Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

2 Vasnman, 1979. iamiár 14­„Magyarország 79" ­Münchenben Szombaton Münchenben Bíró József magyar külke- , reskedelmi és Anion Jau­mann bajor gazdasági és közlekedésügyi miniszter ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg a „Magyaror­szág '79" elnevezésű nagy­szabású rendezvénysorozatot. A magyar napok Ünnepé­lyes megnyitóján megjelent a jelenleg az NSZK-ban tartózkodó Huszár István miniszterelnök-helyettes ve­zette magyar kormánykül­döttség, amely pénteken ér­kezett Münchenbe. Franz­Josef Strauss bajor minisz­terelnök, valamint a bajor politikai és gazdasági élet czámos kiemelkedő képvise­lője. Erich Kiesi, München főpolgármestere és Anton Jaumann annak a meggyő­ződésnek adott hangot, hogy a rendezvénysorozat a gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sét szolgálja. Bíró József. megnyitó beszédében hang- j súlyozta a bajorországi part- ' nerek jelentős szerepét az NSZK-val folytatott magyar külkereskedelemben. A kilencnapos rendez­vénysorozat közéopontiában a Hungexoo által rendezett reprezentatív kiállítás in, amelynek keretében 35 ma­gyar külkereskedelmi és ex­portjogokkal felruházott vál­lalat vonultatta fel az NSZK piacán érdeklődésre számot tartó cikkeit. A kiállítás ren­dezői nagv súlyt fektettek a kooperációs kapcsolatok le­ientőségének hangsúlyozá­sára. RÁDIÓJELEK TITO £8 FORLANI TALALKOZOJA TTto jugoszláv köztársasági elnök szombaton Brioni szi­getén fogadta Arnaldo For­lani olasz külügyminisztert, akivel szívélyes, baráti lég­körben megbeszélést folyta­tott a két ország együttmű­ködésének fejlesztéséről és időszerű nemzetközt kérdé­sekről. VEGYIPAR! TÁRGYALÁSOK Pál Lénárdnak, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének vezetésé­vel január 8—13. körzött ma­gyár delegáció tartózkodott Angliában. A tudományos és műszaki tárgyalások eredmé­nyeként aláírták az OMFB és az Imperlal Chemical In­dustriel (ICI) közötti együtt­működési megállapodást, amely további lehetőséget nyújt a tudományos kutatá­si és technológiai együttmű­ködés bővítésére a magyar vegyipari vállalatok és az ICI között NÉPFRONT­KÜLDÖTTSÉGÜNK DAMASZKUSZBAN A Pálesztin Nemzeti Ta­nács meghívására Pethő Ti­bornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöké­nek vezetésével szombaton népfrontküldöttség utazott Damaszkuszba, a tanács ja­nuár 15-én kezdődő ülésére. ELUTAZOTT AZ IRAKI SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG Az Iraki Szakszervezetek Altalános Szövetségének kül­döttsége, amely Selmán Da­wud főtitkár vezetésével a SZOT meghívására egyhetes látogatást tott hazánkban, szombaton elutazott Buda­pestről. A látogatás végezté­vel közös közlemény aláírá­sára került sor. TÖRÖK—GÖRÖG TÁRGYALÁSOK Törökország és Görögor­szág képviselői szombaton á2 osztrák fővárosban befejez­ték az Égei-tenger kontinen­tális talapzatának hovatarto­zásáról öt napja megkezdett tárgyalásaikat Köszönet a segítségért Kambodzsai sajtóértekezlet e Hanoi (MTI) Hanoiban szombaton nagy érdeltlődést keltő sajtóérte­kezletet tartott Ros Samay, a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront főtitkára, az aíro­ázsiai szolidaritási szervezet elnökségének VII., kibővített 'ülésén részt vevő kambodzsai küldöttség vezetője A szo­cialista országok tudósítói­val beszélgetve Ros Samay elmondotta: Phnom Penh fel­szabadulásakor kihalt város volt. Arra a kérdésre, hogy folynak-e még harcok