Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

Szombat, 1979. február 24. 5 Megbeszélés a bútorszállításról Pénteken Szegeden, a Technika Házában tartott közös mii nkaértekezletet a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szervezetének fuvarozási és szállítmányozási szakosztálya a Falpari Tudományos Egyesület megyei csoportja bútoripari szakosztályával. Megvitatták a bútorok közúti szállításának eddigi helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit Eredményes cipiörze A fejlődő ipari kínálat meg a kereskedelem. A tárnyomán ma már nincs szó gyaiásokon több mint 1.6 cipohianyrol, lassan, de fo- .,,., ,.... ... . lyamatosan javul a minőig millld par ferfl"' 1,01 « is, egyre több, bár még gyermekcsizmát vásárolták, korántsem elég a divatos 600 ezer pár olyan női cinői cipő, s változatlanul szű- pőt és csizmát, valamint 89 kös a férficipők választé- ezer pár férficipőt is renka — összegezték a most deltek, amelyek magasabb zárult cipőbörze tapaszta- igényeket elégítenek ki, drálatait a cipőkereskedelmi gábbak is, áruk azonban A si vállalatok szakmai bizottságának pénteki sajtótájékoztatóján. Az öthetes börzén az üzleti tárgyalások eredménnyel zárultak. A bemutatott több mint 1500 modell közül 500-at vásárolt arányos a minőséggel. Gondoskodtak arról ls, hogy folyamatosan és elegendő mennyiségben legyen az üzletekben olcsóbb és közepes árú felnőtt — valamint olcsó gyermekelő. Műsorajánlat művészekkel című sorozatának keretében február 28-án, este 6 órakor a múzeum dísztermében. Kert és könyv címmel ankétot rendeznek a petőfitelepi klubkönyvtárban február 26-án, este 6 órai kezdettel. A klubkönyvtár kertbarátkörének résztvevői szakemberekkel beszélgethetnek tapasztalataikról, arról, hogyan Rendkívüli Clmea gyermeknapot rendek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. s»imú Gyakorló Altalános Iskolájának II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapata ma, szombaton délelőtt 9 órától az iskolában és a MÁV Művelődési Házban. A rendkí- Móra Ferenc Múzeum muvüli gyermeknap rendezvé- zeumi matinék sorozatának nyei között szolidaritási vá- keretében. sár-bazár, hobbikiállítás, va- A növényi életfolyamatok „ lamint kisdobosok és úttörők szabályozása címmel dr. Si- Illeszthetők be a könyvekből karneválja lesz. rakmánné dr. Köves Erzsé- szerzett Ismeretek a mindenÉlő mesekönyv — ezzel a bet tanszékvezető egyetemi napos kiskert! munkába. A címmel a rajzolni, festeni docens tart előadást a bioló- helyszínen az Idei mezőgazszerető gyermekek részére Rlal szabadegyetem keretében dasági könyvhónap kladvárendeznek foglalkozást Sző- február 25-én, délelőtt 11 órai nyálból árusítással egybeköregen, a Tömörkény István kezdettel a szemészeti klinika tött könyvbemutatót is tarMűvelődési Házban ma, tantermében. tanak. szombaton délelőtt 10 óra- Báb. és játékkészítő szak- Pannonhalmáról tart diakor. A foglalkozást Szekeres fcöPre várják a gyerekeket képekkel illusztrált előadást Ferenc, a Bartók Béla MŰ- február 25-én, délelőtt 10 Zátonyi Zsigmond február velődési Központ előadója órától a Juhász Gyula Mű- 2fl-án, este 6 órakor a Juvezeti. velődési Központban. hász Gyula Művelődési