Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

Kedd, 1979. Január 16. 3 PárfkOldöltek értekezlete ja II. kerületben Tegnap, hétfőn délelőtt a szeged-rókusi pártszékházban tanácskozott a II. kerületi partvezetöség küldöttértekez­lete. A tanácskozáson részt vet és felszólalt Török Jó­zsef, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának első titká­ra. A kerületi pártvezetőség irányítása alá tartozó tizen­egy alapszervezet képvisele­tében 134 küldött hallgatta meg Balén Miklós kerületi titkár beszámolóját a múlt évben végzet? munkáról, és dr. BartJi Lajos vezetősági tag tájékoztatóját a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatáról. A küldöttértekezleten ha­tározatot hoztak a kerületi pártszervek jobb működésé­re, a vezetőség irányító és szervező munkájának fellen­dítésére. Magyar hét Münchenben A Magyarország "79 elne­vezésű gazdasági és kulturá­lis eseménysorozat, amely most nyílt meg München­ben, nagy népszerűségnek örvend. Kedvező visszhangja van a világhírű Magyar Ál­lami Népi együttes parádés bemutatójának, amelv az esemény rangjához méltóan köszöntötte a magyar és bajor kormány képviselőit, köztük Huszár István minisz­terei nök-helyetteset. A magyar kiállítás a mün­cheni vásárvárosban hű ke­resztmetszetet ad hazánk exportáru-aiánla'áról, rész­letesen tájékoztat gazdasági és kulturális eredményeiről. Hétfőn és a következő na­pokban a bajor fővárosban tovább folytatódik az ese­ménysorozat A Magyar Ke­reskedelmi Kamara szerve­zésében gazdasági napok kezdődnek — szakközönség­nek. (MTI) Utazik a hagyma A ZÖLDÉRT szegedi szárítóüzemében zöldségfélét, köztük póréhagymát is szárítanak. A belföldi fogyasztók körében csak kevéssé ismert póréhagyma külföldön igen kedvelt: ételízesítőként, levesporadalék gyanánt használ­ják, salátát is készítenek belőle. A ZÖLDÉRT szárítóüze­méből három, három és fél kilogrammos csomagolásban NSZK-ba és Hollandiába szállítanak póréhagymát. Tavaly, az év második fe'ében 350 máz~át vittek külföldre, idén is útnak indítottak 200 mázsát. Az időjárástól függően feltehetően márciusban hagyja el az országot egy újabb jelentős szállítmány. Nylonzsákokba mérik, csomagolják a póréhagymát Magyar vállalatok készülődése a Szabadkai Pannónia Vásárra Hagyományos rendezvény kőzik be a Magyar Kábel­Jugoszláviában a Szabadkai művek, a Tisza Bútoripari Pannónia Vásár, amelyen a Vállalat, a Szegedi Szűcsipa­magyar iparvállalatok és ke- ri Szövetkezet, reskedelmi szervezetek rend- Külön is érdekesség, hogy szeresen megjelennek. A Sze- a vásárhelyi METRIPOND, gedi Ipari Vásár szervezésé- amely korábban mar terme­ben évente közel nyolcvan lési kooperációt valósított magyar kiállító mutatkozik meg szabadkai vállalattal, s be Szabadkán. A két ország most újabb, még jelentősebb határ menti városai testvér- gyártási együttműködést kí­városi kapcsolatokat tarta- vánnak nyélbe ütni, elviszi nak évtizedek óta, s akár a korszerű mérlegrendszereit a szegedi, akár a szabadkai vá- Pannónia Vásárra. A szabad­sárok igen kitűnő alkalmat kai kiállításra nemcsak aha­biztosítanak a magyar—ju- tár menti városok vállalatai goszláv gazdasági, kereske- indulnak, hanem az ország" delmi termelési együttműkö- egész területéről neves hazai dés fejlesztésére, a határ cégek. Felsorolni is sok len­menti árucsere bővítésére. ne a résztvevőket: a Finom­Az idén — mint más esz- kerámia Ipari Művek gyárai tendőkben is — április 14— — közöttük a vásárhelyi Al­22. között rendezik meg a földi Porcelángyár, a Tisza­Pannónia Vásárt. A magyar menti Vegyi Kombinát, az kiállítók már készülnek a Alföldi TÜZÉP Vállalat, a rendezvényre. A szegedi és a Csepel Vas- és Fémművek környékbeli cégek hagyomá- több gyára, a Tisza Cipőgyár, nyos és új termékeikkel sze- a Bakony Művek, a Buda­retnének részt venni a kiál- lakk, az Üvegipari Művek lításon. Az ismert vállalatok gyárai, a VBKM, az Ikladi között találhatjuk a Ken- Műszeripari Művek, az Észak­derfonó és Szövőipari Válla- magyarországi Vegyi Művek latot is. Természetesen a sze- — hogy csak a nagyobbakat gedi és a vásárhelyi iparvál- említsük, lalatok nagy számban ott Mivel a Szabadkai Pannó­lesznek a Pannónia Vásáron: nia Vásár ma már jelentős a HODGÉP kiváló mezőgaz- szerepet játszik a magyar— dasági gépei, amelyeket Ju. jugoszláv gazdasági, kereske­gosziáviában is ismernek és delmi és termelési kapcsola­vásárólnak, a zöldségterme- tok realizálásában, ott lesz­lés komplex gépesítéséhez nek külkereskedelmi szerve­adnak segítséget és ajánla- zeteink is, sőt a Kivál4 nak újabb üzletkötési lehető- Áruk Fóruma is bemutatko­ségeket. A Kéziszerszámgyár zik. A vásár idején megren­ts szeretne termelési és ke- dezik a magyar kiállítók nap­reskedelmi kapcsolatain ja- ját, többször tartanak a két vítani a déli szomszédoknál, érdekelt ország kiállítói szak­hasonló reményekkel mutat- mai napokat, tárgyalásokat. A raktárban utazásra előkészített csomagok Revizorok tanácskozása Szegeden A PM Bevételi Főigazgató- területi apparátusának 1978. ság szegedi területi igazgató- évi munkáját, és ismertette sága és az irányítása alá tar- a pénzügyi-gazdasági ellen­tozó három megyei (Bács, őrzés 1979. évi feladatait. A Békés és Csongrád) hivatal múlt évi központi kijelölési! revizorai — az elmúlt évek- témavizsgálatok tapasztala­hez hasonlóan — az idén is tairól dr. Tóth József, az összegyűltek szakmai érte- igazgatóság közgazdasági kezletre. A tegnapi napon a osztályvezetője számolt be. Technika Házában az igaz- Az összevont tanácskozáson gatóság vezetője, Horváth részt vett Mátrai István, a Gyula igazgató adott gazda- főigazgatóság személyzeti ve­-.ágpolitikai ismertetést, majd zetője és Bessenyei Zsolt, az értékelte a bevételi szervezet MSZMP Csongrád megyei bi­zottsága gazdaságpolitikai 'osztályának munkatársa is. A revizorok a további há rom napon — most már ága­zati szekciókban — megtár­gyalják és megvitatják azo­kat a konkrét tennivalókat, amelyeket — az állami el­lenőrzési rendszer továbbfej­lesztésével összhangban — a szervezet éves feladatterve ír elő számukra. Csipkés Üveg Különleges formájú, min­tázott, „csipkézett szélű" üvegedényeket készíthetnek az Ajkai Üveggyárban alkal­mazott üvegformálási tech­nológiával. Az Ajkai Üveg­gyár új termékeiből az idén már negyedmilliót exportál­nak. Hz élet minősége G yakran esik szó az élet minőségéről. Ezt a fogalmat a szociológusok ta­lálták ki. Tükrözi az életszínvonalat, a társadalmi közérzetet, a szokásokat, a beilleszkedést, az élethez való viszonyt. Amikor a „minőségről" esik szó, elsősor­ban az egészségünkre, testi és lelki kon­díciónkra kell gondolni. Hiába van szép otthon, jó fizetés, elégedettséget biztosító foglalkozás, harmonikus családi együttlét, ha mindezt nem élvezhetjük, mert nincs egészségünk. Pedig a statisztikák, a különböző tanács­kozások arra figyelmeztetnek, hogy na­gyon keveset foglalkozunk egészségünkkel. Legalábbis addig, míg nem vagyunk bete­gek. Az adatok megdöbbentőek: 40 száza­lékkal emelkedett a negyven és a hatvan év közötti férfiak halálozási arányszáma az elmúlt tíz évben. Közülük legtöbben szív­és érrendszeri betegségben haltak meg. Még a gyakori halálokok között szerepel a közlekedési baleset és az öngyilkosság. Az is elgondolkodtató, hogy az elmúlt öt év­ben annyian rokkantak meg, mint azt megelőző tíz évben. Gyógyszerekre ren­geteget költünk, annyit, mint az egész­ségügyi tárca