Kam­bodzsa területén, azt felelte: a kambodzsai nép már az egész országot ellenőrzi. Az elmúlt három évben a Pol Pot—leng Sary-rendszer sú­lyos károkat okozott Kam­bodzsa népének. A rezsim több mint hárommillió em­bert gyilkolt meg. Így tár­sadalmunk szocialista építé­sét lényegében a nulla pont­ról kell kezdenünk — mon­dotta Ros Samay. A bukott rezsim vezetői­nek, Pol Pot-nak és leng Sary-nak a sorsáról a kam­bodzsai politikus azt mond­ta: „gazdáik gondoskodnak róluk". Ez úgy értelmezhető, hogy a szóban forgó hukott kambodzsai politikusok eset-' leg Kínában vannak. Min­denesetre Ros Samay a Né­pi Forradalmi Tanács nevé­ben a leghatározottabban ki­jelentette: „A Pol Pot—leng Sary-klikk immár senkit sem képvisel, nincs többé joga ar­ra, hogy Kambodzsa képvi­seletében részt vegyen bár­milyen nemzetközi értekezle­ten." A Kambodzsai Népköztár­saság külpolitikájáról szólva Ros Samay hangsúlyozta: or­szága testvéri viszonyt akar kialakítani a Szovjetunióval és a többi szocialista állam­mal. Kambodzsa népe hálás a Szovjetunió pártjának és sépének azért a segítségéért, amelynek fontos szerepe volt Kambodzsa győzelmében. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva Ros Samay kifejtette: a magyar nép hat­hatós támogatást nyújtott ahhoz a harchoz, amelvet Kambodzsa vívott a Pol Pot —leng Sary-rezsim megdön­téséért Nagyra értékeljük, hogy a magyar kormány az elsők között Ismerte el a Kambodzsai Nemzeti Egység­frontot, illetve a Népi Forra­dalmi Tanácsot A Magyar Népköztársaság és a Kam­bodzsai Népköztársaság kö­zötti nagykövetségek felállí­tásáról szólva Ros Samay el­mondta: hamarosan eljön a nap, amikor a kormányunkat elismerő országok nagykövet­ségei megkezdik munkájukat fővárosunkban. A KGST és Magyarország Energiaválság nélkül Brezsnyev Bulgáriába érkezett a Szófia (MTT) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szom­baton rövid, baráti látoga­tásra Bulgáriába érkezett Leonyid Breísnyevvel együtt érkezett Szófiába Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, valamint Alek­szandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Dlmitr Sztarüsev, a BKP KB titkára. A BKP két magas rangú vezetője a bolgár—román határon fek­vő Rusze határátkelőhelytől kísérte Szófiáig az SZKP KB főtitkárát A magas ran­gú szovjet vendégek kö­szöntésére a hideg idő és a havazás ellenére több ezer szófial dolgozó gyűlt össze a pályaudvaron és környé­kén. A bolgár fővárosban Leo­nyid Brezsnyevet elsőként Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke üdvözölte. A szovjet és a bolgár államfő ellépett a tiszteletükre felsorakozott díszszázad előtt, majd a két ország himnuszának el­hangzása után szállására hajtatott A legmagasabb szintű szovjet párt- és állami veze­tő látogatása iránt Bulgáriá­ban megnyilvánuló érdeklő­désre jellemző, hogy Leonyid Brezsnyev érkezéséről mind a rádió, mind a televízió helyszíni közvetítésben szá­molt be, a szombati lapok első oldalukon közölték az SZKP KB főtitkárának fény­képes életrajzát és vezér­cikkekben méltatták a bol­gár—szovjet barátság törté­nelmi jelentőségét Mint Szófiában hivatalo­san bejelentették, látogatá­sának érdemi része után Leonyid Brezsnyev néhány napig Bulgáriában marad, pihenés céljábóL A kölcsönös erőfeszítések eredményeként a KGST-or­szágokban rendkívül gyors ütemben növekedett a villa­mos energia termelése. Míg 1950-ben összesen 136 mil­liárd kilowattórát termeltek, addig 1977 végén már 1541 