KözPávakör-találkozót rendez- Az Aradi-vonósnégyes kon- Pontbaa nek ma. szombaton este 7 certjét rendezik meg február Mascagnl Fritz barátunk, órakor Röszkén, a Petőfi 26-án, este 7 órakor a Bartók illetve Lecmcavalto Bohém- • t Sándor Művelődért Házban. Béla Művelődési Központ élet című operáiról tart elő-lsaá dez^z OrsX^Fühfrrnóma többek kőzött Sztravinszkij! "Sár" 26-án/"«rté flórái k«íis-j mJn* a háziasszonyé. Amíg szivárgás. Nem lehet tehát oez az szagos rnnarmonia «,„.._ . J.,,., . „ ,1 < csináltuk nem wnn észre ré té enni nézel/tant Amik™nagytermében. A műsorban adást dr. Szüts István feb- \ — A Maros partján nőttem fel, természetes, hogy szinte minden kiruccanó víznél ott voltam. Részt vettem a védekezésben, mint alkalmi segédőr. Így ismerkedtem meg a „vizes" szakmával. 1972 óta vagyok gátőr itt, az algyői híd közelében. A tápéi Tiszatáj Taz-től jöttem el a víz mellé, s nem csalatkoztam a gondolataimban — szeretem ezt csinálni. — Nem ls csoda! Ide én is szívesen eljönnék. Kell-e ennél jobb foglalkozás? Tiszta levegő, csend és nyugalom, az ember néha végigsétál a gát mentén, figyeli a vizet. — Rendben van. De előbb kl kell állnia a próbát. Sorolom a faltételeket: gumicsizmát húz és 12 órán át sétál a vízen, akarom mondani, a vízben. Mert nem elég fentről nézelődni, onnan nem vesz észre semmit. Hat kilométer oda, hat vissza, és így tovább. Még azt se mondom, hogy legyen hideg, zuhogjon az eső, fújjon a szél. Próbálja ki Ilyen szép, napos időben, mint a moetanl. Ha végigsétálja a 12 órát, és a bokája bírja, lehet magából vészőr. Aztán, ha a gátőri munkára volna kedve, vállalkozhat arra is. — Föladom... — Rögtön gondoltam. Ez a munka csak annak olyan gondolnak ránk, ez ugyanis nyugodalmas, aki kívülálló- azt jelenti: minden rendben ként szemléli. van. Naponta néhányszor véA Tisza ideti ismét ..kiruc- gigsétálok a szakaszomon: ticant' medréből, az ATIVI- zenkét kilométeres séta odaZIG-nél most nem a -béke vissza. Időm legnagyobb rénaptárát" forgatják. Török gzét a szabad ég alatt töl_ István, a borsodi gátőr — töm. Ellenőrzöm a vészőrök akárcsak társai — jócskán ta- munkáját. Abból, hogy a iái most maganak elfoglalt- csizmám mennyire süpped a talajban, meg tudom állapí— A mi munkánk olyan, tani, nincs-e valaho] átfolyás, Török István napi ellenőrző körútján a szimfonikus tavaszi bérlet- Haydn ^ Mendelssohn mű- dettel a Hanglemezbarátok sorozat keretében február 25- vei szerepelnek. klubjának soron következő én, délelőtt fél 11 (érvénye- A Szegedi Akadémiai Bi- összejövetelén a TIT Kárász sek a „Zongora" jelzésű bér- zottság szervezésében végzett "tca 11- 9Zam alatu Muhheletek), illetve február 28-án, szegedi tudományos kutatá- lyisegeben. este fél 8-kor (érvényesek a sokról tart előadást a Colle- A Juhász Gyula Tanárkép„Kamara" jelzésű bélietek), gium Polytechnikum kereté- ző Főiskola női karának a Tisza-szálló koncerttermé- ben dr. Szőkefalvl-Nagy Béla hangversenyét közvetíti a ben. A hangversenyen a akadémikus, a SZAB elnöke 6-os stúdióból a rádió 3. műszegedi szimfonikus zeneltart február 26 -an, este 8 órai sora március 1 -én, 13 óra 45 Fischer Iván vezényli, köz- kezdettel a Hermann Ottó perces