (Doms­szék). 1968: 1. Buli Zoltán (Öpusztaszer). 1967: L Ma róti Tibor (ZsombA). 1966: 1. Kovács Sándor (Ba'ástya). 1965: 1. Bodor László (Rösz ke). 1.964: 1. Csókási Zoltán (Kistelek). Leányok. 1969: 1. Szabó Edit (Öpusztaszer). 1968: 1. Székesi Ágnes (Öpusztaszer). 1967: 1. Fejes Erika (Szaty­maz). 1966: 1. Szeri Terézia (Öpusztaszer). 1965: 1. Bitó Klára (Kistelek). 1964: 1. Szélpál Julianna (Ásottha­lom). A pontversenyt a kis­teleki Petőfi Sándor Altalá­nos Iskola tanulói nyerték. 2. Balástya, 3. Ásotthalom, 4. Dessk.

Next

/
Thumbnails
Contents