milliárd kilowattórát. Az agy főre jutő villamosener­gia-termelés így meghalad­ta a négyezer kilowattórát, ami annyit jelentett, hogy a szocialista országok gazdasá­gi közösségéhez tartozó or­szágok ebben a fontos mu­tatóban is megközelítették a Közös Piac eredményeit Magyarország a gazdaság és a lakosság energiaellátá­sához szükséges energia­mennyiség több mint 50 szá­zalékát behozatalból szerzi be, A szocialista országok termelésbővülése azt jelen­tette, hogy legfontosabb im­portforrásunkból fokozato­san — a kölcsönös előnyök és érdekek figyelembevéte­lével — növelhettük a beho­zatalunkat. Ehhez az a dön­tés teremtette meg a felté­teleket, amelynek alapján elhatározták, hogy az érde­kelt KGST-országok létre­hozzák az Egyesített Energia Rendszer Központi Teherel­osztóját. Ez a szervezet 1962 óta Irányítja a részt vevő 4llamok energiarendszeré­nek összehangolását, szabá­lyozza az országok közötti villamosenergia-cserét. Az Egyesített Energia Rend­szerben való részvételünk tette lehetővé, hogy az utób­bi időszakban Magyarorszá­gon egyenletes és megbízha­tó volt a villamosenergia­ellátás. Ugyanakkor azzal a gazdasági előnnyel Is járt,. hogy mentesítette a magyar népgazdaságot az erőforrá­sait, lehetőségeit meghala­dó erőműfejlesztéstől. A szá­mítások szerint a növekvő igényekkel való lépéstartás miatt 1970-ben a meglevő erőművek mellett egy to­vábbi 550 megawattos hő­erőművet kellett volna épí­teni, hogy a fogyasztók igé­nyét kielégíthessük. 1975 vé­gére 1976 eleiére pedig újabb, az előzővel azonos teljesítményű erőmű meg­építésére kellett volna vál­lalkoznunk, ha nem műkö­dik a szocialista országok összehangolt villamosener­gia-rendszere, Európában egyedülálló Az együttműködés ezen a kulcsfontosságú területen gyors ütemben bővül. Ki­emelkedő állomása volt en­nek a Szovjetunió déli vil­lamosenergia-rendszerének és a központi teherelosztó energiarendszerének az ösz­szekapcsolása az Európában egyedülálló 750 kilovoltos távvezeték segítségével. A vezetek a múlt év végén épült meg az érdekelt hat ország közös erőfeszítésével. Egyik végállomása a ma­gyarországi Álbertirsa. Üzembe helyezése tovább javítja a KGST-országok — köztük hazánk — energiael­látását Az együttműködés elmé­lyítése mellett természetesen a hazai erőműbázisunkat is fejlesztjük, amiben ugyan­csak számltunk a szocialista országok közreműködésére. Az egyik ilyen nagyszabású létesítmény a paksi atom­erőmű. amely jórészt szovjet berendezéseitkel épül. s vár­ha'óan után Jelentős 6zerepet tölt be a villamos­energia-igények kielégítésé­ben Energia az alumíniumban A hazai adottságok és a KGST-országokkal folyta­tott gazdasági együttműkö­dés kölcsönösen előnyös kombinációját jól példázza a magyar—6zovjet és a ma­gyar—lengyel timföld-alu­míniumipari együttműködés. Ezek az egyezmények lehe­tővé teszik, hogv egyetlen jelentős ásványi kincsünket gazdaságosan kiaknázzuk, hasznosítsuk. A hazai bau­xitból előállított timföldet ugyanis külföldön kohósít­ják és a timföld értékét nyers alumíniumban kapjuk vissza. Ez egyfelől számunk­ra jelentős villamosenergia­importot pótol, másfelől le­hetővé teszi, hogy az alu­míniumgyártáson belül erő­inket a kezdeti és a befe­jező fázisokra összpontosít­suk. Ennek egyik eredmé­nye, hogy alumínium fél­gyártmányunk és készáru termelésünk nemcsak a ha­zai igényeket elégíti ld, egyre bővülő e termékek ex­portja, amelyeknek jelentős részét a KGST-országok vá­sárolják meg. Az utóbbi évtizedekben Jelentősen módosult a vilá­got az energiahordozók ter­melése és felhasználása. Á szén elvesztette korábbi egyeduralmát, s a szénhid­rogének előretörtek. A KGST-országok ugyancsak lépést tartottak az energia­mérleg változásával. Ez fő­leg a Szovjetunió hatalmas készleteinek köszönhető, hi­szen a többi tagországban nemigen találtak jelentős lelőhelyeket. 