kezdettel. Vezényel reműködik Bácher Mihály Kollégiumban. dr. Mihálka György, közre(zongora). A műsorban Bee- planetárium — iővő és va- mflkttdik Szabó Orsolya (zonthoven Esz-dúr zongoraver- AvKárcZy A főiskolások müsosonye és VIL szimfóniája C™lai ^Jj^us ^ «bbek között Brahms, szerepel. tart elöndásrt a planetológial Britten, Bartók és Bárdos Immár hagyományos egye- szabadegyetem keretében feb- műved szerepelnek. teml bálját rendezi meg a ruár 26-án, este 6 órakor a 4 n,, „ József Attila Tudományegye- Juhász Gyula Tanárképző * jl j" 7", tVjT Á tem ma, szombatén este 9 Főiskola földrajzi előadójá- ^árcilís 2-i£' íf óra Is perckor jelentkezik a televíLászló Gyulával, a közis- zió l-es műsorában. Ezúttal mert régészprofesszorral, többek között egy kecskémért francia posztimpresszio- képzőművésszel és művésze- tl kerámiastúdióról és a Pesnista festőkről vetítenék mű- tl íróval beszélget Trogma- ten „kiképzett" szegedi trolivészeti kisfilmeket február yer Ottó, a Móra Ferenc vezetőkről láthatunk riportó25-én, délelőtt II órakor a Múzeum Beszélgetés kortárs kat órai kezdettel a Tisza-szálló ban. termeiben. Közreműködik a Melody Combo együttes. csináljuk, nem venni észre, céltalanul nézelődni. Amikor de ha valamit elmulasztunk, árvíz ellen védekezünk, minarra mindenki felfigyel, den perc számít. Ha a víz Mégis az a jó, amikor nem valahol utat talál magának a gátban, néhány óra ls elég ahhoz, hogy a töltés „elvérezzen". Ezért aztán nem ritkaság. hogy ásót, lapátot kell ragadni; mire szólnék valakinek, hogy intézkedjen, a gól átszakadhat. A munkaidő kötetlen, itt nem számít nappal van-e, vagy éjszaka, hétköznap vagy vasárnap. A folyó nem alkalmazkodik hozzánk. — Nem marad más, nekünk kell alkalmazkodnunk hozzá... — Megszoktam a vizet, számomra nem olyan félelmetes, mint másnak. Jó néhány éve figyelem a viselkedését. Ilyenkor, a harmadfokú árvízvédelmi készültség Idején kétóránként „lázmérőzöm", leolvasom a mércéről a vízállást, a számot bejegyzem a naplóba. — Munkaterülete? — A folyó hat kilométeres szakasza a sodorvonaltól — a víz kellős közepétől — a gátig és persze maga a gát. Gondolnom kell a belvízzel is. körülbelül 200 hektárnyi területen. — És „békeidőben"? — Az utóbbi években keveset beszélhetünk „békeidőről". Ha nem volt árvíz, volt belvíz. Amikor már nem kell védekeznünk, behozzuk a korábban leterített futórőzsesört, rendbe tesszük a gátat, megtisztítjuk a szerszámokat. „Békeidőben" több idő jut a gazdálkodásra is. Baromfit, szarvasmarhát és sertést tartok. Tudja, ez afféle jövedelemkiegészítés. Időben kell gondolni arra Is, mi lesz nyugdíj után, akkor, amikor másnak kell átadni a munkát és a szolgálati lakást. Tavaly építkezni kezdtem Tápén — Megválik majd a víztől? — Annyira még soha nem tudtam megharagudni rá. A 'házam közel lesz a folyóhoz. Ladányi Zsuzsa Megújul a Napsugár A Napsugár bisztró a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat legnagyobb forgalmú üzlete. Jócskán megkopott tízéves „szolgálat" alatt. Nemrég bezárták, a vállalat fenntartási üzeme a napokban hozzákezdett általános tatarozásához. Az évek során ilalklszolgáló cserélik fel. Oj lesz a preszszógép, az elektromos hűtésű söntéspult, új hűtőgépeket állítanak be. A feltöredezett padozatot csúszásgátló metlachllapokkal borítják. Felújítják a fűtés és a szellőzés rendszerét, rendbe hozzák az elszívó berendezést. A nagy forgalomra tekintettel némileg változtatnak a belső tér elrendezésén ls. ÜJ helyre kerülnek a pénztárgépek, valamelyest átrendezik a pultelhasználódott sorokat, hogy gyorsabb, egypultot újjal szerűbb legyen a kiszolgálás. A konyhai dolgozók munkáját megkönnyítik. A raktárak áthelyezésével kibővítik a2 öltözőket. A felújított bisztró április elején fogad ismét vendégeket. Könyvek a nőkről Négy új könyv jelenik meg a Kossuth Kiadó gondozásában a nőkről a nemzetközi nőnapra. Vezér Erzsébet munkája Eesznal Anna életéről szól. Kertész Magda: Szüfrazsettek című művébon a nőknek a múlt század hatvanas éveiben Angliában kezdődött, nagy vihart keltett választói mozgalmával foglalkozik. Portiék, riportok olvashatók majd a Nők diplomával cí-, mű kötetben, Széman Béla munkájában. SZ. SIMON ISTVÁN: 27. Nagy vizek krónikája „A védekezés költségei tetemesek..." Korábban szó volt már róla, hogy az 1970. évi árvízi védekezés 600 millió forintot emésztett fel. Hogy e2 miként oszlott meg u védekező országrészek között — talán senki ki nem számolta. A károknak is csak a nagyját számolták egybe: a Szamos menti községeket elöntötte a víz, rászabadult Fehérgyarmatra, több mint 30 ezer ember veszítette el véglegesen vagy hosszabb-rövidebb időre az otthonát a Felső-Tisza vidékén, egyedül a Szamos-közben 1500 házat kellett újjáépíteni, húszezer hold termését vette el a víz, másutt a fakadó vizek okoztak kárt vagy a belvizek... Mindent egybevetve 3 és fél milliárdra becsülték a nemzeti veszteséget. Szeged körzetében — bár a veszély Itt volt a legnagyobb, és a megvédendő értékek jelentő® része is itt feküdt — ezúttal más országrészeknél kisebb volt a veszteséglista, a kár. Azt is mondhatnánk: 1879-ben itt minden elveszett — 1970-ben itt majdnem mindent Sikerült megvédeni. Ennek ellenére igen-igen megviselte megyénket is a küzdelem. Az 1970. évi helyi veszteséglistát annak idején e sorok írója egy interjúban adta közre. Most emlékeztetőül ide Iktatja ennek fontosabb bekezdéseit 1970 jóformán a víz jegyében telt eL Szegeden és a megye tóub helységében január eleje óta egyfolytában vízvédelmi készültséget jegyzünk — először a belvíz, most meg az ár miatt. A belvíz elleni védekezés egészen április végéig kitartott, a legmélyebben fekvő területek, a megye valamennyi városa és több községe, Szegeden pedig — Alsóváros, Szent István tér, Petőfitelep és Újszeged — több évtizedes gondja sok kárt okozott. Ez azonban nincs olyan jelentős, mint a hosszan tartó árveszély költségei és. kárai. A két csapás egymás nyomában jár, így látszatra nehéz elkülöníteni. Az azonban lényegében eligazít bennünket, hogy a belvíztől rendszeresen sújtott területek viszonylag szárazak, a hosszan tartó magas tiszai és marosi vízállás ellenére. A víz a töltéslábak közelében, két-három-ötszáz méteres szélességben rongál. Közvetlenül nem a folyóból ered, de a vele való összefüggés kétségbevonhatatlan. A termőföldek egy részén is azért áll víz, mert a levezetőcsatornákat el kellett zárni, így nem tudott a szokásos módon a folyókba gravitálni, a sok csapadék pedig még inkább felduzzasztottá. A mezőgazdasági károk a legjelentősebbek. A már telepített mezőgazdasági kultúrák kipusztulása, a védekezés és a veszélyhelyzet miatt elmaradt növényápolás érint bennünket leghátrányosabban. A művelés fontos Idejével esett össze a védelem legkritikusabb szakasza. Ez szinte pótolhatatlan. Az iparban kibontakozott verseny mozgalom, a nemzeti jövedelem tervének egyszázalékos túlteljesítése reális lehetőség és alkalmas a terméskiesésből eredő hátrányok pótlására, de a mezőgazdaság ilyen lehetőséggel nem rendelkezik. A védekezés költségei szintén tetemesek. Az anyagok egy része elpusztul a tartós vízben. Hatalmas összegeket emészt fel a védekezők ellátása, a szállítás, az élelmezés. Rendkívül költséges volt a kitelepítések és visszahelyezések lebonyolítása. Ide kell számolni a rendkívül igénybe vett utak rongálódásának mértékét, hiszen sok helyen csak teljes átépítéssel lehet rend behozni őket. Valamennyi népgazdasági ágnak súlyos a teherviselése, és nem is csak a vízzel közvetlenül küzdő térségekben. A védekezés ugyanis mindenhonnan erőket és eszközöket vont el, emiatt sok beruházás építésének üteme csökkent az országban, és a mindennapi termelés Ilyen zavarai együttesen ugyancsak a védelmi számlát terhelik. S mindez még kiegészül majd a védelmi anyagok visszagyűjtésének és helyreállításnak a számlájával, s ennek a munkának az egész népgazdaságon végiggyűrűző további következményeivel. Sok tanulságot ls kínál ez a rendkívüli helyzet, olyat ls, amely különben kiszámíthatatlan maradt volna. Például semmiképpen sem szabad közvetlenül a töltéslábaknál építeni. Az úgynevezett Tisza-sorok pusztulása nem Ismétlődhet meg, a községekben ingyen vagy olcsón kapnak alkalmasabb telket a károsult családok. Valamennyi belvízlevezető csatornát zsilippel kell ellátni. Tetemes összegekbe kerül majd az árvízvédelmi gátak helyreállítása és helyenkénti erősítése. Hasonló természetűek a gondok a megyében is. Mindenképpen szükségessé válik a veszélyeztetett városok, települések körtöltéseinek rendbehozása, Illetve kiépítése. Rendbe kell hozni a megye Igen megterhelt és a védekezési munkák következtében tönkrement útjait; a lakóhelyek általános képe is leromlott a védelmi vonalak közelében, tehát mindenütt költeni kell „nagytakarításra" ls. Meg kell gyorsítani a védekezés miatt félbemaradt közműépítéseket, rendbe kell hozni az anyagtárolásra, parkírozásra használt tereket, parkokat. Mindebben nagy jelentősége lehet a már eddig is kibontakozott társadalmi munka-mozgalomnak, mert hiszen nemcsak anyagi kérdés a helyreállítás, hanem elsősorban munkáskéz dolga. Ezt a feladatot még tartósan magas vízállás esetén i mielőbb meg kell kezdenünk, hogy településeink vissa. kapják régi arculatukat A sok kár és költség mégsem csupa veszteség, mégsem volt hiábavaló. Olyan kamatokat hozott ez a páratlan anyagi és erkölcsi kiadás, amelyek nemzedékeket kísérnek el dolgos életükben. A szocialista hazaszeretet az emberi helytállás és együttérzés legszebb példái maradtak meg emlékezetünkben és erkölcseinkben ebből a küzdelemből. (Folytatjuk.)