Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

5 Péntek, 1979. február 2. Anyagmozgatás, kevesebb munkával A Fűszert tavalyi eredményei, idei tervei A Csongrád—Bács me­gyei Füszért tavaly szinte minden árucikkből lényege­sen többet forgalmazott a két megyében, mint az elő­ző évben. Egyes áruknál kü­lönösen jó forgalomnöveke­dést könyvelhettek el. Pél­dául a határ menti keres­kedelem keretében behozott jugoszláv húskrémekből és húskonzervekből, a Debre­ceni Konzervgyár MAGGI levesporaiból és étolajból a korábbinál lényegesen töb­bet tudott a vállalat az üz­letekbe szállítani. Jó esztendőt zárt tehát a Füszért, 1977. évi eredmé­nyét tíz százalékkal túltel­jesítve 3,8 milliárd forint forgalmat ért el. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is főbb feladatai között jelöl­te meg a vállalat a túra­menetrendeknek megfelelő, naprakész áruszállítást. E törekvésnek a szállítások túl­nyomó többségében 6ikeríllt is érvényt szerezni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy például a szegedi fiók raktárát tavaly 12 ezer megrakott teherautó hagyta el. s a fuvarok közül más­fél ezer volt az. amely egy­két napot késett Az elő­ző években ez az arány meg­lehetősen kedvezőtlenül ala­kult. Az előrelépésnek több magyarázata, oka ls van. Egyik ezek közül az. hogy a vállalat anyagilag és érde­keltté tette a fiókok fizikai állományban tevékenykedő dolgozóit — köztük a tar­goncásokat —. a szállítások menetrendiének betartásá­ban. Csunán adalékként: a szegedi fióknál tavalv 70 ezer. a szentesi fióknál 40 ezer forint Jutalomban ré­szesítették a dolgozókat Persze, a munkafegyelem és a jószándék önmagában még nem elég, figyelembe véve azt, hogy a meglehető­sen nehéz fizikai munkára jóval kevesebben vállalkoz­nak. mint ahány emberre szükség lenne. A szegedi fi­ók Fonógyári úti nagy rak­tárába naponta átlagosan 3 ezer mázsa áru érkezik, és ugyanennyi hagyja el az épületet. A közel 300 tagú A szegedi ti ók raktára kollektíva aligha végezhet­né munkáját a fent jelzett eredménnyel, ha nem köny­nyítenék dolgukat gépek. A majd hét méter magasságú raktárban az anyagmozgatás szinte teljes egészében gé­pesített. Az áru mozgatását 31 emelővillás targonca se­gíti. így rengeteg fizikai munka megtakarítható. De a Füszért nemcsak a raktárak­ban korszerűsítette az anyagmozgatást. Azokba az üzletekbe, amelyekben er­re felkészültek, konténerek­ben. s úgynevezett roly-ko­cslkban szállítják kl az árut. Tavaly 55 boltba —• köztük 32 szegedibe — vit­tek árut konténerben, roly­kocsival 61 üzletbe szállí­tottak. A korszerű anyag­mozgatás nem jár különö­sebb gondot jelentő beru­házásokkal, elég például, ha kiszélesítik az üzletek be­járatát, a lépcsőt egy sima Óvodában, iskolában Beszédjavítás Jól dolgoznak a logopédusok Sok a beszédhibás kisgye­rek, a felmérések szerint az alsó tagozatosok közül min­den ötödik, hatodik nem be­szél tisztán. Az iskolába ke­rülő minden negyedik gye­reknél tapasztalható beszéd­hiba. A leggyakoribb a pö­szeség, s ezen belül is az úgynevezett szigmatizmus: az Sz, Z, C, illetve az S, Zs, Cs hangok hibás ejtése. Vi­szonylag gyakori a hadarás és a dadogás is. A szakemberek a közel­múltban áttekintették a logo­pédiai ellátás helyzetét Meg­állapították, hogy az űj Is­kolai tantervek bevezetésé­vel, a beszéd művelés előtér­be kerülésével nő a beszéd­javítás jelentősége. A logo­pédusok ezért elsősorban az óvodásokat és a kisiskoláso­kat szűrik folyamatosan, és beszédjavító csoportokban foglalkoznak velük. Jellemző, hogy a 40-es évek második felében az