1977-ben pél­dául a KGST-országok kő­olajtermelése 566 millió ton­na volt. Ebből a Szovjet­unió 546 millió tonnával ré­szesedett. Románia 15 mil­lió tonnát termelt ki. a töb­bi tagország egvüttesen öt­millió tonnát hozott felszín­re. Import a Szovjetunióból A magyar népgazdaság kőolaj- és kőolajioari termé­kek iránti növekvő igényét — adottságai miatt — csak kismértékben tudta belföldi termelésből fedezni. Impor­tunk döntő hánvada a Szov­jetunióból származik. ' A rendszeres és nagy mennyi­ségű szállításokhoz 1963-ban megépült a Barátság—I. kő­olajvezeték. A növekvő igé­nyekkel lépést tartva 1973­ban pedig elkészült a Ba­rátság—II. kőolajvezeték égy szakasza is. Ezeken a veze­tékeken keresztül az előző Ötéves tervidőszakban ösz­szesen mintegy 28 millió tonna kőolaj érkezett ha­zánkba. A mostani tervidő­szakban pedig a kétoldalú magyar-szovjet tárgyaiáé sok eredményeként tovább emelkedik ez a mennyiség. Az eltelt három évtized­ben a földgáz termelése fej­lődött a leglátványosabban a világon, és természetesen a KGST-országokban. Je­lenleg a világon kitermelt földgáz több mint egynegye­dét a szocialista közösség országaiban hozzák felszínre. A Szovjetunión kívül Romá­nia, Magyarország, az NDK és Lergyelország is évente több milliárd köbméter föld­gázt termel. Ezek a mennyi­ségek jelentősek, -dere már most sem elégítik ki telje­tan az igényeket Hogy a növekvő felhasználásra az érdekelt országok időben ée megfelelően felkészüljenek, elhatározták a Szövetség gázvezeték létrehozását. A KGST energia- és ener­giahordozó együttműködése az elmúlt időszakban ked­vezően fejlődött, 16Í segítet­te elő az érdekelt országok gazdasági programjának va­lóraváltását A harminc év tapasztalata azt igazolja, hogy a kaocsolatok 1ól meg­alapozottak, szilárdak, ame­lyekre mindegyik ország — így hazánk is — számíthat népgazdasági programjaink összeállításakor, s a tervek valóraváltásakor. Faragó András (Következik: A vegyipar felzárkózása.) Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 53. Délután, amikor s parancsnok már meggyőző­dött arról, hogy a lakosság nem viseltetik eUenT séges szándékkal velük szemben, az újszeged! rendőröknek visszaadta fegyvereiket és föl?^5lí­totta őket, hogy a szerb katonákkai együtt lás­sák el a közbiztonsági szolgálatot Ekkor hozzák a helyi lapok Juhász Gyula és Hollós József levelét, melyben a Nemzeti Tanács­ból való kilépésüket közlik. — Amikor a Nemzeti Tanácsot megalakítottuk, egy forradalami testület szervezése lebegett sze­münk előtt, amelynek minden tagja garancia ar­ra, hogy a nagy időknek megfelelő forradalmi ra­diális eszméket minden vonalon megvalósítja. Azóta ez a testület úíabb és újabb konzervatív elemek bevonásával eltávolodott eredeti céljától, s ma már sokkal inkább egy heterogén bürokrata egyesüléshez, semmint egy forradalmi tanácshoz hasonlít... Móra állja a szavát, hogy a tanácsból való ki­lépése után sem vonul el a közélet tennivalóitól. A szegedi radikális párt nőgyűlésén aktuális kér­désekről mond beszédet a Korzó mozi telt háza előtt — Én magam sohasem