költségvetésének a fele. A táppénzesek száma ismét emelkedik. Meg­közelítően egymillió embert ápolnak he­veny és krónikus betegségben, de ehhez az egymillióhoz tartoznak a rokkantak, vagy a magatehetetlen, idős emberek, akik belgyógyászati osztályokon fekszenek. Miért kopik ennyire gyorsan az ember szervezete? És ilyenkor reflexszerűen azt kérdezzük, úgy gondoljuk, talán az orvo­sok tudása nem elegendő? Vagy a taná­csok keveset áldoznak az egészségügyre és az ellátás nem megfelelő? így nem jól kérdezünk. Mert soha annyiszor nem sze­repelt az egészségügy a különböző fóru­mok előtt, mint napjainkban, vagy az el­múlt néhány év alatt. Nagyon sok hasz­nos intézkedés, rendelet, utasítás szüle­tett Ennyit sem költött az ország kórhá­zakra, rendelőintézetekre, mint ebben az évtizedben. Nagyobb városokban már olyan kórházak is épülnek, ahol egy ágy több mint egymillió forintba kerüL Ott a legmodernebb gyógyítóeszközöket biztosít­ják, a legkitűnőbb gépeket berendezése­ket veszik. Tudom, van ellenvélemény és sok panasz is: hogy még több szakorvos, rendelőintézet, jobb egészségügyi intéz­mény kellene. Elsősorban az a jogos igény, hogy szük­ség van az alapellátás javítására. Még mindig sok kórházban, klinikán gyógyíta­nak olyan beteget, akit a körzeti orvos is kezelhetne. Ezért hatalmas nyomás nehe­zedik és túlterhelés mutatkozik nagyon sok, magas szintű egészségügyi intézmény­nél Való igaz, némelyik kórház, rendelő gyorsabban is épülhetne. Például a makói rekonstrukciót talán az unokák is emle­getik majd. A kórház felújítása lassan há­rom ötéves tervet is megéL Igaz, pénz in­kább van, mint munkáskéz, az ilyen épít­kezéseknél Az építőipari kapacitáshiány talán ezen a területen a legfeszítőbb. Te­hát vannak gondok az egészségügyben, ezt senki sem tagadja, de az eredmények an­nál dicséretesebbek. Vannak gondok, de lesznek is feszültségek, hiszen fantaszti­kusan meggyorsult a tudományos-techni­kai forradalom eszközeinek felhasználása az orvostudományban. Az igények mindig előtte járnak a lehetőségeknek és úgysem lehet elérni, kívánni, hogy minden kórház, rendelő a legmodernebb felszerelést kap­ja. Pillanatnyilag az a cél, hogy a kiemelt intézmények rendelkezzenek a legjobb műszerekkel, berendezésekkel A nagyará­nyú egészségromlásnak az orvosi ellátás nem lehet oka. Másfél évtizeddel ezelőtt sokkal rosszabb gyógyítási körülmények között kevesebb negyven-hatvan éves em­ber halt meg, mint most. A gyors kopás­nak, elhasználódásnak magyarázatát más tartományban is keresni kell Amikor felvetődik, ki mennyit törődik az egészségével az emberek furcsán néz­nek egymásra. Nem értik, miért kell ez­zel foglalkozni, miért van szükség az ilyen kérdésnél a „lelkizésre". Az élet szinte mindenkit elkényeimesí­tett, de ehhez a kényelemhez az emberi szervezet még nem szokott hozzá. A ké­nyelem évekig panaszmentes, aztán a tü­netek hirtelen jelentkeznek. Elsősorban a szív és érrendszeri, hiszen a statisztika is ezt bizonyítja. Szórványosan itt-ott fel­hívják erre a figyelmet, de úgy látszik, nem elégszer, rossz hatásfokkal, hozzáér­tés nélkül. Úgy tűnik, minden köztudott — hogy nem eleget mozgunk, sokat eszünk, sok kávét és szeszt iszunk és cigarettá­zunk ... —, azonban az eredmények arról tanúskodnak, hogy a figyelmeztetéseket senki nem veszi komolyan. Legutóbb a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén, amikor az egészségügyi ellátásról volt szó, többen is hangsúlyoz­ták, meg kellene találni és létrehozni egészségünk védelmében a felvilágosítás szervezett fórumait Olykor nem is kelle­ne ehhez orvos, csak jó szemű pszicholó­gus. Hogy mennyire szükség lenne erre, bizonyítja egy másik tanácskozás, ahol az urbanisztikáról volt szó, és pszichiáterek több olyan jelenségre hívták fel a figyel­met, ami összefügg az életforma, az élet­mód változásaival. A veszélyforrásokat alig vesszük figyelembe, pedig tudunk róluk. A z életrövidítő küzdelmeket, a hiúság, presztízs stb. megszüntetésével, éle­tünk jobb megszervezésével c?ök­kenthetnénk. Mire gondolunk? Azt tart­ják, keveset dolgozunk, mégis idegesek, hajszoltak vagyunk. Egyszer már fel kel­lene mérni, hogy a napi teendők között aránytalanul nagy időt vesz igénybe a sok értekezlet, a munkaidő utáni „maszekolás". Napjaink egy része a felesleges beszélge­téssel telik, ezután rohanni, futni kell, hogy a feladatokat elvégezzük. Hányan tö­rik ketté családjuk életét, és árvákat hagynak maguk után, mert hiúságból, ere­jükön felül többet vállalnak, loholnak a pénz után, többletmunkával. Nem ártana azon sem elgondolkodni, vajon sok eset­ben önmagunkkal szemben nem-e túlzot­tak az igényeink. És még sorolhatnánk a hasonló kérdéseket, amelyekre a válasz: mindezt egészségünkkel kamatosan megfi­zetjük. Életünk minőségére ne akkor gon­doljunk, amikor azért sóhajtozunk, még több, jobb, felszerelt kórház, rendelő épül­jön 1 Halász Miklós n népfront és a békemozgalom Ülést tartott tegnap, hét- löp János titkár értékelte a lidaritás érzését erősítették a főn a Hazafias Népfront vá- béke és a barátság érdeké- különbőző kiállítások — si­rosi bizottsága mellett mű- ben tavaly végzett munkát keres volt a bélyegbemutató ködő béke- és barátsági bi- tw^tAizv^ vázolta azt —• a szőregi délszláv klubok zottság. Lacsán Mihályné­Bevezetőjében a nemzetközi ^ helyzetet összejövetele, a külföldi diá­nak, a bizottság elnökének " , ; ' kokkal szervezett kirándulás, köszöntő szavai után dr. Fü- ™^JJ"*btotteág tev£ a Biológiai Központban meg­kenyságét. Hazánknak, a szo- £*ott koreai—magyar ta­Megnyitották a falusi filmnapokat Tavaly mintegy too ezer alkotást vetítenek, köztük az embert mozgósított, az idén Áramütést és a Ménesgaz­még nagyobb közönságsere- dát, a Csend és kiáltást, a get várnak a hétfőn, tegnap Virágvasárnapot. clalista országoknak és a vi­lálkozó, a csehszlovák és a Pacsán megnyitott falusi filmnapok 150 községi mozi­ban lezajló vetítéseire A február 10-ig tartó rendez­vénysorozat szervezője. a MOKÉP és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa. A vetítéseket követő fóru­mokon írókkal, rendezőkkel, színészekkel, kri ikusokkal találkozhatnak az érdeklő­dők. A pacsai megnyitó mű­során a Galgóczi Erzsébet A • . „ novellája alapján készült A program szerint tobb fa- Kinek a torvénye című film lusi miliőben játszódó film- szerepelt (MTI) lág minden békeszerető né- "émet barátsági rendezvény. pének célja és szívügye a bé­összel a szolidaritási hóna­ke megőrzése, és ezért ki-ki DOn kívül a magvar béke. vállalja a következetes har- kongresszusra való fölkészü­cot. Szegeden két kiemelke- ,és ,adott munkát a bizottság dó eseménysorozat jelezte ta- tagjainak, valy a iréke- és barátsági bi- Dr. Fülön János eredmé­zottság fo szándékát nyesnek minősítette a bízott­Tavasszal, a fasizmuson ?á.? bék®. ^ barátság érde­aratott győzelem évforduló­ján kezdődött el a már ha­gyományos békehónap. Kul­turális rendezvényeken, gyű­léseken, klubfoglalkozásokon, kötetlen beszélgetéseken is­merték meg a különböző tár­sadalmi rétegek képviselői a magyar és a nemzetközi bé- tanács tagja élménybeszámo­kemozgalom eredményeit. A lót tartott a IX. magyar bé­szocialista hazafiság, a szo- kekongresszusróL kében kifejtett tevékenysé­gét, a formákat, módszere, ket pedig a jövőben is al­kalmazhatónak ítélte. Az ülés másod'"k részében dr. Kedvessy György egyete­mi tanár, az Országos Béke-

Next

/
Thumbnails
Contents