ország­ban mindössze négy beszéd­hiba-javító szakember mű­ködött, számuk tíz évvel ez­előtt sem érte el a negyed­százat. Ma 110 intézményben — nevelőotthonban, gyógy­pedagógiai és általános isko­lában — 261 logopédus tevé­kenykedik. Legjelentősebben a főváros fejlesztette a háló­zatát. A tanácsok ország­szerte arra törekszenek, hogy megszüntessék a beszédjavító hálózat elaprózottságát, s a szakemberek egy egy na­gyobb intézmény keretében működjenek. A fejlődést jelzi az üzemi logopédiai hálózat kialakulá­sa és folyamatos bővülése is. Ma már például az Egyesült Izzó, a BKV, a MOM, a Vi­deoton, vagy a posta az óvo­dáiban végzett beszédjavítási ls joggal sorolhatja szociális juttatóra! közé. Jelenleg mintegy 12 ezer beszédhibás kisgyerekkel és nem kevés felnőttel foglal­koznak eredményesen a lo­gopédusok. A gyógyultak he­lyére folyamatosan vesznek fel újabbakat. (MTQ lappal áthidalják. Igaz. a ro­ly-kocsi be3ördítéséhez a gépkocsitól az üzletig beton­Járda is szükséges, ám — az előnyöket figyelembe véve — ennek kiépítése nyil­vánvalóan rövid időn belül megtérülő költséget Jelent. A Füszért ma már több mint ezer konténerrel és 600 roly-koesival rendelke­zik. A szállítások gyorsítá­sa. megkönnyítése végett — az ipari üzemektől a rak­tárig — a vállalat az egy­ségrakományos raklapon va­ló szállítást szeretné meg­honosítani. (Csupán a szem­léltetés kedvéért: egyetlen mozgatható raklapra példá­ul több zsák, azaz több má­zsa cukrot ls fel lehet ten­ni.). A vállalat Idei terveiről szólva: a Füszért az Idén közel négymilliárd forin­tos forgalmat szeretne el­érni. Az értékesítési terv meghatározásakor elsősor­ban a hazai ipar lehetősé­geit vették figyelembe. A tőkés importból származó árukkal szemben növelik a szocialista Importból be­szerzett árucikkek forgal­mát. Tovább bővítik a ha­tár menti kereskedelem ke­retében behozott áruk kö­rét. így például Jugoszláviá­ból a korábbinál több hús­krémet, s ezenkívül kozme­tikai cikket, Romániából több olcsó, s a nyugati ter­mékek minőségével lépést tartó halkonzervet, szardí­niát hoznak be. A kiegyensúlyozott ellátás érdekében a vállalat a fon­tos, alapellátást biztosító árucikkeknél előzetes szer­ződéskötéseket kezdeményez, a legfontosabb szezonális jellegű áruk esetében pedig úgy ütemezi a beszerzést, hogy azokat a kellő időben ki is tudja szállítani a bol­tokba, A hiánycikkek meg­szüntetésére a Füszért az idén a korábbinál több gon­dot fordít a helyi árualapok még jobb feltárására. L. Zs. Felmentés A Minisztertanács Lengyel Lászlót, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa Tá­jékoztatási Hivatala elnök­helyettesét — érdemei elis­merése mellett, más fontos munkakörbe való helyezésére tekintettel — e tisztsége alól felmentette. (MTI) Kubai vendég a megyében Szegedre látogatott tegnap, csütörtökön a Kubai Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének másodtitkára, Jose Elias Planells. A vendéget délelőtt Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára fogadta a megyei népfront helyiségé­ben, ahol a jelenlevők a ku­bai és a magyar nép élet^ ről, kölcsönös barátságáról beszélgettek. Délután Szen­tesre utaztak, ahol a helyi ÉLIKER tanácskozó termé­ben magyar—kubai barátsá­gi gyűlésen vettek részt, ahol fölszólalt Jose Elias Planells Felnőttek előtt katedrán A múlt héten új tévésoro­zat indult, a Kertészkör. Se­gíteni kíván az alaposabb szakismereteket nélkülöző kertészkedőknek. Fiataloknak — kortárs zenéről; rádióso­rozat, amely újszerű művek­kel való Ismerkedésre invi­tálja a hallgatókat. Népszerű fiivilágosító, műsor a rákról — háromrészes film a tévé­ben. A szerelmi élet kultúrá­ta; rádiós riportműsor, amely éppen e kultúra hiányáról szól, segítő, felvilágosító szándékkal. Íme az elmúlt hét rádiós és tévés ismeret­terjesztő adásai közül — csak az újak. Rengeteg néoszerű, Ismeretterjesztő kiadvány lát napvilágot évente á legkü­lönfélébb szakterületekről és témákról. A napilapok olda­lakat szánnak arra, hogy százezrek Ismerkedhessenek a tudományágak új eredmé­nyeivel; mindenki hozzáfér­het a tudománynépszerűsítő hetilapokhoz. Azt hihetnénk, hogy a könyvek, a filmek, a tömeg­közlő fóróumok kénesek ki­szolgálni az érdeklődő, az új­ra kíváncsi embert, a ta­nácstalanságában eligari>á»t várót, a gondlaire megoldást keresőt. A TIT statisztikái viszont arról győznek mee: nem apad az igény az „élő" Ismeretteriesz'és Iránt. Sza­porodjanak bár az egyéb in­formációs források — a szak­embereknek, akik felnőttek előtti katedrákra állnak, nem fogy a közönségük. Különösen népszerűek újabban az egészségügyi Is­meretterjesztés fórumai; az orvos leveti fehér köpenyét, Igyekszik — egy órára — el­felejteni a szakszavakat, és odaáll hűsz-harmine laikus elé. hogy átadja tudását In­dítékai: — hogyan lehet „verseny­ben maradni"? — miként lehet egyenran­gú az élőszó a legmodernebb Ismeretközlő eszközzel? — a technika forradalma idején miért éppen az orvos eligazító szavát várják egyre többen? A városi TIT-szervezetnek évek óta előadói dr. Marosi György, dr. Tamás András egyetemi tanársegédek ós dr. Keszthelyi Béla megyei gyógyszerész-szakfelügyelő. Azt mondják, az egészségügyi ismeretterjesztés céljai való­ban megváltoztak mostaná­ban. A hagyományos tudo­mánynépszerűsítés mellett jó­részt a betegségek megelőzé­sének kérdéseivel kell fog­lalkozniuk az erre vállalkozó szakembereknek. Ami persze következmény, ahogy a lét fenntartásáník gondjai he­lyett az élet módjára terelőd­hetett a figyelmünk — az egészséges életvitel alakítása is érdeklődésünk kitüntetett helyére kerülhetett. Megvál­toztak természetesen az is­meretterjesztés témái ls. Nem dívatáramlatok diktátu­ma szerint, hanem életünk változásai alapján követik egymást. Leggyorsabban, leg­rugalmasabban az élőszavas ismeretterjesztésben. Dr. Keszthelyi Béla említette fel a modern vegyszerekkel ér­kezett veszélyeket, amelyek közül a legnagyobb: a mér­gek használói közül sokak­nak fogalmuk sincs, miféle munkavédelmi előírásokat kellene betartaniuk. A mező­gazdasági szaküzletekben korlátlan mennyiségben vá­sárolhat növényvédő szert akárki, elviheti a hobbikert­be, akkor is, ha nem ismeri a helyes felhasználás szabá­lyait. A mérgezetteket aztán gyógyítja az orvos, ez a hi­vatása. De ki mondja el a kerttulajdonosoknak. hogy egyik-másik szer miért és miként árt? „Ki más beszé'jen, ha nem az orvos?" — mondta dr Ta­más András is, aki szintén divatos témák előadója: csa­ládi életre nevelés, szexuális felvilágosítás. A szociológu­sok, a pszichológusok, a pe­dagógusok régóta érzékelik a tudatlanságot, a kulturálat­lanságot, amely családi és szerelmi kapcsolatokat rom­bol. Csakhogy — kl tudná számba venni, miféle beideg­ződések, hagyományok, elő­ítéletek következtében — ta­nácsot kérni és elfogadni nemigen tudunk mástól, mint az orvostól. Dr. Marosi György a bel­gyógyászati klinika intenzív osztályán dolgozik. Amikor először vállalt ismeretterjesz­tő előadást, ugyancsak a se­gítő szándék vezette. Napon­ta tapasztatta, hogy munka­helyére, a klinikák közé épí­tett szokatlan alakú épületre rettegve tekintenek betegek és