Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

4 Szerda, 1970. február 21. Használt, de még használható bútorok Használt bútorokat 1075 nyarától árusítanak a BAV Marx téri fióküzletében. Az árusítás azóta folyamatos, ha Icájával kapcsolatban még annyit akartam mondani, hogy van egy eset, amikor kőtelező átvennie a felajáneitekintünk az ipari vásár lott bútorokat, sőt az értémlatt létrejött — mintegy küket sem 6 határozza meg. kéthónapos — szünettől, üzletben öten dolgoznak, s nem kevés munkával bonyolítják le az állandó árucserét. elégítik ki az eladók és vevők homlokegyenest ellenkező igényeit, érdekelt. Megtalálható Itt minden: kopottas gyermekheverő, jó állapotban levő konyhaszekrény, íróasztal, fotelok tömkelege tűnik a látogató szemébe. A kétes értékű, ócska Dm-iomoktól kezdve széles a válaszlék a valóban tetszetős, újszerű bútorokig. V«jon az. ide betérő vásárolni szándékozók összetétele is Ilyen változatos és sokszínű? Szekeres Sánd óméval, az óraház helyettes vezetőjével benélgctek. — Igen. Járnak hozzánk vásárolni a legkülönfélébb emberek: gyári munkások, mezőgazdaságiak, értelmiségiek egyaránt Ml úgy látják, üzletünket szeretik az emberek. — Mennyi a napi forgalom? — Rendkívül változó, ahogy az ilyen jellegű üzleteknél általában jellemző is. Tízezer és kilencven-százezer forint között a legkülönbözőbb értékek alakulnak. Elsősorban attól függ az átmenő érték, mennyi és miiyen bútorokat hoznak be az eladók. — Erről jot eszembe: a becsüs kulcsszerepet tölt be. Milyen megkötések szabályozzák az ő munkáját, illetve szabadon dftnt-e egyes cikkek átvételéről, az értük fizetendő összeg nagyságáról? — A becsüs keze szabad, viszont figyelembe kell vennie vállalatunknak a vásárlásra vonatkozó előírásait, Irányelveit Egyébként a fizetendő ár a bútorok úl árának 90—85 százalékára tehető. — S mennyi az önök haszpa? — Tizenöt százalék. így a tőlünk vásárlók az úl árnak körülbelül 75—80 százalékáért kapják meg az egyes árucikkeket A becsüs munAz Ez az eset a bírósági úton lefoglalt lakásberendezéseknél áll elő. A bírósági lefoglalás a készpénzfizetési kötelezettség nemteljesítéséből következik. — Az antik bútorok iránt érdeklődők jöhetnek-e ide? — Inkább az Oroszlán utcai üzletünket ajánlanám, tekintettel arra, hogy ott kifejezetten ilyen bútorok árusítására rendezkedtünk be. Itt csak elvétve fordul elő, hogy behoznak egy-egy öregebb darabot. — Előfordul-e. hogy nyakukon maradnak egyes lakberendezési elemek? — Nem, egyáltalán nem. Ha a bútor egy hónapig nem kerül el üzletünkből, akkor a becsüs újraértékeli. s magállapít egy alacsonyabb értékesítési árat. Ezen az áron már rendszerint rövid időn belül elviszi valaki. Szalontai Imre Csirkeiyár A nagyüzemi csirketenyésztés a szovjet mezőgazdaság legfiatalabb ága. Alig 14 éve kezdték meg a szétszórt kisgazdaságok helyettesítését hatalmas Ipari alapon szervezett csirkegyárakkal. Csirkeneveléssel korábban a gabonatermő vidékeken, főleg Ukrajnában, a feketeföld övezetben, a Volga mentén, a Donnál, a Kaukázusban foglalkoztak. Jelenleg az ország egész területén működnek csirketenyésztő üzemek. A nagy gazdaságok száma a korábbinak a kétszeresére növekedett Olyan új nagy hozamú fajták alakultak ki, mint a belorusz, a sztárt, és a br'oyler. A nagyüzemek tojás, hús és tenyészállat előállítására szakosodtak. A Szovjetunió tojáatermelése 1995-höz viszonyítva két és félszeresére, a baromfihús előállítása 2,4-szereeére növekedett, a csirkeéllomány 30 százalékkal nagyobb a korábbinál. KöEttözkiiciülc Az úton nagy a forgalom. Két fiatal húzza a könnyen guruló kézikocsit. A kereszteződésnél a szél játékosan meglebbenti a rakományt borító kockás takarót Csupasz papírdobozok, szakadt táskák tűnnek elő. A ráérős sétálók csak egy pillanatra móddal is kénytelen egy időre szakítani. ember jött, autóval Nem !> nagyon engedték, hogy hozElőfordul, hogy a régi bú- zányúljunk a bútorokhoz. Azt torait nem tudja, vagy nem is akarja elvinni új otthonába. Ilyenkor futkoshat vállalati kocsi, vagy tehertaxik után, hogy a „cuccot" elvigye a Bizományi Áruházba. „Beszervez" mindenkit azisnéznek oda, utána mennek I?""08*1 ^özül, aki egy fikarcnyi hajlandósagot mut°vább. tat a clpekedésre. De utána Az utca embere már hoz- sincs nyugta. Hetekig fogaszószokott az efféle látványhoz. S többnyire ügyet sem nak használja a távfűtés csöveit, mire megérkezik az üzletbe az áhított szekrénymondták — persze viccesen —, nem szeretik, ha lábatlankodnak körülöttük. Szétszedték és hibátlanul összerakták a szekrénysort is. — Mindezt mennyiért? — Ezerötszáz forintba került. Nincs olyan ismerősöm, aki vállalná a clpekedóst, így hát mondhatom, hogy megérte. e — Sokszor szinte adjákveszik az embereinket Egy vet a teherautóra pakolt bú- wr s amlkor végre mehet lebontásra kerülő utcából az új bútorért, az már majd- gyakran egyetlen brigád költorra, gyerekszékre, ágyneműre, Legfeljebb, ha az arcába sodorja a szellő a párnából kibújt tollpihéket, csak akkor állapítja meg közömbösen: költöznek. * Az egy munkahelyen dolgozók, az ismerősök és a barátok között gyakrabban valaki lakást változtat. Aki próbálta, tudja, hogy a költözködő nemcsak a szomszédokkal, hanem a régi életnem ok az örömre. Előbb tözteti ki a lakókat — tájékoztat Hegedűs Gábor, • ismerősöknek, Komfort szövetkezet üzemága tehertaxit. vezetője. — Három teherautónk van, mindegyiken négy-négy ember dolgozik. Gurtnit használnak a rakodáshoz, az nem sérti meg a bútorokat, mint az emelővas. • H M Ügyfél azonban szólnia kell a barátoknak, az hívnia kell Vagyis megint kezdl.sti elölről a „hurcolkodist". A körülményektől függ, hogy mindez mennyi pénzébe kerül. Van, aki azt sokallja, amit a Ini.ósavatóra Eddig még egyetlen már sokkal költ. Mert azokat is illik sem panaszkodott. A muntéma" az. ha "éíMvnl, akiktől segítséget kások minden bútort kávánkért a költőiéihez. Mások ság szerint helyeznek el • meg az időt sajnálják és azt, lakásokban, hogy a rakodás közben megsérülnek a bútorok. Évente csak Szegeden 2 ezernél több — Évente hányan igénylik ezt a szolgáltatást? Több ezren. Egymillió Utl balesetről | B. L. szegedi olvasónk ja- eset azonban, amely az úton nuár 2-án munkába menet érte (úti balesetnek is szok• tők nevezni) csak a társadalombiztosítási szabályok 7°íí 7 ®lí<irt®. * . k7ét- szempontjából számít üzemi Azóta is betegállományban néhány lépésnyire a munkahelyétől a járdán clcsúran. Olvasónk arra kfvónbalesetnek. Olvasónk