csináltam belőle titkot. hogy a Jövő társadalmának a tiszta kollektiviz­mus társadalmát kívánom, amely ugyan nem te­szi boldoggá az emberiséget, de elvesz boldogta­lanságából és személyi érdekek nem kötnek a ka­pitalista társadalomhoz engem, aki nem hagyok egyebet a gyermekeimre, mint egy fiók elíony­nyadt virágot és egy fiók elfonnyadt verset../ ... Az, hogy én csak a partról integetek a szo­cializmus hajójának, amelyről tutjom, hogy meg fogja találni az ígéret földjét, annak az • magya­rázata, hogy magam sem vagyok biztosi eltudok-e olyan gyökerestől szaKadni a polgári osztálytól, amint ez egy igazi szociáldemokratának köteles­sége. Nem tudom, nem maradnak-e belső éler temnek gyökérhajszálai abban a polgári talajban, amelyben születtem, nevelődtem, amely életem verejtékét beitta és színét megadta, ^melyre ha? vas fejjel visszanézek az esztendők távlataiból, amely pirosabbá teszi az elmúlt örömöket és fa­kóbbá á bánatokat, akkor azt kell látnom, hogy énrám mégiscsak olyan bélyeget nyomott a pol­gári társadalom, amelynek eltávolítása ma talán még véres sebeket okozna rajtam. Minden baj körülkankodott már bennünket^ mikor Móra, december 15-én, mentegetőző vezér­cikket ír; Hogy volna, ha nem így volna? cí­men. — Ezt a pár sor írásunkat barátsággal ajánljuk figyelmébe mindazoknak, akik nagyon haragsza­nak arra, amit új rendnek hívnak, s gkik nem mind feketelelkű reakciósok. Vannak köztük derék és becsületes emberek is, egészen jószándékúak és haladó gondolkozásúak, akik nem magukért reszketnek, nem a vagyonká­jukat, g földjüket, a kenyerüket féltik, ami far Ián nagyon szűkös is, nem is irigyelt senkitől, hanem féltik a mindennapos életük megszokott békéjét, vicinális síneken döcögő kedélyes nyu­galmát, kellemes állottságú levegőjét, szerény kispolgári örömeit, kávéházas ebédutánját és al­tató esti harangszavát. Mi magunk se járunk pántlikás kalappal, és egészen más formának képzelünk egy boldog államot és boldog népet, mint aminők most vagyunk, épp ezért legyen sza­bad tárgyilagosan a szemébe nézni annak a kér­désnek: hogy lenne akkor, ha nem így volna, ahogy van? Azt a föltevést kapcsoljuk kl, hogy a háborút megnyerhettük volna, és akkor ml lehetnénk most sokkal részegebbek, mint aminők az ellen­ségeink, és Vilmos császár gázolhatná ki a világ belét, és vele együtt a miénket is, azzgí q vas­c^izmáv^l, amivel már a háború alatt belénk rugdosott Ezt a háborút nem lehetett megnyerni. Lassan­ként kiderül, hogy ezt nem csak mi tudtuk, ki­peckelt szájú skriblifexek, akik a kipeckelt szánk­kal is átkoztuk és káromoltuk a háborút — tudta Hazai Samu úr is, Czernin úr is, mindenki tud­ta. akinek a háborúcsinálás volt az üzlete, kivéve talán Vilmost, az ostobát és Tisza Istvánt, a „nagyeszűt"... December derekán százfelé értekeznek a vá­rosban. A polgári radikálisok Juhász Gyula el­nökletével gyakran reggelekig kutatják az újhoz vezető politikai utakat. Taglalták a választási törvényeket, a földbirtokreformokat A szociáldemokraták között tüzes ellentétek dúlnak, a haloldali szárny kommunista szellemű csoportja elszakadóban van. Móráék köreiben ls fölmerül a kérdés, kik is azok a kommunisták? A katonatanácsok a meg­bízhatatlansággal gyötrik a hirtelenében bevá­lasztott régi tiszteket. A papi tanács a nltleriség kérdé'ét taglalja. A legtömegesebb munkástanács a megélés mindennapi gondjait próbálja megol­dani. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents