Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

< A Pántok, 1979. február 2S. postaláda társszerzőnk az olvasd Tflbh olyan levél is érkezett ezen a héten szerkesztőségünkbe, amely közérdekű témájú, s teljes egészében köziéire kívánkozik. 1'ostaIáctánU terjedelme azonban vé•es, meg kellett elégednünk a legfontosabb részletek kiemelésével több levél esetében Is. Varga András sorai azonban mindenképpen figyelemre érdemesek — ezt hangsúlyosMik azzal Is. hogy levelét önálló óikként, keretben közöljük- 8 továbbra Is várjuk a hasonló, érzékeny látásmódra valló, szerkesztett írásokat, ezek szerzői megkapják a külső munkatársakat megillető honoráriumot. Egyetértésből — félreértés Lapunk 1079. február lö-i gzámaban megjetent két kép. AK elsőm bárom gyermek látható egy kidöntött faágain, • háttérben két tízemeletes panelházzal. A masikon bekerített gödör van, belenézd MMMii A képek Zíáövegéniek utolsó előtti mondata: „Valóságos grundok lettek a belső udvarok — nem Is olyan b latos hál, hogy ők hiányolják a betonnal bélelt, csöváaakkel tarkított, kiépített játwótereket!". AJ idéMtt mondatot bizonnyal félreértve frja Farkas Gusztáv (Retek u, 29/A): „Turjánban Jakom, két gyermekem vanIlyenek vagyunk még néhány ezren a környéken. A mi gyermekeink Játszanak nep mint nap azokon a betonnal bélelt, kiépített játszótereken. Ennek következtében néhányunk gyermekét már elvitte a mentő, egyéb sérülésekről nem is bes/ólve, Nem tudom, kik tervezték ezeket a játszótereket. nem tudom, van-e gyerekük, feltételezem viszont, hogy ők aem felnőttként Jöttek a világra. Jav kérdezem tőlük, mire jobb leesni: betonra, vagy fűre? Ha netán nem tudnáik, ugyan próbálják már ki! Ha már Turjánban ilyen játszótereket tervegtek ós építettek, miért követeljük ezek sokssoroaltásátf Állítom, aem a UÜlAk, aem a gyerekek nem hiányolják a „betonnal bélelt, annyira kiépített játszótereket". Ezeken a lapokon Jelent meg már olyan oikk, amely vitatta a beton Jogosultságát a Játszótereken. Az Illetékesek azzal érveitek, hogy a beton könypyebben tisztán tartható. Negyedik éve lakunk Tarjánban, de még olyan emberrel nem beszéltem, aki látta volna, hogy a játszóterünket takarítják. (Mi már végeztünk ott üvegcserép-begyűjtést, bevallom, nem azért, mert szórta a szemünket, hanem azért, hogy gyermekeink iá hát ne azúrja.) Tehát, ez a* indok nam Indok. Akkor meg miért kell a gyereknek betonra esnie? Legyen a játszótereken esővázas mászóka, mert nincs jobb, logyen drótkerítés, mei-t kell. Legyen hinta is, foraó vasból, mert másból nem marad meg. Legyen akármi, akármiből, de ne legyen a játszótér betonnal bélelve, mert a gyerek le szokott esni 1 Az olyan. Az |dón van a gyermekév, a kedvükért ugyan gondoljunk már erre tor Olvasónkkal egyeiértünk. Ebben a szellemben fogalmaztuk a „perbe fogott" mondatot to. Számítva arra, hogy a nyomdafesték nem takarja el a hangsúlyokat Hogy ugyanis nem R gyerekeknek hiányzik a beton, hanem az értetlen felnőtteknek. Akik közé séma szülőket, sem magunkat nem soroljuk. Csak awokn/t, akik a „betonbéléat" erőltetik még legújabb lakótelepeinken is. Az egyetértésből akaratunkon kívül lett hát — félreértés. Egy tanárnő emlékére •„Hetedik éve már, hogy bevégezvén, elhagytam az Iskolát, ahol ő tanította nekünk a matematikát. B most kissé megkésve érkezett hozzám a megdöbbentő hír: elhunyt Bor Pálné, az apró, törékeny, esupaideg, mlndls