egészségesek; nem tudják, hogy ez a város egyik leg­modernebb gyógyintézménye, így hát azt hiszik, ez a kór­bonctan „előszobája". Ho­gyan gyógyuljon a beteg, akinek nem oszlatták ilyen és hasonló tévhiteit? Marosi doktor azért osztja meg is­mereteit az orvoslás modern módszereiről és eszközeiről, mert éppen a hitet szeretné erősíteni — a tudás értelmé­ben, hatalmában. Ügy tartjuk, aki Igazán ért valamihez, mélyen ismeri és szereti a munkáját — le­gyen az a legsaiátosabb szak. vagy tudományterület — szívesen és közérthetően beszél róla. Ezúttal azonban többről van szó: az orvosok társadalmi felelősségérzeté­ről, amellyel hivatásukká avatják az egészségügyi ie­meretterjesztést is. S.E. Ötletesebb reklámfilmek Mintegy száz hazai éskül­röldi reklámfilmét mutat­tak be csütörtökön a hazai szakembereknek, a Magyar Kereskedelmi Kamara szék­házában. Valamennyi be­mutatott film a tavalyi cannesi nemzetközi reklám­film-fesztiválon díjat ka­pott. A kamara filmbizott­ságának vezetői a bemutató előtt elmondták: a díjak is bizonyítják, ma már szel­lemesebbek, ötletesebbek a magyar reklámfilmek, mint voltak a korábbi években. (MTI) Az anyanyelv hete Otszőgos ismeretterjesztő nemzetiségi munkobizoilscg átokult Üj név — gazdagabb tar­talom: az anyanyelv hetét rendezik me3 1979-től a ha­gyományos magyar nyelv hete helyett — jelentették be a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos központjában csütörtökön, az országos ismeretterjesztő nemzetiségi munkabizottság alakuló ülésén. A TIT ezen­túl a magyarországi nem­zetiségek szövetségeit is be­vonja e hét rendezésébe és szövetségekkel tavaly ősz­szel kötött öt évre szóló együttműködési megállapo­dás szerint anyanyelvi is­meretterjesztő előadásokkal segíti a nemzetiségek anya­nvelvl kultúrájának ápolá­sát. Az anyanyelv hetének központi rendezvényeit Bé­késcsabán, április 23—24-ón tudományos ülésszak nyit­ja meg. Itt előadások és re­ferátumok hangzanak el Az iskolai anyanyelvi oktatás a művelődés szolgálatában, a kétnyelvűség és az anya­nyelv és a kultúra címmel. A nemzetiség lakta telepü­léseken is a nemzetiségek anvanvelvén trrtennk majd c'őad"sorozatokat ebben az 'loszakban. Az ülésen elmondták azt ls, hogy a Bács megyei Gsát­alja községben — ahol a TIT egyetlen nemzetiségi szakosztálya működik — nemzetiségi klubot alakíta­nak. A németek, szlovákok, délszlávok lakta község — előreláthatóan már tavasztól — ismeretterjesztő rendez­vények színhelye, s a nem­zetiségi előadók műhelye, módszertani központja lesz. A nemzetisági munkabi­zottság, amelynek a TIT országos központjának és a nemzetiségek szövetségei­nek képviselői a tagjai — figyelemmel kíséri és támo­gatja az ezután megalaku­ló megyei nemzetiségi mun­kabizottságok tevékenységét, javaslatokkal, előadói segéd­anyagokkal, módszertani ki­adványokkal segíti a nemze­tiségi előadók munkáját, a TIT-ezervezetek nemzetisé­gi ismeretterjesztő tevé­kenységét. Évenként elemzi az együttműködési megál­lapodásban foglaltak vég­rehajtásának tapasztalatait és javaslatokat dolgoz ki a munka továbbfejlesztésére. Az alakuló ülésen megvitat­ták és elfogadták a nemze­tiségi ismeretterjesztés idei munkaterveit. Ezek alapján az ünnepi könyvhéthez kap­csolódóan előadásokon is­mertetik a német nemzeti­sé"! irodalmat, ezenkívül a szlovák néprajzi-honismereti vár.dortábort is bekapcsol­ják az ismeretterjesztő te­vékenységbe. Baján július 30-án a II. országos dél­szláv folklórfesztlválón meg­tárgyalják a nemzetiségi elő­adócsoportok tevékenységé­nek tapasztalatait.

Next

/
Thumbnails
Contents