bele kártérítési kötelezettség szempontjából üzemi balesetnek ez nem tekinthető. Ugyanakkor a rendelet szerint baleseti jegyzőkönyvet azonban kötelesek felvenni a mert munkahelyén mondták, hogy mivel esi hogy üzemi balesetnek téből jogosult baleseti táp- váJlalatnál> de az «röott esetszámít-e, ami vele történt, pénzre, ami azt jelenti, hogy azt az előzmények figyelembenem vétele nélkül és Időkorlátozás ott történt a baleset, az nem nélkül mindaddig jogosult a számit annak. További azt táppénzre, amíg arra gyógyuis szeretné tudni, hogy ha a lása érdekében szűkség van. baleset- Ha pedig munkaképességkitől csökkenése marad vissza, akmtmkahcly üzemi nek nem ismeri el, kérlietl a táppénz és az át- kor Jogosult a baleseti járaben a táppénz és a keresete közti különbözetet nem köteles a vállalat fizetni. Olvasónk leveléből kitűnik, hogy a balesete azért következett be, mert a háztulajdonos a hótól a járdát nem tisztította meg. Ez esetben lakást adnak át. A lakáscse- forint az évi bevételünk, 270 rékről nem is beszélve. Ko- forintot kérünk egy órai rántsem mindegy, hogy a munkáért. Az átlagos költözköltöző családoknak mennyi ködés négy-öt óráig tart A időbe és energiába kerül berendezkedni új otthonukban. Ha így vesszük, a költözköszanált házakból kétszer enynyl Idő alatt lehet kipakolni. A tapasztalat az, hogy az dés nem csupán magánügy, utolsó szögig mindent magukAz Északi városrész egyik új lépcsőházában festékpölytyek a padlón. Egy Idős nő (lapestre ls, hasztalan próbálja eltüntetni a törlőronggyal a foltokat. — Három hete, hogy beköltöztünk — közli. — A régi házban mindig beosztottuk a szomszédokkal, hogy melyik nap, ki takarít. Itt még nem beszéltem erről senkivel. Az előző házunkat életveszélyessé nyilvánították. Szükséglakásba költöztünk. Hogy nehéz volt-e onnan idejönni? Egyáltalán nem. Szóltunk a Komfort Szolgáltató Szövetkezetnek. Több kai visznek az ott lakók. Költöztettünk már Debrecenbe is, Zalaegerszegre és BuA Komfort költöztető munkásainak jórészt nyáron akad dolguk. Télen páncélszekrényeket, nagyobb műszereket szállítanak a közületeknek. A jó Időben is csak a költöaködők egy kisebb része fordul hozzájuk. Mégis Jó, hogy van ilyen szolgáltatás, mert többek között azokon is segít, akiknek a legnagyobb szükségük van erre. Jámbor Ernő lagkercset közötti különbözet megtérítését? dékra, illetve ha a munkáké- P®01* a P°lgárl törvénykönyv pesség-csökkenése elért a rendelké®el »laPlán » hártu" A rendelkezések előírásai rokkantság fokát, akkor bal- IaJd<>n08 felel a lesett)61 szerint nemcsak az az üzemi eseti rokkantsági nyugdíjra. ered6 összes kárért. Azt tabaleset, amely a dolgozót Az Ilyen üti baleset azonban nócsolíuk' szólítsa fel a foglalkozású körében végzett a vállalatot terhelő kártérítő- lasztó háztulajdonost, hogy munka közben, vagy azzal sl felelősség szempontjából 'elmerült kárát térítmeg. Ha a felszólításnak összefüggésben érte. üzemi csak akkor számít üzemi balbaleset az a baleset is, esetnek, ha a dolgozó a bala háztulajdonos nem tenne dolgozót mun- esetet a vállalat járművén, ^ az e9etben bírósághoz kell amely IH ______ _ _______ I kába, vagy onnan la- vagy a vállalat által bérelt kel1 forduln1' követeléeének kására (szállására) menet járművön szenvedte el. ösz- érvényesítése végett szegezve: a vállalatot terhelő Dr. V. ML közben ért. Ez m üzemi balGyogykenőcs — méhviaszból A román gyógyszervegyésoek méhviaszból újfajta gyógykenőcsöt állítottak elő. A készítmény reumás fájdalmak, fejfájás, fájdalmas zúzódások, rovarcsípések, bőrirritáció, valamint testi és lelki kimerültség kezelésére alkalmas. Nyugtató hatása szinte azonnal észlelhető, és mtnd nyugtató, mind fájdalom csillapító szerként igen hosszan tartó hatású. Mivel a tudományos megfigyelések azt mutatják; hogy a gyógyszerek illa. tónak nagy szerepe van abban, hogy a beteg szervezete jól tűri-e a gyógyszert és annak milyen mellék hatásai mutatkoznak, az új gyógykenőcsöt ötféle illatváltozatban állítják elő. (AGER. PRES) SZ. SIMON ISTVÁN: 24. Nagy vizek krónikája .Minél többet áldozva, annál egységesebben Mindenkinek ugyanaz a csodálatos és nagyszerű élmény egy olyan árvízi csata végigküzdése, mint amilyen az 1970. évi volt — vízügyi szakembernek, katonának, diáknak, politikusnak, írónak, kétkezi embernek. Csak éppen mindenki másként szól róla, ha egyformán érezte is n veszedelmet, majd a győzelem örömét. Ugyanolyan őszinteséggel azonban. ha másként is. hiszen ilyenkor nincs sok helye a festett szónak. Ilyenkor elsősorban tenni kell, éjszakákkal egybefolyó nappalokon, órát nem nézve, csak a vizet; majd gondolkozni kell, össze kell adni a nyert csata tanulságait is. „Magyarország ezt a háborút megnyerte. Kellett hozzá erőfeszítés, tudás, akarat; kellett áldozat is. Az ellenség benyomult. De sikerült útját állni, bekeríteni, hurokba fogni... Falvak sorát ürítette ki az ásós-kapás hadsereg. De volt még egy csatanyerés. A belső bizalomé. Annak az érzete hogy ha a küzdelem tovább folyik, az egész ország odaáll; minél többet Adózva, annal egységesebben" (Illyés Gyula). „Elismerésre méltó a veszélyeztetett vidékek lakosságának példamutató, fegyelmezett magatartása, az. ahogyan az em' ""C: Igyekeznek álba Jutott társaikon segíteni. Szép tanúsága ez népünk öntudatának, emberiességének, szolidaritásának, közösségi érzésének, ami itt, Csongrád megyében a megpróbáltatás napjaiban megkapó erővel mutatkozott meg... Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok az Országos Vízügyi Hivatal szerveinek tevékenységéről, a polgári hatóságok dolgozóinak, valamint a honvédség, a karhalalom, a munkásőrség és más szervek segítőkész közreműködéséről, helytállásáról... Külön szeretnék szólni a segítségről, amelyet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok nyújtottak. A felső-tiszai gátszakadás színhelyén, továbbá Makónál a legsúlyosabb helyzetben adták újabb tanúbizonyságát a népeinket összekötő testvéri barátSágnak .., Meggyőződésem, hogy ha változatlanul megőrizzük ezt az egységet, összeforrottságot, ami az utóbbi időszakban a vezető szervek és a tömegek magatartását egyaránt jellemezte, s ha ez az összefogás megnyilvánul majd a helyreállításban és az árvíz okozta veszteségek pótlása során is, akkor minden bizonnyal leküzdjük a nem várt nehézségeket, s töretlenül megvalósíthatjuk kidolgozott közép- és hosszú távú terveinket" (Kádár János). „A siker legfőbb okát... az emberekben találjuk... Népünk öntudatában, a szocialista haza és az emberek egymás iránt érzett szeretetében és szolidaritásában. Ez a tudat és érzés ezekben a válságos napokban egész nemzetünkre kiterjedő összefogása, hősies helytállássá, az árvíz kegyetlen hullámait is legyűrő, legyőzhetetlen anyagi erővé alakult át" (Czinege Lajos). Roppant erők és eszközök mozdultak itt a védelem éráékében. Utólag „fölleltórozták", mi minden kellett a sikerhez. Homokzsákból több mint 6 milUó állt készeniétben — fölhasználtak belőle 4 millió 800 ezer darabot Terméskőből 38 ezer tonna kellett, műanyag fóliából 1 millió 457 ezer négyzetméter. A védekezés csúcspontján több mint ötezer jármű és gép állt a vízügyi szervezet rendelkezésére, melyből 700 körül volt a munkagépek száma. Óriási földmunka kellett a lokalizációs töltések építéséhez és a töltéserősítésekhez. Az elkészült földmunkáikat köbméterben számolják, s a szám megközelíti a 2 milliót Ismét érdekesek lehetnek a nemzetközi hasonlítások, hogy valóban kimondhassuk: századunk legnagyobb árvízvédekezése ment végbe a Tisza völgyében 1970-ben. Hasonlításokra csak a Missisipi 1927. évi árvize, néhány távolkeleti árvíz, az ismertebbek közül pedig csak a Pó 1950-ea, Hollandia 1953. évi küzdelme és Firenze árvízkatasztrófája alkalmas. S nem volna nehéz megszámolni, hány hasonló küzdelemben állta az ember a ránehezedő nyomást, a szörnyű próbát Magyarországon egy időben 2800 kilométer töltést kellett védeni. Lehetséges, hogy még magunk sem gondoltuk át igazából, mi forgott itt kockán, mit vittünk itt végbe. Erdei Ferenc meg ls pödzötte ezt a gondolatot: „Elkerültük a katasztrófát ... sem magunk, sem más nem tehetne szemrehányást, ha nem nyertük volna meg ezt az árvízi háborút. De megnyertük, mert erősek voltunk, szervezettek és állhatatosak, most az is feltámad, hogy talán nem is volt olyan nagy a veszedelem, s normális dolog hogy sikerrel megvédtük magunkat. Nem normális dolog, rendkívüli teljesítmény ez, történelmi távlatokra szóló haditettei hajtottunk végre. Ezt magunknak Is tudnunk kell és a világnak ls jobban értésére kellett volna adnunk." Mint 1879-ben, a legutóbbi próbatételnél sem nélkülözte az ország s a megye a nemzetközi segítséget. Akkor inkább segélyek fejezték ki az együttérzést, most a Jószomszédi együttműködés dominált. Hiszen ez a víz öt ország folyóját érintette. Románia, Jugoszlávia és Magyarország a küzdök sorában vetett vállat, a Szovjetunió és Csehszlovákia együttműködéssel és segftséggel támogatta a küzdőket A legszebb emberi történetek születtek a szovjet katonák közvetlen védelmi segítségénél, s évtizedekre kamatozó együttműködési formák alakultak ki a küzdőkkel. Ebben a helyzetben a védekezés nem korlátozódott országhatárokra, s az információcsere sok esetben maga volt a megmaradás garanciája, mert időben mozgósítani lehetett a véielem erőit és eszközeit. Gondjainkat a testvéri szolidaritás Jegyében valamennyi szocialista ország osztotta. És segítséget kaptunk nemzetközi szervezetektől is, elsősorban az ENSZtöl és a FAO-tól. Minden katasztrófa és minden sikeres erőfeszítés ingyen kínálja a tanulságokat. Miként 1879 1970 ls újabb feladatokat fogalmazott a védekezés hivatásom szervezőinek. (Folytatjuk.)