Vidám, szeretett, egykor) tanárnőm. Akit azok to szerettek, akiket megbuktatott. akinek matematikaóráitól nem rettegtünk, akitől hideg számtant és izzó emberséget tanultunk, akt minket tizenegynéhány éveseket majdnem felnőtt számba vett, akt együtt élt, SZ. SIMON ISTVÁN f 26. Nagy vizek krónikája n ...mint egy élő lény..." együtt lélegzett diákjaival, aki nem tekintéllyel, hanem szeretettel és tudása hatalmával teremtett fegyelmet, s így sugárzott vissza rá B szeretet, aki további tanu|ményaim.Tt meghatározóan tudta megkedveltetni velem a tudományok egyik legnehezebbikének alapjait és gondolkodásmódját •. Volt diáktársaim, álljunk meg agy percre, s emlékezzünk rá! A búcsú fájdalmas, ö elérte a legtöbbet, amjt pedagógusmunkájával, életével elérhet: bennünk, egykori tanítványai hálájában és tiszteletében él tovább —" írja Básthy Gábor, r. Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának III. éve» hallgatója. A sztereó rádiózásról „A M&Rrar Rádió harmadik műsora sztereó adását Szegedon általában nem tehet sztereóban venni, A szentesi adó sztereó vételi keraetén, a váras kívül esikA rádióú teásban megjelent eugámási térkép is ezt támasztja alá, a gyakorlati tapasztalatokon kívül is. Szeged Dél-Magyarország- kulturális és gazdasági központja, Jogos igény tenne a városban a magasabb nívót jelentő sztereó rádiózás lehetővé tétele. Kérdezem e..ért: tervez-e Intézkedést, a Posta, hogy Szegeden (és esetleg környékén) tehetővé váljam a sztereó adás sztereó vétele. (Például az adáserő növelésévej. eset- , leg átiátszóadó létesítésé- á vei), Nemleges válasz esetén várható-e kezdeményezés ennek érdekében a városi tanács részéről?" — kérdi Nasv Ferenc, Szeged, Tarján 505. ép, Olvasónk kérdéseit továbbítottuk az illetékeseknek, s válaszukat a következőkben foglalhatnánk össze. Az adóállomás teljesítményének növelését, átjátszó telepítését a poéta — tudomásuk szerint — valóban nem tervezi. Magyarázatul és tanácsként azonban azt to hozzátették t szakemberek: olvasónk a sztereó adást „monóban" bizonyéra jól veszt Szegeden to- Ennek az az Oka, hogy a sztereó adásnál a két csatorna jelének átviteléhez szélesebb, nagyobb frekvenciatartomány szükséges, Ezzel azonhan együtt Jár az, hogy a különböző — légköri, ipari, s egyéb eredetű — elektromos zavarok is nagyobb frekvenciatartományban jutnak be a vevőkészülékbeKövetkezésképp — a megnövekedett zajszint miatt — a sztereó véteitehetftségekisebb területre szűkíti le az adóállomás sugárzóéi körzethatárát. A levélíró említette térkép határvonalalt egyébként úgy kell értelmezni, hogy a jelzett területen belül garantálja B posta a sztereó adás előfrt minőségű vételét, ám a határvonalakon túl to — teae, gyengébb minőkégben — fogható a sztereó adás. Rz részben ellensúlyozható érzékenyebb vevőkészülékkel, nagyobb nyereségű antennával. esetleg antennaerősítő alkalmazásával. Azt to meg kell azonban Jegyezni, hogy a harmadik műsor sem teljes egészében sztereó: a műsorújságban két, összekapcsolt kör jelzi a sztereóban sugárzott programokat. Sínek és feljárók „A kisvasút régen megszűnt, a síneket íetozedték, össze is gyújtották, B a mai napig sem szállították el. Ügy látszik, a kisvasúttel együtt a felelősök to nyugdíjba mentek.,, Nincs szükség 8 vashulladékra? Vagy arra várnak, hogy a rozsda el. koptatja, a fű majd benövi a síneket?" — kérdi Kgsza János (Szabadkai út 10,), aki naponta figyelt, van-e változás a Szabadkai úti, volt megálló környékén. De nincs. A Kamara töltés! feljáró ügyében tanácstagjukhoz, a körzeti népfronthoz is fordultak már segítségért a szőregiek, akiknek nevében Woloz Zoltán (Sarkantyú u. 71.) írt most levetet. Tavaly kaptak ígéretet, hegy eltüntetik a feljáró sár tenderét, de a helyzet nem változott. A környék lakói társadalmi munkát to felajánlottak, nem volt mihez igénybe venni azt, A kérdés tehát 1979-ben ta kérdés maradt: reménykod Jenek-e tovább to a szőregiek? Válaszol ai illetékes Jenuár 19-én kérdezte egyik olvasónk, torveztk-e a á-es vülamoBvonal meghosszabbítását a körtöltésen kívülre, A közlekedési Vállalat Igazgatójától kapott levélben olvastuk: „Tudomásunk szerint a változtatások még nem szerepelnek a város vezetőinek tervében." Február 0-én azt kifogásoltuk, hogy csattogva járnak a villamosok a tarjáni 719-es épület előtt, Ugyancsak az 854KV válaszából idézünk! ,.Sajnos a töréseket hideg időben végiéhelyreállítani nem lehet. A sínek hegesztését az időjárástol függően eivéSzókratész a klubban Siettünk — feleségemmel —, hogy jusson ülőhely a szegedi olajipari dolgozók klubjában, mert Szókratészt — Haumann Péter színművész tolmácsolásában — illetlenség állva hallgatni.,, Ezt az egyszerű, mégis oly csodálatos; két és fél ezer éves, mégis oly üde; az akkori vádlókhoz és "hallgatósághoz intézett, de ma is rendkívül tanulságos Védőbeszédet csak mindenről megfeledkezve, esek teljesen kitárulkozva szabad befogadni, „— Nos, hogyan hatott rátok, athéni polgárok, vádlóim beszéde,..." — kezdte Hgumapn Pétey a védőbeszédet, a abban a pillanatban csönd .., r,s-uitség .,, reményteljes várakozás... O a téren összesereglett athéni polgáraikat, mi pedig a koldus külsejű, hetvenen túli, akaratában éa reményéhon töretlen, vádlottból vádlóvá emelkedő Szókratészt láttok és hallottuk ... Védőbeszédének utolsó mondatával is elgondolkodtatja vádlóit és Athén polgáralt: „De ideje már, hogy távozzunk. Én halni indulok, tl élni, de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, klvévg az istent," Miután mindent rendezett magában..H kiitta a méregpoharat Szókratészt láttuk és hallottuk, mondom, mert Haumann Péter színművész valóban a ma élő szókra teszek egyike: hisz a szavak, az igazság erejében; hisz a fiatalok, az emberek nevelésében, amit hivatásával is szolgál; elmondja mondanivalóját egy embernek is — mint Szókratész —, ha úgy hozza sora.., Megfelelő propaganda-és szervezés hiányában ugyanis az előadás kezdésére Jelölt időpontban mlndöszsze hatan voltunk a klubban. (A programfüzet erre az estóra „Szabás-varrás tanfolyamot" hirdetett. a többszöri érdeklődésem re csak kb. 4 órával a kezdési időpont előtt tudták megmondani, hogy az előadást megtartják.) Közel félórával később a művész így teremtett kapcsolatot közön,séffévei: — Megkérdezték tőlem, hoky mekkora az a minimális közönség, amely előtt még elmondom a védőbe* '<det? Akik megjelentek, azoknak elmondom, Miért azok károsodnának, akik eljöttek?" (Ekkor már tízen voltunk!!!) Ügy érzem, hallgatótársaim nevében is elmondhatom, hogy a megrázó, s érvben felemelő, hosszú időre emlékezetes előadás kárpótolt bennünket azért a szégyenérzetért. melyet •— a mintegy háromezres szegedi olajipari dolgozótábor nevében ls — átéltünk az előadás megkezdéséig. Varga András, 6723 Szeged, Építő U. T/B fezt. 1. gezzük és n zajosságot Igyekszünk csökkenteni." A városgazdálkodási vállalattól ls érkezett két válasz. „Petőfitelepen a január elsejétől kötelezővé tett háztartásiszemét-szállítást a lakosság kérésének megfelelően keddi és pénteki napokon rendszeresen végzi vállalatunk. Az előírásos 110 literes KUKA-tartályok beszerzési nehézsége miatt a március 3l-ig tartó türelmi Időben bármilyen, 80 kilogrammét meg nem haladó, balesetmentes edényből vállalatunk elviszi a kikészített házi szemetet." A másik válaszlevél, VIda Szűcs Imráné (Északi városrasB 387/A !• 13.) panaszára; „ügyfelünk ez ideig sem panasszal, sem bejelentéssel nem fordult vállalatunkhoz. Az ütemterv szerinti mérések során lakását az elmúlt évben két alkalommal, Idén pedig levele után egy alkalommal mértük, A mérési eredményeket a naplóban természetesen aláírásával Igazolta, Az említett mérés) napló vállalatunk távhfezolgáltató főosztályán megtekinthető," A levélben idézik a napló számadatait is. Ezek szerint az előírásos 20 Cetolu«-fok helyett a lakószobák hőmérséklete 22,5 és 25 fok között ingadozott, a konyhai 16 Celsius-fok helyett 20—25 fok volt, a fürdőszobai 24 Ce>lsiu».fok ls meg volt mindhárom méréskor, 1978. január 17-én, december 13-án és 1979, február 14-én." Ezek ftlepján ffogyasztónk panaszát nem tartjuk megalapozottnak." összeállította: PRlfy Katalin A dolgok száz évnyi távolságban sok mindenben szinte szabályszerűen ismétlődnek. 1879 után a védelmi tervbe beépítették a rendetlen, szakadozott, elhanyagolt belső Tiszapart rendezését, a város fejlődésonek egésze érdekében pedig elhatározták az új közúti híd építését. Az idő ezt a síükségazeritoéget 1070 után újjáteremtette: teljesen időszerűvé vált az elaggott és történetében folytonos gondot okozó, mag-meiiesúszó partfal újjáépítése, s kikövetelte Jussál egy új közúti hjd is a növekvő és minőségében to változó varosban. A partfalnak ez a majd évszázados sztorija megér egy külön „misét". Lechner Lajos így indokolta első megépítésének szükségeseégét: „Egyik legfontosabb tényező kereskedelmi ás forgalmi tekintetben a Tiszapart. Ezt kell tehát első helyen célszerűen helyreállítani és berendezni. Továbbá a most létező híd helyett egy állandó hidat kell építeni. A Tiszapart rakparttá alakítandó, melyen közép-vízállásnál alul, magas vízállásnál pedig felül burkolt utak biztosítják a part hosszában való közlekedést. A rakpart mellett kell, hogy a hajók kényelmesen kiköthessenek..." A királyi biztos sem Teletelt ezzel a mérnöki elgondolással, ellenkezőleg: „E végből vétetett föl a tervbe a most rendezetlen, Szakadozott Tiszapartnak — mely különben to kiegészítő részét teszi a város védelmére emelt körtöltésnek és gmely mellett a hajók kiköthetéee, valamint a rajta való, kirakódás annyi nyomorúsággal van összekötve — rendszeres rak. parttá való alakítása oly beosztással, hegy a folyamon való kereskedésnek minden ága meglelje rajta kényelmes rakodóját." Ebben a kanyarulatban, ahol mindig védekezni kellett a víz ellen, semmi sem volt stabiL Feltöltések rakodtok egymásra bizonytalanul, # mindig csicsogott a víztől. A sodrás csipegette to a város területét ezen a ponton. Ezért „igen erős mü" építését határozták ide, amely végül a legdrágább lelt valamennyi rekonstrukciós építijteny közül, és a legtovább to készült — hét éven keresztül. A felhasznált anyag árulkodik a munka méreteiről: 30 ezer köbméter beton, 10 ezer köbméter téglafal, 13 ezer cölöp. 31 ezer faragott kő, 30 ezer köbméter kőszórás, 35 ezer négyzetméter útburkolat 280 ezer köbméter földmunka a másfél kilométeren. Az építés nem volt zavartalan. A labilis talaj és az újabb nagy vizek, továbbá a terv bizonyos gyengeségei miatt már közben rendkívüli intézkedésekre volt szükség, és módosításokra. A süllyedéseket azonban sohasem tudták megállítani. Már l8BB-b«m megokolta ezt Kllmm Mihály műegyetemi tanár: Miután pedig maga a folyó mint egy élő lény, mely a mederfenék anyagának megmozgatását, váltakozó kimosás és lerakódás alakjában évről évre szünet nélkül folytatja: a most bekövetkezett süppedés nem egy megbontott egyensúlynak utolsó nyilvánulása,.., hanem csupán egyik szeme ama geológiai jelenségek hosszú láncolatának, melynek vége beláthatatlan messze időkbe elnyúlik..." S milyen igaza volt — azóta is örökösen foltozgatni kellett a partfglat. Minden árvíz után újabb betegség tünetei bukkantak elő rajta. Ezen már az 1920. évi nagyobb rekonstrukció sem tudott lényegesen javítani, Az 1967-ben készített tervek pedig a 70-es árvíz miatt nem valósulhattak meg. Az árvíz után azonban nyomban döntöttek a rakpart további sorsáról: „Annak érdekében, hogy a jövő árvizeit nagyobb biztonsággal lehessen levezetni a szegedi szűkületben, gondoskodni kell h mederszelvény viszonylagos állandósításáról, ennek az állapotnak a megteremtése viszont feltételezi többek között az aisó és felső támfal és a hozzá csatlakozó folyamszabályozási művek stabilitását. Az így megfogalmazott műszaki igények kielégítése, valamint a városesztétikai követelmények fokozott érvényesítése érdekében ag Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és Szeged város vezetői 1070-ben a partfal biztonsagának növelését, esztétikusabb megjelenítését határozták el. Még ebben az évben a Vízügyi Igazgatóság a Mélyépítést Tervező Véltelatot megbízta egy tanulmányterv elkészítésével. Az 1071-, ben elkészült — több változatot tartalmazó — elfogadott tanulmányterv volt az alapja egy részletesen kidolgozott beruházási programnak" (Kardos Imre), Innen már a mai közvélemény szeme láttára történt minden. A vízügyi szervezet és a város úgy adta össze anyagi erejét, hogy a biztonság mellett az esztétikum to megkapja a maga részét. „... megjelenésénél fogva, városképformáló tulajdonságokkal to rendelkezik, mivel Szeged városkapuja éa központi helyen levő sétánya Is lesz. Ezek a rendeltetések magukban hordozzák azt a követelményt, hogy h műnek építészetileg ás esztétikailag is szép kivitelűnek koll lennie. Ezen a tájon még évtizedek múlva is ezen keresztül fogja a közvélemény a vízügyi szolgálatot megítélni. Igazgatóságunk nagy és hálátlan feladatra vállalkozott akkor, amikor a munka kivitelezését is magára vállalta ahelyett, hogy a kényelmes beruházói székből nézné és bírálgatná csupán a minőséget. Hogy miért vállaltuk el mégis? A jövő miatt. Ennek a műnek állnia kell a vizek ostromát és a mérnöki becsület azt követeli, hogy ne csak mi, de utódaink ls nyugodtan védekezhessenek ezen a Tiszaszakaszon. Ennek a műnek állnia kell a kritikusok bírálatait is és a mérnöki becsület azt követeli, hogy unokáink to szívesen nézzék, szívesen sétáljanak rajta ós elismeréssel beszéljenek elődeik munkájáról" (Simády Béla). Ezt az ajándékot az 1879. évi nagyvíz centenáriuméra ígérte a vizügy a városnak. Tisztességére legyen, hogy nem is várakoztatta meg. (Folytatjuk..) m